Az ügyészségi jogkör szélesítését bírálták az ellenzéki felszólalók a büntetőjogi törvények módosításának részletes vitájában, az Országgyűlés ülésén. Napirend után a Jobbik képviselője szólalt fel, aki a vasúti áruszállítás helyzetéről beszélt.

Büntetőjogi törvények módosításának részletes vitája

Bárándy Gergely (MSZP) a büntetőjogi törvényekhez kapcsolódó módosítások részletes vitájában úgy fogalmazott: az ügyészség ismét „saját hatáskörének bővítését rendelte meg az Országgyűléstől”. A képviselő nem tiltaná meg kategorikusan azt, hogy a védő és a terhelt másolatot kapjon az ügyészség és a rendőrség egymás közti levelezéséről. Az eljárások nem gyorsíthatók a terheltek jogainak csorbításával – hangsúlyozta –, ugyanakkor Bárándy Gergely nem adna határidő-módosítási lehetőséget az ügyészségnek.

Staudt Gábor (Jobbik) azon változtatna, hogy nincs jogorvoslati lehetősége a hivatalos személyeknek az általuk tett feljelentésekkel kapcsolatos nyomozás megszüntetésével kapcsolatosan.

Rétvári Bence, az igazságügyi tárca államtitkára azt mondta: a módosítások beterjesztői nem a kormánnyal, hanem inkább az ügyészséggel vitatkoznak. Az ügyészségi belső levelezés hozzáférhetővé tételéről szólva közölte: azokból akár téves következtetések is levonhatók. Az államtitkár szakmai konszenzust lát a javaslat mögött. Elképzelhetőnek nevezte az elektronikus nyomkövetés alkalmazásának automatikussá tételét. Jelezte, lehet, hogy ezzel kapcsolatban zárószavazás előtti módosítást terjesztenek be.

Az ülésen elnöklő Ujhelyi István (MSZP) a részletes vitát lezárta.

Napirend után

Korondi Miklós (Jobbik) a magyar vasúti áruszállítási piac helyzetéről szólt napirend után. Egyedülállónak nevezte a külföldi piaci befolyás mértékét, mint mondta, az árumennyiség mindössze 0,31 százalékát szállítják magyar tulajdonú vállalkozások.

Ujhelyi István a keddi ülésnapot lezárta, a következő ülést csütörtök reggel 9 órára hívta össze.

Lefolytatták a katasztrófavédelemmel összefüggő törvénymódosítás részletes vitáját az Országgyűlésben. Ezt követően kezdődött a babakötvénnyel kapcsolatos törvény módosításának vitája. Orbán Gábor államtitkár a vitában elmondta, mindenképpen megéri Start-számlát nyitni azoknak a szülőknek is, akik korábban erről megfeledkeztek.

Egyes törvényeknek a katasztrófák elleni védekezés hatékonyságának növelésével összefüggő módosítása

Staudt Gábor (Jobbik) a tűzeseteket bejelentő telefonáló adatainak rögzítése ellen szólalt fel, valamint  indokolatlannak nevezte a hivatásos tűzoltók teljes körű távoltartását az önkéntes tűzoltó egyesületektől.

Juhász Ferenc (MSZP) szintén amellett érvelt, hogy könnyíteni kellene a bejelentők helyzetét és felesleges az adataik túlzott rögzítése, valamint szerinte az önkéntes tűzoltó egyesületekkel kapcsolatos szabályozás nem felel meg az ombudsman által is megfogalmazott kritikáknak.

Mile Lajos (LMP) szintén az ombudsman egy korábbi állásfoglalására hivatkozva élesen érvelt a közfoglalkoztatási törvény tervezett módosítása ellen, amely bizonyos szabálysértési eljárások esetében megszüntetné az érintett esetleges közfoglalkoztatotti jogviszonyát. Szerinte ez a passzus alaptörvény-ellenes is és ennek visszavonására szólította fel a kormányt.

Ugyanezt tette Juhász Ferenc is, aki szerint ez a javaslat a józan ésszel is ellentétes, hiszen ha valaki például szabálysértést követ el a biciklijével, attól még nem kell elvenni tőle az egyetlen megélhetési forrását.

