A KSH legfrissebb gyorsbecslése szerint Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) 1,7 százalékkal emelkedett az idei harmadik negyedévben az előző év azonos időszakához képest, míg a második negyedévhez viszonyítva 0,8 százalékkal nőtt a gazdaság teljesítménye a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint.

A Kereszténydemokrata Néppárt szerint Magyarország gazdasága megindult a növekedés útján, és ez a folyamat várhatóan tartós lesz – mondotta  Aradszki András, a kisebbik kormánypárt országgyűlési képviselője értékelve a KSH legújabb adatait. Az adatok azt jelzik, hogy tartós, folyamatos növekedés valósult meg az idei évben. Értékelése szerint helyes úton indult el a magyar gazdaságpolitika, amikor szakított a megszorításokkal, ami a Gyurcsány-kormány idején jellemző volt, és ami drasztikus csökkenést eredményezett. Kitért arra is, hogy a hetvenes évektől napjainkig markáns gazdasági növekedés nem volt, ami által leértékelődött a magyar emberek munkája is.

Hangsúlyozta: a gazdasági növekedésben az építő-, a járműipar és a mezőgazdaság, mint húzóágazatok jelennek meg. Hozzátette: a Fidesz–KDNP-kormány olyan adórendszert vezetett be, ami támogatja a munkát végzőket és nem terheli a munkából származó jövedelmeket. Az elmúlt években 4,7 százalékkal nőtt a keresetek és nyugdíjak reálértéke - hívta fel a figyelmet. A KDNP kezdeményezésére tovább erősítik a kormány által elindított családbarát adórendszert, aminek köszönhetően a gyermeknevelési támogatást, adókedvezményt igénybe lehet venni a járulékok terhére is. Aradszki András összegzése szerint elindult a munkalapú társadalom megerősödése és minden szempontból azt lehet látni, hogy „Magyarország most jobban teljesít”.

+

Újra tárgyalja a Tisztelt Ház Áder János köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött a zsebszerződések elleni hatékonyabb fellépés érdekében az október 28-án elfogadott törvényt.

Az Országgyűlés Nagy István a Fidesz parlamenti képviselőjének javaslatára fogadta el a zsebszerződések elleni hatékonyabb fellépést célzó jogszabályt. Ez alapján az ügyész kezdeményezheti a bíróságnál, hogy a semmisnek minősített zsebszerződéssel - azaz a termőföld tulajdonjogának megszerzését vagy használatát korlátozó jogszabályi rendelkezések kijátszására irányuló jogügylettel - eladott föld az állam tulajdonába kerüljön. A törvény jelentősen szélesíti az ügyészség jogosítványait, olyannyira, hogy elfogadása után Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető módosító indítványt nyújtott be a jövő évi költségvetéshez, másfél milliárd forint többlettámogatást javasolva az ügyészségeknek.

Az államfő – az aláírás megtagadását indokló levelében – társadalmi elvárásnak nevezte, hogy az állam a jogszabályok kijátszásával született szerződésekkel szemben határozottan fellépjen. Ugyanakkor - folytatta - a jogalkotói szándék megvalósulását az szolgálja, ha a hatályos jogi környezetbe illeszkedő, az alkotmányossági követelményeknek megfelelő normaszöveget fogadnak el. „A törvény ezeknek a feltételeknek nem felel meg” – közölte a köztársasági elnök, azt kérve, a Ház észrevételeinek alapos megfontolása után fogadja el újra. Kifogásolta, hogy a jogszabály rögzíti, a zsebszerződések semmisségéből eredő követelések – ideértve a nyújtott szolgáltatás visszatérítésére irányuló követeléseket is - bírósági úton nem érvényesíthetők. A polgári törvénykönyvből (Ptk.) és a joggyakorlatból az következik, hogy a semmis szerződést kötő feleknek igényük lehet a teljesített szolgáltatások visszakövetelésére – hangsúlyozta a köztársasági elnök.

A törvény a Ptk. által elismert, a szerződéskötést megelőző helyzet visszaállításához kapcsolódó tulajdonosi követeléseket tesz bírói úton érvényesíthetetlenné. Ezzel szemben az Alaptörvény úgy szól, hogy tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvényben meghatározott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet – mutatott rá az államfő, szükségesnek tartva annak vizsgálatát, hogy a törvény összhangban van-e az alkotmánnyal.

