Pasks volt, Paks van, Paks lesz

Pecsétet ütöttek Oroszországi Föderáció Kormánya és Magyarország Kormánya között a Magyarország Kormányának a magyarországi atomerőmű építésének finanszírozásához nyújtandó állami hitel folyósításáról szóló megállapodás kihirdetésére. 

A nukleáris energia békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről szóló egyezmény a Paksi Erőmű kapacitásának hosszú távú fenntartása érdekében született Moszkvában, 2014. január 14-én.

Az egyezmény alapján a felek együttműködnek a Paksi Atomerőmű teljesítményének fenntartásában és fejlesztésében, beleértve két új blokk tervezését, megépítését, üzembe helyezését és – az üzemidő lejártát követő – üzemen kívül helyezését. Megvalósítása érdekében az orosz fél – külön megállapodásban meghatározott összegben és feltételekkel – állami hitelt biztosít a magyar fél számára a Paksi Atomerőmű teljesítménye fenntartásának és fejlesztésének finanszírozásához.

Az orosz fél által biztosított hitelkeret teljes összege 10 milliárd euró.  Összege az építés/üzembe helyezés minden egyes költségtételének 80 %-át fedezi, a további 20 %-ot a Magyar Állam saját forrásból fogja biztosítani. A hitel lehívásának időszaka 2014-2025, amely a paksi atomerőmű 5. és 6. atomerőműblokkja építése/üzembe helyezése előrelátható időszakának felel meg.

A törlesztési időszak az üzembe helyezést követő fél évvel kezdődik, és 21 éven át tart. Magyarország minden év március 15-én és szeptember 15-én fizeti vissza a hitel ténylegesen felhasznált összegét, azzal, hogy az első részlet a paksi atomerőmű 5. és 6. erőműblokkja üzembe helyezésének dátumához legközelebb eső március 15-én vagy szeptember 15-én, de legkésőbb 2026. március 15-én esedékes.

Az összegek az alábbiak:

– a visszafizetés első 7 évében – a Hitel ténylegesen felhasznált összegének 25 %-a, 14

egyenlő összegű részletben;

– a visszafizetés második 7 évében – a Hitel ténylegesen felhasznált összegének 35%-a,

14 egyenlő összegű részletben;

– a visszafizetés utolsó 7 évében – a Hitel ténylegesen felhasznált összegének 40 %-a, 14 egyenlő összegű részletben.

A kölcsön után az alábbiakban meghatározott mértékű kamat fizetendő:

– 2014-ben és a paksi atomerőmű 5. és 6. erőműblokkja üzembe helyezésének

dátumához legközelebb eső március 15-éig vagy szeptember 15-éig, de legkésőbb

2026. március 15-éig évi 3,95 %;

– évi 4,50 % a visszafizetés első 7 évében;

– évi 4,80 % a visszafizetés második 7 évében;

– évi 4,95 % a visszafizetés utolsó 7 évében.

A hitel keretében minden kifizetést euróban kell teljesíti.

+

Fölöttébb hangos indulatok kísérték a Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter által előterjesztett törvényjavaslatot.

Az MSZP a vita és a szavazást elhalasztását kérte. Tóth Bertalan szerint a megállapodás brutálisan növeli az államadósságot. A kormány eladja Magyarország energiafüggetlenségének reményét, a megállapodás elfogadása a történelem „fekete napja lesz”. Úgy vélte: a hitelmegállapodás csak az oroszoknak jó üzlet, Magyarországot rabszolgaságban tartja. Kifogásolta, hogy a megállapodás körülményeiről nem lehet tudni semmit, ezért eseti bizottság felállítását sürgette, amelyben civil szerveztek részvételét is szorgalmazta.

Balla Mihály (Fidesz) képviselő szerint a 10 milliárd eurós hitelkeret a piacinál kedvezőbb feltételekkel érhető el, nem kell feltétlenül az egészet felhasználni és adott esetben díjmentesen előtörleszthető. Megjegyezte: az új blokkok a legmodernebb technológiával épülnek. A kormánypárti politikus a szocialista kifogásokra utalva azt mondta: az MSZP lehetne szerényebb is, miután a Gyurcsány-Bajnai kormány 2009-ben 14 milliárd eurót vett fel az IMF-től. Felvetette, hogy mi épült ebből a pénzből az országban senki sem tudja. Visszautasította azt is, hogy titokban történt volna az előkészítés: a gazdasági bizottság is tárgyalt róla, csak az MSZP-s képviselők távolmaradtak.

 Kepli Lajos (Jobbik) szerint a megújuló energia és az atomenergia nem ellentétes, hanem igényli egymást, szükség van az időjárástól függetlenül is stabilan működő alaperőművekre. A Jobbik nyugodt szívvel mond igent az új blokkokra, de nem ennyire nyugodt a keretmegállapodást illetően. A hazai bankbetét-állomány felhasználásával lehetett volna megoldani a finanszírozást. Hangsúlyozta: igazán csak ők képviselik a nemzeti érdeket. Jelezte: az eseti bizottság felállításával egyetértenek, annak kormánypárti többségével és elnökével nem, s a civil szervezetek jelenlétét sem tartják jónak a nemzetbiztonsági kockázatok miatt.

