Javaslatot tesz a nyugdíjkorhatár emelésére a kormány a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény módosításával - mondta Korózs Lajos szociális államtitkár kedden a parlamentben. A javaslat szerint a korhatár 2016-tól - az 1954-ben született korosztálytól - születési évenként négy hónappal emelkedne, és 2027-ben érné el - az 1962-ben született korosztállyal - a 65 évet - közölte az államtitkár. Elmondta, hogy módosulnak az indexálás szabályai is, így a jövőben a nyugdíjak a gazdaság lehetőségeit meghaladó mértékben nem növekedhetnének, de biztosítanák, hogy gyors gazdasági növekedés mellett ne csupán megőrizzék, hanem növeljék is vásárlóértéküket. Az előterjesztés alapján 2010-től a 13. havi nyugdíj a 2009-es szinten - évi 80 ezer forintos összeghatárral - beépülne a havi nyugellátásokba, de csak azoknál, akik 2009 novemberében részesülnek tizenharmadik havi nyugdíjban.

Lanczendorfer Erzsébet közölte, pártja ebben a formában nem támogatja a javaslatot, és módosító indítványokat nyújtott be ahhoz. Hozzátette: a KDNP azt javasolja, nevezzék meg kik felelősek a  rossz gazdaságpolitika miatt, amiért a nyugdíjasok ilyen méltatlan helyzetbe kerültek. A kereszténydemokrata képviselő úgy fogalmazott: micsoda erkölcstelenség, hogy a kormány a nyugdíjasokat csak szavazatszerzésre használta 2002-ben és 2006-ban, hiszen az idősek azért szavaztak a kormánypártra, mert azt ígérte, megkapják a teljes 13. havi nyugdíjat.
    
Mátrai Márta (Fidesz) elmondta, olyan meggondolatlan szociális intézkedéseket tartalmaz a törvényjavaslat, amely a legvédtelenebb embereket sarcolja meg, ezért a Fidesz nem támogatja azt. Az ellenzéki politikus közölte, hogy az előterjesztés tartalmazza a 13. havi nyugdíj megszüntetését, de a kormány nem ezt ígérte 2006-ban.
A kutatás-fejlesztés támogatására fordítandó összeg Magyarországon alacsonyabb az EU-ban elfogadottnál, s a recesszió miatt még ez is veszélybe kerülhet - hangzott el a kutatási és innovációs eseti bizottság tevékenységéről szóló beszámoló vitájában kedden az Országgyűlésben. A hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről szóló javaslat részletes vitájából kiderült: még nem lesz egyeztetés a kérdésben.

Iván László (Fidesz) felszólalásában elmondta: míg az Orbán-kormány alatt 22,7 százalékkal, a Medgyessy-kormány alatt pedig 19,6 százalékkal növekedett, addig a Gyurcsány-kabinet fennállása alatt 3,8 százalékkal csökkent a nyugdíjak vásárlóértéke. Jelenleg mintegy 640.000 ember kap 60 ezer forintnál kevesebb nyugdíjat.

Csáky András független képviselő szerint a magánnyugdíj-pénztári rendszer létrehozása hibás lépés volt, az elmúlt tíz évben több mint 2000 milliárd forintjába került a költségvetésnek a rendszer fenntartása. Hozzátette: egy tollvonással 375 milliárd forintot lehetne megspórolni a költségvetésnek, és nem kellene a törvényben foglalt szigorítást a nyugdíjasokra rázúdítani.

Pettkó András független képviselő megszüntetné a minimálbér adómentességét, mivel sok olyan minimálbérrel bejelentett munkavállaló van, aki zsebbe kapja jövedelme nagy részét, így csak minimális nyugdíjra számíthat, amihez semmilyen járulék befizetésével nem járul hozzá. A minimálbér járulékmentességének megszüntetése a minimálbéresek érdekeit is szolgálná, mivel nagyobb összegű nyugdíjra számíthatnának.

Gulyás József (SZDSZ) az ajánlószelvények gyűjtésének megváltoztatásáról beszélt napirend előtt kedden az Országgyűlésben, míg Hörcsik Richárd (Fidesz) Kazinczy Ferenc születésének 250. évfordulójáról emlékezett meg.

Forrás: MTI