Áder János kifogást emelt amiatt is, hogy a törvény alapján a termőföld tulajdon- és használati jogával összefüggő szerződéseknél választottbíróságként csak a Magyar Agrár-, és Vidékfejlesztési Kamara mellett működő testület köthető ki, az ezzel ellentétes kikötés semmis, s ezt a törvény hatálybalépése előtt létrejött jogügyletekre is alkalmazni kell. Mivel Magyarország több olyan nemzetközi egyezménynek is részese, amely a választott bíróságok kikötésének lehetőségéről és feltételeiről rendelkezik, indokolt annak vizsgálata, hogy az új jogszabály megfelel-e az ország nemzetközi kötelezettségeinek – állapította meg.

Az államfő kitért továbbá arra is, hogy a jogszabály az ügyészségi törvényben foglaltakon túli jogköröket határoz meg az ügyészeknek, ezeket pedig sarkalatos törvényben kell rögzíteni. Így véleménye szerint a parlamenti újratárgyalás során erre is tekintettel kell lenni. A zsebszerződések vizsgálatát érintően az ügyész számára a törvény olyan jogosítványokat állapít meg, amelyek a polgári jogi viták bírósági eljárása során a tisztességes eljárás alapvető garanciáinak érvényesülését akadályozhatják. „Amennyiben az ügyészségi hatáskör megállapítására vonatkozó jogalkotói szándék fennmarad, megfontolandónak tartom a megfelelő garanciális szabályokkal való kiegészítést” és a bírósági eljárásra vonatkozó szabályok felülvizsgálatát – olvasható Áder János állásfoglalásában.

+

A gyermekvállalás ösztönzését, az élve születések számának növelését célzó törvényjavaslatot nyújtott be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere az Országgyűlésnek.

Az egyes törvényeknek a gyermekgondozási ellátások átalakításával, valamint a szociális hozzájárulási adó megfizetése alóli kedvezmény bővítésével összefüggő módosításáról szóló javaslat részletes indoklása szerint a többgyermekes családmodell vonzóbbá tétele, valamint a családok támogatása érdekében a gyermekgondozási ellátások folyósítása ideje alatt született újabb gyermek esetén a korábbi ellátás nem szűnik meg, hanem a jogosultsági idő teljes időtartama alatt továbbfolyósítják az összeget. Ez a módosítás az intézkedés hatályba lépését megelőzően született gyermekeket is érinti, ha 2014. január 1-jét követően a családban újabb gyermek születik. A szülők a közös háztartásban élő gyermekeik jogán egyidejűleg több gyermekgondozási ellátásra is jogosultak lesznek, azzal a korlátozással, hogy a gyermekgondozási segély esetében legfeljebb két gyes együttes folyósítására van lehetőség.

A javaslat kitér arra, hogy a jelenlegi szabályok szerint a gyed folyósítása mellett nem megengedett a munkavégzés. A gyes folyósítása idején a gyermek egyéves korát követően korlátozottan lehetséges a munkavégzés, legfeljebb heti 30 órában. A családok anyagi helyzetének, jövedelemszerzési lehetőségének javítása érdekében viszont indokoltnak látják a gyermekgondozási ellátások folyósítása melletti korlátlan munkavégzés engedélyezését. Ugyanakkor "a gyermek korai fejlődése zavartalanságának biztosítása érdekében a korlátlan munkavállalás lehetősége csak a gyermek egy éves korát követően lesz nyitott".

Ezen felül a javaslat a fiatalabb életkorban történő gyermekvállalás érdekében a gyed-re való jogosultságot kiterjeszti a nappali tagozaton felsőfokú tanulmányokat folytató, a jogosultsági feltételeknek megfelelő hallgatók részére. További kedvezmény, hogy a hallgatói jogviszony szünetelését, illetve megszűnését követő egy éven belül szülő nő is jogosult lesz gyermekgondozási díjra.

A javaslatban szerepel még az is, hogy 2014. január 1-jétől a nevelőszülői feladatok keresőtevékenységnek minősülnek, így a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultság szempontjából kizáró feltételt jelentene, de a módosítás lehetővé teszi, hogy a nevelőszülő a feladatait a terhességi-gyermekágyi segély folyósításának időtartama alatt is elláthassa.

