A kulturális javak védelmével összefüggő kormányzati törvénymódosítás általános vitájával, majd napirend utáni felszólalásokkal ért véget az Országgyűlés ülése.

A kulturális javak védelme érdekében erősítenék Balog Zoltán hatáskörét

Az előterjesztők nevében a fideszes Gyimesi Endre ismertette azt a javaslatot, amely a kultúráért felelős miniszter, vagyis jelenleg Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter hatáskörének erősítésével segítené a muzeális intézmények raktáraiban őrzött, jelenleg nem nyilvános kulturális javak bemutatását.

A kormány nevében Halász János kulturális államtitkár, a Fidesz-frakció részéről pedig Menczer Erzsébet biztosította támogatásáról az előterjesztőket.

Ellenzéki oldalról Hiller István korábbi szocialista kulturális miniszter, a jobbikos Hegedűs Lorántné, az LMP-s Osztolykán Ágnes, a PM nevében pedig a független Karácsony Gergely is egyebek mellett azért bírálta a javaslatot, mert azáltal szerintük előfordulhat, hogy megfelelő szakmai képzettséggel nem rendelkező, de a kormányhoz lojális személyek kerülhetnek múzeumok élére.

Az ülést vezető Jakab István lezárta a javaslat általános vitáját.

Az elnök ezt megelőzően szintén lezárt több olyan általános vitát is, amelyekben nemzetközi szerződések kihirdetéséről volt szó. Ezekben nem alakult ki vita a képviselők között, ahogy az ugyancsak lezárt szellemi tulajdont és a termőföld védelmét érintő részletes vitákban sem.

Napirend után

A napirendi pontok végén két képviselő jelentkezett felszólalásra: elsőként a fideszes Bodó Sándor emlékezett Hajdúszoboszló alapításának 407. évfordulójára, majd a jobbikos Magyar Zoltán tiltakozott a Győr határában megnyitott menekülttábor miatt.

Jakab István lezárta az ülésnapot. Az Országgyűlés reggel, egyebek mellett a tavalyi költségvetés zárszámadásának tárgyalásával folytatja munkáját.

Ombudsmanná választotta Székely Lászlót a parlament. A képviselők ezután határozathozatalokkal folytatták munkájukat: elfogadták az ötödik alkotmánymódosítást, valamint összevonták a jegybankot és a pénzügyi szervezetek felügyeletét.

Ombudsmanná választotta Székely Lászlót a parlament

Hat évre az alapvető jogok biztosává választotta Székely Lászlót az Országgyűlés. Megválasztását a titkos szavazáson 266 képviselő támogatta, 40-en ellene szavaztak, egy szavazat érvénytelen volt.

A kormánypártok már korábban támogatásukról biztosították Székely Lászlót. Az MSZP képviselői nem vették fel a szavazólapot, mondván, nem utasítják el a jelöltet, de bizalmukat sem adják oda előre. A Jobbik és az LMP bejelentette, hogy nemmel szavaz.

Székely László szeptember 25-étől tölti be a tisztséget, miután Szabó Máté jelenlegi ombdusman mandátuma előző nap lejár.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának oktatóját az államfő augusztus 8-án jelölte ombudsmannak. Áder János azt nyilatkozta: jó lelkiismerettel, kellő körültekintéssel és megfelelő politikai egyeztetés után ajánlja a parlamenti pártok figyelmébe és megválasztásra a jelöltet, aki minden szükséges kritériumnak megfelel.

Elfogadta a parlament az ötödik alkotmánymódosítást

Elfogadta a parlament a 2012. január 1-je óta hatályos alaptörvény ötödik módosítását, amely a Magyar Nemzeti Bankot (MNB) bízza meg a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével, és törli a bírósági ügyáthelyezések lehetőségét. A képviselők határoztak arról is, hogy a kereskedelmi médiumok ingyen közölhetnek kampányhirdetéseket.

Az Országgyűlés hétfőn 260 igennel, 41 ellenszavazat és 35 tartózkodás mellett fogadta el az alkotmánymódosítást, amelyet a kormánypártiak mellett három független képviselő is támogatott. Az MSZP és az LMP nemmel szavazott, a Jobbik-frakció tartózkodott.

