Július 1-től megszűnik a 13. havi nyugdíj, ennek második, novemberben esedékes részletét idén már nem folyósítják. Az azonnali kérdések órájában hétfőn Rétvári Bence azt kérdezte, hogy mikor sportolhatnak a fiatalok az újbudai Tüskecsarnokban. Firtl Mátyás napirend előtt számon kérte az eurócsatlakozás céldátumának kitolását. Hoffmann Rózsa a 150 éves Lónyai utcai Református Gimnáziumról emlékezett meg. A hétfői interpellációk során Puskás Tivadar az egészségügyi államtitkárhoz fordult, s a laikusok által is használható félautomata defibrillátorok kihelyezése felől érdeklődött.
Július 1-től megszűnik a 13. havi nyugdíj, ennek második, novemberben esedékes részletét idén már nem folyósítják. Többek között ezt tartalmazzák azok a nyugdíjtörvény-javaslathoz benyújtott, a Bajnai-kormány által készített módosító indítványok, amelyeket hétfőn fogadott el a parlament.
A módosító csomag szerint 2012-től évente hat hónappal emelkedik a nyugdíjkorhatár, ami először az 1952-ben születetteket érinti. Ugyanakkor azok az 1950-ben született férfiak és 1952-ben, vagy 1953-ban született nők, akik betöltötték a 60., illetve 59. életévüket, és 40 éves szolgálati idővel rendelkeznek, előrehozott nyugdíjat kaphatnak.
A módosító csomag szerint a 13. havi nyugdíj helyett nyugdíjprémiumot vezetnek be, amelynek az összege csak akkor éri el a mai 13. havi nyugdíjnak megfelelő összeget - 80 ezer forintot - ha a gazdasági növekedés eléri a 7,5 százalékot. Nyugdíjprémiumot akkor fizetne a kormány leghamarabb, ha a bruttó hazai termék növekedése meghaladja a 3,5 százalékot, ekkor az összege maximum 20 ezer forint lehet. Változnak a nyugdíjindexálás, vagyis az évenkénti nyugdíjemelés szabályai is: amennyiben a GDP-növekedés 3 százalék alatt marad, a fogyasztói áremelkedés mértékében nőnek a nyugdíjak. Ha 3 és 4 százalék között van a GDP-növekedés, a nyugdíjemelésben 80-20 százalék lesz az infláció és a nettó átlagkereset-növekedés aránya, 4 és 5 százalék között pedig ez az arány 60-40 százalék lesz. Ha a GDP-növekedés eléri az 5 százalékot, akkor érheti el ismét az 50-50 százalékot a nettó átlagkereset-infláció aránya, ami annyit jelent, hogy a Gyurcsány-kormány által tervezetthez képest 1 százalékkal megemelték a gazdasági növekedési ütemet.
Az Országgyűlés sürgős tárgyalásba vette a közhasznú törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot.
A Ház részletes vitára bocsátotta a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról, a felsőoktatásról szóló törvényeket módosító törvényjavaslatokat.
A parlament egyhangúan igennel szavazott az Állami Számvevőszék 2008. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslatra.
A nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek költségvetési támogatásáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájában Godó Lajos (MSZP) azt mondta, hogy azt a bizottság egyhangúlag támogatta, ezért kérte, hogy a parlament vita nélkül fogadja el azt. A képviselők 349 igen szavazattal, 16 tartózkodás mellett fogadták el azt.
Az építőipart és a közvetlenül kapcsolódó ágazatokat sújtó recesszió kezelése érdekében szükséges intézkedésekről szóló határozati javaslat zárószavazása során a képviselők egyhangúan igennel szavaztak.
A hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről szóló törvényjavaslat módosító javaslatainak határozathozatala során a parlament elfogadta a támogatott módosító javaslatokat, ahogy így tettek a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényjavaslat támogatott módosító javaslataival is.
Az adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslat kapcsán Katona Tamás pénzügyi államtitkár azt mondta, tervezik az általános, öt százalékpontos járulékcsökkentést, az adórendszer olyan átalakítását, amely alapján a magánszemélyek 90 százaléka jövőre az alacsonyabb adókulcs szerint adózzon. Az államtitkár elmondta, hogy a kormány támogatja az aktív, saját teljesítményükből élők kedvezőbb adóztatását elősegítő, a fogyasztást terhelő adókat növelő indítványt. Ennek alapján az áfa normál kulcsa július elsejétől 25 százalékosra emelkedik, de az alacsonyabb jövedelműek által tipikusan fogyasztott termékeknél 18 százalékos kedvezményes kulcsot iktatnak be. Az Országgyűlés ebben az esetben is elfogadta a támogatott módosító javaslatokat.
A parlament egy korábbi döntés alapján hétfőn nem szavazott a Soros Fund Management magyarországi káros pénzügyi tevékenységeit feltáró vizsgálóbizottság létrehozásáról.