Staudt Gábor a másik két ellenzéki frakció képviselőjéhez hasonlóan érvelt a közfoglakoztatottakat érintő szabályok módosítás ellen. A jobbikos politikus és Mile Lajos is többször kritizálta Tállai András belügyi államtitkárt is, aki bár bent ült a teremben és többször személyesen is megszólították, egyszer sem kért szót a részletes vita alatt.

Tállai András a képviselői felszólalásokat követően a vitában elhangzottakra reagálva emlékeztetett arra, hogy a tárgyalt javaslat általános vitáját már az Országgyűlés lefolytatta, ahogyan a benyújtott módosító indítványokat is megtárgyalták az illetékes bizottságok és a kormány álláspontját megismerhették a képviselők. Ezután az ellenzéki képviselők által benyújtott és a részletes vitában ismertetett módosító javaslatokkal kapcsolatban felolvasta a bizottsági vitában már ismertetett kormányálláspontot és annak indoklását. A 15 benyújtott módosító indítványból 13-at ellenzéki képviselők nyújtottak be, ezek egyikét sem támogatja a kormány – erősítette meg Tállai András.

Ezt követően az elnöklő Ujhelyi István (MSZP) a részletes vitát lezárta, a módosító javaslatokról a következő ülésen döntenek.

Államtitkár: megéri Start-számlát nyitni

A Nemzetgazdasági Minisztérium adó- és pénzügyekért felelős államtitkára szerint mindenképpen megéri Start-számlát nyitni azoknak a szülőknek is, akik korábban erről megfeledkeztek.

Orbán Gábor a fiatalok életkezdési támogatásáról szóló törvény módosításának keddi parlamenti vitájában elmondta: az előterjesztés lényege, hogy a Start-számlát, amelyre átvezetik a 42 500 forintos állami támogatást a kincstári letéti számláról, automatikusan összekapcsolják egy új, 19 éves futamidejű államkötvénnyel, ez a babakötvény.

Emlékeztetett arra, hogy az állam 42 500 forinttal támogat minden újszülöttet, a Start-számlát a szülő nyithatja a gyermeke számára, ekkora a kincstári letéti számláról átvezetik az állami támogatás kamatokkal megnövelt értékét, amelyből a szülő állampapírt vehet. Utalt arra, hogy tavaly októberben kezdték átalakítani a konstrukciót, ennek a második lépcsője a törvényjavaslat.

Az államtitkár azt mondta, az új konstrukció jutalmazza azon szülők fáradozásait, akik az állami támogatáson felül aktívan gondoskodnak a gyermekük jövőjéről. Hozam tekintetében megkülönböztetik a letéti számlákat azoktól a Start-számláktól, amelyeket a gyermekükről gondoskodó szülők nyitnak és rávezettetik ezt a támogatást, esetleges további befizetéseikkel együtt – tette hozzá, megjegyezve, hogy a kincstári letéti számlák a javaslat szerint a mindenkori inflációval megegyező mértékben, míg a Start-számlák az inflációt meghaladóan kamatoznak.

Szerinte egyszerűbbé válik a szülők számára a Start-számla kezelése, hiszen ezentúl csak egyszer kell bemenni egy kincstári fiókba vagy járási hivatalba a számlát megnyitni. Hozzátette: a 19 éves futamidejű babakötvény a gyermek 18 éves korának betöltéséig vagy azt meghaladóan is kamatozik. Az egységes, inflációhoz kötött kamat biztosítja, hogy minden gyermek számára azonos feltételekkel takaríthassanak meg a szülők - közölte Orbán Gábor. Véleménye szerint az infláció feletti kamatprémium versenyképessé teszi a konstrukciót.

Mint mondta, amellett, hogy ez egy kiváló megtakarítási forma, a számlára befizetett összeg tíz százalékát, évente legfeljebb 6000 forintot az állam támogatásként továbbra is jóváír. Rendezik a nevelésbe vett gyermekek számláit is - folytatta - számukra a kincstár nyitna számlát.

