Névjegyzék

Megkülönböztetett figyelem, zaj, üdvözlés és háborgás kísérte Magyarország Alaptörvényének második módosítása címet viselő törvényjavaslatot, (szövege: PDF).

Talány volt, hogy betartja e ígéretét a DK elnöke, Gyurcsány Ferenc. A volt miniszterelnök néhány hete a parlament előtt sátrat verve, testi épségét nem fenyegető éhségsztrájkja idején bejelentette: tiltakozó élőláncot szervez a Parlament köré arra a napra, amikor az Országgyűlés a választási feliratkozás bevezetéséről dönt. Elmaradt: feltehetően nem voltak annyian hogy körbeérjék az épületet.

Egyszerűbb megoldást választott az LMP. Sejtve a szavazás végeredményét, felvonultak az ülésterem felső karzatára, és a korábbi napokban apróra ollózott iratokat – amit bár elfelejtették átfesteni, kékcédulaként jellemeztek –„lavinaként” szórtak a T. Ház fölé. Látván a látványosságot, Balczó Zoltán az Országgyűlést elnöklő elnöke, felszólította az LMP politikusait, hogy „ha nem láncolták magukat od”, akkor hagyják el a karzatot és foglalják el helyüket. Az alig fél percig tartó „lavina-akció” végén visszatértek a helyeikre. Igazodva a hangzavarthoz, kormánypárti padsorokban pfujolással fogadták őket.

A lényeg! A Fidesz-KDNP képviselők (Lázár János, Szakács Imre, Vitányi István, Csizi Péter, Fidesz, Vejkey Imre, KDNP) önálló indítványa a választójog gyakorlását kérelemre történő névjegyzékbevételhez kötötte.

– A választásokon és népszavazásokon való részvétellel kapcsolatos önrendelkezési jog kiteljesítése céljából lehetővé teszi a választásokon az ajánlás, a szavazás és a jelöltként indulás lehetőségét, valamint a népszavazáson való szavazás lehetőségét azok számára, akik előre jelzik, hogy e jogukat gyakorolni kívánják.

– A névjegyzékbevételt a magyarországi lakóhellyel rendelkező választó személyesen vagy a kérelmező azonosítását lehetővé tevő elektronikus úton, a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező választó pedig levélben vagy a kérelmező azonosítását lehetővé tevő elektronikus úton kérelmezheti.

– A névjegyzékbevétel a választás vagy népszavazás napját megelőző tizenötödik napig kérelmezhető.+

A törvényjavaslat sarkalatosnak minősült, ezért elfogadásához a jelen lévő képviselők 2/3-ának igen szavazata volt szükséges. Nem hiányzott.  Az Országgyűlés 262 igen, 84 nem ellenében, 0 tartózkodás mellett, elfogadta. A Fideszből egyedül dr. Borbély Lénárd, Budapest Főváros XXI. kerület Csepel helyi önkormányzatának is alpolgármester voksolt ellene.

Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap…

A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról, és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvénymódosításokról szóló 2010. évi CLIV. törvény módosításáról szóló javaslat, lehetővé teszi, hogy az Alap az eszközeit térítésmentesen az állam tulajdonába adja, (szövege: PDF). Tekintettel arra, hogy az állami vagyon kezeléséért a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. felel, megteremti annak lehetőségét, hogy bizonyos eszközök egy kézben legyenek, annak érdekében, hogy az államadósság csökkentése, ne sérüljön. Az MNV-nek  az adott eszköz akár közvetlen, akár közvetett módon történő értékesítéséből befolyó pénzt  az államadósság-csökkentésre kell fordítania.

