Az Országgyűlés hétfőn Szalai Annamáriára, a Fidesz volt képviselőjére, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság pénteken elhunyt elnökére emlékezve kezdi a munkáját.

Zárószavazást tarthatnak – egyebek mellett – a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény módosításáról, amelyet a kormánypárt kezdeményezett annak érdekében, hogy a stratégiailag kiemelt jelentőségű cégek felszámolása esetén a kormánynak ne harminc napja, hanem egy éve legyen arra, hogy rendeletben nyilvánítsa kiemeltté a társaságokat.

A képviselők elfogadhatják az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló törvényjavaslatot. Várhatóan döntés születhet arról a törvénymódosító javaslatról is, amely szigorúbban büntetné a közveszély színhelyén elkövetett lopást. Kocsis Máté, a Fidesz kommunikációs igazgatója, a parlament rendészeti bizottságának elnöke frakciótársával, Gulyás Gergellyel közösen terjesztette a T. Ház elé. Javaslatuk szerint a jövőben vétség helyett bűncselekmény lesz a katasztrófa- vagy vészhelyzet, illetve természeti csapás helyszínén elkövetett lopás, így az ilyen tolvajoknak minimum három, maximum tíz év börtönbüntetés járhat majd.

Zöld útra számíthat Gárdonyi Géza emléknapról szóló határozati javaslat is. A jövő esztendőben ünnepeljük születésének 150. évfordulóját. Legnépszerűbb és legolvasottabb alkotása az „Egri csillagok”, amely azóta is minden magyar ember számára követendő példát mutat a hazafiasságra és hazaszeretetre. Neve e művén keresztül összefonódik az Egri vár ostromával,  ezért 2013-ban születésének 150. évében, az egri vár védőinek győzelme napját, az Országgyűlés „Gárdonyi Géza Emléknappá” nyilvánítja. Felkéri az oktatásért felelős minisztert, javasolja a köznevelési intézményeknek, hogy ezen a napon Gárdonyi Géza: „Egri Csillagok” című művével foglalkozva emlékezzenek az íróra és a magyar történelem e kiemelkedő eseményére.

Nehéz elképzelni, hogy lesz olyan képviselő – még ha Kun Béla eszméit is imádja – aki nemmel voksol majd a végszavazáskor. Bár, ki tudja…

Megértésre találhat a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény módosítása, amely lehetővé tenné, hogy a magyar pénzügyi szolgáltatók is egyszerűbben nyithassanak befektetési számlát a külföldön élő magyar ügyfeleiknek anélkül, hogy személyesen meg kellene jelenniük a bankfiókban.

A Számvevőszéki és költségvetési bizottság módosító javaslata pontosan meghatározza az igazolt számlát vezető pénzintézettel való kapcsolatfelvétel tartalmát, a válaszadási határidőt. A pénzintézet vagy a befektetési szolgáltató online felületet biztosít, ahol a leendő ügyfél megadja személyazonosító adatait, iratainak másolatait e-mailen szkennelve vagy faxon is elküldheti, ha nem merül fel pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat vagy körülmény. Az ügyfélnek egy más - megfelelő pénzmosási szabályozással bíró - országban vezetett folyószámlájának adatait is meg kell adnia, ezt a befektetési szolgáltató ellenőrzi, és így személyes megjelenése nélkül is biztosítható a számla megnyitása. A befektetési számlán kizárólag az általa a regisztrációnál megadott, úgynevezett igazolt számlán keresztül lehet pénzmozgást végezni.

Az esti órákban megvitathatják a KDNP-s Michl József köznevelési törvényt módosító javaslatát, amely szerint az egyházi fenntartású iskolákban – bizonyos feltételek mellett – az etika tantárgyat hittan válthatná ki, és lehetővé válna a köznevelésben 10 éves kor alatt is a kollégiumi felvétel.

Feltehetően éjszakába tartóan folytatják az önkényuralmi jelképek használatának szankcionálásáról szóló törvénymódosító javaslatot. Korábbi változatát az Alkotmánybíróság februárban április 30-ai hatállyal semmisítette meg, mert álláspontja szerint az túl tágan határozta meg a büntetendő magatartások körét, ami önkényes jogértelmezéshez és a véleménynyilvánítás szabadságának indokolatlan korlátozásához vezethet.

