Adótörvények

Utolsó pillanatig harcos viták kísérték az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosítását – (Szövege: PDF). Tengernyi módosító indítvány csatlakozott a „szerény” 158 oldalas indítványhoz.

Indoklása szerint a tranzakciós illeték általános mértéke 2 ezrelék, a készpénzfelvételé pedig 3 ezrelék lesz, a Magyar Nemzeti Bank viszont kikerül az illetékfizetésre kötelezettek köréből.  A tranzakciós illeték kiterjed az értékpapír-ügyletekre is.  Mértéke a derivatív ügyleteknél 0,01 százalék, minden más ügyletnél pedig 0,1 százalék. A pénztárgépek utáni kötelező adatszolgáltatás úgy is történhet, hogy az adóhatóság közvetlenül kéri le a gépekből az adatokat. (A részleteket a nemzetgazdasági miniszter – rendeletben szabályozhatja.) A közös, például házastársi tulajdonú számlák közti pénzmozgás után viszont nem kell majd illetéket fizetni.

Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló törvény javasolt módosítása biztosítja, hogy a hitelintézetek 2013-ban is megtérítsék devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló törvény alapján az árfolyamgát rendszerében az állam által 2013-ra átvállalt összeg 50 százalékát. Emellett rögzíti, hogy a pénzügyi szervezeteket 2013-ban is különadó fizetési kötelezettség terheli.

A módosításának jelentős részét a Magyary Zoltán Egyszerűsítési Program keretében kidolgozott, a lakossági adminisztrációs terhek csökkentésére szolgáló javaslatok alkotják. Ennek keretében az adóhatósági igazolások ügyintézési határideje 8 napról 6 napra mérséklődik. A minősített adózói adatbázisban szereplő adózók esetében, ha azt az adózó kéri, a fizetési könnyítési kérelmek ügyintézési határideje 30 napról 15 napra csökken.  Az adóhatósági igazolás szabályai a korábbinál közérthetőbb formában jelennek meg. A személyi jövedelemadózásban az automatikus fizetési könnyítés értékhatára 150 ezer forintra, a részletek megfizetésére nyitva álló határidő pedig 6 hónapra nő.

Bevezetésre kerül az önellenőrzésre történő adóhatósági felhívás lehetősége. A feltételes adómegállapítás időbeli hatályának kiterjesztésére irányuló eljárás megszűnik, helyét a feltételes adómegállapítás alkalmazhatóságának megállapítására irányuló eljárás veszi át, amely azzal a változással függ össze, hogy a feltételes adómegállapítás hatályát már nem minden, hanem csak a releváns jogszabály- és tényállásváltozás szünteti meg. Megszűnik az elkésett fellebbezés felügyeleti intézkedés iránti kérelemként történő kötelező elbírálása. Az állami adó- és vámhatóság által nyilvántartott köztartozások sok jogcíme és összege lekérdezhetővé válik. Egyértelművé válik, hogy a végrehajtás felfüggesztése a már benyújtott inkasszó hatályára is kiterjed. Egyértelművé válik az eljárási alapelvekből következő azon szabály, amely szerint a már kiadmányozott fizetési könnyítési és mérséklési kérelmek esetén a határozatban szereplő összegekre végrehajtás már nem vezethető. Egyértelművé válik, hogy az általános forgalmi adó rövidebb határidejű visszaigénylésének a ma hatályos szabályok szerint is a bevallásban történő nyilatkozat is feltétele.

A személyi jövedelemadózás területén egyrészt a szuperbruttósítás 2013. január 1-jétől magvalósuló teljes kivezetésével összefüggésben szükséges változásokat tartalmazza. Ezzel összefüggésben módosításra, illetve pontosításra kerülnek az adóalap és az adóelőleg megállapítására vonatkozó szabályok, azok a feltételek, amelyek fennállása esetén a magánszemély adóbevallási kötelezettségének teljesítésére választhatja az ún. adónyilatkozatot. Majd háromszáz paragrafusa tucatnyi törvényt módosít. Újra fogalmazza például a külföldi illetőségek által Magyarországon szerzett jövedelmük terhére érvényesíthető kedvezmények – különösen tekintettel a családi kedvezményre – szabályait.

A helyi adóról szóló törvény úgy módosul, hogy az építményadó mellett megjelenik a közműadó is. Ez utóbbi Budapesten fővárosi bevételnek minősül. Az éves építményadó változatlanul legfeljebb 1100 forint lehet négyzetméterenként, vagy ha a korrigált forgalmi érték szerint vetik ki, akkor annak a 3,6 százaléka a felső mérték. A közművezeték minden métere után 100 forint az adó, de a telken belül adómentes a vezeték. A helyi iparűzési adónál a kisebb adózók tehermentesítésére a levonhatóság korlátozása sávosan történik majd, így 500 millió forint nettó árbevételig a bevétel teljes egészében levonható lesz. Mindazon gyártók bánatára, akik az energiaital adója alól a receptúra megváltoztatásával bújtak ki,  a törvénymódosítási javaslat az új receptúrát is adóztatja.

