Történt volt, hogy a legutóbbi költségvetés tárgyalásakor a Fidesz-KDNP több mint 1300 módosító javaslatából - „vak tyúk is talál szemet" alapon - egyetlen egyet fogadtak el a kormányhoz hű mamelukok. Hol kérdésre nem „ba, -be", hanem „ban, -ben" kapott a kormánypárti padsorokban zöld utat. Legendaként él: fölbuzdulva a magyar hagyományoktól, a gyermekélelmezésről szóló részben a „valy" címszót is kijavították pontos „j"-re.
Vannak, akik még emlékeznek. És vannak, akik nem szívesen. Gyurcsány Ferenc mondotta volt a ciklus elején miniszterelnöki beiktatásakor:
– Pontosan tudni fogom mindig, hogy a demokratikus felhatalmazás az aktív kisebbségre támaszkodik. Pontosan tudni fogom mindig, hogy miniszterelnökként nem a nemzet kiválasztott vezetője, hanem a köztársaság parlamentjének felelős, számon kérhető, ellenőrizhető, demokratikus politikusa vagyok. Pontosan fogom tudni, hogy a kormányzásnak az a dolga, hogy törekedjen mindenki számára nyitott módon gondolkodni és cselekedni. Arra fogok törekedni, hogy ünnepi kijelentéseink és hétköznapi cselekedeteink között ne legyen semmilyen űr sem. Értem a feladatot. Legjobb tudásom, tisztességem alapján meg kívánok neki felelni. Demokrataként, hazafiként, büszke szociáldemokrataként, de olyanként, aki nemcsak elismeri, hanem tiszteletben tartja mások eltérő meggyőződését. A magyar nemzeti trikolór három színe azt is kell hogy jelentse nekünk, demokratikus politikusoknak, hogy együtt nem kevesebbek, hanem többek vagyunk, belőlünk áll a haza. (Hosszan tartó taps az MSZP-SZDSZ padsoraiban.)
A nyomdokaiba lépő Bajnai György Gordon sem szónokolt szerényebben:
– A válságkezelő kormány vezetőjeként mindig nyitott leszek az együttműködésre mindenkivel. Nekem senki sem illegitim, aki kész a válság kezelésére és a gazdaság élénkítésére. Nem politizálni akarok, hanem dolgozni, ezért hadd tegyem világossá itt a parlamentben is: az ajtóm továbbra is nyitva áll önök előtt. Nincs az a személyemet érő támadás, amely becsukatná velem, a személyem ugyanis sokadlagos, az ország érdeke az első. A válságkezelés azonnali beavatkozást igénylő lépései a szociális ellátórendszer átalakítását igénylik. Ehhez a feladathoz szakértelem és tapasztalat egyszerre szükséges. Ezért kérek önöktől konstruktivitást és bizalmat, támogatást a válságkezelő kormány megalakításához, a válságkezelő program végrehajtásához. (Hosszan tartó taps az MSZP-SZDSZ padsoraiban.)
Íme, a „konstruktív" valóság!
A törvényekhez beterjesztett módosítások száma: 16126 volt. A Fidesz és a KDNP képviselői a „fentről jövő, ezer sebtől vérző" eredeti indítvány orvoslásának reményében fogalmazták őket, a kormányhoz hű honatyák, honanyák, honifjak és honleányok pedig a „józan útra terelés" reményében megtorpedózták.
| Fidesz | KDNP | MSZP | SZDSZ | MDF | Független | Kormány |
| 6271 | 1880 | 5228 | 1556 | 710 | 190 | 291 |
Hagyományosan legtöbb módosító javaslatot vonzó költségvetés igényelte: 2006-ban 507-et, 2007-ben 706-ot, 2008-ban 496-ot. A legutóbbi (2010-es) pedig túlszárnyalt minden „konstruktivitást". Parlamenti rekord született. Az elmúlt néhány száz évben még soha nem látott a Tisztelt Ház olyan indítványt, melyet 1785 szavazás kísért. Történt volt (2009.09.11.), hogy a Fidesz-KDNP több mint 1300 módosító javaslatából - „vak tyúk is talál szemet" alapon - egyetlen egyet fogadtak el a kormányhoz hű mamelukok. (Hol kérdésre nem „ba, -be", hanem „ban, -ben" kapott a kormánypárti padsorokban zöld utat. Legendaként él: fölbuzdulva a magyar hagyományoktól, a gyermekélelmezésről szóló részben a „valy" címszót is kijavították pontos „j"-re.)