+

A törvényjavaslatnak volt olyan szakasza, amely sarkalatosnak minősült, ezért elfogadásához a jelen lévő képviselők 2/3-ának igen szavazata volt szükséges. Nem hiányzott, (251 igen, 95 nem, 0 tartózkodás). E szakaszra a kormánypártok padsoraiból egyedül Kovács Ferenc (Fidesz) voksolt nemmel. Az egészet, a teljes egészet is elfogadta a T. Ház (249  igen, 96  nem, 0 tartózkodás). Az ellenzék soraiban is meglepetést keltett, hogy Varga Mihály, a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel való kapcsolattartásért felelős tárca nélküli miniszter és  Cseresznyés Péter, Nagykanizsa város polgármestere, is velük tartott.

Postai szolgáltatás

A postai szolgáltatásokról szóló törvényjavaslat, hosszú-hosszú bevezető indoklása: „A postai szolgáltatások fejlődése és liberalizációja, az Európai Unió jogának való megfelelés, a mindenki számára elérhető és hozzáférhető, a társadalmi, gazdasági és technikai környezethez igazodó, hatékony egyetemes postai szolgáltatás folyamatossága, valamint a gazdasági- és infrastrukturális szempontból elmaradott térségben élő felhasználók megfelelő minőségű postai szolgáltatásokhoz és az egyetemes postai hálózat igénybevételével ellátható egyéb közszolgáltatásokhoz való hozzáférésének biztosítása érdekében, a postai piac zavartalan és eredményes működésének fenntartásával, figyelembe véve az új technológiák alkalmazásának lehetőségeit, a felhasználók érdekeinek védelmét és a postai piaci résztvevők szükség szerinti együttműködését, jogaik és kötelezettségeik érvényesítését, alkotja az Országgyűlés a törvényt.”

A törvényjavaslat – többek között - újra szabályozza a postai piacra való belépés feltételeit, azzal, hogy az általános szolgáltatási jogosultság alapján nyújtható postai szolgáltatások köréből kiemeli a fogyasztóvédelmi szempontból érzékeny, ezért fokozottabb minőségi, alkalmassági és átláthatósági kritériumok tárgyát képező postai szolgáltatásokat, amelyeket nyújtását engedély megszerzéséhez köti. Az új típusú postai szolgáltatási engedély nem azonos a hatályos szabályozás szerinti egyetemes szolgáltatási engedéllyel, mivel területi alapú ellátási kötelezettséget olyan, garanciális jellegű, a felhasználókat védő elvárások váltják fel, amelyek biztosítékot adhatnak az ügyfelektől nem regisztrált módon átvett küldemények megfelelő színvonalú kézbesítésére.

Újra szabályozza az egyetemes szolgáltatás nyújtásának feltételeit is, egyértelművé téve, hogy az egyetemes szolgáltatás egy, a kijelölt egyetemes szolgáltatót terhelő általános ellátási kötelezettséget jelent, amely, figyelembe véve a monopólium megszüntetését és az egyetemes postai szolgáltatás iránti folyamatosan csökkenő piaci igényt, megfelelő kompenzációs mechanizmus híján az egyetemes szolgáltató piaci működését, mozgásterét jelentős mértékben korlátozná.

A kiegyenlített piaci viszonyok fenntartása érdekében rendezi az egyetemes szolgáltatás finanszírozásának feltételeit, létrehozva az Egyetemes Postai Közszolgáltatási Szerződés jogintézményét, valamint pontosítja a nettó elkerülhető költséggel kapcsolatos szabályokat. Lefekteti az alapját a piaci újraelosztáson alapuló kompenzációs alap (Egyetemes Postai Szolgáltatást Támogató Számla), illetve az állami költségvetési forrásból való finanszírozás lehetőségének. Finomítja, pontosítja a hatósági jogalkalmazói tevékenység kereteit, amiben a változások középpontjában a hatékonyabb hatósági jogalkalmazás követelménye áll.

+

A postai szolgáltatásokról szóló törvényjavaslatnak (szövege: PDF),  volt olyan szakasza, amely  sarkalatosnak minősült, ezért elfogadásához a jelen lévő képviselők 2/3-ának igen szavazata volt szükséges. Nem hiányzott, (254 igen, 13 tartózkodás).  E szakaszra a kormánypártok padsoraiból egyedül dr. Hörcsik Richárd, Sárospatak város polgármester mondott nemet. Az LMP egységesen tartózkodott.

