A táppénzek rendszeréről, a hazai termelésű élelmiszerek áfájáról, az alternatív kulturális szórakozóhelyekről, az adai Damjanich-szoborról és Magyarország gázellátásáról is kérdeztek a képviselők hétfőn az Országgyűlésben az azonnali kérdések között. Szócska Miklós egészségügyi államtitkár egy kérdésre válaszolva leszögezte: a tapasztalat az, hogy a táppénz sokszor olyan esetben is igénybe veszik, amikor ez egészségügyileg nem indokolt. Ezek elkerülése érdekében a kormányzat valóban növelte a ellenőrzéseit, amelynek hatására várhatóan csökken a táppénzt igénybe vevők és az azzal visszaélők száma is.

A MÁV új székházának bérléséről, az Orbán-kormány oktatási programjáról, a rokkantnyugdíjasokról, valamint a kiemelt nagyberuházásokról interpelláltak a képviselők a parlamentben.

Spaller Endre arról beszélt, hogy a MÁV az előző kormányzat idején bérelt új székházára 2010-ben nyolcszor annyit költött, mint a korábbi épületre. Magyarázatként hozzátette: a szocialista kormányzás takarékossági céljai miatt 2009-ben új, takarékosabbnak gondolt székházba költözött a MÁV. Kiemelte: több mint 1,6 milliárd forintba került a MÁV új székházának üzemeltetése és bérlése, miközben a régi székházra még 200 millió forintot sem költöttek. Véleménye szerint az új székház alapterülete kétszerese a korábbinak, azonban szavai szerint ennek ellenére is indokolatlanul magas a nyolcszoros bérleti díj. A kormánypárti politikus hangsúlyozta: az elmúlt nyolc évben folyamatosan romlott a vasúti pálya állapota, csökkent a vonatok menetrendszerűsége és nőtt a vasút adóssága. Feltette a kérdést: "A" kategóriás irodaházzal kell-e egy ilyen helyzetben spórolni?
   
Fónagy János államtitkár azt válaszolta: a MÁV igazgatósága 2008 októberében döntött a MÁV Zrt. központi igazgatási egységeinek új irodaházba való költöztetéséről. Az új irodaépület bérleti szerződése öt évre szól, a szerződés felmondása rövid távon rendkívül előnytelen lenne. A szaktárca minden segítséget megad a MÁV 2002 és 2010 közötti gazdálkodását vizsgáló parlamenti bizottságnak. A KDNP-s politikus a választ elfogadta.

Varga László szerint a kormány a rokkantnyugdíjasokat is büntetni akarja. Halász János államtitkár válaszában egyebek közt Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök szavaira emlékeztetett, aki szerinte 2007-ben azt mondta: ha van botrány, akkor az, hogy minden harmadik nyugdíjas rokkantnyugdíjas. Nem arról van szó, hogy a kormány meg kívánja vonni a rokkantnyugdíjat 100 ezer embertől, hanem arról, hogy akinek egészségügyi állapota engedi, az végezzen munkát.
   
Harangozó Tamás (MSZP) közölte, Orbán Viktor miniszterelnök a választások után azt ígérte, hogy két hét alatt rend lesz az országban, javulni fog a közbiztonság illetve nő majd a hivatásos állomány megbecsülése. Kontrát Károly államtitkár közölte, hogy 2002-ben az MSZP szüntette meg az előző kormány által tervezett hivatásos életpályamodellt. Kijelentette, hogy 2006-ban a szocialista kormány az emberek védelme helyett saját céljaira használta fel a rendőrséget. Leszögezte, Magyarország nem engedheti meg magának, hogy a jó erőben lévő, a negyvenes éveiben járó, tapasztalt emberek nyugdíjba menjenek ezektől a szervektől.
  
Kocsis Máté (Fidesz) azzal fordult a honvédelmi miniszterhez, hogy információik szerint Vadai Ágnes szocialista képviselő levelet írt a magyar honvédség parancsnokaihoz, amelyben tájékoztatja őket a honvédelmi ágazatot érintő költségvetési zárolásokról. Hende Csaba honvédelmi miniszter azt mondta, hogy Vadai Ágnes és két másik szocialista képviselő korábban írásbeli kérdésben érdeklődött nála a tárcánál elrendelt zárolásokról, amire ő választ adott. A miniszter válaszlevelét Vadai Ágnes ezt követően postán elküldte a honvédség minden alakulatához. Szavai szerint ilyen lépésre az 1990 óta eltelt idő alatt nem volt példa. A miniszter visszautasította a Vadai Ágnes által használt módszereket.

Néma felállással emlékeztek a képviselők a szerdán autóbalesetben elhunyt fideszes képviselőre, Arnóth Sándorral hétfőn napirend előtt a Parlamentben. Városában, választókerületében és képviselőtársai körében egyaránt megbecsülték és tisztelték - mondta Püspökladány volt polgármesteréről az elnöklő Jakab István, hozzátéve: politikust az Országgyűlés saját halottjának tekinti.