|
| ÉV | TÖRVÉNYEKHEZ ÉRKEZŐ MÓDOSÍTÁSOK | SZAVAZÁSOK |
| 1 | 2009 | A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről | 1785 |
| 2 | 2007 | A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről | 706 |
| 3 | 2008 | A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről | 496 |
| 4 | 2006 | A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről | 507 |
| 5 | 2009 | A Polgári Törvénykönyvről | 235 |
| 6 | 2006 | Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről | 96 |
| 7 | 2008 | Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény módosításáról | 82 |
| 8 | 2008 | A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosításáról | 77 |
| 9 | 2009 | Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról | 76 |
| 10 | 2009 | A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról | 70 |
| 11 | 2008 | Egyes szociális és foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról | 68 |
| 12 | 2007 | Az állami vagyonról | 67 |
| 13 | 2006 | A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól | 67 |
| 14 | 2007 | Az állami vagyonról | 67 |
| 15 | 2009 | A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról | 66 |
| 16 | 2007 | A villamos energiáról | 65 |
| 17 | 2008 | A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról | 63 |
| 18 | 2008 | A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területfejlesztési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény módosításáról | 60 |
| 19 | 2008 | Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól | 60 |
| 20 | 2007 | Egyes adótörvények módosításáról II. | 60 |
| 21 | 2008 | Egyes adó- és járuléktörvények módosításáról | 56 |
| 22 | 2009 | Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról | 55 |
| 23 | 2009 | Az elektronikus közszolgáltatásról | 54 |
| 24 | 2007 | A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról | 52 |
| 25 | 2006 | Egyes, az egészségügyet érintő törvényeknek az egészségügyi reformmal kapcsolatos módosításáról | 52 |
| 26 | 2008 | Az esélyegyenlőség érvényesülésének közoktatásban történő előmozdítását szolgáló egyes törvények módosításáról | 52 |
| 27 | 2007 | A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról | 50 |
| 28 | 1036 | Az egészségügyben működő szakmai kamarákról | 49 |
Törvényjavaslatok
Ontotta a törvényeket, törvénymódosításokat a Tisztelt Ház. A II. Gyurcsány- és a nyomába lépő Bajnai-kormány kormány regnálása idején 965 törvényjavaslatról döntött a Tisztelt Ház. Elfogadtak 599-et, néhányat többször is. Számoson, már a születésük előtt látszott: hézagai és kiskapui között sztárügyvédek fognak sztárpénzekért szlalomozni. Talpon maradt (a Magyar Közlönyben kihirdetve): 585; visszavontak hármat, a köztársasági elnök jóvoltából újból tárgyalnak ötöt, hat pedig az Alkotmánybíróság ítéletére vár.
Az elfogadott új törvények közül 144 a nemzetközi, többségében az Európai Unióhoz történő igazodás jegyében született. Ez utóbbiakat majd minden alkalommal konszenzus kísérte. A hazai dolgokat rendszabályozó paragrafusok viszont legtöbb esetben látványosan megosztották a parlamenti széksorokban helyet foglalókat. Könyvritkaságnak számított már az is, ha ellenzéki indítványt egyáltalán napirendre engedte tűzni az MSZP-SZDSZ duó.
| PÁRT | BENYÚJTVA | ELFOGADVA |
| Kormány | 521 | 472 |
| Bizottság | 37 | 24 |
| KDNP | 28 | 1 |
| Fidesz | 110 | 5 |
| MSZP | 112 | 45 |
| SZDSZ | 18 | 4 |
| MDF | 25 | 3 |
| Függetlenek | 11 | - |
| MSZP-SZDSZ | 22 | 13 |
| SZDSZ-MDF | 3 | - |
| Fidesz -MSZP | 10 | 5 |
| Fidesz -KDNP | 44 | 2 |
| Fidesz -KDNP-MSZP | 3 | 1 |
| Fidesz -KDNP-MSZP-SZDSZ | 2 | 1 |
| Fidesz -KDNP-MSZP-MDF | 1 | 1 |
| Fidesz -MDF- MSZP-SZDSZ | 1 | 1 |
| Fidesz -MSZP-SZDSZ-Független | 1 | 1 |
| KDNP-MSZP-SZDSZ-MDF | 1 | 1 |
| Fidesz -KDNP-SZDSZ-MDF | 2 | - |
| Fidesz - KDNP-MSZP-SZDSZ-MDF | 8 | 7 |
| Fidesz -KDNP-MSZP-SZDSZ-Független | 5 | 4 |
| ÖSSZESEN | 965 | 591 |
72 nem
„Megtisztelő" fogadtatásra talált az elutasítottak listáján Rubovszky György, Salamon László (KDNP) és dr. Répássy Róbert (Fidesz) a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosítását szorgalmazó indítványa. Rögtön a ciklus elején született, (2006.06.16), sürgős tárgyalást kérve. Lényege: túl nagy a parlament, - de nem az épület!
