Zöld utat kapott a nándorfehérvári diadal emléknapjának megünnepléséről szóló országgyűlési határozati javaslat. Célja, hogy nemzetünk minden évfordulón méltó módon emlékezhessen a nándorfehérvári hősök áldozatára, és hazaszeretetükből bátorítást nyerjen jelen és jövőbeni erőfeszítéseihez. A Tisztelt Ház, röpke pillanatra, félre téve a napi politikai torzsalkodásokat, ennek szellemében hozta meg határozatát.
kdnp.hu – Bartha Szabó József
2011. július 22-én lesz a hódításra induló török szultáni sereg felett aratott nándorfehérvári diadal 555. évfordulója. Lezsák Sándor, Nagy Gábor Tamás, Kőszegi Zoltán (Fidesz) és Simicskó István (KDNP) képviselők önálló indítványának alapgondolata: világraszóló győzelem született azon a napon.
A hazaszeretet és a keresztény hit győzedelmeskedett a hódítók túlerején, védte meg Magyarország függetlenségét, és állította meg csaknem 70 esztendőre az Oszmán Birodalom nyugati terjeszkedését Európában. Legyen áldott az emléke Hunyadi Jánosnak, Kapisztrán Szent Jánosnak, Szilágyi Mihálynak, a családjukat, szülőföldjüket, hazájukat védelmező várkatonáknak, Hunyadi fegyelmezett és elszánt seregének, és a népmissziós ferences prédikátor által toborzott népfelkelőknek! A győzelem hírére III. Callixtus pápa írta bullájában. „Isten győzelemre segítette a keresztényeket, azaz a déli harangszó és a déli harangozás alatt elmondott imák egyben a nándorfehérvári győzelemért való hálaadás kifejezői!”
A nándorfehérvári diadal emléke egyszerre része a keresztény Európa és a magyarság közös emlékezetének. Minden nép elemi létfeltétele, hogy összetartozását és nemzeti mivoltát önmaga és a világ előtt felmutassa, különösen akkor, ha ez az összetartozás-tudat a keresztény világ többi népeihez való kapcsolódásunknak is jó példája. Rendkívüli erőfeszítésre van szükségünk annak érdekében, hogy napjaink romboló erkölcsi-gazdasági válságot leküzdjük. Az építkező jövő érdekében, sok egyéb mellett, közös reményt és öntudatot meríthetünk történelmünkből, helytállásaink és sikereink példáiból.
A kezdetben buzdításként meghúzott harangok 1456. július 22. óta a hálaadás harangjaiként zúgnak minden délben a keresztény világban. Az emléknap célja, hogy nemzetünk minden évfordulón méltó módon emlékezhessen a nándorfehérvári hősök áldozatára, és hazaszeretetükből bátorítást nyerjen jelen és jövőbeni erőfeszítéseihez. Ennek szellemében hozta meg határozatát.
|
Az Országgyűlés a nándorfehérvári diadal 555. évfordulója tiszteletére július 22-át a nándorfehérvári diadal emléknapjává nyilvánítja. Az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy a nándorfehérvári diadal kivívásának a napját, július 22-ét nyilvánítsa kiemelkedő fontosságú rendezvény napjának. Felhívja a kormányt, az önkormányzatokat, a közoktatási intézményeket és az egyházakat, továbbá felkéri a civil és kulturális szervezeteket, valamint a polgárokat, hogy minden évben, július 22-én közösen, méltó keretek között emlékezzenek meg a nándorfehérvári diadal évfordulójáról. Ez a nap nem csupán a nemzetnek, hanem a keresztény Európának és a mai keresztény világ összességének az emléknapja. Ez a nap a hazafiságnak, önfeláldozásnak, emberi helytállásnak, az európaiságnak, európai összefogásnak és a kereszténységnek máig élő példaképe. Erre a győzelemre emlékezik azóta minden keresztény templom déli harangszója. |
A Tisztelt Házban, röpke pillanatra, félre téve a napi politikai torzsalkodásokat, 306 igennel támogatta a nándorfehérvári diadal emléknappá történő nyilvánítását. Ellenszavazat nem volt. Az MSZP sem az általános, sem a részletes vitában szót nem ejtett, a szavazáskor is „csupán” csendben jelzett: 37-en voksoltak, és mindannyian tartózkodtak.