A társasági adótörvény új platformjaként jelenik meg a szabad vállalkozási zóna fogalma. Jóvoltából a legalább 100 millió forintnyi beruházás után adókedvezmény jár majd. Ugyancsak társaságiadó-kedvezmény társul a legalább 100 millió forint értékű energiahatékonysági beruházásokhoz is.

A jövedéki adóról és a jövedéki termékek módosításának különös szabályairól szóló törvény módosításai elsősorban az adminisztráció egyszerűsítését, a gazdálkodói terhek és a visszaélési lehetőségek csökkentését szolgálják.

A javaslat a biztosításokra vonatkozó személyi jövedelemadó-szabályok újrakodifikálása miatt szükséges számos módosítást tartalmaz.  2013-tól a kockázati biztosítás más személy által fizetett díja adómentes. Kockázatinak az olyan személybiztosítás (élet-, baleset- és betegségbiztosítás) minősül, amelynek sem lejárati szolgáltatása, sem visszavásárlási értéke nincs. A kockázati biztosításnak nem minősülő biztosítások (ilyenek a megtakarítási típusú biztosítások, melyeknél biztosítási esemény bekövetkezte nélkül is lehetőség van pénzkivonásra, vagy a biztosító lejáratkor teljesít kifizetést) más személy (pl. kifizető) által fizetett díja ugyanakkor – a díjfizetés időpontjában – adóköteles. Pontosítja továbbá a biztosításból származó kamatjövedelem megállapításának szabályát, továbbá újrafogalmazza a biztosításból származó kamatjövedelem kedvezményes adózásának szabályát is. Új fogalmakat (életbiztosítás, betegségbiztosítás, balesetbiztosítás, járadékbiztosítás, nyugdíjbiztosítás stb.) épít a törvénybe. A módosításokra elsősorban az adózói visszajelzések során felmerült szövegpontosítások okán kerül sor.

Az adómódosítások kísérőjeként szerepel a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási  törvény módosítása is. Előírja, hogy a sérült járművet csak számla ellenében lehet megjavíttatni, a biztosító pedig csak a számla alapján fizethet. Módosítja a gazdasági totálkár fogalmát is: ez akkor következik be, ha a javíttatás többe kerül, mint amennyit a kocsi ért a törés előtti pillanatban.

A járuléktörvényt érintő módosító javaslatok szerint 2013-ban az infláció mértékével emelkedik a nem biztosítottak által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék összege (havi 6390 forintról 6660 forintra), a központi költségvetés a szolidaritási alapon jogosultak (kiskorúak, nyugdíjasok stb.) egészségügyi ellátásának fedezetére pedig jogosultanként havi 5790 forint járulékot fizet az E.Alapnak.

A számvitelről szóló törvény módosítását a vállalkozásokat terhelő adminisztrációs kötelezettségek csökkentésének igénye, valamint a gyakorlatban felmerült kérdések rendezésének igénye vezérli.

Az illetéktörvény mentességi, kedvezményi rendszere tovább bővül a túlélő házastárs értékhatár nélküli öröklési illetékmentességének bevezetésével, és az ún. visszlízing-ügyletek határidőtől függetlenül alkalmazható visszterhes vagyonátruházási illeték mentességével.

A szerencsejáték szervezéséről szóló törvény módosítása a játékkaszinó koncessziós díj központi költségvetésről szóló törvényben évenként meghatározott díjminimumának és a játékkaszinók egykulcsos adóztatásának bevezetéséhez szükséges kiegészítését tartalmazza. Kiegészül még azzal a szabállyal is, amely szerint az adóhatóság elkobozhatja a tiltott szerencsejátékhoz használt eszközöket és még nyereményalapot is.

+

Az Országgyűlés az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosítását 230 igen, 65 nem, tartózkodások nélkül elfogadta. 

Még mindig  az idei költségvetés

A „Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvény módosítása – (Szövege: PDF) – az Eximbank Zrt. forrásbevonásaira és deviza- és kamatcsere ügyleteivel kapcsolatos.  Rögzíti:

– A Magyar Export-Import Bank Zrt. által forrásszerzés céljából kül- és belföldi hitelintézetektől elfogadott betétek és felvett hitelek, kölcsönök, valamint kibocsátott kötvények együttes állományának felső határa 2012. december 31-én a korábbi 320 000,0 millió helyett 1 200 000,0 millió forint lehet.

