Hétfőn - hat évre, kétharmados többséggel, titkos szavazáson - megválaszthatják az új nemzetiségi ombudsmanhelyettest. Kállai Ernő eddigi biztoshelyettes mandátuma szeptember 24-én lejárt, utódjának Székely László az alapvető jogok biztosa, Szalayné Sándor Erzsébet egyetemi docenst, a Pécsi Tudományegyetem volt dékánját, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem intézetvezetőjét javasolta.

Szintén hétfőn fogadhatják el a képviselők a rezsicsökkentés megvédéséről szóló politikai nyilatkozatot. Utalva arra, hogy a rezsicsökkentéssel kapcsolatban az Európai Bizottság több kérdésre is választ vár a magyar kormánytól, az előterjesztő kormánypárti képviselők azt írták: az EU-s bürokrácia "előbb burkoltan, majd immár nyíltan próbál nyomást gyakorolni" Magyarországra, a rezsicsökkentés eltörlését, visszavonását sürgetve. "A magyar Országgyűlés ezt a nyomásgyakorlást a profitjukat féltő közműszolgáltató cégek érdekében tett lépésnek tekinti, és a leghatározottabban visszautasítja" - rögzíti a nyilatkozat, amelynek szövege szerint a magyar parlament elvárja az Európai Uniótól, hogy tartsa tiszteletben Magyarország szuverenitását, valamint a csaknem 2,5 millió magyar állampolgár aláírásával megerősített döntését a rezsicsökkentés politikájáról.

Kedden általános és részletes vitákat folytatnak a Házban. Az október 23-ai ünnepi emlékezés után, csütörtök reggel a tervek szerint a nemzetgazdasági miniszter expozéjával, majd a Költségvetési Tanács és az Állami Számvevőszék véleményének ismertetésével megkezdődik a jövő évi büdzsé plenáris tárgyalása. Az általános vita 30 órás időkeretben zajlik majd, és péntek kora estig tart. A költségvetési javaslatot szeptember 30-án nyújtotta be a kormány az Országgyűlésnek. Az előterjesztésben - amelyet Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a rezsicsökkentés költségvetésének nevezett - 2 százalék körüli növekedéssel, 2,9 százalékos államháztartási hiánnyal, és 2,4 százalékos inflációval számolnak.

+

Benyújtotta a kormány az Országgyűlésnek az adótörvények módosításáról szóló javaslatát, amely várható elfogadása esetén adózási szempontból meghatározza a 2014-es évet. Ezek szerint 2014-től kiterjesztenék a családi adókedvezményt, tovább segítenék az első lakáshoz jutást, és megtartanák a bankadót. A rezsicsökkentés is megmaradna.

Több mint 30 jogszabályt módosít az adócsomag. „A kormányzati szándékok szerint célja a vállalkozói üzleti környezet javítása, a gazdaság további fehérítése, a családi adózás kiszélesítése.  Emellett az adócsomag a jogalkalmazás során felmerült problémák megoldását, valamit jogharmonizációs kötelezettségeknek történő megfelelést is szolgálja”.

Egyik kiemelt eleme a családi adózás kiterjesztése, amelynek megfelelően már az egyéni egészségbiztosítási járulékból és a nyugdíjbiztosítási járulékból is levonhatóvá válik a személyi jövedelemadónál fel nem használt adókedvezmény. Azok a szülők, akik a családi kedvezményt teljes összegben eddig nem tudták igénybe venni, 2014-től azt családi járulékkedvezmény formájában az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékukból is érvényesíthetik. Ezzel a legalacsonyabb keresetűek köréből 260 ezer család juthat többletjövedelemhez, az idei évhez képest 53 milliárd forinttal több maradhat náluk.

Mentes lehet a telekadó alól a belterületi, 1 hektár területnagyságot meg nem haladó földrészlet is, ha annak teljes területe tényleges mezőgazdasági művelés alatt áll és ezt a mezőgazdasági igazgatási szerv igazolja.