| A rendszerváltás óta eltelt évek demokratikus parlamenti működésének elemzése folyamatosan napirendjén tartotta egy hatékonyabb és egyben kisebb létszámú Országgyűlés létrehozását. A jelenlegi képviselői létszám rontja a képviselői munka hatékonyságát, lassítja és drágítja a törvényhozást, továbbá aránytalanul magas más országokhoz képest is. A javaslat az Alkotmányban kívánja korlátozni a képviselők létszámát - 386-ról 200 főre csökkenteni -, melynek alapján sor kerülhet az új választójogi törvény kidolgozására is. |
Két esztendő kellett hozzá, hogy „gyengébb pillanatában" az SZDSZ-MSZP duó, ha sürgősen nem is, de legalább napirendre engedje tűzni, (2008.10.27.). 73 alkalommal száműzték. Legutóbb 2009 tavaszán, (156 igen, 198 nem).
54 nem
A központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény (2006. évi LVII.) módosításáról szóló javaslat is elismerésre méltó fogadtatásban részesült. Indítványozói Rubovszky György (KDNP), Hirt Ferenc, Répássy Róbert, (Fidesz) állították, állítják:
| A Medgyessy-, majd a Gyurcsány-kormány időszaka alatt a miniszteri fizetések több mint duplájára emelkedtek a 2002-es szinthez képest. Az ország jelenlegi gazdasági állapota, a teljes lakosságot érintő jelentős megszorítások indokolják, hogy a takarékosságot a kormány magán kezdje, maga is vállaljon részt a terhekből. A törvényjavaslat a miniszterek, államtitkárok, szakállamtitkárok fizetését a 2002-es illetményrendszer visszaállításával kívánja csökkenteni. |
56-szor akadályozták meg, hogy érdemben döntsön róla a T. Ház. (Legutóbb: 2009.05.04.)
53 nem
Latorcai János, dr. Rubovszky György (KDNP), Répássy Róbert, Varga Mihály (Fidesz) szerint Magyarország fenntartható fejlődésének legfontosabb gátjává az elmúlt években a magas költségvetési hiány vált.
| „A kormány által kitűzött hiánykorlátok betartását az ígéretek és a törvényi kötelezettségek ellenére sem sikerült elérni, emiatt az állam fenntarthatatlan eladósodási pályára került. A költségvetési fegyelem iránti elkötelezettség meggyengülésének következménye a gazdaságpolitikába vetett piaci bizalom fokozatos, ám annál mélyebb megrendülése. A gazdasági szereplők bizalmatlanságát erősíti az is, hogy az államháztartásban zajló folyamatok átláthatatlanná váltak, a költségvetési gazdálkodás folyamatos ellenőrzésének feltételei csak formálisan állnak már rendelkezésre. A mai törvények és eljárások mellett kialakult felelőtlen kormányzati magatartási gyakorlat megváltoztatásához új garanciákra, intézményes szabályokra van szükség (a rossz, vagy gyenge hatékonyságú hatályos rendelkezések kijavításának igényén túl). A nemzetközi tapasztalatok is azt mutatják, hogy a kormány felelősségének növelése és kikényszeríthetősége elérhető, ha a költségvetés átláthatósága, valódisága és hitelessége felett külön intézmény őrködik." |
A KDNP-Fidesz képviselői egy olyan intézménynek az Alkotmányban történő rögzítésére tettek, tesznek javaslatot, amelynek segítségével a költségvetési politika fegyelmezettsége, megalapozottsága átláthatóvá és ellenőrizhetőbbé válhat a gazdaság szereplői számára. Az intézmény - a gazdasági szereplők támogatása mellett - olyan biztosítékot jelenthet a költségvetési politikában, ami korlátozni tudja, vagy megakadályozhatja a felelőtlen kormányzati magatartást. Az általuk szorgalmazott Költségvetési Tanács tagjai lenne a Magyar Nemzeti Bank elnöke, az Állami Számvevőszék elnöke, valamint egy a Köztársasági Elnök által hat évre kinevezett, kiemelkedő tudású független elméleti közgazdásza. Az SZDSZ és az MSZP ötvenháromszor száműzte a Tisztelt Ház napirendjéről.
40 nem
A központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény módosítását szorgalmazta, szorgalmazza Latorcai János, Hargitai János (KDNP), Domokos László, Szijjártó Péter, Varga Mihály (Fidesz), indítványa is. Állították és állítják:
| A kormány tagjai anyagi felelősséggel tartoznak a költségvetési törvényben meghatározott kormányzati szektor hiányának túllépéséért. A felelősség mértéke, amennyiben az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala által megállapított kormányzati szektor éves hiánya a költségvetési törvényben meghatározott kormányzati szektor hiányának mértékét a) legfeljebb 0,5 százalékponttal meghaladja, - a kormánytag egyhavi, b) legfeljebb 1,5 százalékponttal meghaladja, - a kormánytag háromhavi, c) több mint 1,5 százalékponttal meghaladja, - a kormánytag hat havi illetményének megfelelő összeg. |
2006. június 16-án nyújtották be törvénymódosítási javaslatukat. Ahhoz képest, hogy a sürgős tárgyalandók közé sorolta a T. Ház, állapota („tárgysorozatban") az MSZP és az SZDSZ jóvoltából napirendre tűzését negyvenszer megakadályozták.