A kormány indoklása szerint az alaptörvény körüli magyarországi viták lezárultak, és ideje, hogy az alkotmányos viták a nemzetközi színtéren is nyugvópontra jussanak, alkotmányos kérdések ne szolgálhassanak a Magyarország elleni támadások ürügyéül. Ennek érdekében a kormány figyelembe vette az Ab, az Európai Bizottság és a Velencei Bizottság észrevételeit.

Az ötödik alaptörvény-módosítás október 1-jén lép hatályba.

Összevonta a jegybankot és a pénzügyi szervezetek felügyeletét az Országgyűlés

Elfogadták a Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló törvényt, amely összevonja a jegybankot és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét (PSZÁF), az utóbbi megszüntetésével.

A Ház 249 igen szavazattal, 59 ellenében, 8 tartózkodás mellett fogadta el Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter előterjesztését. Az indítvány elfogadásához szükség volt az alkotmány módosítására is, amit a parlament szintén hétfőn szavazott meg.

A döntés értelmében október 1-jétől a jegybank látja el a pénz-, tőke- és biztosítási piac felügyeletét, továbbá a PSZÁF eddigi fogyasztóvédelmi és piacfelügyeleti funkcióit. Az összevonás következményeként a nemzeti bankon belül létrejön a Pénzügyi Stabilitási Tanács, amely legalább három-, legfeljebb tíztagú testület, vezetője pedig az MNB elnöke lesz.

A tanács feladata egyebek mellett az, hogy a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitása érdekében figyelemmel kísérje a rendszer egészének és a pénzügyi piacoknak a stabilitását, számba vegye és elemezze a pénzügyi közvetítőrendszert veszélyeztető kockázati tényezőket, és nyomon kövesse a nemzetközi és az európai piacokon zajló fejleményeket.

Szigorodnak a fémkereskedelem szabályai

A jövőben csak hatósági engedéllyel rendelkező telepek foglalkozhatnak fémkereskedelemmel, és a szigorúbb szabályok megsértése esetén ötmillió forintos bírság is kiszabható lesz. Az ezt rögzítő, a fémkereskedelemről szóló törvényt 261 igen igennel, 35 ellenszavazattal, 5 tartózkodás mellett fogadta el az Országgyűlés.

A Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter által javasolt új szabályozás szerint csak a saját tulajdonú engedélyköteles fémek értékesítése fémkereskedőnek, a jegybanki érmevásárlás, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás, valamint építésből vagy bontásból származó engedélyköteles fémek felvásárlása végezhető majd engedély nélkül.

Újdonság, hogy ezentúl magánszemélyek ingatlanán legfeljebb három köbméter „egyértelműen az ingatlanon termelt” engedélyköteles fém tárolható.

Felfüggesztette a parlament Balogh József és Zagyva György Gyula mentelmi jogát

Felfüggesztette a parlament Balogh József korábban fideszes, jelenleg független képviselő mentelmi jogát, amit a legfőbb ügyész azért kért, mert a politikus a megalapozott gyanú szerint áprilisban ittasan bántalmazta élettársát. Egy magánvádas ügyben felfüggesztették a jobbikos Zagyva György Gyula mentelmi jogát is.

Jövő júliusra halasztották a nemzeti mobilfizetési rendszer indulását

Jövő év július 1-jére halasztotta a nemzeti mobilfizetési rendszer ez év szeptember 30-ára tervezett indulását a parlament a fideszes Láng Zsolt és Vas Imre javaslatára. A pénteken benyújtott, majd hétfőn a házszabálytól eltérve megtárgyalt és 241 igennel, 18 nem ellenében, 1 tartózkodással elfogadott indítvány a nemzeti mobilfizetési rendszer 2014. július 1-jei bevezetéséig engedi működni a piaci mobilfizetési szolgáltatásokat. A módosítás ugyanakkor lehetővé teszi, hogy a nemzeti mobilfizetési rendszer a már létező piaci megoldásokkal párhuzamosan, jövő július előtt is működhessen.

Az iskolafelújítás, az élelmiszerek áfája, a Pető Intézet jövője valamint az asztmás gyermekeknek nyújtandó támogatások ügye is előkerült a kérdések során, az Országgyűlés ülésén.

Az MSZP az iskolafelújításokra kérdezett rá 

Tóth József (MSZP) az új köznevelési törvénnyel kapcsolatban arra mutatott rá, hogy a fenntartó kötelezettsége az iskolák felújítása. Az önkormányzatok már nem fordítanak erre forrásokat, az állam pedig megfeledkezett erről – mondta. Azt kérdezte: mikor jelennek meg a pályázatok és mekkora forrás lesz erre a célra.