A felszólalók közül többen érintették Lázár János hétvégén nagy vihart kavart kijelentését, aki ismét bocsánatot kért azoktól, akiket megbántott volna. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes szerint Volner János frakciót tévesztett, és rosszul fogja fel a helyzetet. A Jobbiknak számos lehetősége lett volna indítványt előterjeszteni, az elmúlt 10 hónapban azonban egyre többször kerültek Gyurcsány Ferenc platformjára. Felidézve a hódmezővásárhelyi polgármester intézkedéseit hozzátette: a jobbikos képviselő árnyékra vetődött. Navracsics Tibor szerint ma az MSZP és a Jobbik ugyanazt a felszólalást mondta el, de ettől még nem válik az igazzá.

Harrach Péter szerint nem Lázár Jánosnak, hanem tőle kellett volna bocsánatot kérni. A polgármester azt hangsúlyozta, - lehet, túlhangsúlyozta -, a képviselői függetlenség biztosítéka az anyagi függetlenség - mondta a politikus. Szövegkörnyezetből kiragadott szavait meghamisították - húzta alá, hozzátéve: az őszödi beszéd minden mondata a hazugságot bizonyította. Az eset ugyanakkor ráirányította a figyelmet a képviselői felelősségre is - jegyezte meg, s kitért arra: az MSZP súlyos vereséget szenvedett tavaly, oka pedig, hogy nyilvánosságra került, részesei voltak, annak az iparszerű folyamatnak, ami az ország kirablását jelentette. Most mindenféle okokat keresnek, hogy lejárassák a Fidesz prominens képviselőit - mondta.

Lázár János személyes érintettség okán szót kérve felidézte, hogy az előző nap bocsánatot kért azoktól, akiket megbántott volna. Ezt most itt is megteszi - fogalmazott, hozzátéve: azok közé tartozik, aki vállalja szavaiért a felelősséget. Valószínű nem fogalmaztam pontosan, nem a szegényekről szóltam, hanem azokról, akik a parlamentet vagy helyhatóságokat nem eszköznek, hanem célnak tekintik, hogy pénzt keressenek. Kiemelte: áll minden vita elé, nyíltan,  nem kell szöveget hamisítani.

Jávor Benedek felidézve a japán földrengést azt mondta, újra kell értékelni a nukleáris energiáról vallott elképzeléseket. Fónagy János államtitkár azt mondta, a történéseket figyelemmel kísérik, és elemzik. Az eddigi adatok szerint Magyarországot és az unió tagállamait közvetlenül ezek a hatások nem érintik. A kormány ettől függetlenül minden indokolt intézkedést megtesz, s hétfőre Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter összehívta az energiaügyi miniszterek tanácsának rendkívül ülését. Jelenleg nincs reális lehetőség, hogy az atomenergiát kihagyják az ország energiaellátásából, amely annak mintegy 40 százalékát adja.

Gulyás Gergely szerint a magyar politika kevés konszenzusos kérdéseinek egyike lehetne az új alaptörvény megalkotása. Felidézve az elmúlt évek történéseit rámutatott: valamennyi kormány ezt tűzte ki célul, s azért is szükséges, mert a jelenlegiből hiányzik a világos értékmegjelölés. Világos, a jelenlegi kormány jogi és politikai felhatalmazása megvan. Ellenzéket nem tudják kényszeríteni a vitában való részvételre, de mélyen antidemokratikus és szélsőséges az a magatartás, hogy azért nem vesznek részt benne, mert nem kapnak előre garanciát, hogy felvetéseiket a többség elfogadja.    
   
Megválasztotta az Országgyűlés Cinkotai Jánost és Kocziszky Györgyöt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsának tagjává hétfőn hat évre, az új monetáristanács-tagok letették esküjüket. Cinkotai Jánost 278 igen szavazattal, 38 ellenében, egy tartózkodás mellett választotta meg a Ház; Kocziszky György 282 támogató voksot kapott, 36 nem ellenében, két tartózkodás mellett. A kormánypárti képviselők mellett a Jobbik-frakció nagy része is igennel szavazott, a szocialisták nemmel, az LMP pedig távol maradt a szavazástól. A monetáris tanács korábbi négy külsős tagjának megbízatása március elsején járt le. Helyükre Bártfai-Mager Andreát és Gerhardt Ferencet már két héttel ezelőtt megválasztotta a parlament.

A Fidesz frakcióvezetője szerint a kormánypárti képviselőcsoportban messze többségben van az az álláspont, hogy az önkormányzati tisztséget viselők ne lehessenek országgyűlési képviselők is egyben. Lázár János budapesti sajtótájékoztatóján ugyanakkor hozzátette, hogy az összeférhetetlenségről szóló vitát még nem folytatták le a frakcióban. A politikus azt mondta, ha ezzel kapcsolatban ma megkérdezik tőle, vajon mi lesz a kétharmados törvényekben, akkor azt válaszolja: szerinte az, hogy polgármester nem lehet parlamenti képviselő. Hozzátette azonban, nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy az emberek letették a voksukat a választásokon a polgármesteri posztot betöltő képviselőjelöltek mellett. Hódmezővásárhely polgármestere 2014-ben szeretné befejezni városvezetői munkáját; mint mondta, lehet, hogy a parlamentit is, de ezt még nem döntötte el.