36 nem
Az egyes közhatalmi feladatokat ellátó, valamint közvagyonnal gazdálkodó tisztségeket betöltő személyek adóbevallásának nyilvánossá tételéről szólt, szól Rubovszky György (KDNP) és Répássy Róbert (Fidesz) törvényjavaslata. Indoklásukban, hangsúlyozzák:
| Alapvető jogállami követelmény, hogy a közmegbízatást teljesítők feladataik ellátása során fokozott elvárásoknak feleljenek meg. A közhatalmi és más közfeladatok ellátásában, különösen a közpénzekről való döntéshozatalban felelősséget viselő személyekre olyan, törvényben meghatározott követelményrendszernek kell vonatkoznia, amely biztosítja a közbizalom érvényesülését. A közérdek megvalósításában közreműködő személyekre olyan szabályozást kell kialakítani, amely lehetővé teszi annak intézményes kizárását, hogy a magánérdek bármilyen módon befolyásolhassa a közfeladat ellátását. Egyúttal biztosítani kell a befolyásmentesség ellenőrizhetőségét és a közfeladat ellátásának nyilvánosságát, amelynek egyik alapvető eszköze az említettek vagyoni helyzetének átláthatósága. A közhatalmi tevékenység ellátása és a közvagyonnal való gazdálkodás körében az összeférhetetlenségi szabályok, a vagyonnyilatkozat-tételi kőtelezettség, valamint az adóbevallás nyilvánossá tétele egymással szorosan összefüggő kérdések, amelyek az egységes rendezés igényét vetik fel. |
A szocialista és liberális padsorokban seregnyi kifogás kísérte eme indítványt: oly annyira hogy - eddig - 36-szor még a napirendre tűzését is megakadályozták - változatlanul „tárgysorozatba" vételre vár.
27 nem
Népes csapat kezdeményezte a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény módosítását: Hargitai János, (KDNP), Bányai Gábor, Becsó Zsolt, Bencsik János, Domokos László, Fülöp István, Gyimesi Endre, Horváth István, Kovács Ferenc, Kósa Lajos, Lasztovicza Jenő Lázár János, Manninger Jenő, Ódor Ferenc, Rácz Róbert, Szakács Imre, Szalay Ferenc, Szűcs Lajos, Zombor Gábor, (Fidesz).
| Az uniós alapelvek alapján indokolt, hogy a regionális fejlesztési tanácsok döntéseit is választott tisztségviselők hozzák meg. A törvényjavaslat legfontosabb eleme, hogy a regionális fejlesztési tanácsok munkájában nagy legitimitással rendelkező közvetlenül választott (tehát nem kinevezett) vezetők vegyenek részt. |
A kormányhoz hű politikusok úgy ítélték meg, hogy a közvetlen választás hátrányos lehet számukra, ezért zsinórban 27-szer megakadályozták a napirendre tűzését.
26 nem
Az élelmiszerbotrányok irányította rá Latorcai János, Soltész Miklós (KDNP), Selmeczi Gabriella, Koszorús László, Répássy Róbert, Font Sándor (Fidesz) a fegyelmét a visszásságokra.
| A Btk. fogyasztóvédelmi tényállásai nem kellőképpen differenciáltak, mivel nem határoznak meg minősített eseteket Emiatt a kis mennyiségű termékre gazdálkodási kötelességeket és a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekményt elkövető személy magatartása azonos megítélés alá esik azzal, aki nagy mennyiségben, üzletszerűen követi el ugyanazt a cselekményt. Mindezek alapján indokolt, hogy a jogalkotó szigorúbban büntesse azt, aki üzleti haszonszerzés céljából, illetőleg bűnszövetségben követi el a bűncselekményt. Tekintettel arra, hogy az élelmiszer, illetőleg az élelmiszeripar által előállított termék olyan speciális termék, amely egy esetleges visszaélés esetén komoly, széleskörű közegészségügyi problémákat okozhat, indokolt, hogy az élelmiszer-fogyasztó magasabb szintű törvényi védelemben részesüljön. Ebből adódóan a javaslat az élelmiszeripari anyagot vagy terméket, mint minősítő körülményt megalapozó speciális elkövetési tárgyat határozta meg. A javaslat célja, hogy a büntetési tételek felemelésével a jövőben megelőzze a hasonló típusú bűncselekmények elkövetését. |
A kormánypártok soraiban nem tartották oly vészesnek e „felfedezést", főleg nem, hogy sürgősséggel tárgyalják, később pedig már azt sem, hogy egyáltalán napirendjére tűzze az Országgyűlés. - Huszonhatszor száműzték.