Hoffmann Rózsa köznevelési államtitkár azt mondta, hogy a már folyamatban lévő felújítások 2014-re és 2015-re is áthúzódnak. Szerinte a korábbi felújítási programok között nem volt meg az a kapcsolat, ami biztosította volna, hogy a legrászorulóbb iskolákat újítsák fel, ezért ezt új alapokra kívánják helyezni. Ehhez egyszerűsített pályázati kiírást terveznek – mondta. Az államtitkár bízik abban, hogy 2014 őszén ki tudják írni a pályázatokat.

A Jobbik csökkentené az alapélelmiszerek áfáját

Magyar Zoltán (Jobbik) elfogadhatatlannak tartotta, hogy a luxuscikkeket ugyanakkora áfa terheli, mint az alapélelmiszereket. Szerinte, ha az utóbbiak forgalmi adóját 5 százalékra csökkentenék, az évekre meggátolná azok drágulását.

Czerván György, a vidékfejlesztési tárca államtitkára emlékeztetett, hogy a kormány szociális és agrárgazdasági szempontból is kiemelten kezeli az élelmiszerek áfáját. Hozzátette: a döntéshez további elemzések, vizsgálatok kellenek, ezek jelenleg is zajlanak.

Az LMP a Pető Intézet jövőjéről érdeklődött

Szél Bernadett (LMP) azt kérdezte: van-e terve a kormányzatnak a Pető Intézetnek otthont adó épület más célú hasznosítására? Kifogásolta, hogy az intézet ingatlanjainak helyzete jelenleg rendezetlen.

Klinghammer István, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára megerősítette, hogy a kormánynak nem áll szándékában az épületet más célokra fordítani. Emlékeztetett az intézet válságos anyagi helyzetére, amelynek ügyében a tárca egyeztet az intézettel.

A MSZP az asztmás gyermekek segítéséről beszélt

Pál Béla (MSZP) arra emlékeztetett, hogy egyes asztmás gyermekektől megvonták a kiemelt összegű családi pótlékot. Arra várt választ: miért csak egy év után elemzik a hatásokat, és miben reménykedhetnek azok, akiktől megvonták a támogatást.

Szócska Miklós egészségügyi államtitkár elmondta, hogy a magasabb összegű családi pótlékra a komoly terhelést okozó súlyos betegség jogosít. Megismételte, hogy a vonatkozó rendelet módosítása a tüdőgyógyász szakmával konzultálva történt, azoknál, akiknek életminősége optimális gyógyszereléssel nem romlik.

A kérdések elhangzását követően szünet következett, amely alatt a képviselők titkos szavazással voksoltak az alapvető jogok biztosára, Székely Lászlóra.

A Marslakók című televíziós sorozat, a letelepedési kötvények, a rezsicsökkentés, a devizahitelek, a közbiztonság, a mindennapos testnevelés, a szociális bérek rendezése, valamint az ózdi kórház jövője is téma volt az azonnali kérdések között az Országgyűlésben.

Jobbik: a Marslakók „bűzlik a mutyitól”

Pörzse Sándor (Jobbik) a Marslakók című sorozattal kapcsolatban kérdezte a kormányt, mert szerinte a produkció „bűzlik a mutyitól”. Úgy fogalmazott: a sorozat alkalmatlan volt a feladata betöltésére, hiszen egy minimális nézettséget sem tudott hozni, mégis miután levették a képernyőről, azután 85 millió forint kárpótlást kapott a készítő Jáksó László cége. A jobbikos politikus hozzátette: Jáksó László személye Habony Árpád miniszterelnöki tanácsadóhoz köthető.

Halász János kultúráért felelős államtitkár válaszában leszögezte: nem a kulturális kormányzat hatásköre a köztévében futó sorozatok gyártása és finanszírozása, így nincs információja az érintett produkcióról.

Az LMP a letelepedési kötvényekről

Vágó Gábor (LMP) a letelepedési kötvényekkel kapcsolatban tett fel kérdést. Ismertette: a kötvényeket értékesítő egyik cég bevallottan is offshore-vállalat, amelynek egyik vezetője ráadásul a Hajdú-Bétben is vezető beosztásban volt. Az ellenzéki politikus azt kérdezte a kormánytól: hogyan köthet szerződést a Hajdú-Bét korábbi vezetőjéhez köthető offshore-céggel, miközben folyamatosan az ilyen vállalatok ellen érvel nyilvánosan?