A javaslat szerint illetékmentessé válhat, a házastársak közötti vagyonátadás, és -átruházás, valamint a házastársi vagyonközösség megszüntetésével bekövetkező vagyonszerzés.

2014-től minden első lakásszerző kérhet részletfizetést: megszűnik a kedvezmény 35 éves életkorhoz kötöttsége, így minden első lakásszerző magánszemély kérheti az állami adóhatóságtól, hogy az illeték megfizetésére 12 havi pótlékmentes részletfizetést engedélyezzen.

A nem biztosítottak egészségügyi szolgáltatási járulékának mértéke inflációt követő mértékben emelkedő összege - 2014. január 1-jétől - havonta 6810 forint lenne.

A vállalkozások a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) és a kisvállalati adó (kiva) mellett továbbra is választhatják az egyszerűsített vállalkozói adót, az evát. A kis- és közepes vállalkozások tárgyi eszköz beruházásait finanszírozó kölcsönökkel kapcsolatos adókedvezmény mértéke 40 százalékról 60 százalékra nőhet. Ezen felül kiterjesztik a kutatás-fejlesztési tevékenység alapján történő társasági adóalap csökkentést, amennyiben az adózó kapcsolt vállalkozása saját tevékenységi körben végzi ezt. Az előbbi javaslat a kis és középvállalkozásoknak, míg az utóbbi inkább a nagyobb, magyarországi gyártó- és fejlesztési kapacitással is rendelkező cégek lehet kedvező. Az adókedvezményt a 2013. december 31-ét követően megkötött hitelszerződések alapján lehetne igénybe venni, az adóévben érvényesíthető összege nem haladhatná meg a 6 millió forintot.

Megszűnhet az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettsége a legalább 36 órás munkaviszonnyal rendelkező nyugdíjas egyéni vállalkozóknak és a társas vállalkozásoknak az ilyen tagjuk után. Ezáltal tényleges jövedelem hiányában a nyugdíjas vállalkozóknak semmilyen járulékfizetési kötelezettségük sem keletkezne.

Nem keletkezne fizetési kötelezettsége a cégeknek az osztalék elengedése, illetve a csődeljárás, felszámolási eljárás keretében elengedett követelés kapcsán sem.

Kedvezőbb társadalombiztosítási megítélés alá kerülhetnek 2014-től a Magyarországon foglalkoztatott külföldi munkavállalók is, ami fontos rendelkezés a külföldi tőkebeáramlás szempontjából.

A szabad vállalkozási zónákban működő vállalkozásokat letelepedését szolgálja a szociális hozzájárulási adó tervezett módosítása, ennek megfelelően a munkavállaló a szabad vállalkozási zónától 20 kilométerre, illetőleg a kapcsolódó kistérségben is rendelkezhet lakóhellyel, a kedvezményt a munkáltató ebben az eseten is igénybe veheti.

Az üzletpolitikai céllal igénybe vett éttermi szolgáltatások tekintetében igazi unikumot tartalmaz a javaslat, amely szerint úgynevezett áfás számla nélkül is elismert költségnek minősül a vállalkozásoknál az éttermi szolgáltatás, amennyiben a fizető fél bankkártyával fizet és a tranzakció kapcsán pusztán a nyugtával rendelkezik, - olvasható a javaslatban.

+

A kormány beterjesztette az Országgyűlésnek a fiatalok életkezdési támogatásáról szóló törvény módosító javaslatát, amely arra ösztönzi a szülőket, hogy nyissanak Start-számlát és vegyenek Babakötvényt a minden újszülöttnek járó 42 500 forintos állami támogatásból. A Babakötvény az infláció feletti kamatprémiummal biztos és vonzó befektetési lehetőséget kínál a szülők számára.

Az Start-számlák a törvényjavaslat szerint ezentúl a mindenkori inflációval megegyező kamatot, míg utóbbiak az inflációt meghaladóan az állampapír kibocsátási tájékoztatójában szereplő kamatprémiumot is fizetnek. Így több szempontból kedvezőbb befektetési alternatívát jelent az új Babakötvényben megtakarítani a 18. évüket be nem töltött gyermekek számára, azoknak a szülőknek is, akik ezt eddig nem tették meg.