– A Magyar Export-import Bank Zrt. által a központi költségvetés terhére vállalt export-hitel garanciaügyletek állományának felső határa 2012. december 31-én a korábbi  40 000,0 millió forint helyett 80 000,0 millió forint lehet.

– A Magyar Export-import Bank Zrt. által a központi költségvetés terhére vállalt egyéb export célú garanciaügyletek állományának felső határa 2012. december 31-én a korábbi  40 000,0 millió forint helyett 500 000,0 millió forint  lehet.

A módosítást, az előterjesztői  szerint, a felső határ megemelését a hitelezési aktivitás bővítéséhez szükséges forrásbevonási igény mellett az állami kezesség kiterjesztése, és a felső határ terhelése számítási módjának megváltozása is indokolta. Állítják: a forrásoldali garanciák keretemelésének költségvetési hiányt növelő hatása nincs, a költségvetési kockázatokra sincs érdemi hatással, ugyanakkor elősegítik az előkészítés alatt álló finanszírozási megállapodások megkötését és a hitelezési aktivitás növelését.

+

Az Országgyűlés a „Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvény módosítását 283 igen, 38 nem, 12 tartózkodás kíséretében elfogadta. A Fidesz padsoraiból egyes egyedül Hörcsik Richárd voksolt az MSZP-vel karöltve ellene.

Pénzügyi jogok biztosa

Az „egyes törvényeknek a pénzügyi jogok biztosával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat” – (Szövege: PDF) – jóvoltából a pénzügyi ombudsman jogvédő, vizsgálódó, ajánlásokat megfogalmazó, tanácsadó, a pénzügyi kultúra fejlesztésében aktívan szerepet vállaló önálló intézményként jelenik meg.

A pénzügyi jogok biztosát a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter nevezi ki, a tevékenységét támogató hivatalt is a miniszter működteti, azonban a biztos tevékenysége során nem utasítható, függetlenségét rendkívül szigorú összeférhetetlenségi előírások garantálják.

A pénzügyi szervezetek eljárásaival kapcsolatban fordulhatnak hozzá az ügyfelek. Fogyasztóvédelmi feladatának fontos funkciója a felvilágosító, tájékoztató, pénzügyi kultúra fejlesztését célzó tevékenység. Feladatköre kiterjed a beérkező megkeresések saját hatáskörben történő kivizsgálására, fogyasztóvédelmi hatósági eljárás kezdeményezésére, illetve, ha hatásköre nem terjed ki a beadvány elbírálására, a szükséges eljárás lefolytatására hivatott más hatósághoz irányíthatja a panaszost.

+

Az Országgyűlés az „egyes törvényeknek a pénzügyi jogok biztosával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslatot 253 igen 31 tartózkodás mellett, ellenszavazat nélkül  elfogadta.

Nemzeti Adó- és Vámhivatalról

A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat - (Szövege: PDF) -  célja az integrációs folyamat következő lépéséhez szükséges szabályozás kialakítása. Ennek érdekében új típusú szervként nevesíti a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) középfokú adó- és vámszervét, amely egyaránt ellát állami adóhatósági és vámhatósági feladatokat.

A törvényjavaslat a NAV-törvény alapkoncepcióját nem érintve, a költséghatékonyság jegyében, a meglevő szervezeti struktúra átalakításán túl közelíti a mintegy húszezer fős szervezet kormánytisztviselőkre és hivatásos állományú tagjaira vonatkozó szabályozásokat. Első részében a megkezdődött integrációs folyamatot megerősítve, új típusú szervként nevesíti a NAV középfokú adó- és vámszervét. A második rész a kormánytisztviselőkre és a hivatásos állományú tagokra vonatkozó jogintézményeket szabályozza újra, a NAV szervezeti és személyi állományából fakadó különbségeihez igazítva. A harmadik rész pedig a NAV mindennapi alaptevékenységével, belső feladatainak ellátásával összefüggő kérdéseket rendezi, pontosítja. 

+

Az Országgyűlés a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosítását 237 igen, 60 nem, 11 tartózkodás kíséretében elfogadta.

Szakmaközi szervezetek és az agrárpiaci szabályozás

A szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről szóló 2012. évi CXXVIII. törvény módosítása pótolni kívánja a hazai agrárjogi szabályozás azon alapvető hiányosságait, amelyekre a magyar versenyjog eddig nem fordított kellő figyelmet. A mezőgazdaságnak a más ágazatokhoz képest eltérő sajátosságaiból (termékek szezonális piaci jelenléte, időjárási hatások, ellátásbiztonság, fogyasztói vásárlások, stb.) eredő kiszolgáltatottságára és az uniós jogban is jelen levő eltérő (preferált) megítélés hiányzik a magyar versenytörvényből.