Talabér Márta (Fidesz) szerint a javaslat a lakosság, különösen a harmincas korosztály állampapír-állományának és állampapír-vásárlási hajlandóságának növekedését segítheti elő, amely hozzájárulhat az ország adósságfinanszírozási és likviditási kockázatainak mérséklődéséhez. Hozzátette: kincstár köteles lesz Start-számlát nyitni azon 2005. december 31-e után született gyermekeknek, akik tárgyévben legalább hat hónapig állami nevelésben voltak.

Baráth Zsolt (Jobbik) jelezte, módosító javaslatuk lesz a törvényjavaslathoz.

Az elnöklő Ujhelyi István az ülésnap végével zárta le az általános vitát.

Ujhelyi István felszólaló hiányában lezárta az egyes törvények fogyasztóvédelmi célú módosításának részletes vitáját.

A genetikailag módosított szervezetekkel kapcsolatos felelősségi és kártérítési szabályokat tartalmazza a Nagojai-Kuala Lumpur-i Kiegészítő Jegyzőkönyv, amelynek a kihirdetését tartalmazó országgyűlési határozati javaslatot kedden tárgyalta meg a Ház. A képviselők ezután a nemzeti utasadat-információs rendszer létrehozásáról szóló előterjesztés részletes vitáját folytatták le.

Ezt megelőzően az elnöklő Latorcai János hozzászólás nélkül zárta le a nemzetiszocialista vészkorszak történelmének a fiatal generációk körében való minél teljesebb megismertetése érdekében szükséges intézkedésekről szóló országgyűlési határozati javaslat módosításának részletes vitáját.

Nagojai jegyzőkönyv

A genetikailag módosított szervezetek (GMO) szállításával, forgalmazásával, kezelésével és felhasználásával kapcsolatos felelősségi és kártérítési szabályokat tartalmazza a Biológiai Biztonságról szóló Cartagena Jegyzőkönyv felelősségről és jogorvoslatról szóló Nagojai-Kuala Lumpur-i Kiegészítő Jegyzőkönyve – mondta expozéjában a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára.

Budai Gyula közölte: az ennek kihirdetését célzó országgyűlési határozat is szem előtt tartja az élővilág és az emberi egészség szempontjait. Emlékeztetett arra: az eredeti természetvédelmi megállapodás Magyarországon 2004-ben lépett hatályba, annak kiegészítését pedig az ország uniós elnöksége alatt, Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter írta alá Magyarország és az unió nevében.

Az államtitkár hangsúlyozta: az ország számára stratégiai kérdés a mezőgazdaság GMO-mentességének megőrzése, amelyet a kormány minden eszközzel fenn kíván tartani. Emlékeztetett arra, hogy 2008-ban ötpárti konszenzus született erről.

Ángyán József független országgyűlési képviselő szerint nem lehet eléggé hangsúlyozni az ügy fontosságát és azt, hogy az állam intézményei nem állhatnak a közösség számára veszélyes termékeket forgalmazó tőke oldalára. A genetikailag módosított szervezeteknek hatalmas fenyegetést jelent – mondta –, ha ezek a világban elterjednek, katasztrófát jelenthetnek az ökológiai rendszerekre, de az élelmezésre tekintettel is. Európában minőségi, foglalkoztató, élelmiszer-biztonságot teremtő mezőgazdaságot akarunk – fűzte hozzá.

Ékes József (Fidesz) reményét fejezte ki, hogy távoznak Európából azok a cégek, amelyek érdekeltek a GMO-k engedélyezésében.

Budai Gyula államtitkár zárszavában tárcája tájékoztató szerepéről szólt. Ahogyan tavaly, úgy idén is nyolc állomásból álló GMO-roadshowt-t tartanak novemberben az információterjesztés érdekében - mondta.

Az ülés vezetője az általános vitát lezárta.

Nemzeti utasadat-információs rendszer létrehozása

A nemzeti utasadat-információs rendszer létrehozásáról szóló javaslat részletes vitájában az ellenzék alapvetően támogatásáról biztosította e rendszer kialakítását. Így nem is ezt, hanem a salátatörvény azon passzusát kifogásolta, amely alapján az országgyűlési képviselők esetében megszűnne a Független Rendészeti Panasztestületben való tagsággal kapcsolatos összeférhetetlenségi szabály. Jelenleg ugyanis a rendőrségi törvény szerint nem lehet a panasztestület tagja az, aki a megválasztás időpontjában vagy az azt megelőző két évben országgyűlési képviselő, állami vezető, polgármester, illetve párt alkalmazottja vagy tisztségviselője volt. A tervezett módosítással a parlamenti képviselők kikerülnének ebből a felsorolásból.