+

Magyarországon is kiépítik a nemzeti utasadat-információs rendszert, amelynek révén kiszűrhetőek lehetnek azok az utasok, akiknek az adatai arra utalnak, hogy érintettek lehetnek valamilyen meghatározott bűnözési formában – az erről szóló törvényjavaslat részletes vitáját kedden tartja az Országgyűlés. 

A rendőrséget érintő és egyes további törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános indoklásából kiderül, hogy április 10-én az Európai Bizottság célzott felhívására a Belügyminisztérium (BM) benyújtott egy uniós pályázatot, amelynek célja Magyarország utasadat-információs egységének felállítása. A felhívásra Magyarország mellett további 15 uniós tagállam nyújtott be pályázatot. Az Európai Bizottság szeptember 9-i levelében hivatalosan tájékoztatta a BM-et arról, hogy Magyarország pályázatát nyertesnek ítélte, és a magyarországi projekt több mint 5 millió eurós, az összköltségvetésének 90 százalékát fedező támogatásban részesül.

A magyar pályázatban az utasadat-információs egység feladatainak ellátására a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központot jelölték meg. A központ feladatává válik a légitársaságok által továbbított utas-nyilvántartási és az előzetes utasadatok kezelése, értékelése és elemzése, összhangban az uniós adatvédelmi előírásokkal. Továbbá a Magyarország területére érkező vagy innen induló EU-külsős légi járatok utasadatainak kezelése. Mindez – a javaslat szerint – „eredményesebbé teszi az együttműködő szervek megelőző, felderítő, nyomozó tevékenységét, fokozza hazánk és az Európai Unió biztonságát”. Az utasadatot a központ az átvétel után 5 évig tartaná nyilván. Garanciális szabály, hogy a PNR-adatot az érkezést követő 30 nap elteltével személyazonosításra alkalmatlanná kell tenni. „A személyes jelleg csak bűncselekmény vagy nemzetbiztonsági kockázat gyanúja esetén állítható vissza”.

A nyilvántartásból – célhoz kötötten – adatszolgáltatást kérhet az Országos Rendőr-főkapitányság, a Terrorelhárítási Központ, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, az Alkotmányvédelmi Hivatal, az Információs Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szolgálat és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat is. Ezen adatszolgáltatás célja az, hogy e szervek azonnali intézkedést igényelő esetekben utasadat-információkkal is rendelkezzenek, ha súlyos bűncselekményre, terrorcselekmény előkészületére vagy a nemzetbiztonságot fenyegető kockázatra utaló információjuk van, - olvasható a javaslatban.

+

Visszaadhatják azokat a közgyűjteményben lévő kulturális javakat, amelyek állami tulajdonjoga minden kétséget kizáró módon nem igazolható, és amelyeknek tulajdonjogát az adott személy megfelelően valószínűsíti.

Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter javaslata szerint igény esetén elsődlegesen az állami tulajdon fennállását kell megvizsgálni, és ha kétség merül fel, akkor ez visszaadási kötelezettséget jelent. Abban az esetben, ha az igénylő hagyatékátadó végzéssel vagy öröklési bizonyítvánnyal nem tudja igazolni tulajdonjogát, akkor a valószínű örökösi minőség igazolására közjegyzői nem peres eljárást indítanak. Az átruházás illetékmentes lenne, csak a közjegyzői díjat, valamint a jogorvoslati eljárás illetékét kellene megfizetni.