A javaslat szerint a jövőben nem általános tiltást alkalmaz majd a Btk., így a korábbiakhoz képest szűkebb körben állapítja meg a büntetendő magatartások körét. Az lesz büntethető, aki a köznyugalom megzavarására alkalmas – különösen az önkényuralmi rendszerek áldozatainak emberi méltóságát vagy kegyeleti jogát sértő – módon terjeszti, nagy nyilvánosság előtt használja, vagy közszemlére teszi a horogkeresztet, az SS-jelvényt, a nyilaskeresztet, a sarló-kalapácsot vagy az ötágú vörös csillagot, illetve az ezeket ábrázoló jelképeket.

A Btk.-módosítás elfogadása esetén április 30-án léphet hatályba, hogy a közelgő május 1-jén se lehessen önkényuralmi jelképeket viselni.

+

Kedden a holokauszt áldozatainak emléknapja alkalmából tartanak megemlékezést. 2001-től minden évben április 16-án tartják a holokauszt áldozatainak magyarországi emléknapját. 

Ezután hozzálátnak az Alaptörvény negyedik módosításához fűzött módosítások vitájához. Az eredeti változatot az Országgyűlés március 11-én fogadta el. Feljelentések özöne kísérte, kíséri szép hazánkban és túl azon szerte a világban. A kormány áttekintette a kritikákból eredő jogalkotási feladatokat, Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter által jegyzett indítvány 19 jogszabályt „finomít.” 

A javaslat érdemben módosítja egyrészt a bírósági ügyáthelyezésre vonatkozó, a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényben foglalt rendelkezéseket, másrészt új elemekkel egészíti ki az Alkotmánybíróságról szóló törvényt. Mindkét módosítás garanciális jellegű változtatásokat eredményez.

Az „ügyáthelyezésre” a legfőbb ügyész nem lesz jogosult, az Országos Bírósági Hivatal elnöke pedig csak a javaslat szerint sarkalatos törvényben előre meghatározott ügycsoportok tekintetében lesz jogosult az eljáró bíróság kijelölésére, megerősített garanciális elemek mellett. A javaslat törvényi szinten is átvezeti a Kúria elnöke és a legfőbb ügyész új, utólagos alkotmánybírósági normakontroll kezdeményezésére vonatkozó hatáskörét, amely kiterjed alkotmánybírósági kontroll kezdeményezésére is. Fontos újítása még a javaslatnak, hogy kizárja az Országos Bírósági Hivatal elnökének újraválaszthatóságát.

Az Alkotmánybíróság esetében törvényi szinten is rögzíti az új hatáskörökből – így az Alaptörvény és módosítása előzetes és utólagos alkotmánybírósági felülvizsgálatának lehetőségéből – fakadó változtatásokat, valamint – a testület eljárásának átláthatóbbá tétele érdekében – részletesen meghatározza a felek meghallgatására, illetve a nyilvánosság biztosítására vonatkozó eljárásrendet. Emellett a jogérvényesítés lehetőségének szélesebb körűre nyitása érdekében eltörli az alkotmányjogi panasz eljárásban a kötelező jogi képviseletet.

Kiegészíti az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvényt a társadalmi felzárkóztatás céljára való utalásokkal, és végrehajtja az Országgyűlési őrség alaptörvényi nevesítéséből fakadó szükséges változtatásokat, továbbá elvégzi a technikai jellegű, elsősorban az alaptörvényi hivatkozások megváltozásából eredő korrekciókat is. Nem érinti viszont a Nemzeti Emlékezet Bizottsággal, valamint a politikai reklámok médiában való megjelenésével összefüggő rendelkezéseket, a közterületi tartózkodás szabályozását, illetve az egyházakkal kapcsolatos szabályozást, ezek a szabályozás egyéb összefüggéseire tekintettel külön törvényjavaslatokban jelennek meg. 

Terítékre kerül Navracsics Tibor két másik előterjesztése is: a statisztikai törvény módosítása, amely a magyarországi lakcímmel rendelkezők külföldi szülését, illetve halálozását is felmérhetővé tenné a népmozgalmi adatgyűjtésen, illetve a Tobin-üggyel kapcsolatos kormányzati jelentés. Ez utóbbiban a kormány arra kéri az Országgyűlést, hogy foglaljon állást Viviane Reding, az Európai Bizottság jogérvényesülés, alapvető jogok és uniós polgárság biztosának az ügyben tanúsított eljárásával kapcsolatban.