A törvénymódosítás lehetővé teszi a hazai versenyszabályok szigorúságának az uniós kötelezettségek mértékéig történő enyhítését. Biztosítja, hogy a versenykorlátozó magatartás révén elért árelőny nem haladja meg a méltányos mértéket. A versenykorlátozó magatartásban részt vevő felek a Gazdasági Versenyhivatal jelzése alapján, önkéntes jogkövetéssel hozhatják összhangba a magatartásukat a jogszabályi előírásokkal. Ennek elmulasztása esetén bírságolásra számíthatnak.

+

Az Országgyűlés a szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről szóló 2012. évi CXXVIII. törvény módosítását 280 igen, 42 nem, tartózkodás nélkül elfogadta. A nemmel voksolók táborát csupán két Fidesz-képviselő (Szabó Csaba, Vécsey László) gyarapította.

A kisajátításról

A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvény – (Szövege: PDF) –  fontosnak tartja, hogy a közérdekű környezetvédelmi célok megvalósítása érdekében a kisajátítási esetkörök bővüljenek a környezetvédelmi célú (pl. hulladéklerakó létesítése), valamint Natura 2000 területet érintő kisajátítási lehetőséggel, melyhez a természetvédelmi hatóság előzetes hozzájárulása is  szükséges.

Indoklása szerint a kisajátítási eljárás egyes elemeinek módosítása a tulajdonosok és az egyéb jogosultak jogbiztonságát és hatékonyabb védelmét, életszerűbbé válását szolgálja. Zálogjog esetén a jövőben a zálogjogosult és a tulajdonos érdekeinek kiegyensúlyozása érdekében – ha a felek másképpen nem állapodnak meg – bírósági letétbe kell helyezni a kártalanítási összegnek a követelést kitevő részét. A tulajdonosok számára a jelenleginél több idő jut a kártalanítási összeget megalapozó szakértői vélemény áttanulmányozására.

Több módon is gyorsítani szándékozik a kisajátítási eljárást. A kisajátítási kérelem tekintetében formanyomtatvány alkalmazását vezeti be, amely segíti a kérelem hiánytalan benyújtását. Ezzel egyidejűleg korlátozott lesz az eljárások során a hiánypótlások köre és száma, mivel jelenleg a kisajátítási eljárás elhúzódását leginkább az okozza, hogy hiányosak a kérelmek. A közérdekű beruházások mielőbbi megvalósítása is azt indokolja, hogy ez a jelenleginél szigorúbban legyen szabályozva, ezért egyszeri hiánypótlásra lesz lehetőség. Amennyiben a kérelmező nem, vagy határidőn túl pótolja a hiányokat, eljárási bírságot szabhatnak ki vele szemben.

A kisajátítási terv újrazáradékolásáról a jövőben a kisajátítási hatóság gondoskodik, mivel az eljárások egy részét az lassítja , hogy a kisajátítási terv földhivatali záradéka a kisajátítási eljárás folyamata alatt jár le, és annak pótlására hosszabb idő múlva kerül sor, ami jelentős késedelmet okoz. Az eljárás elhúzódását megelőzendő: a kisajátítási eljárás ideje alatt az ingatlan tulajdonosa csak a kisajátítást kérő javára vagy engedélyével értékesítheti az ingatlant. A kisajátítási eljárást lezáró cselekmények elvégzésének kötelezettségét egységesen a kisajátítási határozatba kell foglalni, így könnyebb lesz a kisajátítás és az azért járó kártalanítás megfizetésének végrehajtása, és nem lesz szükség helyszíni bejárással egybekötött jegyzőkönyv felvételére sem.

+

Az Országgyűlés a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosítását 221 igen, 29 nem, 29 tartózkodás kíséretében elfogadta.

Nemzetközi Pénzügyi Társaság

A Nemzetközi Pénzügyi Társaság alapokmánya módosításának kihirdetéséről szóló törvényjavaslat módosítása – (Szövege: PDF) – alapvető elve, hogy rugalmas és széleskörű kiigazítást hajtson végre a Társaság részvényei között, úgy, hogy figyelembe veszi a részvényesek szerepvállalását az intézményben. A módosítást megelőzően minden társasági tag szavazati joga a tagság elnyerésekor –automatikusan – kapott 250 alapszavazatból és a vásárolt részvények után járó szavazatokból állt, azzal, hogy minden vásárolt részvény után egy szavazat járt. A módosítás által a tagok alapszavazatainak számát egy kétlépcsős számításon keresztül állapítják meg. Az első lépcsőben a tagok alapszavazatait nem konkrét számban határozzák meg, hanem arányosan rögzítik azt az összszavazatok 5,55 százalékának megfeleltetésével (a módosítás előtt ez az arány 1,88 százalék volt). A második lépcsőben pedig az alapszavazatok aggregát számát elosztják a tagok számával, meghatározva így, hogy hány alapszavazat kerül az egyes tagokhoz. A töredékszavazatok által okozott bonyodalmakat elkerülendő az egyes tagok szavazatait egész számra kerekítik. Az alapszavazatok arányának növelése a kisebb részvényesek, többnyire fejlődő országok relatív szavazóerejének erősödését jelenti, és egyúttal megelőzi az alapszavazatokhoz fűződő szavazóerő tekintetében az arányosság követelményének az erodálódását. A tagok aggregát alapszavazatainak 5,55 százalékában megállapított aránya, illetve az ennek megfelelő szavazóerő változatlan marad, függetlenül attól, hogy a Társaság jegyzett részvényeinek vagy akár a tagjainak a száma nő vagy csökken. A reform azt a kimondott célt szolgálja, hogy a legkisebb országok szavazati jogai is méltányosan biztosítva legyenek, és ezáltal ezek az országok is – egy nyitott és transzparens eljárás során – ténylegesen beleszólhassanak a Világbank-csoport ügyeibe.