24 nem
Tengernyi botránytól kísért budapesti 4-es - Budapest Kelenföldi pályaudvar-Bosnyák tér közötti - metróvonal megépítésének állami támogatásáról szóló törvény (2005. évi LXVII.) módosítását szorgalmazta Kupper András, Fónagy János indítványa. A Fidesz képviselői a Budaörsi úti virágpiacig meghosszabbítanák a budapesti 4-es metró nyomvonalát.
| „A Budaörsi út - Gazdagrét - Virágpiac szakasz elkészítése Budapest, agglomerációja és az egész 4-es metró projekt szempontjából létfontosságú. A szabad területeken kialakítható P+R parkolók lehetővé tennék, hogy az autósok nagy számban hagyják gépjárművüket a városhatár közelében, csökkentve ezzel a terhelést a Budaörsi úton, a Hegyalja úton, az Alkotás úton és az egész belvárosban. A virágpiaci hosszabbítás nélkül erre nincs mód!" |
24-szer akadályozták meg a kormányhoz hű padsorokban a napirendre tűzését!
15 nem
A nemzeti filmvagyon privatizációjának megakadályozását tűzte célul Halász János törvénymódosító indítványa.
| A nemzeti filmvagyon felbecsülhetetlen kincs, ezért nemcsak meg őrzése, de bemutatása is csak akkor garantálható, ha az állam kizárólagos jogokkal rendelkezik felette. Ennek érdekében a törvényjavaslat egyrészről biztosítani kívánja, hogy a kizárólagos állami tulajdonban lévő filmstúdiókat, amelyek a Magyar Mozgókép Közalapítvány alapítói, ne lehessen elidegeníteni. A Magyar Mozgókép Közalapítvány alapítói jogaival rendelkező stúdiók magánosítása veszélyeztetné a magyar filmszakma jövőjét, hiszen magánkézbe adásuk következtében adhatóvá - vehetővé válna ez a jog, ami beláthatatlan következményekkel járna az állami támogatások elosztására, a filmfesztiválokon való magyar részvételre és a teljes filmszakmára. A nemzeti filmvagyon vagyonkezelői joga a Magyar Nemzeti Filmarchívumé. A törvényjavaslat célja, hogy a Magyar Nemzeti Filmarchívum csak közvetlenül forgalmazhassa a filmalkotásokat, mert a filmszakmai szempontok csak így teljesülhetnek maradéktalanul. |
Beterjesztése (2009.06.18.) óta 15-ször száműzték a napirendre tűzését. Legutóbb: 2009. december 14.-én.
15 nem
A közbeszerzési törvényt kívánta módosítatni Bagi Béla (Fidesz). Indoklása szerint:
| A közbeszerzési eljárás köztudottan megdrágítja az eljárást és le is lassítja. A vidék jelenlegi állapotában elő kell segíteni, de legalább lehetővé tenni, hogy a településen lévő gyermekotthonban, lakásotthonban elhelyezett gyermekek, illetőleg utógondozói ellátásban részesülők teljes ellátására szolgáló árubeszerzés és szolgáltatást helyi beszerzéssel is meg lehessen oldani. Az eljárás ettől olcsóbb, rugalmasabb és a helyi termelők, vállalkozók értékesítési gondjait is mérséklő lenne. |
AZ MSZP-SZDSZ duó röpke fél esztendő alatt tizenötször akadályozta meg, (legutóbb: 2009. 12.14.), hogy legalább tárgyalhasson róla a Tisztelt Ház.
14 nem
Orbán Viktor, Balog Zoltán, Hörcsik Richard, Varga Mihály, (Fidesz) az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítását. A javaslat célja, hogy a közcélú adományok utáni áfa-fizetési kötelezettséget megszűntesse.