Az MSZP-s Juhász Ferenc a vitában azt mondta, a nemzeti utasadat-információs rendszer létrehozásával egyetértenek, a panasztestületi összeférhetetlenségi szabály megváltoztatásával azonban nem. Vajon „milyen lex” ez a törvényjavaslat, kire szabták ezt a módosítást, kinek az érdekében kell változtatni a jogszabály hatályos szövegén? – tette fel a kérdést.

Az LMP-s Mile Lajossal közösen a hatályos összeférhetetlenségi rendelkezés fenntartását indítványozták. Mile Lajos hangsúlyozta, ha mégis a törvényjavaslat része marad az összeférhetetlenség enyhítése, az LMP nem támogatja az előterjesztést.

A jobbikos Staudt Gábor szintén úgy nyilatkozott, hogy a személyre szabott jogalkotást pártja sem támogatja. Megjegyezte, a honvédelmi bizottság csak „tovább rontotta” az előterjesztést, hiszen benyújtott egy olyan módosító indítványt, hogy az összeférhetetlenségi szabály módosítása ne csak a következő Országgyűlés megalakulásakor, hanem már a kihirdetés után hatályba lépjen.

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára zárszavában azt mondta: a törvényjavaslat célja, hogy Magyarország nagyobb biztonságban legyen.

A panasztestületi tagsággal összefüggő felvetéseket, a „milyen lex” kérdést úgy kommentálta, hogy „ez a lex jó lesz”. Az előre megfogalmazott kritikák idő előttiek, megalapozatlanok, mert a javaslat csak a lehetőséget teremti meg, hogy a lehető legszélesebb merítésből lehessen választani a panasztestület esetleges kiegészítésekor – mondta Kontrát Károly.

Ezt követően az ülést levezető Latorcai János lezárta a részletes vitát.

Az oktatásról, a székelyek meneteléséről, a kárpátaljai magyarság helyzetéről és a hamisított bajai választási videóról beszéltek napirend előtt a képviselők az Országgyűlésben.

LMP: senkit ne lökjünk ki az oktatási rendszerből!

Osztolykán Ágnes véleménye szerint a magyar oktatási rendszer igazságtalan, az otthonról hozott hátrányokat nem egyenlíti ki. Az LMP-s képviselő a kormány legnagyobb hibái közé sorolta az oktatáspolitika területén többek között tankötelezettség korhatárának leszállítását, a „szegregációt erősítő” hídprogramot, valamint a központosítással együtt járó forráskivonást. Szerinte ezer pedagógus bére csökkent, miközben nőttek a munkaterheik.

Azt mondta, az állam mindent uralni akar a közoktatásban, aki egy kicsit is kilóg a rendszerből, annak elengedik a kezét, az LMP azonban azt szeretné, „senkit se lökjünk ki az oktatási rendszerből”. Másfélszeresére, kétszeresére kellene növelni az oktatás támogatását – mondta.   

Hoffmann Rózsa, az Emberi Erőforrások Minisztériuma köznevelésért felelős államtitkára szerint valótlan állításokat fogalmazott meg az ellenzéki politikus. Kifejtette: az előző kormány alatt volt fokozatos forráskivonás, a jövőre a korábbihoz képest 112 százalékkal költenek többet erre a területre. Megjegyezte, a napokban folytatódik a pedagógusok a bérkompenzációja. Szerinte csak azoknak csökkent a fizetése, akik mértéktelenül sok túlórát vállaltak.

Elmondta, osztja ő is azt a véleményt, hogy többet kellene költeni az oktatásra, de nincs olyan ágazata a magyar társadalomnak, amelynek ne volna szüksége több forrásra.   