+

Az Országgyűlés a Nemzetközi Pénzügyi Társaság alapokmánya módosításának kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot 291 igen, 39 tartózkodás nélkül, ellenszavazat nélkül elfogadta.

Fejlesztési Bank

A Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank alapokmánya módosításának kihirdetéséről szóló törvényjavaslat – (Szövege: PDF) – módosítását  a globális fejlesztés és a nemzetközi gazdasági együttműködés pénzügyi problémáiról szóló 2002. márciusi monterreyi csúcstalálkozó legfőbb eredményeként létrejött ún. Monterrey Konszenzus ösztönözte. Álláspontjuk félreérthetetlenül szorgalmazta –   többek között –  hogy a Világbank-csoport intézményei a döntéshozatalukban erősítsék meg a fejlődő, illetve az átalakuló gazdaságú országok szerepét és vonják be őket a nemzetközi együttműködés folyamataiba.

+

Az Országgyűlés a  Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank alapokmánya módosításának kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot 294 igen, 1 nem, 37 tartózkodás kíséretében elfogadta.

Önkényuralmi rendszerekhez köthető elnevezések

Az egyes törvényeknek a XX. századi önkényuralmi rendszerekhez köthető elnevezések tilalmával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat diktatúrákhoz, elsősorban a kommunista diktatúrához, valamint a tanácsköztársasághoz köthető személyekről elnevezett utcanevek, intézmények, társadalmi szervezetek nevének megváltoztatásáról rendelkezik, (Szövege: PDF).  Az önkényuralmi politikai gyakorlattal történő teljes körű szakítás megköveteli, hogy ilyen ideológiákhoz, pártokhoz, jelképekhez kötődő elnevezések ne maradhassanak fenn, illetve a jövőben se jelenjenek meg. Ezzel eleget tesz annak a társadalmi elvárásnak, hogy utcáink, intézményeink, szervezeteink csak olyan elnevezést viseljenek, amelyek méltóak a demokratikus jogállam eszméihez.

A módosítás széles körben megtiltja a diktatúrához kötődő elnevezések használatát. A közterületek neveinek költségtakarékos megváltoztatása érdekében a törvényjavaslat kimondja az állami vagy önkormányzati döntés alapján történő utcanévváltozások miatt szükségessé váló hatósági igazolványok, tehát például személyi igazolvány, vállalkozói igazolvány és forgalmi engedélyek cseréjére vonatkozó hatósági eljárások általános illetékmentességét.

+

Az Országgyűlés az egyes törvényeknek a XX. századi önkényuralmi rendszerekhez köthető elnevezések tilalmával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslatot 268 igen, 31 nem ellenében, tartózkodók nélkül elfogadta.

Bűnügyi együttműködésről

Az Országgyűlés 2012. Október 15-ei ülésnapján fogadta el az uniós tagállamokkal folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvényjavaslatot. (305 igen, 31 nem, 6 tartózkodás, egyedül az MSZP frakciója voksolt egységesen ellene. A köztársasági elnöknek aláírásra megküldött példány Szövege: PDF.) Áder János azonban hiányosnak találta, megfontolásra visszaküldte a T. Háznak. (A köztársasági elnök megfontolásra visszaküldő levele: PDF.) Az államfő úgy vélte: nem írják körül kellő részletességgel azokat az adatokat, amelyeket az Europol Információs Rendszer tartalmazhat, így a jogszabály nem felel meg az Európai Tanács határozatának.