| Az egyházak, a karitatív és egyéb civil szervezetek szociális, a társadalom legrászorultabbjainak megélhetését a mindennapokban segítő tevékenységének egyik alappillérét jelentik a jószándékú, jellegüktől függően valamilyen természetbeni segítséget nyújtani tudó vállalkozásoktól származó adományok. Az ilyen önzetlen felajánlásokat, a hiányos állami szociális támogatást pótló, segítő szándékot, a közösség felé irányuló szolgálatot az államnak is támogatnia kell. Korábban a közcélú adomány nem tartozott az áfa-törvény szerinti termékértékesítés körébe, így nem keletkeztetett áfa-fizetési kötelezettséget sem. Az új áfa-törvény azonban megváltoztatta ezt a szabályozást és a közcélú adományokat is áfa-körbe sorolta. Ez a rendelkezés megtette hatását és jelentősen visszaeset az adományozások száma, anyagi értéke. Az adományokból részben saját magukat fenntartó, részben azok révén másoknak segít ő egyházak, egyházi szervezetek, intézmények, karitatív és egyéb civil szervezetek anyagi forrásai megcsappantak a törvénymódosítás korlátozó hatása révén. Az államnak alapvető érdeke, hogy támogassa azt, aki önzetlenül jót tesz, aki szolgálatot vállal a kiszolgáltatott, rászoruló emberek érdekében. E támogatás egyik természetes lehetősége, hogy az állam ne korlátozza az adományozást, ne adóztassa meg az adományokat. |
A szociális érzékenység területén szóban fölöttébb jártas szocialisták, mindjárt a kezdet kezdetén (2009. 06. 22.) leszavazták a „sürgős" tárgyalását, - oly annyira hogy az év utolsó ülésén (2009. 12. 14.), immáron a 14. alkalommal száműzték a napirendre tűzését. Soraikból egyes egyedül dr. Steiner Pál tartotta támogatásra méltónak az indítványt.
14 nem
A légi közlekedésről szóló törvény módosítását kezdeményezte Fónagy János, Márton Attila (Fidesz). Indítványuk szorgalmazta, szorgalmazza:
| 1. A légi járművet - különösen lakott hely közelében és éjszaka - úgy kell üzemeltetni, hogy a zajterhelés a külön jogszabályban meghatározott mértéket ne haladja meg. 2. Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtéren egy nap éjszakai időszakában végrehajtott műveletek száma nem haladhatja meg a külön jogszabály szerint meghatározott mértékadó éjszakai műveletszám három századrészét. 3. A hangrobbanás káros hatásainak elkerülése céljából a hangsebességet csak külön jogszabályban meghatározott légtérben és magasságban szabad átlépni. 4. A repülőtér környezetét a repülés káros hatásaival szemben kímélő eljárásokat és a környezet védelme érdekében szükséges intézkedéseket a miniszter a honvédelemért felelős miniszterrel, továbbá a környezetvédelemért felelős miniszterrel együttesen rendeletben határozza meg. |
Eddig, 14-szer akadályozták meg az MSZP-SZDSZ duó, hogy tárgyalhasson róla a T. Ház. Némi meglepetésre Rácz István (Fidesz) is ellene voksolt.
11 nem
Aki utazott, vagy utazik vonaton, az egyáltalán nem lepődhetett meg Ágh Péter, Bagi Béla, Braun Márton, Farkas Sándor, Gógl Árpád, Koszorús László, Szatmáry Kristóf, Szijjártó Péter, avracsics Tibor (Fidesz) azon indítványán, melyben módosítani kívánták, kívánják az „egyes, a kulturált vasúti személyszállítást szolgáló törvényi rendelkezésekeit" Állították, s állítják:
| Gyakran szégyenkezünk, amikor külföldiek igénybe véve a vasút honi szolgáltatásait, tapasztalataik alapján elszomorító képet festenek hazánkról. A járműpark teljes körű lecserélése rendkívül pénz és időigényes, azonban a pontosságra, a menetrend betartására, a tisztaságra és higiéniára történő odafigyelés már nem feltétlenül anyagi fedezet függvénye. Európai példa (Bajorország) alapján, a javaslat szigorú kártérítési szabályokat állapít meg a vonatkimaradások és késések megakadályozása érdekében. Előírja továbbá a vasúti közlekedés kulturáltabbá tételét, az online jegyvásárlás biztosítását, kötelezné a tisztasági szabályok rendeleti szabályozását és a közegészségügyi hatósági (ÁNTSZ) ellenőrzést. |
Tizenegyszer „kaszálta el" az SZDSZ-MSZP duó a napirendre tűzését.
11 nem
Hargitai János, (KDNP), Balogh Zoltán, Bánki Erik (Fidesz), indítványa a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításával kíván „rendet" teremteni az Alkotmánynak az országos népszavazások érvényességére és eredményességére vonatkozó rendelkezései, valamint az önkormányzati törvénynek a helyi népszavazásra vonatkozó szabályozása között.
| „A helyi népszavazás eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele, de legalább az összes választópolgár több mint egynegyede a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott." |
A sürgős tárgyalásba vételének elutasítása után még 10-szer tagadta meg az MSZP-SZDSZ duó a napirendre tűzését. Legutóbb, egyes egyedül Tukacs István támogatta a szocialisták padsoraiból.