Szél Bernadett, az LMP társelnöke szerint a megállapodás egyoldalúan az orosz fél érdekeit tükrözi, 2026-tól akkor is fizetni kell, ha addigra nem áll ott atomerőmű. Hozzátette: ha Magyarország nem tud időben fizetni, akkor államcsőd is elképzelhető. Kijelentette: nem eladósodni kellene, hanem végrehajtani az LMP programját, mert nem a nukleáris energiáé a jövő, hanem a megújuló szektoré.

Frakciótársa, Sallai R. Benedek olyan Zsiguli-vásárláshoz hasonlította a megállapodást, amit csak 10 év múlva kell elkezdeni törleszteni.

Tállai András a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára az előzmények felidézése mellett hangsúlyozta: a paksi bővítés úgy válik lehetővé, hogy az állam kizárólagos tulajdonos marad, s az ár meghatározása is magyar döntés lehet. A hitelmegállapodás előnyei között említette, hogy a 30 éves futamidő alatt csak akkor kell megkezdeni a tőketörlesztést, ha az új blokkok üzemelnek, a kölcsön összhangban van a költségvetés teherbíró képességével és megfelel az adósságszabálynak is. Kiemelte: a beruházásnak köszönhetően tízezer új munkahely jön létre és 1 százalékkal növekedhet a nemzeti össztermék. Emellett 4 milliárd euró megrendelést jelent a hazai vállalatoknak és 1 milliárdos adóbevételt az államkasszának.

Zárszavában rámutatott: csak politikai ellenérveket hallott a szerződésre vonatkozóan, szakmaiakat nem, ezért a megállapodás helytálló. Érződik, hogy az MSZP-nek most nincs önbizalma Magyarországgal kapcsolatban, miközben az IMF-hitel idején nem voltak ilyen aggályaik. Hozzátette: ha 2024-ben is Fidesz-kormány lesz, akkor rendben lesz az erőmű és a törlesztés is.

Az országgyűlés a törvényjavaslatot - amely tartalmazza a szerződés magyar és orosz nyelvű szövegét is  – 110 igen szavazattal, 29  nem ellenében, 19 tartózkodás mellett hagyta jóvá az Országgyűlés. (A szerződés teljes szövege: PDF)

Szigorodik a beléptetés a stadionokba

Zárószavazáshoz érkezett a sportról szóló 2004. évi I. törvény módosítása. А kormány tudatos sportlétesítmény fejlesztési törekvéseinek köszönhetően Magyarországon а kor kihívásainak minden téren megfelelő új stadionok épültek és nyitják meg kapuikat а jövőben is а nagyközönség előtt. Fontos, hogy az európai viszonylatban is magas színvonalú létesítményekben а kulturált, családbarát szurkolási formák érvényesüljenek, visszaszorítva аrendbontó, hangulatromboló magatartási cselekményeket.

Vas Imre és Simon Róbert Balázs Fidesz-képviselők törvénymódosítása lehetővé teszi, hogy а sportesemény szervezők а modern technológia segítségével már beléptetésnél kiszűrhessék azokat, akik korábbi rendzavarásukkal veszélyeztették а fairplау szellemét а lelátókon. A sportrendezvény-szervezőknek - ha beléptető rendszert alkalmaznak - joguk lesz a 14 évesnél idősebb nézők képmásából, ujj- vagy vénalenyomatából, illetve íriszképéből készített úgynevezett biometrikus sablon alapján azonosítani a szurkolókat. Az alapszabály továbbra is az, hogy beléptető rendszer alkalmazásánál a sportrendezvény-szervező csak névre szóló belépőjegyet és bérletet értékesíthet. Változás azonban, hogy a beléptető rendszert használó szervezőnek a beléptetéskor csak akkor kötelező a jegyek, bérletek vagy klubkártyák adatainak egybevetése az általa vezetett vagy a sportrendészeti nyilvántartással, ha a rendőrség felhívja őt az adatok egyeztetésére. Ilyen felhívás hiányában a szervezőnek csak lehetősége, és nem kötelezettsége az adategyeztetés.

+

A sportról szóló törvénymódosítás vitájában  Simicskó István, sportért felelős államtitkár hangsúlyozta: a kormány számos fejlesztést valósít meg, hogy kulturált és biztonságos környezetben szurkolhassanak a magyar családok. Jelezte: az elmúlt évek tapasztalatai, az MLSZ szakmai véleményével felvértezve és az uniós elvárásokat figyelembe véve törekednek minderre. A benyújtott módosítások alapján a beléptetési rendszereket alkalmazhatja az adott klub – és nem kötelezettségként írják elő – a szervezőkön keresztül. A politikának érdemes megfontolnia azt, amit a sportszakma szeretne. A helyzet most nem jó, nem optimális és nem kívánatos, - vélte. Szerinte van létjogosultsága az előterjesztésnek és tenni kell azért, hogy kulturált, családbarát feltételei legyenek a szurkolásnak. Senki ellen nem irányul, ez mindannyiunkért történő módosítás, – fogalmazott. a KDNP támogató álláspontját is tolmácsolva.

