Megzavarták akciójukkal az Országgyűlés ülését a Jobbik képviselői, akik az új földtörvény ellen tiltakoztak. A jogszabályt végül – az ülés megszakítása után és a folyamatos közbekiabálások ellenére – elfogadta a parlament, hasonlóan több más előterjesztéshez.

Enyhítettek a volt energiahivatali vezetők elhelyezkedési tilalmán

Módosította a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló törvényt az Országgyűlés.

Fideszes képviselők indítványára a többségi állami tulajdonú gazdasági társaságokat kivették azon cégek közül, amelyeknél a hivatal elnöke és elnökhelyettese jogviszonyának megszűnése után egy évig nem helyezkedhet el.

Az indoklás szerint a módosítás nélkül a szakterületet átfogóan ismerő, nagy gyakorlattal rendelkező szakemberek lennének elzárva attól, hogy tudásukat többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaságnál hasznosítsák.

Haladékot kapnak a helyi tévék a digitális átállásra

Hároméves haladékot kapnak a helyi és körzeti televíziók az analóg földfelszíni sugárzás lekapcsolására. Az erről szóló törvénymódosítást 298 igen szavazattal, 6 ellenében és 29 tartózkodás mellett fogadta el a parlament. A változtatás 2017 végéig teszi lehetővé e médiumoknak az analóg sugárzást a helyi és körzeti televízióknak.

Az elnöki pulpitusra vonultak, skandálással zavarták az ülést a Jobbik képviselői

A Jobbik képviselői az elnöki pulpitusra vonultak tiltakozásul az új földtörvény elfogadása ellen. Egy molinót vittek, amelyen ez állt: „A magyar föld átjátszása idegeneknek: hazaárulás!”

Latorcai János távozásra szólította fel őket, ám ennek nem tettek eleget, ezért a levezető elnök kezdeményezésére a kormánypárti többség kizárta a jobbikosokat az ülésnap további részéből. Ők azonban ennek ellenére és az elrendelt szünet alatt sem hagyták el az üléstermet.

Latorcai János így a szónoki emelvényről folytatta az ülés vezetését a jobbikos képviselők folyamatos kiabálása közepette. Azt skandálták: „Hazaárulók!”, „Csak a nemzet!” és „Nem, nem, soha!”. Novák Előd az elnöki csengőt rázta. Közben a Jobbik szakértői páholyában tartózkodók is csatlakoztak a képviselők skandálásához.

Elfogadták a földtörvényt

A Jobbik kérése ellenére nem név szerinti, hanem gépi szavazással fogadta el az Országgyűlés az új földtörvényt. A törvény alapján egy hektárnál nagyobb földet csak földművesek szerezhetnek.

Földművesnek azok a magyar és uniós állampolgárok számítanak, akiknek mezőgazdasági vagy erdészeti képzettségük van, vagy legalább három éve mező- és erdőgazdasági tevékenységet folytatnak Magyarországon, vagy legalább 25 százalékban a tulajdonukban álló, itt bejegyzett mezőgazdasági termelőszervezet tagjai.

Földművesek 300 hektár földet szerezhetnek meg, birtokmaximumuk pedig – a termelőszervezetekhez hasonlóan – legfeljebb 1200 hektár lehet. Az állattartó telepek üzemeltetői és a vetőmagtermelők 1800 hektár földet birtokolhatnak. Az unión kívüli államok polgárainak földszerzési tilalma fennmarad.

A földtörvényt 253 igen szavazattal hagyta jóvá a Ház. Igennel szavazott a kormánypárti képviselők többsége, kivéve a nemmel voksoló Ángyán Józsefet és Bencsik Jánost, két korábbi államtitkárt. Ángyán József ezután bejelentette: kilép a Fidesz frakciójából.

Felügyeleti díjat fizethetnek a belvárosi éjszakai szórakozóhelyek augusztustól

Felügyeleti díj bevezetését tette lehetővé az önkormányzatoknak a parlament augusztus 1-jével: a díjat a Budapest belvárosában, világörökségi területen éjszaka is működő, szeszes italt árusító szórakozóhelyektől szedhetik be.

A Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető, belvárosi polgármester javaslatára elfogadott szabályozás szerint az önkormányzatok naponként és vendégenként 20 forintban határozhatják meg a felügyeleti díjat, ám összege nem haladhatja meg az üzlet éves korrigált iparűzésiadó-alapjának fél százalékát. A felügyeleti díjat az önkormányzat csak az üzletek nyitva tartása miatt adódó közbiztonsági és köztisztasági többletfeladatok ellátására fordíthatja.

Rogán Antal tájékoztatása szerint a törvénymódosítás – amelyet kétszáz szórakozóhely képviselőivel egyeztettek – csak a főváros belső kerületeiben működő szórakozóhelyeket érinti.