+

Természetesen nem maradnak el a parlament legszínesebb műfajai közé tartozó napirend előtti felszólalások, interpellációk, kérdések és azonnali kérdések sem. Íme, a részletes menetrend. 

Hétfő

A Magyarország Kormánya és a Szlovén Köztársaság Kormánya között az államhatáron átvezető közúti kapcsolatok fejlesztéséről szóló keret-megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Előterjesztője: Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter. Határozathozatal.)

Az Európai Unió Mali Kiképző Műveletében ("EUTM Mali") történő magyar katonai szerepvállalásról szóló beszámoló – (Szövege: PDF) – elfogadásáról szóló határozati javaslat. (Szövege: PDF . A Honvédelmi és rendészeti bizottság önálló indítványa. Határozathozatal.)

A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Előterjesztője: Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere. Határozathozatal.)

A közveszély színhelyén elkövetett lopás szigorúbb büntetőjogi szankcionálásáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Gulyás Gergely, Kocsis Máté Fidesz-képviselők önálló indítványa. Határozathozatal.)

A Nemzeti Eszközkezelővel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Előterjesztője: Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter. Szavazás a módosító javaslatokról. A törvényjavaslat egy szakasza sarkalatosnak minősül, ezért elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Előterjesztője: Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Szavazás a módosító javaslatokról. A törvényjavaslat egyes szakaszai sarkalatosnak minősülnek, ezért elfogadásukhoz a jelenlévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)

A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Román István Fidesz-képviselő önálló indítványa. Szavazás a módosító javaslatokról és lehetőség szerint a zárószavazás.)

Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Előterjesztője: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. Szavazás a módosító javaslatokról és lehetőség szerint a zárószavazás.)

A világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény és a budapesti Istvánmező rehabilitációs programjáról, kiemelten a Budapesti Olimpiai Központ integrált rekonstrukciójáról szóló 2012. évi LXXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Gulyás Dénes, L. Simon László Fidesz-képviselők önálló indítványa. Záróvita és zárószavazás.)

A Gárdonyi Géza emléknapról szóló határozati javaslat. (Szövege: PDF. Gyimesi Endre, L. Simon László, Nyitrai Zsolt, Fidesz-képviselők önálló indítványa. Zárószavazás.)

A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Előterjesztője: Pintér Sándor belügyminiszter. Zárószavazás.)

A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Brájer Éva, Cserna Gábor, Cser-Palkovics András, Dorkota Lajos, L. Simon László, Tessely Zoltán, Törő Gábor, Varga Gábor, Vargha Tamás Fidesz-képviselők önálló indítványa. Általános vita a lezárásig.)

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Michl József KDNP-képviselő önálló indítványa. Általános vita a lezárásig.)

A nemzetbiztonsági ellenőrzés új szabályainak megállapításáról szóló törvényjavaslat. (Új változat: Szövege: PDF. Kocsis Máté, Csampa Zsolt Fidesz-képviselők önálló indítványa. Részletes vita. A törvényjavaslat egyes szakaszai sarkalatosnak minősülnek, ezért elfogadásukhoz a jelenlévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)

Az önkényuralmi jelképek használatának büntetőjogi szankcionálásáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Előterjesztője: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. Részletes vita. A törvényjavaslat egy szakasza sarkalatosnak minősül, ezért elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)

Kedd

Egyes törvényeknek az Alaptörvény negyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Előterjesztője: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter.  Általános vita a lezárásig. A törvényjavaslat egyes szakaszai sarkalatosnak minősülnek, ezért elfogadásukhoz a jelenlévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)

A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Előterjesztője: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. Általános vita a lezárásig.)

A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény és az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Előterjesztője: Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter. Általános vita a lezárásig. A törvényjavaslat egyes szakaszai sarkalatosnak minősülnek, ezért elfogadásukhoz a jelenlévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges.)

Viviane Reding, az Európai Bizottság jogérvényesülés, alapvető jogok és uniós polgárság biztosának a Tobin-ügyben tett lépéseivel kapcsolatos kérdésekről szóló jelentés. (Szövege: PDF. Előterjesztője: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. Elfogadásáról szóló határozati javaslat. Együttes általános vita a lezárásig.)

Egyes törvényeknek az Alaptörvény negyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat. (Szövege: PDF. Előterjesztője: Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. A törvényjavaslat egyes szakaszai sarkalatosnak minősülnek, ezért elfogadásukhoz a jelenlévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata szükséges. Általános vita folytatása és lezárása.)