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes válaszában elmondta: a gazdasági bizottság meghatározott kritériumok alapján dönt a kötvények értékesítésére jelentkező gazdasági társaságokról. Szerinte az tekinthető offshore-cégnek, amelynek a tulajdonosi háttere nem ismert. Hangsúlyozta: az említett cég nem kiviszi az országból a pénzt, hanem behozza azt, és ez pedig nemzeti érdek.

A Fidesz a rezsicsökkentésről

Borbély Lénárd (Fidesz) a rezsicsökkentés kapcsán a szolgáltatók által elkövetett sorozatos félreszámlázásokról hozott példákat, és azt kérdezte a kormánytól, mit kívánnak tenni annak érdekében, hogy véget vessenek „a nagy multi cégek folyamatos megtévesztő és a magyar háztartásokat kizsákmányoló politikájának”?

Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában a törvényi garanciákat emelte ki. Ismertette azt is, hogy 2012-ben 4731 beadvány érkezett hasonló ügyekben a hatóságokhoz, 2013 első félévében pedig több mint 3400. Hozzátette: 2012-ben összesen 163 millió forint, idén pedig eddig 224 millió forint bírságot szabtak ki a hatóságok a közműszolgáltatásokkal kapcsolatban.

Az MSZP a devizahitelesek megsegítéséről

Simon Gábor (MSZP) a devizahitelek újabb mentőcsomagja kapcsán a bankoknak adott kormányzati ultimátumot bírálta. Szerinte ez a politika nem segíti a megoldást, hanem inkább hátráltatja azt és csak pótcselekvésnek tekinthető a valódi megoldások elmaradása miatt.

Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és gazdaságstratégiáért felelős államtitkára válaszában hangsúlyozta: a kormányzati lépéseknek köszönhetően eddig 170 ezren végtörlesztettek – átlagosan 5,5 millió forintot – , másik 170 ezer család pedig belépett az árfolyamgátba, amivel eddig 16,5 milliárd forintot takarítottak meg.

Jobbik: nincs közbiztonság

Mirkóczki Ádám (Jobbik) arról beszélt, hogy egyre több a durva bűntény Magyarországon és a kormány hiába érvel a büntető törvénykönyv szigorításával, ha az emberek úgy érzik, hogy egyre romlik a közbiztonság. A jobbikos politikus szerint a kormánynak is ki kellene mondani, hogy ígéretükkel ellentétben nem tettek rendet az országban.

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára leszögezte: nem ígérték azt, hogy nem követnek el egyetlen bűncselekményt sem az országban, de ha elkövetnek, akkor a rendőrség mindent megtesz annak felderítése érdekében. Kiemelte: a rendőrség a legtöbb bűncselekmény esetében felderíti az elkövetőket. Kijelentette, hogy 2010 májusa óta jelentős mértékben javult a közbiztonság Magyarországon.

A KDNP a sport népszerűsítésére kérdezett rá

Gaal Gergely (KDNP) arra kérdezett rá: valóban része-e a gyermekek hétköznapjainak a mindennapos testnevelés, és választ várt arra is: hogyan népszerűsíti a kormányzat a gyermekek körében a sportot?

Simicskó István, sportért felelős államtitkár a programról szólva azt mondta: pozitív visszajelzések vannak, hiszen a gyermekek 75 százaléka eddig csak a testnevelésórák keretében sportolt.

Az LMP a szociális szféra bérrendezésére kérdezett rá

Ertsey Katalin (LMP) azt kérdezte: emelkedik-e a szociális szférában, köztük a bölcsődékben dolgozó és nettó 70 ezer forintot kereső alkalmazottak bére. Hozzátette: nemcsak az alkalmazottakat tartják szegénysorban, hanem az egész bölcsődei intézményrendszert, valamint az idősgondozásban dolgozókat is.

Klinghammer István felsőoktatási államtitkár azt mondta: megértik, hogy az évtizedek óta rendezetlen bérek miatt elégedetlenek a szociális területen dolgozók, ezért a nemzetgazdasági tárcával egyeztetnek a bérrendezés lehetőségeiről. Hozzátette ugyanakkor, hogy a kormány akkor hajtja ezt végre, ha erre rendelkezésre áll a megfelelő fedezet.

