Michl József nős, öt gyermek édesapja. Kereszténydemokrata politikus. 2006 októbere óta Tata város polgármestere és a megyei közgyűlés tagjaként dolgozik. 2010. április 11-én már az első fordulóban egyéni országgyűlési képviselővé választották. Fölöttébb szenvedélyesen szólt legutóbb a készülő új alkotmány parlamenti vitájában. Idézzük! 

– Húsvéti alkotmány készül és így természetes a gondolat, hogy feltegyük a kérdést:

• Lesz-e magyar feltámadás az új magyar alaptörvény segítségével?
• Lesz-e magyar feltámadás az oktatásban, a szépre és igazra nevelő tanító és tanárképzésben, lesz-e a gyermeket őszintén tisztelő és érte teljes felelősséget érző pedagógusi munkában?
• Lesz-e magyar feltámadás az egészségügyben, a paraszolvenciát elutasító orvoslásban és a szerető lehajlással, odahajlással gyógyító és gondozó munkában, az egészségügyben dolgozók megbecsülésében?
• Lesz-e magyar feltámadás az önkormányzatiságban, a helyben a helyért történő összekapaszkodásban, a vidék felemelésében, a hitben, hogy csak együtt sikerülhet, a lemondásban, lesz-e magyar feltámadás abban is, hogy a másiknak is legyen?
• Lesz-e magyar feltámadás a munkahelyteremtésben, a munka szeretetében, a szorgalomban, a beosztottak, a munkavállalók iránti tiszteletben, a magyar munkaadó nemzeti támogatásában?
• Lesz-e magyar feltámadás a hazafiságban, a hazafias nevelésben, a nemzetnevelésben, az egyházakban, a politikában - vagyis a közösségépítésben?
• Lesz-e magyar feltámadás az új alaptörvénynek köszönhetően a magyar üzleti világban, a becsületes kereskedelemben, a másikat becsapni nem hajlandó tisztességben, az üzletfél maximális tiszteletében, a másik sikerének való örömben?
• Lesz-e magyar feltámadás az új alaptörvénynek köszönhetően a magyar emberek erkölcsiségében, szorgalmában, újrakezdési erejében, nemzetépítő akaratában?
• Lesz-e magyar feltámadás a magyar családok összefogásában, a házassági hűség magasztosságának újra élesztésében, az egymást szerető házaspárok nagylelkűségében, a gyermekvállalásban, az egymásnak való megbocsátásban?

– Most amikor az alaptörvényünk, alkotmányunk vitáját folytatjuk, hiszem, hogy ezekre a kérdésekre is segít választ adni az új alaptörvény. Senki máson nem múlik csak rajtunk. Akarunk e másik világot építeni vagy jó a régi, kis toldozgatással. Ez a mostani alaptörvény óriási lehetőség erre a változtatásra, ha tetszik paradigmaváltásra. Keresztelő János üzenete annak idején úgy szólt: Változtassátok meg gondolkodásmódotokat!

– Az új törvény elfogadása után nem folytatódhat az élet ugyanúgy. Nem lehetünk tovább következmények nélküli ország. A demokrácia legnagyobb ellenségei: a korrupció és a bürokrácia. Magyarország legnagyobb ellenségeit nem máshol kell keresnünk, a mi legnagyobb ellenségünk a népesség fogyása, a vidék elsorvadása, a családok széthullása.   

– A Komárom-Esztergom megyei Polgármesterek a falvakért Egyesület javaslatát támogatom magam is, amelyben azt kérik, hogy az új alaptörvényben a vidék felemelése sokkal nagyobb hangsúllyal szerepeljen. Éppen ezért ennek a törvénynek nemcsak a nemzet egészének, hanem a kisebb közösségek és az egyéni életünk megváltozását is magával kell hoznia. Ha nem lesz személyes életünkben is változás, lépés a jó felé, akkor sokkal lassabban éri el az új alaptörvény hatását.

– Prohászka Ottokár kilencven esztendővel ezelőtt vetette papírra „Az új idők áramában" című cikkében az alábbi sorokat: „Kétféle hozzákészültséggel kell az új idők e munkájába beleállnunk. Az egyik az, hogy a lényegest, az elvi jelentőségűt megtartsuk; a másik, hogy annak történelmi beöltözéséhez s ideiglenes formájához ne ragaszkodjunk. Kell tehát válni s kell újat teremteni tudni." Vagy máshol így írt: „Minél fejlettebb a nép, minél komplikáltabb élete, annál szükségesebb az erkölcsi tényezőknek érvényesülése." Harmadik idézetem tőle: „A világot nem lehet parancsszóra megfejelni; ahhoz munka, ahhoz kölcsönös jóakarat és méltányosság szükséges. Erőszakkal tehát e téren boldogulni nem lehet, hanem csak erénnyel." Ez Magyarország újjáépítésének is az alapja.

– Nem lehet másra alapozni, mint a Nemzeti Hitvallásban is szereplő olyan természeti és természetfeletti erényekre, amelyek igaz alapot teremtenek. Az új alaptörvény Nemzeti Hitvallás részében ezért emeljük ki: „Valljuk, hogy együttélésünk legfontosabb keretei a család és a nemzet, összetartozásunk alapvető értékei a hűség, a hit és a szeretet. Valljuk, hogy a közösség erejének és minden ember becsületének alapja a munka, az emberi szellem teljesítménye. Valljuk az elesettek és a szegények megsegítésének kötelességét. Valljuk, hogy a polgárnak és az államnak közös célja a jó élet, a biztonság, a rend, az igazság, a szabadság kiteljesítése. Valljuk, hogy valódi népuralom csak ott van, ahol az állam szolgálja polgárait, ügyeiket méltányosan, visszaélés és részrehajlás nélkül intézi."

– Végezetül Giesswein Sándor Tatán született politikus-lelkipásztor szavait hadd idézzem azoknak is, akik bizonytalankodnak, kell-e új alkotmány:  „És ha van oly állapot, amely indokolja, hogy az alkotmány védelmében mindenki ellenzéki legyen, úgy vannak alkalmak, amelyek megkívánják azt, hogy ne legyen ellenzék senkisem!" 

Bartha Szabó József