Elkezdődött a miniszterek illetményének csökkentését lehetővé tevő törvénymódosítási javaslat vitája hétfőn az Országgyűlésben. A törvényjavaslat megteremti annak lehetőségét, hogy a miniszterelnök az egyes miniszterek illetményét legfeljebb 15 százalékkal csökkentse. Az SZDSZ támogatja, a Fidesz azonban porhintésnek tartja a javaslatot. Répássy Róbert (Fidesz) szerint tisztességtelen, hogy miután majdnem háromszorosára emelték a miniszteri illetményeket, most 15 százalékkal akarják azokat csökkenteni.
Az elmúlt évben jelentősen nőtt a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással kapcsolatos panaszok száma, amely vélhetően a kárügyintézés hiányosságai miatt történt - mondta felszólalásában a fideszes Püski András. Úgy vélte, a szabályozás több lényeges területre nem terjed ki, ezek között említette az új biztosítók piacra lépésének szabályozását, illetve a piaci biztosítók csődhelyzetére vonatkozó szabályozás is.
Az azonnali kérdések órájában hétfőn Rétvári Bence azt kérdezte, hogy mikor sportolhatnak a fiatalok az újbudai Tüskecsarnokban. Emlékeztetett arra, hogy a kormány 2007-ben döntött úgy, hogy a sportcsarnok helyett kongresszusi központ lesz belőle, de végül az a beruházás sem valósult meg. Jauernik István államtitkár azt válaszolta: mivel jelenleg válság van, közösen kell megkeresni a lehetőséget arra, hogy milyen módon lehetne befejezni az épületet. Az államtitkár reményét fejezte ki, hogy az épületre kiírt pályázatra lesz majd érdeklődő. Nincs eldöntve az a kérdés, hogy sportlétesítmény vagy konferenciaközpont lesz-e a Tüskecsarnokból - tette hozzá.
A Szociális és Munkaügyi Minisztériumnál (SZMM) év elején zárolt hárommilliárd forint ügyében interpellálta a fideszes Hirt Ferenc a szakminisztert. Utalt arra, hogy az idei év elején a fenntarthatatlan költségvetési folyamatok miatt a kormány minden minisztériumnál több milliárd forint zárolását rendelte el. Hirt Ferenc elmondta, hogy a mozgáskorlátozottak szerzési és átalakítási támogatására fordítható 1,6 milliárd forint kétharmadának kifizetését is felfüggesztették. Herczog László szociális és munkaügyi miniszter azt mondta, az SZMM-hez tartozó előirányzatok jelentős része szakmai programokra, jövedelempótló és kiegészítő támogatások finanszírozására szolgál, ezek felhasználása nem korlátozható.
Hoffmann Rózsa a 150 éves Lónyai utcai Református Gimnáziumról emlékezett meg. Kiemelte: az iskola tanulói voltak többek közt Gárdonyi Géza, Szent-Györgyi Albert, Molnár Ferenc. Mint mondta, a Fidesz és a KDNP nevében fejet hajt a keresztény iskolák több mint ezer éves teljesítménye előtt. Hiller István oktatási miniszter válaszában szintén köszöntötte a 150 éves intézményt.
Balog Zoltán fideszes képviselő a Szabadság Kör nevében kísérletet tett arra, hogy a kör által alapított Jogtipró-díjat távollétében átadja Draskovics Tibor igazságügy-miniszternek a parlamenti patkóban. A díjat, amely nem más, mint egy talapzatra rögzített fekete bakancs, a miniszter asztalára tette le. Balog Zoltán napirend előtti felszólalásában felhívta a figyelmet a Szabadság Kör által készített tanulmányra, amely a magyarországi emberi jogoknak a helyzetével foglalkozik. A jelentés elemzi az igazságügyi és a rendészeti minisztérium gyakorlatát: azt, hogy hogyan korlátozzák a szólásszabadságot, a sztrájkjogot, a gyülekezési jogot, és azt is, milyen emberi jogi sérelmeket követnek el a hatóságok.
A hétfői interpellációk során Puskás Tivadar az egészségügyi államtitkárhoz fordult, s a laikusok által is használható félautomata defibrillátorok kihelyezése felől érdeklődött. A politikus közölte, hogy az eszközök jók és életet menthetnek, de a készülék használatára nem képeztek ki embereket, és azt sem lehet tudni, hogy hol vannak kihelyezve ezek a defibrillátorok. Közölte azt is, hogy az összes mentőautót és rendelőt fel kellene szerelni ilyen készülékekkel. Vojnik Mária államtitkár arról beszélt, hogy az önkormányzati tárca tájékoztatása szerint a minisztérium a múlt évben 50 defibrillátort szerzett be, amelyeket sportlétesítményekben helyeztek el. Hozzátette: a mentősöknek átadták ezeknek a listáját, így ők tudják, hogy hol vannak elhelyezve a készülékek. Az államtitkár kitért arra is, hogy az Országos Mentőszolgálat esetkocsi- és rohamkocsi-rendszerének összes EKG-készülékét és defibrillátorát lecserélték. A választ Puskás Tivadar nem fogadta el, az Országgyűlés viszont 183 igen szavazattal 164 nem és 2 tartózkodás ellenében elfogadta.