A miniszter előterjesztésében emlékeztet arra, hogy a II. világháborút követően a közgyűjteményekbe különböző módon nagyszámú műtárgy és műtárgyegyüttes került, amelyek egy részénél kétséges, hogy jogszerűen történt-e. A rendszerváltás előtt természetesnek tekintették, hogy a közgyűjteményben őrzött kulturális javak köztulajdonban vannak, függetlenül attól, hogy az állami tulajdonba vétel jogszerű volt-e. E tárgyak jelentős részénél a tulajdoni helyzet máig tisztázatlan és nem megfelelően dokumentált. A rendszerváltás után ezeket több esetben megpróbálták visszaperelni az eredeti tulajdonosok vagy örököseik, változó sikerrel. Ebben szerepet játszott mind az állami tulajdonjogot gyakorló szervek, mind a közgyűjtemények rosszul értelmezett szakmai hozzáállása. Ennek következtében gyakorta nem a jogi helyzet valós tisztázási szándéka vezette az állami szerveket és intézményeket, hanem az adott vagyontárgy állami tulajdonban tartásának célja – olvasható az indoklásban.

A javaslat szerint az állami szervek és a közgyűjtemények a visszaadási igény előterjesztése esetén lefolytatandó eljárását, feladatait és kötelezettségeit a kormány rendeletben szabályozza. Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár bejelentette: jegyzéket készítenek a magyar múzeumokban vitathatatlanul nem állami tulajdonban lévő műtárgyakról, hogy azokat visszaszolgáltassák a jogos tulajdonosoknak.

+

Visszaküldte az Országgyűlésnek megfontolásra a hegyközségekről szóló törvény módosításáról október 7-én elfogadott jogszabályt a köztársasági elnök. Áder János a törvény aláírásának megtagadását azzal indokolta: a módosítás nem tartalmazza teljes körűen az információ szabadságról szóló törvény által megállapított garanciális feltételeket, nem határozza meg pontosan az adatkezelés célját és időtartamát, az adatok fajtáit, valamint az adattovábbítások részleteit.

Az infotörvény alapján ugyanis személyes adat kizárólag meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében kezelhető. Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, elérésére alkalmas, és csak addig, amíg ez a cél eléréséhez szükséges. Személyes adat akkor kezelhető, ha az érintett hozzájárul, illetve törvény vagy törvényi felhatalmazása alapján helyi önkormányzati rendelet közérdekű célból elrendeli.

A parlament múlt hétfőn fogadta el Font Sándor fideszes képviselő javaslatára a hegyközségi törvény módosítását. A törvényt azzal javasolta kiegészíteni, hogy a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa jogszabályban foglalt feladatai ellátása érdekében informatikai rendszert működtet, és jogosult a hegyközségi tagok és az adatszolgáltatásra kötelezettek személyes adatainak kezelésére.

Áder János tavaly májusi hivatalba lépése óta eddig 16. alkalommal küldött vissza törvényt az Országgyűlésnek

+

Természetesen nem maradnak el a parlament legszínesebb műfajai közé tartozó napirend előtti felszólalások, interpellációk, kérdések és azonnali kérdések sem. Íme, a tervezett,  napirendi pontok tárgyalásának időrendje.

Hétfő

Az alapvető jogok biztosának a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó helyettese megválasztásáról. (- Jelölt: dr. Szalayné Sándor Erzsébet. Előterjesztő: alapvető jogok biztosa. Szövege: PDF. Titkos szavazás.)

A Kúria 2012. évi tevékenységéről a jogegység biztosítása és az önkormányzati normakontroll körében címmel benyújtott beszámoló (J/11282) elfogadásáról. (Előterjesztő: Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság. Szövege: PDF.  Határozathozatal.)

Az Országos Bírósági Hivatal elnökének 2012. évi beszámolója J/12076) elfogadásáról. (Előterjesztő: Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság. Szövege: PDF. Határozathozatal.)

Az Európai Ügyészség létrehozásáról szóló rendelettervezet vonatkozásában a szubszidiaritás elve érvényesülésének vizsgálatáról, valamint az indokolt vélemény elfogadása feltételeinek fennállásáról szóló jelentés (J/12694) elfogadásáról. ((Előterjesztő: Európai ügyek bizottsága. Szövege: PDF. Szavazás a módosító javaslatokról és lehetőség szerint a zárószavazás.)