Elrepült milliárdok

A Volánbusz Zrt. 2003-ban megalkotott reorganizációs programjának végrehajtását, annak körülményeit vizsgáló parlamenti bizottság elkészítette és benyújtotta a vizsgálatának eredményről szóló jelentést, (szövege: PDF.). A vizsgálóbizottság feltárva a reorganizációs program végrehajtásával kapcsolatos, 2005-2008 közötti időszakra vonatkozó ügyek részleteit számos visszaélésre, összefonódásra szakmailag megalapozatlan döntésre derített fényt.

A jelentős terjedelmű jelentés – többek között –  megállapítja: a vagyonértékesítések a Volánbusznál  legalább 5,5 Mrd Ft. összegű vagyonvesztést, a járatkiszervezéssel összefüggő szerződésmódosítások pedig további  540.000 ezer Ft. összegű indokolatlan többletköltséget eredményeztek. Álltja: elképesztő mértékben sérült az állami tulajdonnal való gazdálkodás elveinek érvényesülése, a közpénzek felhasználásának etikussága, nem utolsósorban a közbeszerzési szabályok be nem tartása.  Az adásvételekhez kapcsolódóan beígért beruházások sem készültek el.  Gyakorlatilag a mindennapi költségeinek a finanszírozás a érdekében - valamennyi értékesíthető ingatlanvagyontól megváltak (az esetek többségében hátrányos szerződési feltételekkel), a befolyt bevételeket  pedig rövid időn belül,  teljes körűen felélték.

A privatizáció mögött (ide értve a kiszervezést is) egy viszonylag jól behatárolható (de a személyeket illetően pontosan nem meghatározható) érdekkör rajzolódott ki, melynek akár az is lehetett a célja, hogy hosszú távon (megszerezve a Volánbusz ingatlanait, kiszervezett tevékenységeit, a Volánbusz esetleges csődje esetén pedig -átvegye  helyét a közösségi közlekedés piacán. Így fordulhatott elő például, hogy mindenféle versenyeztetés nélkül születettek döntések. 

A vizsgálóbizottság megítélése szerint az állami vagyon felügyeletéért felelős akkori miniszter politikai felelőssége is tényszerűen megállapítható. Többek között abban is, hogy az állami tulajdon, a közvagyon seregnyi ismeretlen tulajdonú offshore cégekhez (a jelentés népes listát sorol) való nagy tömegű tendenciózus átadását nem igyekezett megakadályozni.

A vizsgálóbizottság összegzésként azt javasolta a Volánbusz vezetésének, valamint a tulajdonosi jogokat gyakorló MNV Zrt-nek, hogy a jelentésben tárgyalt jogügyletek közül a jelenleg is érvényes és hatályos szerződéseket haladéktalanul vizsgálja felül és minden lehetséges intézkedést tegyen meg a jogérvényesítések körében. Szorgalmazta továbbá – hogy az Országgyűlés a jelentést – tájékoztatás céljából – hivatalosan is küldje meg az illetékes nyomozóhatóságok részére.

 (A Volánbusz vagyonértékesítésével, illetve a kiszervezéssel összefüggésben a Nemzeti Nyomozó Iroda, illetve jogutódja, továbbá a BRFK, valamint a NAV Bűnügyi Igazgatósága több ügyben is nyomozást folytat ismeretlen tettesek ellen. E ezen büntetőeljárások hivatottak a bűncselekmények elkövetését feltárni, az elkövetőket megnevezni és büntetőjogi felelősségre vonásukat kezdeményezni.)

+

Az Országgyűlés a Volánbusz Zrt. 2003-ban megalkotott reorganizációs programja végrehajtásának körülményeit vizsgáló bizottsága vizsgálatának eredményéről szóló jelentést (298 igen, 47 nem 6 tartózkodás mellett ) elfogadta.