Az MSZP az ózdi kórház jövőjére kérdezett rá

Nyakó István (MSZP) arra mutatott rá, hogy az állam köteles megszervezni az egészségügyi ellátást, Ózdon ez mégsem valósul meg, az orvosok ugyanis elhagyták a települést. Azt kérdezte: mi várható a kelet-magyarországi kis kórházakban?

Szócska Miklós egészségügyi államtitkár az Ózdon történtekről szólva azt mondta: költségvetési intézménnyé alakították a kórházat, a dolgozók pedig megkapták a béremelésüket. Úgy vélte: régi problémák halmozódtak a városban, a menedzsment azonban ezeket meg fogja oldani.

Az iskolai erőszakról, a hétvégi Te Szedd akcióról és a gyermek egészségügyi ellátásról volt szó az interpellációk között az Országgyűlésben. Az azonnali kérdések során az óvodapedagógusok képzését érintették.

Jobbik: egyre nagyobb méreteket ölt az iskolai erőszak

A jobbikos Apáti István arról beszélt, hogy egyre nagyobb méreteket ölt az iskolai erőszak, s a rendőrség és az oktatási rendszer egyelőre tehetetlen. Az elkövetők nagy része a cigány kisebbséghez tartozik, és nyugodtan nevezhető a mértékét tekintve terrornak – fejtette ki. Egy konkrét esetet említve az erőszak legsúlyosabb formájának a szexuális erőszakot nevezte. Ezekben az intézményekben az oktatás gyakorlatilag ellehetetlenül – mondta, hozzátéve: általános jellegűvé kellett volna tenni a 12 éves büntethetőségi korhatárt. Azt kérdezte: hajlandóak-e módosítani a büntető törvénykönyvön (Btk.), és mikor terjesztik ki az iskolarendőri programot valamennyi intézményre, mert jelenlegi formájában nem elég hatékony.

Kontrát Károly államtitkár felidézte a Btk. eddigi módosításait és kiemelte: a gyermekek nevelése elsősorban nem rendőri feladat. Számos program indult az iskolák rendjének megőrzése érdekében, új program az iskolai bűnmegelőzési tanácsadó hálózat, amelyben százan vesznek részt. Az új Btk. a kiemelten súlyos esetekben szállította le a büntethetőségi korhatárt 12 évre, a rendőrség a nemzetiséget, származást soha nem vizsgálja, tartja nyilván – jegyezte meg.

KDNP: sikeres Te Szedd! akció

Tarnai Richárd (KDNP) a hétvégi Te Szedd! akcióról beszélt, amelyen a rossz idő ellenére sokan vettek részt. Kiemelte: az akcióra 30 százalékkal többen jelentkeztek, mint tavaly. Szólt az új hulladékgazdálkodási törvényről is, amely szavai szerint az árak stabilizálódását, csökkenését hozza majd magával.

2014. január 1-e után nem kell attól tartani, hogy a külföldi cégek extra profitot akarnak az emberek nyakába varrni – jelezte. Arra volt kíváncsi: mekkora bevétel várható a végrehajtási rendeletek nyomán, és a többségében önkormányzati tulajdonú cégeket pályázati úton mekkora összeggel támogatják majd?

Illés Zoltán, a VM környezetügyért felelős államtitkára kiemelte: a lakossági és a nemzetgazdasági célokat az új törvény egyszerre kívánja szolgálni. A felmérések szerint leginkább a szelektív hulladékgyűjtésben vesznek részt szívesen az emberek – jegyezte meg. Hozzátette: a Te Szedd! akció a környezettudatosság ünnepe is egyben, és óriási sikere volt. Törekednek a jövőben arra, hogy a kommunális hulladékon túl a bontási törmelék összegyűjtését is megszervezzék 5-6 helyszínen. A lerakási járadék 3-3,5 milliárdot jelent, ebből az önkormányzatoknak és közműszolgáltató cégeknek juttatnak támogatást pályázati úton októbertől – jelezte.