11 nem
Sajnálatos módon egyre gyakrabban tapasztalható a piacon olyan magatartás, amely nem csupán a piac rendjét, a közrendet és közbiztonságot veszélyezteti, hanem korlátozza a verseny szabadságát és sérti a fogyasztók érdekeit is. Bagi Béla (Fidesz) orvosolandó e betegséget, indítványozta a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény módosítását. Álláspontja szerint:
| „Szükséges országosan egységes szabályozást alkotni és törvényi szinten megteremteni a piaci rend megbontásnak szabálysértési tényállását, amelynek keretében a fogyasztók érdekeit korlátozó, illetve a közrend és közbiztonság sérelmével járó magatartások lennének szankcionálhatóak. A piac rendjét megbontó elkövetési magatartások esetén a piacfelügyelőknek egységesen biztosítaná a kitiltás lehetőségét is, tekintettel arra gyakorlati tapasztalatra, hogy az egyéb szabálysértési alakzat megvalósítása miatt kirótt pénzbírság nem alkalmas a megelőzésre és a vásár, piac rendjének megóvására ." |
A kományhoz hő erőkkel szemben , esélye sem volt.
10 nem
Hunvald György „sikertörténete" serkentette volt a közélet megtisztítása érdekében a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény módosítására Cser-Palkovics Andrást és Kontrát Károlyt (Fidesz). Erzsébetváros szocialista polgármestere ellen hivatali vesztegetés, hűtlen kezelés, magánokirat-hamisítás, hivatali visszaélés és többrendbeli csalás alapos gyanúja alapján indult büntető eljárás. A Központi Nyomozó Főügyészség 2009. február 10-én őrizetbe vette a polgármestert, majd a Pesti Központi Kerületi Bíróság elrendelte előzetes letartóztatását. Hunvald György 2009. február 10.-e óta nem jár be munkahelyére, nem végez munkát. Ennek ellenére havi 742.560 forint juttatásban részesül, - az előzetes letartóztatása óta eltelt idő alatt összesen tehát 5 .940.480,- forintot kapott közpénzből, (2009. szeptember 22.- adat). Történik mindez, midőn a kormány megszorító intézkedései miatt családok ezrei kerülnek egyre lehetetlenebb helyzetbe. A törvénymódosítást szorgalmazók szerint: elfogadhatatlan, hogy a súlyos bűncselekményekkel gyanúsított, börtönben lévő polgármester ilyen hatalmas összegű „zsebpénzt" kapjon havonta, miközben az általa így munka nélkül felvett összegből száz iskolás gyermek egész éves menzáját lehetne kifizetni. A javaslat célja, hogy az egyes személyi szabadságot kizáró, illetve korlátozó kényszerintézkedések hatálya alatt álló önkormányzati vezetők a továbbiakban díjazásban ne részesülhessenek és költségtérítést se kaphassanak.
| „A polgármester illetve az alpolgármester foglalkoztatási jogviszonya szünetel, ha vele szemben bűncselekmény alapos gyanúja miatt a bíróság jogerősen előzetes letartóztatást, vagy e helyett lakhelyelhagyási tilalmat, házi őrizetet vagy távoltartást rendelt el." Nem jár díjazás a polgármesternek illetve az alpolgármesternek, ha foglalkoztatási jogviszonya ilyen alapon szünetel, részére sem jár költségátalány, illetőleg az általa előlegezett és számlával igazolt költség erre az időszakra nem számolható el. Ez a törvény a kihirdetését követ ő napon lép hatályba. E törvény rendelkezéseit a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell." |
2009.szeptember 22.-én landolt a törvénymódosító javaslat az Országgyűlés asztalán. Azóta, minden alkalommal, még az év utolsó ülésnapján is, az MSZP és az SZDSZ képviselői megakadályozták a napirendre tűzését.
10 nem
Font Sándor (Fidesz) kezdeményezte a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló törvény (2007. évi XVII.) módosítását.
| „A törvény életbelépése óta eltelt időszak alatt nagyon sok olyan támogatással kapcsolatos vitás ügy keletkezett, amelynek kiindulópontja az volt, hogy az ellenőrzést úgy folytatták le, hogy az ügyfél nem volt jelen, illetve az ellenőrzés tényéről nem is értesült. Ennek következtében az ellenőrzést végző hibás vagy téves információk és adatok alapján is hoztak hibás határozatokat, melyek értelemszerűen jogvitába torkolltak Mindez elkerülhető lett volna, ha az ügyfél jelen van és a pontos tájékoztatást megadja. Mivel az ügyfél egész gazdálkodása, illetve annak eredménye is függhet egy-egy eljárástól, fontos, hogy abban legyen lehetősége részt venni, illetve az alapinformációkat megadni, megkapni. Szükség van továbbá arra is, hogy az ügyfél jelenléte nélkül elvégezhető ellenőrzésekről, illetve eljárásokról (pl. távérzékelés, műholdas felvétel) is értesüljön az érintett, ezáltal számára biztosítva legyen a jogorvoslat lehetősége is." |
Tavaly, röpke három hónap alatt, tízszer még azt is elutasították, hogy napirendre véve, tárgyaljanak róla.
