A stratégiai megállapodás kiemelt célja, hogy a szerződő felek – a szolidaritás szellemében cselekedve – energiaellátási válsághelyzetben garantálják a két ország kőolaj- és földgázellátását biztosító szénhidrogén szállító vezetékekhez és a kapcsolódó tárolókapacitáshoz való hozzáférést. Ennek keretében a Horvát Fél földgáz-ellátásának biztonsága, valamint hazánk kőolaj-ellátásának biztonsága nő, a Városföld-Slobodnica közötti földgáz vezeték, valamint az Adria kőolajvezeték rendelkezésre állásának biztosításán keresztül. Lehetőség nyílik arra, hogy hazánk az Adria kőolajvezetéken keresztül kőolajat importáljon, amennyiben a beszállítás a volt szovjet tagállamokból érkező Barátság II. kőolajvezetéken keresztül – bármely oknál fogva – csak korlátozottan, vagy egyáltalán nem lenne megvalósítható.

Az uzsoratevékenység a társadalom legszegényebb rétegeit, a leginkább rászorulókat érinti, azokat, akik olyan nehéz anyagi helyzetben élnek, hogy szinte bármilyen feltételt elfogadnak azért, hogy a pénzügyi intézmények által nyújtott kölcsönnél gyorsabban és könnyebben jussanak pénzhez.  Ezt a kiszolgáltatott rossz anyagi helyzetet használják ki az uzsorások, egyre nagyobb számú sértetti kört érintve. A törvényjavaslat a társadalmi igényekkel összhangban szigorúbb és következesebb fellépést tesz lehetővé. „Aki más rászorult helyzetét kihasználva olyan különösen aránytalan mértékű ellenszolgáltatást tartalmazó megállapodást köt, amelynek teljesítése a megállapodás kötelezettjét, illetve annak hozzátartozóját vagy az általa - jogszabályon, hatósági határozaton vagy szerződésen alapuló tartási kötelezettség alapján - eltartott személyt súlyos vagy további nélkülözésnek teszi ki, bűntettet követ el, és három évig tartó szabadságvesztéssel büntetendő."

Szigetvár hős védői és a település polgári lakosságának harcosai olyan korban védték várukat, melyben az előrenyomuló idegen hadak rendszeres támadásai fokozott veszélyt jelentettek hazánk megmaradására, nemzetünk létére, valamint az összeurópai kereszténységre, a kontinens évezredek alatt kialakult hagyományrendszerére és kultúrkörére. Az 1566-os ostrom idején mártírhalált halt hősök helytállásának és véráldozatának, a katonai túlerővel szemben tanúsított bátor kiállásának köszönhetően hazánk és Európa fennmaradhatott a történelem zivataros századaiban, példát mutatva az eljövendő korok társadalmainak hazaszeretetből, hősiességből. Zrínyi Miklós és vitézei hős, önfeláldozó kirohanásának híre bejárta egész Európát, bizonyságot téve a magyarság vitézi ellenállásáról, a betolakodó hadak elleni hősi védelem történelmi jelentőségéről, nagyságáról. E nagyszerű harci tett indokolja: 

 „Az Országgyűlés fejet hajt Szigetvár lakóinak és védőinek az1566-os támadás idején a város és hazánk hősies védelmében tanúsított bátor és önfeláldozó magatartása előtt, ezért örök emlékezetül Szigetvár városnak a „Leghősiesebb Város” („Civitas Invicta") címet adományozza.”

A helyi termelői piacok az utóbbi években nem fejlődtek, mivel a vásárok és piacok szabályozása és engedélyezési eljárása jelentős többlet terhet rótt az ilyen jellegű kispiacokat üzemeltetőkre. Annak érdekében, hogy a régi hagyományok feléledjenek, továbbá, hogy a lakosság friss, helyi élelmiszerekhez jusson hozzá, szükség van a helyi termelői piacok létrejöttére, terjedésére, működésük egyszerűbb szabályozására. Tekintettel arra, hogy a helyi termelői piacok létrehozása a hazai termelők és fogyasztók érdekében egyaránt indokolt, s a jelenlegi engedélyezési rendszer, valamint az ahhoz kapcsolódó rendkívül szigorú feltételek miatt nem képesek hatékonyan működni, létrejönni, ezért szükséges e piacok tekintetében az engedélyezési rendszer feloldása, bejelentési kötelezettségre történő enyhítése.