Független képviselők a gyerekek egészségügyi ellátásáról

Szilágyi László az alapvető jogok biztosának vizsgálatát idézte, miszerint jelentős területi egyenlőtlenségek vannak az egészségügyi ellátásban, ami alapvetően sérti a gyermekek egészséghez való jogát. Ez különösen a hátrányos helyzetű régiókban igaz, sok helyen ellátatlanok a gyerekek, akadozik a védőnők és házi gyermekorvosok együttműködése is, utóbbiak egyre idősebbek - fejtette ki a PM politikusa, és kitért arra: néhány megyében a kötelező védőoltások beadásával is gondok vannak. Milyen intézkedéseket hozott a kormány az egyenlőtlenségek csökkentésére, hány betöltetlen gyermekorvosi és védőnői praxis van még az országban? – kérdezte.

Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár válaszában szólt az első népegészségügyi programról, amit uniós forrásból indítottak el, és amin keresztül próbálják a korai észlelést minél hatékonyabbá tenni. Hozzátette: olyan egészségügyet örököltek, amelyben nagyon elöregedtek a házi gyermekorvosok. Mint mondta, ezért indítottak el a Méhes Károly ösztöndíjprogramot, s az első 20 ösztöndíj után már egynegyedét betöltötték az üres praxisoknak. A programot folytatni kívánják – jelezte.

Az MSZP az óvodapedagógusokról

Az azonnali kérdésekre áttérve Hiller István a felsőoktatási államtitkár egy korábbi interjúját idézve arról beszélt, hogy Klinghammer István szavai szakmailag tévesek, emberileg sértők. Ismertetése szerint az volt kiolvasható belőle, hogy aki óvónőnek jelentkezik eleve gyengébb képességű, mint aki például földrajz szakra megy vagy mérnöknek. Mint mondta: az nem úgy van, hogy aki nagy emberekkel foglalkozik, az nagyon okos, aki pedig kisemberekkel, gyermekekkel, az kevésbé okos. Az államtitkárhoz fordulva azt kérdezte: megköveti az óvodapedagógusokat a szerencsétlen kijelentés miatt?

Klinghammer István azt mondta: egy hosszabb beszélgetésből készült interjú volt, s meglepte amikor elolvasta, ami megjelent. Ő is rengeteg levelet kapott és válaszolt meg ezzel kapcsolatban – jelezte, és úgy fogalmazott: önkritikát kell gyakorolnia, s ha bárkit megbántott, igen, megköveti. A közösségi főiskolák megőrzik majd a bachelor-képzéseket, és ezek közé tartozik az óvónőképzés is. Az intézmények fognak felsőfokú szakképzést is indítani, és ezek kétévesek lesznek – jelezte.

Hiller István úgy reagált: az, hogy ezt belátta és sok ezer óvodapedagógustól elnézést kért az ország nyilvánossága előtt, helyes és tiszteletre méltó. Az óvópedagógusok oktatása a képzés legjobban működő része, s ahhoz nem kellene hozzányúlni – mondta.

Klighammer István hozzátette: nem a képzés minőségével lesz változás, hanem a meglévő főiskolák felvehetik a programjukba.

A rendőrség bírságolási gyakorlatáról, a pápai húsipari vállalatról, a földpályázatokról és a hulladékgazdálkodási törvényről esett szó egyebek mellett az interpellációk között az Országgyűlésben.

Kövér László megkeresésére az alkotmányügyi bizottság általános érvényű állásfoglalást hozott a házelnök felmentésének kezdeményezésére irányuló eljárással összefüggésben, ezt a plenáris ülésen ismertették. A bizottság szerint a házelnök felmentésére irányuló házbizottsági javaslat megtételét a képviselőcsoportok közös indítványának hiányában csak a legnagyobb létszámú frakció kezdeményezheti.

MSZP: a kormány a pénzbehajtást is a rendőrség feladatává tette
    
Harangozó Tamás (MSZP) arról beszélt, hogy Kontrát Károly államtitkár még 2010-ben kifogásolta az előző kormány bírságolási gyakorlatát, mondván a rendőrség feladatává tették az emberek megsarcolását. Elmondta, 2009-ben 11 milliárd forint folyt be az objektív felelősség alapján kiszabott bírságokból, 2012-ben 16 milliárd forintot szedtek be ezen a jogcímen. Valójában önök kényszerítették a rendőrségét pénzbehajtó szerepre – fogalmazott.

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára válaszában hangsúlyozta, 2010 óta a hatóságok nem a pénzbehajtásért felelősek, hanem az emberek biztonságát szolgálják. Szerinte 2009-ben 16 milliárd forint saját bevételt írtak elő a költségvetésben a bírságok révén, ami 2010 végig a rendőrség bevételét gyarapította. 2011-től a központi költségvetésbe kerülnek ezek a bevételek annak érdekében, hogy még a látszatát is elkerüljék annak, hogy a rendőrség érdekelt a magasabb bírságbevételekben – ismertette.