6 nem
A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló törvény (1995. évi LVI.) módosítását próbálta, próbálja elérni Font Sándor és Kerényi János (Fidesz).
| „A jelenleg hatályos termékdíj-szabályozás lehetetlen helyzetbe hozta a magyar kisvállalkozókat: az áru útjába teljesen feleslegesen beléptetette a „nagykert." A törvénymódosítás, - a „multik" monopolhelyzetét megszüntetve, a teljes magyar kisvállalkozói kör megsegítésére irányul." |
Zárószavazásra vár az indítvány. Sok remény nem fűződhet hozzá, lévén legutóbb, (2009.06. 29.) az MSZP-SZDSZ összefogás révén (200 nem), immáron hatodszor, még a napirendre tűzését is megtagadták.
6 NEM
Lanczendorfer Erzsébet, dr. Latorcai János, Deák András, Soltész Miklós (KDNP) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítását kezdeményezték. Előzménye: 2006. június 30-i hatállyal megsemmisítették az egészségügyről szóló törvény azon passzusát (1997.évi CLIV.187.§ (2) bekezdése) amely a családtervezési célú művi meddővé tételt 35 éves életkorhoz és három vér szerinti gyermekhez kötötte. E döntés lehetővé tette, hogy minden magyar állampolgár (ha Magyarországon lakik) korlátozás nélkül kérheti a művi meddővé tételét. A kereszténydemokrata politikusok szerint mindez súlyos erkölcsi problémát jelent. Törvénymódosító javaslatuk:
| „A nemző-, illetőleg fogamzásképességet megakadályozó művi meddővé tétel kizárólag egészségügyi indokból, megfelelő szakorvosi javaslatra végezhető. Az önrendelkezési jog - a művi meddővé tétel orvosi értelemben öncsonkítás! - korlátok nélküli gyakorlása helyett az emberi élet, a fogamzás és a nemzés lehetőségét részesítse előnyben a nem egészségügyi okból történő művi meddővé tétellel szemben; egyúttal tekintettel van arra is, hogy az orvosok lelkiismeretükkel ellentétes tevékenységre ne legyenek kötelezhetők." |
Napirendre vételét az MSZP és az SZDSZ, teljes egyetértésben „zsinórban" hatszor megakadályozta.
5 nem
A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény módosítását szorgalmazta, szorgalmazza Répássy Róbert, Ékes József, Kontrát Károly, (Fidesz).
| „A 2006-tos választások tapasztalataiból kiindulva megállapítható, hogy a választási eljárási törvény legutóbbi átfogó módosításakor nem sikerült minden, a választások lebonyolítása során gyakorlatban felmerülő problémát megoldani. Néhány kritikus kérdésre, többek között a láncszavazásra és az igazolással történő szavazásra az Országos Választási Bizottság is kifejezetten felhívta a jogalkotó figyelmét. A javaslat e hiányokat kívánta, kívánja orvosolni." |
„Tárgysorozatban" - 2006 óta...
5 nem
A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény módosítását kezdeményezte Farkas Flórián és Németh Zsolt, (Fidesz).
| „A javaslat célja, hogy az önkormányzati választások során a kisebbségek képviseletére vonatkozóan már új, demokratikusabb szabályok kerüljenek alkalmazásra." |
Az SZDSZ-MSZP duót is „meglepve", még az MDF színeiben mandátumhoz jutó képviselői is nemet mondtak.
4 nem
Latorcai János, Nógrádi László, Soltész Miklós (KDNP), Mádi László, Domokos László (Fidesz) fölöttébb fontosnak tartotta, tartja a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény módosítását.
| „A törvénymódosítás célja, hogy a kormány a fogyasztói árban lévő adótartalom csökkentésén keresztül visszajuttassa a jelentős üzemanyagár-emelésből származó extra bevételeket. Figyelemmel a költségvetés rossz helyzetére a cél az, hogy a megtervezett költségvetési bevételek veszélyeztetése nélkül a fogyasztókat érintő ársokkot csillapítani lehessen. Az üzemanyagok árszintje jelentősen eltér a költségvetésben tervezett szinttől, a költségvetés számára így jelentős extrabevétel keletkezik, miközben a fogyasztók számára egyre elviselhetetlenebb az ár." |
Döntött a lobbi: száműzték.
Bartha Szabó József