+

A víziközmű-törvénybe is bevezetné a kormány a védendő fogyasztó fogalmát a tervezett törvénymódosítás szerint. Általános indoklása szerint így azokon a leginkább rászoruló családokon segítenének, akiket különleges – és alapvetően a rezsi kiadásokhoz kapcsolódó – kedvezményekben korábban jogszabály a víziközmű-szolgáltatás vonatkozásban nem részesített.

 A törvényt kiegészítenék a védendő és fogyatékkal élő felhasználó fogalmával. A kormány az tindoklásában felhívja a figyelmet arra, hogy a védendő felhasználókra vonatkozó jogszabályi feltételeket kielégítő felhasználók sokszor nem tudják, hogy létezik számukra jogszabályi védelem abban az esetben is, ha már fizetési késedelembe estek. Ekkor a víziközmű-szolgáltató elsődleges feladata, hogy a bajba került felhasználókat tájékoztassa az őket megillető kedvezményekről és azok érvényesítésének módjáról.

A szociálisan rászorultak adósságspirálba kerülésének kockázata így jelentősen csökkenthető – olvasható a javaslatban. A törvény – az Európai Unió vonatkozó irányelve alapján – egyértelművé teszi, hogy csak a szociális ellátásról szóló külön jogszabályban meghatározott szociálisan rászoruló felhasználó, valamint a fogyatékkal élők számára biztosítana az igényeiknek megfelelő különleges bánásmódot – például részletfizetés, fizetési haladék, mérési, leolvasási, számlázási, díjfizetési különleges elbánás – amelyet a törvény és a végrehajtására kiadott kormányrendelet tovább részletez.

A törvényjavaslat megteremtheti a lehetőséget a jelenlegi víziközmű-szolgáltatók előtt is, hogy más szervezethez hasonlóan élhessenek a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvényben biztosított adókedvezményekkel a víziközmű-vagyon ellátásért felelősre történő átruházásánál.

+

A tervezetthez képest öt százalékkal nagyobb működési támogatáshoz juthatnak a jövő évi költségvetésből a fogyatékossággal élőket képviselő szervezetek – jelentette be Tapolczai Gergely, a Fidesz országgyűlési képviselője. A kormánypárti politikus jeltolmács közreműködésével kifejtette: ha a parlament elfogadja a költségvetési bizottság erről szóló módosító indítványát, a pénzből az érintett érdekvédelmi szervezetek – többek között a vakok és gyengénlátók, a siketek és nagyothallók, az autisták, az értelmi fogyatékossággal élők, valamint a mozgáskorlátozottak képviselői – közösségfejlesztési, foglalkoztatási és szakemberképzési programokat tudnak megvalósítani.

Tapolczai Gergely példaként említette, hogy a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége 2010-ben 105 millió forintot kapott a büdzséből, ezzel szemben jövőre ez az összeg – az emelés után – 168 millió forint lesz. Összegzése szerint az elmúlt három évben az érdekképviseletek támogatása körülbelül 40 százalékkal nőtt, a megemelt forrásokból pedig támogattak például kedvezményes üdüléseket, Braille-írással készült tankönyvek nyomtatását, felnőttképzési tanfolyamok indítását és szülői tanácsadást.

+

Az Országgyűlés házbizottsága a házszabálytól eltérő módon javasolja lebonyolítani a 2014. évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványok döntéshozatalát: háromról tízre bővítené a frakcióvezetők által szavazásra „kikérhető” a módosítók számát.

A Házszabály értelmében - a részletes vita lezárása után - szavazni csak arról a módosító, illetve kapcsolódó módosító javaslatról kell, amellyel az előterjesztő egyetért vagy a kijelölt bizottság egyharmados támogatását bírja vagy amelyet a bizottság nyújtott be vagy amelyről a szavazást képviselőcsoport vezetője kérte. Szavazni kell akkor is, ha a módosító indítványt független képviselő nyújtotta be, és róla - megfelelő számú támogató aláírással - szavazást kér. Egy frakcióvezető legfeljebb három alkalommal élhet "kikérési" jogával, ettől javasol eltérést most a Házbizottság.