A Jobbik a Pápai Hús Kft. sorsáról érdeklődött
    
Ferenczi Gábor (Jobbik) azt tudakolta, mi az igazság a pápai húsgyár tönkretételével kapcsolatban. Mire számíthatnak az ott dolgozók és mi lesz a beszállítókkal? – kérdezte. Elmondta, hogy a néhány évvel ezelőtt több mint ötmilliárd forintos, kormánygarantált hitelt kapott cég mára teljesen eladósodott, a Nemzeti Nyomozó Iroda pedig számviteli rend megsértése miatt folytat nyomozást.

Budai Gyula, Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) parlamenti államtitkára közölte, a kormány és a minisztérium nem fogja magára hagyni a termelőket, a VM a saját költségvetéséből ki fogja fizetni az élőállat-beszállítókat. Mindent megtesznek azért, hogy a 920 munkahely megmaradjon – hangsúlyozta.

Az államtitkár a társaságnak 2008-ban nyújtott 5,7 milliárd forintos hitelről azt mondta, hogy a képviselőnek arról inkább Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnököt és Gőgös Zoltán volt államtitkárt kellene megkérdeznie. Ennek a pénznek a jelentős része – folytatta – nem jutott el a gyárhoz, mert azt a bankoknak fizette ki a felszámoló.
    
LMP: az afrikaihoz hasonló nyílt földrablás zajlik Magyarországon
    
Lengyel Szilvia (LMP) szerint az afrikaihoz hasonló nyílt földrablás zajlik Magyarországon: az állami földvagyon egy jelentős része a politikához szorosan kötődő emberek kezébe kerül. A Nemzeti Földalap pályázati rendszerének visszáságai arra utalnak, hogy a cél nem más, mint a földek új, a hatalom által preferált bérlőkhöz juttatása. Szerinte erre példa a borsodi Mezőség, de a Hortobágyon is szemet vetettek hat-nyolcezer hektárra, amely miatt egy uniós projektet is felmondanának.   

Bitay Márton, VM állami földprogramért felelős államtitkára közölte: a Földet a gazdáknak program keretében 250 ezer termőföldre írtak ki pályázatot, a nyertesek több mint 80 százaléka természetes személy. 1990 óta folyamatosan csökkent a gazdák száma, idén első alkalommal nőtt. Mint mondta, a helyben lakó gazdáknak próbálnak kedvezni.

Fidesz: javítani kell az edzők helyzetén
    
Bohács Zsolt (Fidesz) szerint sok szakedző külföldön dolgozik, és ezen tarthatatlan helyzeten javítani kellene.

Simicskó István, Emberi Erőforrások Minisztériumának sportért és ifjúságért felelős államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy 2010-től új fejezetet nyitottak a sporttámogatásban, a költségvetési támogatást 2,5 szeresére növelték, és sportcélú adókedvezményt hoztak létre. Példaként említette, hogy mintegy nettó egymillió forintot kereshet egy olyan edző, aki az olimpián első, második vagy harmadik helyezést elért sportolót nevel.

MSZP: hibás a hulladékgazdálkodás átalakítása
    
Szabó Imre (MSZP) arról beszélt, hogy nyáron két hétig nem volt hulladékszállítás a Szolnok megyei Martfűn, a pár évvel ezelőtti nápolyi esethez hasonlóan. Csak ott a maffia, itt a kormány intézkedései miatt omlott össze a közszolgáltatás - tette hozzá. A képviselő szerint a hazai hulladékgazdálkodás rendszerének átalakítása hibás volt és drága lett, a hatósági eljárási díjak emelkedése költségesebbé tette a szolgáltatást, a rezsicsökkentés ellenére a lakosság sokkal többet fizet, mint 2012-ben.

Illés Zoltán, VM környezetügyért felelős államtitkára hangsúlyozta, hogy nem az új jogszabályi környezet miatt nem volt hulladékszállítás Martfűn, hanem azért, mert a polgármester nem törődött a törvényekkel. Hogyhogy működött a rendszer 3199 településnél, míg egynél nem? - kérdezte. Az igazgatásszolgáltatási díj pedig annak a munkának értéke, amit a hatóságnak el kell végeznie – közölte.