Az államfő észrevételeinek megfelelően a zárószavazás előtti módosító javaslattal (Szövege: PDF) orvosolta a T. Ház az egyszer már elfogadott, de ki nem hirdetett törvény betegségét. Így egyértelművé válik, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal hivatalból ellenőrizheti az Europollal való együttműködés során folytatott információcserét, valamint törvény írja elő számára, hogy annak eredményeiről az Europol közös ellenőrző szervét tájékoztassa. A beilleszteni javasolt módosítás, világosan meghatározta, hogy a Nemzetközt Bűnügyi Együttműködési Központ  az Europol Információs Rendszerbe mely személyes adatokat továbbíthat, és milyen speciális esetben kell a törlést kezdeményezni. A zárószavazás előtti módosító javaslat  tovább pontosította a törvény jogharmonizációs záradékát, valamint egyes mellékleteiben a hivatkozásokat is.

Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvényjavaslat elfogadásával az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi jogsegélyforgalom felgyorsulása, a bűncselekmények felderítésének hatékonyabbá válása és ennek eredményeként az ilyen irányú megkereséseket igénylő hazai büntetőeljárások gyorsabb befejezése várható.

Az előzetes letartóztatás alternatívájaként felügyeleti intézkedéseket elrendelő határozatok kölcsönös elismerését előíró rendelkezések valamely tagállamban lakóhellyel rendelkező, de egy másik tagállamban büntetőeljárás alatt álló személy vonatkozásában azt kívánják elérni, hogy ez a személy a tárgyalás előtti időszakban a lakóhelye szerinti tagállam hatóságainak felügyelete alatt álljon. E szabályok lehetővé teszik, hogy egy másik tagállamban büntetőeljárás alatt álló személlyel szemben elrendelt bizonyos kötelezettségek vagy tiltások Magyarországon is, illetve a magyar büntetőeljárás során elrendelt ilyen intézkedések egy másik tagállamban is végrehajthatók legyenek.

A joghatósági összeütközések kiküszöbölése érdekében a törvényjavaslat két új eljárás bevezetésével –  információcsere és konzultációs eljárás - lehetővé teszi a tagállamok közötti közvetlen, gyors és folyamatos párbeszédet arra vonatkozóan, hogy ugyanazon cselekmény miatt folyik-e párhuzamosan büntetőeljárás egy másik tagállamban. Ez az intézményesített párbeszéd lehetővé teszi, hogy a büntetőjogi felelősségre vonás végül abban a tagállamban történjen, ahol az a leghatékonyabb, legeredményesebb lehet.

A más tagállamokban hozott szabadságvesztés büntetést vagy szabadságelvonással járó intézkedést tartalmazó ítéletek kölcsönös elismerését és végrehajtását előíró szabályok azt célozzák, hogy javuljon az elítélt személy társadalmi beilleszkedésének esélye, elsősorban azáltal, hogy az elítélt az állampolgársága, a lakóhelye vagy egyéb szoros kapcsolata –  családi, kulturális, gazdasági –  szerinti tagállamban töltse a szabadságvesztés büntetés időtartamát.

A felfüggesztett büntetésekkel, próbára bocsátásokkal, alternatív szankciókkal és a feltételes szabadságra bocsátással kapcsolatos határozatok kölcsönös elismerésének és felügyeletének célja az, hogy megkönnyítse az elítélt számára a társadalmi beilleszkedést azáltal, hogy lehetővé teszi számukra a családi, nyelvi, kulturális és egyéb kapcsolatok megőrzését. A szabályozás hozzájárul a próbaidő alatti magatartási szabályok és alternatív szankciók betartásának ellenőrzéséhez, a bűnismétlés megakadályozásához, - az áldozatok és a lakosság védelmének érdekében.

+

Az Országgyűlés az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvényjavaslatot a kiigazítások után másodszor 294 igennel, 33 nem kíséretében, tartózkodók nélkül elfogadta. Enyhe meglepetésként a Fidesz padsoraiból Németh Zsolt külügyminisztériumi államtitkár is az egységesen nemmel voksoló MSZP-hez csatlakozott.

A konzuli védelemről

A konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat – (Szövege: PDF) – alapvető célja: a megfelelő jogszabályi háttér megteremtése a magyar külképviseleteken a közelmúltban megvalósult, illetve jelenleg is folyamatban lévő informatikai technikai fejlesztések által kínált lehetőségek teljes kihasználásához és a konzuli szolgálat feladatkörébe tartozó eljárások hatékonyságának növeléséhez. Megnyitja továbbá az utat - az uniós konzuli együttműködés bővítése előtt, szélesíti – többek között – azon eszközök körét, amelyek segítségével a magyar állampolgárok előzetesen bejelenthetik külföldi tartózkodásukat a konzuli szolgálatnak, a konzuli védelem előmozdítása érdekében.

Bevezeti a hazatérési kölcsön fogalmát, amely a korábban használt konzuli kölcsönt váltja fel. A fogalmi pontosítás hangsúlyozza: a szóban forgó anyagi támogatásból kizárólag a bajba jutott magyar állampolgár hazatérésének költségei fedezhetők, vagyis a kölcsön folyósításáról a konzuli tisztviselő más érdekvédelmi eljárásai során nem dönthet.