„A helyi termelői piac olyan piac, ahol a kistermelő a piac fekvése szerinti megyében, vagy a piac 40 km-es körzetében, vagy Budapesten fekvő piac esetében az ország területén bárhol működő gazdaságából származó mezőgazdasági-, illetve élelmiszeripari termékét értékesíti. Az, hogy a helyi termelői piacok nem engedélyhez, hanem bejelentéshez kötöttek, helyi termelői piac a többi piactól eltérően a kereskedelmi hatóságnak történő bejelentéssel üzemeltethető.”

A kormány „a felelős állattartásra való nevelés, a társállatok megbecsülésének javítása és a helyi önkormányzatok célzott anyagi forráshoz jutása érdekében” lehetővé tenné az önkormányzatoknak, hogy évente legfeljebb 3500 forint eb-rendészeti hozzájárulást szedjenek a kutyák gazdáitól. Garantálja, hogy az önkormányzatoknak a jövőben legyen lehetőségük eb-összeírást végezni.

Párhuzamosan módosulnak a kutyák veszélyessé minősítésének szabályai.  Fontos változás, hogy ebről fajtája alapján nem, kizárólag egyedi viselkedésének következményeként ítélkezhet a hatóság.

A törvénymódosítás megtiltja az élőállatok nyereményjáték díjaként való kisorsolását. Tilos lesz továbbá a csincsilla és angóranyúl egyedein kívül ebet és macskát is szőrméjükért, bőrükért tartani, tenyészteni, szaporítani, értékesítésre felajánlani. A tervezet megtiltja a kutyák macskák élelmiszerként történő fogyasztását is.

Végezetül: „Aki tevékenységével vagy mulasztásával az állatok védelmére, kíméletére vonatkozó jogszabály vagy hatósági határozat előírását megsérti vagy annak nem tesz eleget, magatartásának súlyához, ismétlődéséhez, és különösen az állatnak okozott sérelem jellegéhez, időtartamához igazodó mértékű állatvédelmi bírságot köteles fizetni.”

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény felhatalmazást ad az önkormányzatoknak arra, hogy a település belterületi közterületének engedély vagy megállapodás nélküli használatát szabálysértéssé nyilváníthatja. E körbe tartozik - többek között - a közterület életvitelszerű lakhatás céljára történő használata, ingóságok tárolása, amely a komoly problémákat okoz az érintett, nagyobb lélekszámú településeken. A törvénymódosítás lehetővé teszi: „Aki az önkormányzat rendeletében meghatározott, a közterület életvitelszerű lakhatás céljaira történő használatára, illetve az életvitelszerű lakhatáshoz használt ingóságok közterületen történő tárolására vonatkozó szabályokat ismételten megszegi, elzárással vagy százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható”.

 „Vannak-e olyan, a munka és a család összehangolása terén jelentkező nehézségek, amelyek megnehezítik a nők szerepvállalását, s ha vannak, hogyan tudunk ezen változtatni?

Problémának látják-e, hogy a népesség 52%-át adó nőket 9%-nyi nő képviselje a politikai döntéshozatal legfőbb fórumán, az Országgyűlésben?

Miért jó, ha több nő vesz részt a döntésekben?

Vannak-e speciális, csak a nők által, vagy többnyire a nők által képviselt szempontok, amelyek nélkül a döntések minősége romlik?

A női specifikumokon túl, az a puszta tény milyen hatással van a döntéshozatal minőségére, hogy ma már a nők képzettebbek, mint a férfiak?”