A KDNP a székelyek menetelésének támogatását kéri

Pálffy István (KDNP) elmondta, hogy október 27-én a székelyek arra készülnek, hogy kialakítsák minden idők leghosszabb menetelő oszlopát, amellyel a székelyföldi autonómia érdekében demonstrálnak. A jelzésből értenie kell a román kormánynak, az Európai Uniónak és az Európa Tanácsnak is - mondta, hozzátéve, az autonómia egyszerre teremti meg a békés egymás mellett élés feltételeit a román államon és az EU-n belül. Hozzátette: a KDNP felszólította tagjait és kéri szimpatizánsait, hogy támogassák a menetelést.

Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára kijelentette, a magyar kormány úgy tartaná igazságosnak, hogy azok az önrendelkezési jogok, amelyek járnak a Svédországban, az Ausztriában, a Spanyolországban vagy a Belgiumban élő kisebbségeknek, járjanak azoknak is, akik magyarként élnek kisebbségben Európában. A legnagyobb ilyen egységes magyar tömb a székelység – emlékeztetett.

Véleménye szerint Romániának jogi kötelessége lenne az autonómia biztosítása, a megyék felszabdalása és román többségű megyékhez csatolása sérti a nemzetközi jogi kötelezettségeket is.

Jobbik: a kormány feltételekkel támogassa Ukrajna uniós tagságát

Szávay István (Jobbik) felidézte, hogy néhány hete kihelyezett elnökségi ülést tartottak Kárpátalján, Beregszászon, ahol szembesültek az ottani magyar közösség gondjaival. Kijelentette: a Jobbik nem gátolja meg az ukrán uniós csatlakozást, de Magyarországnak komoly lehetősége és felelőssége, hogy kárpátaljai magyarság érdekében a nemzeti szempontokat is megjelenítse és ezt a csatlakozás feltételül szabja. Úgy vélekedett, a székelyek menetelésére sem lenne szükség, ha a kormány a kezében lévő diplomáciai lehetőségekkel 2005-ben tudott volna élni.

Rétvári Bence szerint a kárpátaljai magyar kisebbségnek a kiszámíthatatlan viszonyok jelentenek nehézséget, és hogy sok helyen nem tartják be a jogszabályokat. Felidézte, hogy a két állam között folyamatos a párbeszéd, de először fordult elő a vegyesbizottság történetében, hogy a magyar fél nem írta alá a jegyzőkönyvet a tanácskozásról. Ennek okaként azt jelölte meg, hogy az anyanyelvi törvényt nem tartják be, az adminisztrációban nincsenek magyarok, és a Tisza menti járásban szükség lenne egy tankerület kialakítására.

Fidesz: az MSZP tisztázza magát a bajai videó ügyében!

Gulyás Gergely (Fidesz) pártja nevében ismét felszólította az MSZP-t, hogy tisztázza magát a bajai, hamisított választási videó ügyében. Mint mondta, MSZP-s és DK-s politikusok is érintettek az ügyben, és az egész baloldal egészének érdeke lenne az ügy tisztázása. Kijelentette, hogy az ügy tisztázása a magyar demokrácia, közélet érdeke, hiszen ilyen súlyos bűncselekmény, mint a hamis vád, nem volt még az elmúlt években. Hozzátette: szeretnék, ha az igazságszolgáltatás képes lenne arra, hogy ezt az ügyet teljes egészében feltárja, tisztázza azt, kik voltak a megrendelők, illetve a készítők, és miért az MSZP-székházába vitték a videót.

Rétvári Bence válaszában azt mondta, ez az ügy régi idők, az 1950-es évek módszereire emlékeztet, csak most új emberekkel, új módszerekkel és Ron Werberrel. Úgy vélekedett, az is beszédes, hogy nem a Fidesz-KDNP-nél kopogtattak egy olyan videóval, amely a politikai ellenfél lejáratását célozza.
Fontosnak nevezte, hogy az MSZP hozza nyilvánosságra az ügyben lefolytatott belső vizsgálatának eredményét.

A bajai választásra kitérve azt mondta, az ellenzéki kampányának botránykeltés lehetett a célja, végig próbálták a választások törvényességét megkérdőjelezni, mivel saját nyolcéves kormányzati eredményeikkel nem nagyon tudtak büszkélkedni.

Napirend előtt a szocialisták nem állítottak szónokot.