- Magyarország az elmúlt öt évben csúnyán leszerepelt az Európai Unióban - közölte Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője hétfőn Bajnai Gordon miniszterelnök napirend előtti felszólalására reagálva. Utalt a német statisztikai hivatal adataira, amely szerint Szlovákia 35,8 százalékkal, Csehország 25,6 százalékkal, Lengyelország 23 százalékkal növekedett, míg Magyarország mindössze 9,9 százalékos növekedést produkált, a legrosszabbat a régióban. Navracsics Tibor hivatkozott az Eurostat adataira is, amelyek szerint 2000 és 2004 között jó felzárkózási ütemet mutatott Magyarország, 2004-től viszont fokozatosan térünk el az Európai Unió növekedési ütemétől. A Fidesz frakcióvezetője Bajnai Gordon miniszterelnököt, volt gazdasági minisztert személyesen is felelősnek nevezte azért, mert az uniós források mindössze négy százalékát sikerült kifizetni az elmúlt két és fél évben.
Magyarország minden mutató tekintetében az utolsó az Európai Unióban - mondta Firtl Mátyás a miniszterelnök felszólalására reagálva. A KDNP frakcióvezető-helyettese azt mondta: míg 2002-ben a magyar lakosság 67 százaléka gondolta úgy, hogy az uniós tagság jó lesz, addig 2004-ben ez az arány már csak 50 százalék volt, 2008-ban pedig 31 százalék. Az emberek csalódtak az uniós csatlakozásban, ugyanakkor az európai intézményekben jobban bíznak, mint a magyar kormányban, és ez az önök kormányzásának csődjét bizonyítja - tette hozzá a szocialistákhoz fordulva. Kijelentette: Magyarország 2008. május 1-jén az utolsó minden mutató tekintetében az Európai Unióban, az államháztartási hiányban, inflációban, a versenyképességi mutatókban, a munkanélküliségi adatokban és az adóterhekben is.
Firtl Mátyás szerint a nemzeti fejlesztési tervekben megfogalmazott célokat sem sikerült teljesíteni. A Győr-Moson-Sopron megyében mandátumot szerzett politikus szerint Nyugat-Magyarország számára nem hozta meg azokat az eredményeket az uniós csatlakozás, mint Ausztriának vagy Szlovéniának, a regionális különbségek nőttek. Szerinte egy településközi út sem épült ezen a határszakaszon.
Bajnai Gordon a magyarság legnagyobb modernkori sikertörténetének nevezte az európai uniós csatlakozást. A miniszterelnök hangsúlyozta: ezért minden kormány tett az elmúlt 20 év évben, és mindenki büszke lehet rá.
Bajnai Gordon szerint a magyar külpolitikában az értékelvű hovatartozásnak - a NATO- és az EU-tagságnak - kell az első helyen szerepelnie. Az uniós források felhasználásával kapcsolatban elhangzott kritikákról azt mondta: Magyarország az I. Nemzeti Fejlesztési Tervet százszázalékosan teljesítette, az Új Magyarország Fejlesztési Tervnek pedig - amelyből két év telt el - eddig több mint 10 ezer nyertese van, és 400 milliárd forintot fizettek ki. Firtl Mátyásnak (KDNP) - aki Sopron országgyűlési képviselője - azt javasolta, ha nem érzi az uniós források helyi hatását, akkor sétáljon végig a városon. Emlékeztetett arra: uniós forrásból valósult meg az egyetem zöldprojektje, a szennyvízberuházás, és a napokban hagytak jóvá több mint egymilliárd forintot a főtér felújítására.
Nagy többséggel támogatta a parlament alkotmányügyi bizottságának kormánypárti és ellenzéki oldala a neonáci rendezvényekkel kapcsolatos rendőri fellépést vizsgáló országgyűlési bizottság felállítását a testület hétfői ülésén. Az alkotmányügyi bizottság hétfői ülésén a kormánypárti és ellenzéki képviselők nagy többsége az igazságügyi tárcával szemben támogatott egy olyan fideszes törvénymódosító javaslatot, amely a gazdasági válság által előidézett helyzetre tekintettel a lakóingatlanok elárverezése esetén elővásárlási jogot biztosítana az önkormányzatnak.
A vizsgálóbizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájában az előterjesztő, Répássy Róbert (Fidesz) expozéjában elmondta, a bizottságnak nem célja annak vizsgálata, hogy a holokauszttagadás és a neonáci eszmék terjedése milyen megnyilvánulási formákat ölt Magyarországon, sokkal inkább azt kell vizsgálnia, hogy az államhatalom, a rendőrség hogyan viszonyul az ilyen rendezvényekhez, és konkrétan hogyan viszonyult az április 18-i tüntetéshez.
Az MSZP parlamenti frakciója alkotmánymódosítást kezdeményez annak érdekében, hogy az eddigieknél hatékonyabb jogszabályokkal lehessen fellépni a társadalmi együttélést romboló, mások alapvető jogait és emberi méltóságát tagadó megnyilvánulások ellen - közölte Mesterházy Attila, az MSZP parlamenti frakcióvezetője.
Varga István nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter eskütételével kezdődött el az Országgyűlés hétfői ülése. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke az eskütétel után megemlékezett az Európa Tanács megalakulásának 60. évfordulójáról.