A rezsicsökkentés védelméről az európai uniós bürokrácia nyomásgyakorlásával szemben. (Rogán Antal, Dióssi Csaba, Németh Szilárd István (Fidesz), Aradszki András (KDNP) képviselők indítványa. Szövege: PDF. Szavazás a módosító javaslatokról és lehetőség szerint a zárószavazás. A politikai nyilatkozat elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges.)

Az áruknak TIR-igazolvánnyal történő nemzetközi fuvarozására vonatkozó, Genfben, 1975. november 14-én kelt vámegyezmény módosításának kihirdetéséről. (Előterjesztő:  nemzetgazdasági miniszter. Szöveges: PDF. Szavazás a módosító javaslatokról.)

Egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról. (Előterjesztő: közigazgatási és igazságügyi miniszter. Szövege: PDF. Szavazás a módosító javaslatokról.)

Egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról. (Előterjesztő: nemzetgazdasági miniszter. Szövege: PDF. Szavazás a módosító javaslatokról.)

Az egyes szakosított szociális és gyermekvédelmi szakellátási intézmények állami átvételéről és egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CXCII. törvény módosításáról. (Előterjesztő: : emberi erőforrások minisztere. Szövege: PDF. Részletes vita.)

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2012. évi egységes költségvetésének végrehajtásáról. (Előterjesztő: Számvevőszéki és költségvetési bizottság. Szövege: PDF. Általános vita a lezárásig.)

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2014. évi egységes költségvetéséről. (Előterjesztő: Számvevőszéki és költségvetési bizottság. Szövege: PDF. Általános vita a lezárásig.)

Kedd

A nemzetiszocialista vészkorszak történelmének a fiatal generációk körében való minél teljesebb megismertetése, valamint az emlékezetkultúra fontosságának tudatosítása érdekében szükséges egyes intézkedésekről szóló 66/2013. (VI. 26.) OGY határozat módosításáról. (Előterjesztő: Oktatási, tudományos és kutatási bizottság. Szövege: PDF. Részletes vita.)

Biológiai Biztonságról szóló Cartagena Jegyzőkönyv felelősségről és jogorvoslatról szóló Nagojai-Kuala Lumpur-i Kiegészítő Jegyzőkönyvének kihirdetéséről. (Előterjesztő: vidékfejlesztési miniszter. Szövege: PDF. Általános vita a lezárásig.)

A nemzeti utas-adat információs rendszer létrehozása érdekében szükséges, valamint a rendőrséget érintő és egyes további törvények módosításáról. (Előterjesztő: belügyminiszter. Szövege: PDF. Részletes vita.)

Egyes törvényeknek a katasztrófák elleni védekezés hatékonyságának növelésével összefüggő módosításáról. (Előterjesztő: 

belügyminiszter. Szövege: PDF. Részletes vita. A törvényjavaslat egyes szakaszai sarkalatosnak minősülnek, ezért elfogadásukhoz a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges.)

Egyes törvények fogyasztóvédelmi célú módosításáról. (Előterjesztő: nemzetgazdasági miniszter. Szövege: PDF. Részletes vita.)

Egyes büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódó más törvények módosításáról. (Előterjesztő: közigazgatási és igazságügyi miniszter. Szövege: PDF

Részletes vita. A törvényjavaslat egyes szakaszai sarkalatosnak minősülnek, ezért elfogadásukhoz a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges.)

Csütörtök

Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről. (Előterjesztő:  nemzetgazdasági miniszter. szöveges PDF. Az általános vita megkezdése.)

Az Állami Számvevőszék véleménye Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről. (Szövege:PDF.)

A Költségvetési Tanács véleménye Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat tervezetéről. (Szövege: PDF.)

Péntek

Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről. (Előterjesztő:  nemzetgazdasági miniszter. szöveges PDF.  Az általános vita megkezdése. Az általános vita folytatása.)

Az Állami Számvevőszék véleménye Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről. (Szövege:PDF.)

A Költségvetési Tanács véleménye Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat tervezetéről. (Szövege: PDF.)