Egyébként már korábban is volt példa arra, hogy jelentősebb horderejű törvényeknél, amelyekhez nagy számú módosító indítványt nyújtottak be, jellemzően az ellenzék kérésére tágítják a házszabály adata kereteket. – „Amúgy” pedig már 793 módosító, és 145 kapcsolódó törvényjavaslat érkezett  a 2014. évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslathoz.

+

Benyújtotta a parlament mentelmi bizottsága az Országgyűlésnek azt a javaslatát, amely minden, a szakbizottságnak nyilatkozni köteles tisztségviselőnél érvényesítené: ha elmulasztja a vagyonnyilatkozat-tételt, annak pótlásáig tisztségét nem gyakorolhatja, javadalmazásban nem részesülhet.

A törvényjavaslat a szabályozás egységességét célozza.  Eddig ugyanis csak az országgyűlési képviselőkre vonatkozott az a szankció, hogy a vagyonnyilatkozat-tétel elmulasztása joggyakorlási tilalmat és a javadalmazás-szüneteltetést von maga után. A képviselők mellett ugyanakkor az Országgyűlés mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottságához nyújtja be vagyonnyilatkozatát többek között az Állami Számvevőszél elnöke, a legfőbb ügyész, a jegybankelnök, a Médiatanács elnöke és tagja, valamint a versenyhivatal elnöke is.

Más elbírálás alá esik, ha az érintett tisztségviselők nem késedelembe esnek, hanem megtagadják, szándékosan mulasztják el a vagyonnyilatkozat benyújtását. Erre és arra, ha az érintett a nyilatkozatában lényeges adatot valótlanul közöl, összeférhetetlenségi, méltatlansági rendelkezések vonatkoznak.

A mentelmi bizottság – mint azt Rubovszky György (KDNP), a testület elnöke elmondta –, zárt ülésén döntött a törvényjavaslat benyújtásáról.

+

Az MSZP napirendre kívánja vetetni a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kommunikációs pályázatát az Országgyűlés számvevőszéki és költségvetési bizottságának hétfői ülésén.

A Közbeszerzési Értesítőben jelent meg, hogy az MNB tárgyalásos közbeszerzést írt ki a jegybank általános kommunikációs feladatainak és a Növekedési Hitelprogram (NHP) kommunikációs feladatainak ellátására. A nyertes ajánlattevő feladata lesz az MNB számára médiatervezési és médiavásárlási, kreatív tervezési, kivitelezési és gyártási, PR- és rendezvényszervezési, piackutatási, közvélemény-kutatási, elemzési és tanulmányírási feladatok, valamint az ehhez kapcsolódó ügynökségi feladatok ellátása az NHP pénzügyi kerete 0,3 százalékának megfelelő keretösszegben. A programban 2014. december 31-éig 2000 milliárd forintos hitelkeret áll rendelkezésre az első szakaszban jóváhagyott 750 milliárd forinton felül, így a 0,3 százalék 6 milliárd forintnak felel meg. A szerződés a felhívás szerint 2014. december 31-éig szól.

Szekeres Imre szocialista országgyűlési képviselő, a bizottság tagja közleményében jelezte: azonnali tájékoztatást kérnek a hatmilliárd forintos tenderrel kapcsolatban. Matolcsy György jegybankelnöknek a bizottság előtt kell megindokolnia, hogy a tervezett húszszázalékos létszámleépítés mellett miként lehetséges egy ilyen, „Magyarországon sosem látott nagyságrendű” kommunikációs pályázat kiírása.

+

Természetesen nem maradnak el a parlament legszínesebb műfajai közé tartozó napirend előtti felszólalások, interpellációk, kérdések és azonnali kérdések sem. Íme, a tervezett, napirendi pontok tárgyalásának időrendje.

Hétfő

A köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött, az Országgyűlés 2013. október 28-i ülésnapján elfogadott „A termőföld tulajdonjogának megszerzését vagy használatát korlátozó jogszabályi rendelkezések kijátszására irányuló jogügyletek feltárásáról és megakadályozásáról.” (A köztársasági elnöknek aláírásra megküldött törvény: szövege. PDF, Nagy István Fidesz-képviselő indítványa. A köztársasági elnök megfontolásra visszaküldő levele: szövege: PDF.  Záróvita.)

A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény, valamint a Gazdasági Versenyhivatal eljárásaival összefüggő egyes törvényi rendelkezések módosításáról. (Szövege:PDF. Előterjesztő: közigazgatási és igazságügyi miniszter. Záróvita.)

Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról. (Szövege: PDF.  Előterjesztő: nemzetgazdasági miniszter. Záróvita. A törvényjavaslat egyes szakaszai sarkalatosnak minősülnek, ezért elfogadásukhoz a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges.)

Az Erzsébet-programról szóló 2012. évi CIII. törvény módosításáról. (Szövege: PDF. Előterjesztő: Koszorús László Fidesz-képviselő. Határozathozatal.)

A Magyarország Kormánya és a Szerb Köztársaság Kormánya között a katasztrófák esetén történő együttműködésről és kölcsönös segítségnyújtásról szóló egyezmény kihirdetéséről. (Szövege: PDF. Előterjesztő: belügyminiszter. Határozathozatal.)

A köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött, az Országgyűlés 2013. október 28-i ülésnapján elfogadott „A termőföld tulajdonjogának megszerzését vagy használatát korlátozó jogszabályi rendelkezések kijátszására irányuló jogügyletek feltárásáról és megakadályozásáról.” (A köztársasági elnöknek aláírásra megküldött törvény: szövege. PDF, dr. Nagy István Fidesz-képviselő indítványa. A köztársasági elnök megfontolásra visszaküldő levele: szövege: PDF.)  

A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény, valamint a Gazdasági Versenyhivatal eljárásaival összefüggő egyes törvényi rendelkezések módosításáról. (Szövege: PDF.. Előterjesztő: Gulyás Gergely Fidesz-képviselő. Részletes vita.)

Egyes törvényeknek az Alaptörvény ötödik módosításával összefüggő módosításáról. (Szövege. PDF. Előterjesztő: közigazgatási és igazságügyi miniszter. Részletes vita. A törvényjavaslat egyes szakaszai sarkalatosnak minősülnek, ezért elfogadásukhoz a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges.)

A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvénynek a nemzetbiztonsági tárgyú parlamenti ellenőrzés hatékonnyá tételéhez szükséges módosításáról.  (Szövege: PDF. Előterjesztő: Mile Lajos LMP-képviselő.  Részletes vita. A törvényjavaslat sarkalatosnak minősül, ezért elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges.)

Egyes törvények területrendezéssel összefüggő módosításáról. (Szövege: PDF. Előterjesztő: belügyminiszter. Részletes vita.)

A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény módosításáról. (Szövege: PDF. Előterjesztő: nemzetgazdasági miniszter. Részletes vita.)

A Magyarország 2013. évi központi költségvetésről szóló 2012. évi CCIV. törvény módosításáról. (Szöveges PDF. Előterjesztő: nemzetgazdasági miniszter. Részletes vita.)

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény módosításáról. (Szövege: PDF. Herman István Ervin, Hirt Ferenc, Tapolczai Gergely, Vinnai Győző Fidesz-, Puskás Tivadar, Seszták Miklós KDNP-képviselők. Általános vita a lezárásig.)

Magyar Művészeti Akadémiáról szóló 2011. évi CIX. törvény módosításáról. (Szövege: PDF. Előterjesztő: emberi erőforrások minisztere. Általános vita a lezárásig.)

Kedd

A Magyarország területén élő nemzetiségek helyzetéről, (2011. február - 2013. február) szóló beszámoló, (szövege: PDF. Előterjesztő: emberi erőforrások minisztere), majd elfogadásáról, (szövege: PDF. Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság. Együttes általános vita a lezárásig.)

A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény módosításáról. (Szövege: PDF. Előterjesztők: Győrffy Balázs, Jakab István Fidesz-képviselők. Általános vita a lezárásig.)

Szerda

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elektronikus hírközléssel összefüggő 2012. évi tevékenységéről szóló beszámoló és  annak  elfogadásáról. (Szövege: PDF.  Határozati javaslat: Szövege: PDF: Előterjesztők: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, Kulturális és sajtóbizottság. Médiatanács.  Együttes általános vita a lezárásig. 

A kormányablakok kialakításával, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésével összefüggő egyes törvények módosításáról. (Szövege: PDF. Előterjesztő: közigazgatási és igazságügyi miniszter. Általános vita a lezárásig. A törvényjavaslat egy szakasza sarkalatosnak minősül, ezért elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges.)