+

Az Országgyűlés a konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény módosítását 301 igennel, 36 nem ellenében, tartózkodók nélkül elfogadta.

Magyarország és a Horvát Köztársaság

Magyarország Kormánya és a Horvát Köztársaság Kormánya között a Dunai Rendészeti Koordinációs Központ működtetéséről szóló megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános célkitűzése a dunai vízi biztonság közös megerősítése – (Szövege: PDF).

Kiemelt feladata a vízi úton történő és ahhoz kapcsolódó bűnözés elleni hatékony, összehangolt fellépést, valamint a vízi rendészeti, határrendészeti, idegenrendészeti, vámhatósági és katasztrófavédelmi feladatok végrehajtásának koordinálása, annak érdekében, hogy a Duna mind a személy-, mind pedig az áruszállítás tekintetében modern és biztonságos közlekedési folyosóként működhessen.

A tervek szerint a Dunai Rendészeti Koordinációs Központot a jelenleg Mohácson funkcionáló nemzeti integrált rendészeti központ bázisán hozzák létre három lépcsőben. Első lépcsőként a magyar-horvát együttműködés indul meg várhatóan 2013. január 1-től, második lépésként az együttműködésbe bekapcsolódik a szerb fél, a harmadik szakaszban pedig a Duna régió többi államának lehetséges csatlakozásával egy multilaterális együttműködéssé alakul.

+

Az Országgyűlés a Magyarország Kormánya és a Horvát Köztársaság Kormánya között a Dunai Rendészeti Koordinációs Központ működtetéséről szóló megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot 329 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta.   

Négy ország: közúti közlekedés biztonság

Nem szült indulatokat a Bolgár Köztársaság, a Horvát Köztársaság, Magyarország és az Osztrák Köztársaság között a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértések miatt alkalmazott jogkövetkezmények határon átnyúló végrehajtásának elősegítéséről szóló megállapodás kihirdetéséről, valamint egyes törvényeknek a közlekedésbiztonságot elősegítő európai uniós és nemzetközi kötelezettségek végrehajtásához szükséges módosításáról szóló törvényjavaslat, (Szövege: PDF).

A közúti közlekedés biztonságát veszélyeztető jogellenes cselekmények között a belső határok megszűnése és a nemzetközi személy- és áruforgalom növekedése következtében egyre növekvő számban vannak jelen határon átnyúló ügyek, amikor a jogsértést elkövető személy és/vagy az eszközéül szolgáló gépjármű Ilyen esetekben a jogsértés helye szerinti állam hatóságai eszköztelenek, mivel nem férnek hozzá a vezető/üzembentartó, illetve a gépjármű adataihoz, valamint szokásos szankcióként kiszabott pénzbírságok érvényesülése gyakorlatilag az elkövető fizetési hajlandóságának függvénye, hiányoznak a másik államban való behajtást lehetővé tévő jogi eszközök. További probléma az azonos cselekmények eltérő jogi megítélése. Mindez jelentős bírságbevételektől fosztja meg az államokat, másrészt számottevően rontja a közlekedési morált, hiszen a külföldi sofőrök államukon kívül úgy érzik, nem fenyegeti őket a szankció, ezért hajlamosabbak figyelmen kívül hagyni a közlekedési szabályokat.

A 2011-es magyar EU-elnökség jelentős eredményeként elfogadásra került azonban a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértésekre vonatkozó információk határokon átnyúló cseréjének elősegítéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv, melynek következtében 2013. novemberéig meg kell teremteni 8 kiemelt, a közlekedés biztonságát veszélyeztető jogellenes cselekmény miatt indult eljárásokban a hatóságok között az elektronikus információcserét, függetlenül azok jogi minősítésétől (vagyis büntető-, szabálysértési és közigazgatási eljárásokra is kiterjedően). A 8 kiemelt tényállás:

– sebességhatár túllépése;

– biztonsági öv használatának mellőzése;

– forgalomirányító fényjelző készülék piros jelzésénél való megállás elmulasztása;

– ittas járművezetés;

– kábítószer hatása alatt történő járművezetés;

– bukósisak viselésének elmulasztása;

– tiltott sávban történő közlekedés;

– mobiltelefon vagy más kommunikációs eszköz jogellenes használata vezetés közben.