Varga László (MSZP) kiemelte: a rendteremtés szlogenje csökkentette a nézőszámokat, s a még megmaradt futballszurkolókat és sportkedvelőket biztosan nem lelkesíti, ha még nehezebb lesz a bejutás. Miért vetik tortúrának alá az embereket, miért erőltetik a regisztrációt? Komoly adatvédelmi aggályok merülnek fel, és ettől nem lesz jobb a magyar labdarúgás. Semmi nem indokolja ezt a jogszabályt, a NASA-hoz lehet ilyen módon bejutni,  – tett hozzá.

Apáti István (Jobbik) arról beszélt, hogy a javaslat az alaptörvénybe és emberi jogi normákba is ütközik, ráadásul abból indul ki, hogy a szurkolók jelentős része potenciális bűnelkövető. Rengeteg gyakorlati problémát fog felvetni az alkalmazása.

Schiffer András (LMP) hangsúlyozta: nem biztos, hogy belegondoltak a törvényjavaslat következményeibe. Ha nem sikerült korrigálni a javaslatot,  így az alaptörvény-ellenes. Tegyék félre egyszer, amit „a Habony-művekből legyártottak önöknek!”

Szabó Tímea (független) is azt sérelmezte leginkább, hogy „milyen jó szándék az, ami abból indul ki, hogy a szurkolók bűnözők?”

Bánki Erik (Fidesz) szerint viszont az ellenzéki képviselők vagy nem értik, miről szól a törvény, vagy szándékosan félreértik azt.

A vita zárásaként Vas Imre, a javaslat egyik beterjesztője egyetértett azzal, hogy a szurkolók 98-99 százaléka békés szándékkal érkezik a stadionba, de véleménye szerint a fennmaradó körülbelül egy százaléktól meg kell védeni a többi szurkolót és a létesítményeket.

A törvénymódosító javaslatot az Országgyűlés  111 igen szavazattal, 48 nem ellenében, tartózkodások nélkül elfogadta. (Teljes szövege: PDF.)

Módosultak az adótörvények

Zárószavazáshoz érkezett az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények módosítása is. Az Európai Bizottság a 2014-2020 közötti költségvetési időszakra új iránymutatást és általános csoportmentességi rendeletet dolgozott ki a tagállamoknak a belső piaccal összeegyeztethető támogatásokkal kapcsolatban. Mivel Magyarország továbbra is fejlesztési adókedvezményt akar nyújtani a vállalkozásoknak, meg kellett teremteni a hazai és az uniós szabályozás közötti összhangot, ami szükségessé tette az adókról szóló törvény módosítását. Az Országgyűlés döntésének értelmében a jövőben új feltételek mellett igényelhetnek fejlesztési adókedvezményt beruházásaikhoz a vállalkozások.

+

Manninger Jenő és dr. Szűcs Lajos (Fidesz) képviselők javaslata - többek között - a társasági adóról és azosztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 228.§-a által szabályozott fejlesztési adókedvezmény programjának összhangját próbája megteremteni az időközben megváltozott uniós szabályokkal.

Az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséhez kapcsolódóan szükségesnek tartja  a takarékbetétekről szóló törvény módosítását, annak érdekében, hogy a természetes személyek betétszerződéseire változatlan jogi védelem vonatkozzon.

A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi törvény módosítása egyértelműsíti, hogy a Magyar Nemzeti Bank valamennyi fizetési rendszer számára jogosult forintban és külföldi pénznemben fizetési számlát vezetni, ezzel összefüggésben szükségesnek tartja a felhatalmazó rendelkezések pontosítását.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvényben 2014 július 1-jétől módosul az időszakos elszámolású ügyletek utáni adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontja. A tervezett módosítás a cégeknél a számlázási rendszerek átállítását igényli,  ezért a megfelelő felkészülési idő biztosítása érdekében tartja szükségesnek a hatálybalépés 2015. január 1-jére történő elhalasztását.

A módosítás behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 2013. évi törvénnyel összefüggő részletszabályokat tartalmazó miniszteri rendelet elhúzódására, valamint a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal jogállásának 2013. évi megváltozására tekintettel szükségesnek tartja a törvény technikai jellegű módosítását is.

Az Országgyűlés 112 igen szavazattal, 47 nem ellenében, 4 tartózkodás mellett fogadta el az egyes adótörvények és az azokkal összefüggő más jogszabályok módosításáról szóló javaslatot. (Teljes szövege: PDF.)