A Megállapodás számos újítást tartalmaz. Kibővíti az együttműködési kötelezettséget az Irányelv szerinti 8 tényálláson kívül az olyan eljárásokra, amelyek a „hatóságokkal való együttműködés megtagadása” miatt indulnak (tehát ha az eljárás alá vont személy megtagadja a jogsértés valódi elkövetőjének azonosítását) – ha a jogsértés helye szerinti állam joga ezt a tényállást ismeri. Az Irányelvhez képest többletelemként a gépjármű-nyilvántartásokban való on-line keresés lehetőségén kívül további segítségnyújtást ír elő a gépjárművezető azonosítására. Főszabályként postai kézbesítést ír elő az eljárás alá vont személy részére, azonban ennek sikertelensége/aránytalan nehézsége esetén lehetővé teszi a központi hatóságok közti kommunikációt a kézbesítés megkönnyítése érdekében, amely révén a fordítás költsége és nehézsége is csökkenthető. Rögzíti a 2005/214/IB irányelv szerinti bírságbehajtás kötelezettségét a közigazgatási eljárásban kiszabott bírságokra is, valamint további, a végrehajtás gyakorlati kivitelezését megkönnyítő szabályokat tartalmaz (tanúsítvány alkalmazása a központi hatóságok között). Fontos megjegyezni: a kerethatározattal összhangban a behajtásra kerülő pénzösszeg a végrehajtó tagállamot illeti.

+

A közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértések miatt alkalmazott jogkövetkezmények határon átnyúló végrehajtásának elősegítéséről szóló négy ország közötti megállapodásról szóló törvénymódosítást az Országgyűlés 331 igennel, 2 nem 1 tartózkodás kíséretében elfogadta.

Nemzeti Média

Szolidan szólva is szolid taps kísérte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elektronikus hírközléssel összefüggő 2011. évi tevékenységéről szóló beszámolót – (Szövege: PDF) –, melynek része volt, többek közt, a földfelszíni televíziózás digitális átállásának, illetve az azzal kapcsolatos teendőknek az értékelése is. Szalai Annamária, az NMHH elnöke hangsúlyozta: munkájuk egyik vezérlő elve, hogy az infokommunikáció területén is biztosítsa javakhoz való egyenlő hozzáférés lehetőségét, ugyanakkor kiemelte: a hazai mobilszolgáltatók árai még mindig a legmagasabbak közé tartoznak Európában, ezért az NMHH a valódi verseny feltételeit kívánja megteremteni.

A már folyamatban lévő országos digitális átállással kapcsolatban elmondta: jelenleg még 570 ezer azon háztartások száma, amelyek még analóg földfelszíni vétellel, szoba- vagy tetőantenna segítségével tévéznek. Számításaik szerint várhatóan mintegy 57 ezer rászoruló háztartás igényli majd az állami segítséget, ahhoz, hogy az analóg sugárzás 2014-ben történő lekapcsolása után is televíziózhassanak díjmentesen. Az NMHH által kidolgozott, az önkormányzatoktól, a nyugdíjintézetektől és az államkincstártól származó adatok alapján, rászorultsági alapon keresik majd meg az érintetteket a következő hónapokban. Az igénylőknél a hatóság most is zajló tenderén győztes vállalkozás szakemberei telepíthetik a DVB-T beltéri egységet és ahol szükséges, az új tetőantennát. Az NMHH tavaszi pilot projektjében ennek a telepítésnek a költsége háztartásonként nagyjából nettó 20 ezer forint volt, vagyis hacsak az összeg nem változik számottevően, az állam összesen mintegy 1 milliárd 100 millió forintot költhet majd a rászoruló háztartások digitális átállásának támogatására.

+

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elektronikus hírközléssel összefüggő 2011. évi tevékenységéről szóló beszámolót az Országgyűlés 245 igen, 83 nem ellenével tartózkodás nélkül elfogadta.

Médiatanács

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa 2011. évi tevékenységéről szóló beszámoló – (Szövege: PDF) –   szóbeli kiegészítése során a Médiatanács képviseletében Kollarik Tamás  rámutatott: kiemelt területként kezelték a gyermekek és a kiskorúak védelmét a káros tartalmakkal szemben. Szólt a médiaszolgáltatókat érintő új, egyebek mellett a vételkörzet nagyságával és besugárzott terület népességének vásárlóerejével is számoló díjmodellről, amely csökkentette az aránytalanságokat és az egyenlőtlenségeket a rádiós és a televíziós piacon. A lejáró rádiós médiaszolgáltatási pályázatokkal kapcsolatosan elmondta: a Médiatanács 51 pályázati felhívást tett közzé 2011-ben, nyolc esetben hirdetett nyertest és több mint 1,5 milliárd forintos támogatás lehívását tette lehetővé a médiaszolgáltatók, illetve elsődlegesen televíziós bemutatásra szánt filmek készítői számára.

+

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának 2011. évi tevékenységéről szóló beszámolót az Országgyűlés 247 igennel, 82 nem ellenében, tartózkodók nélkül elfogadta.