Bővítették a cserelakás-felajánlási kötelezettséget

A jövőben az állami tulajdonból közhasznú szervezetnek vagy köztestületnek átadott bérlakásokra is kiterjed a cserelakás felajánlásának kötelezettsége.

A fideszes Nagy Gábor Tamás és Rogán Antal – I. év V. kerületi polgármesterek – erről szóló javaslatát kormánypárti szavazatokkal fogadta el az Országgyűlés. A javaslat indoklásában azzal érveltek, hogy állami lakás esetén a bérbeadó cserelakás felajánlása nélkül nem gyakorolhatja a felmondási jogát, míg nem állami lakások esetében nincs ilyen korlátozás.

Módosult a közbeszerzési törvény

Módosította a parlament a közbeszerzési törvényt, szűkítve ezzel az üzleti titoknak minősíthető ajánlati adatok körét, és rögzítve egyebek mellett azt, hogy csak a nyertesnek kell fizetnie a dokumentációért.
Az Országgyűlés kormánypárti szavazatokkal fogadta el Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter javaslatát.

Az ülésnap végére már csak néhány ellenzéki képviselő maradt az ülésteremben, mivel időközben az MSZP-frakció és a függetlenek többsége is távozott arra hivatkozva, a hangzavar miatt nem lehet nyomon követni a szavazásokat.

A határozathozatalokat követően a kormánypárti frakciók felállva tapsoltak.

Latorcai János a tervezett napirend utáni felszólalások elhangzása nélkül zárta le a pénteki ülésnapot.

Az Országgyűlés a jövő héten kétnapos ülést tart szerdán és csütörtökön.

Törvényt fogadott el a büntetőeljárások gyorsítása érdekében és döntött a szennyvízszippantás olcsóbbá tételéről a parlament.

Törvényt fogadtak el a büntetőeljárások gyorsítása érdekében

A büntetőeljárások elhúzódásának megakadályozása érdekében fogadott el törvénymódosítást az Országgyűlés, így csökkenhet a törvényszékek és a Fővárosi Ítélőtábla leterheltsége. Navracsics Tibor igazságügyi miniszter indítványát 321 igen szavazattal, 9 nem ellenében fogadta el a parlament.

A döntés nyomán a törvényszékek ügyterhének egy részét átcsoportosítják a kevésbé leterhelt járási bíróságokra. A hivatali bűncselekmények közül a jövőben csak a hivatali visszaélés tartozik majd törvényszéki hatáskörbe. A vagyon elleni bűncselekmények esetében pedig – kivéve a vagyon elleni erőszakos bűncselekményeket – csak a legsúlyosabban minősülő cselekményekre terjed ki a magasabb szintű bíróság hatásköre.

A Fővárosi Ítélőtábla leterheltségén úgy enyhítenek, hogy egyes megyék ügyei átkerülnek a Szegedi és a Debreceni Ítélőtáblára.

Változik a gyakorlatszámítás a jegyzői pozíció betöltésekor

A jegyzői és aljegyzői pozíciók betöltésekor a jövőben közigazgatási gyakorlatnak számít minden olyan – foglalkoztatási jogviszonyban – töltött idő, amely a jogi szakvizsga letételéhez szükséges. Kovács Zoltán és Bóka István fideszes képviselők indítványát a közszolgálati tisztségviselőkről szóló törvény módosítására 263 igen szavazattal, 67 nem ellenében és egy tartózkodás mellett fogadta el az Országgyűlés.
Javaslatukat azzal indokolták, hogy országszerte több jegyzői és aljegyzői poszt betöltetlen. A parlamenti vitában korábban felszólaló ellenzéki képviselők viszont a sürgős tárgyalásból azt a következtetést vonták le, hogy a módosítást egy személyre szabták.

Nyilatkozatban fejezte ki elismerését a parlament az ír népnek

Az Országgyűlés egyhangúlag jóváhagyta az ír népnek az európai uniós lisszaboni szerződéssel kapcsolatos aggályairól szóló jegyzőkönyv kihirdetését. Martonyi János külügyminiszter javaslatára egy politikai nyilatkozatot is elfogadtak, amelyben a parlament elismerését és megbecsülését fejezi ki az ír népnek „azon bátor lépéséért, hogy kiállt a tagállami szuverenitás és identitás mellett”.

Az írek aggályai nyomán az Európai Tanács 2009 júniusában határozatot fogadott el az adópolitika, az élethez való jog, az oktatás és a család tárgyában, valamint a hagyományos katonai semlegesség ír politikájával kapcsolatban. A tagállami állam- és kormányfők a határozat elfogadásakor kijelentették, hogy annak rendelkezéseit jegyzőkönyv formájában csatolják az Európai Unióról és az EU működéséről szóló szerződéshez a következő csatlakozási szerződés megkötésének időpontjában, vagyis Horvátország csatlakozási tárgyalásainak lezárása után.

A politikai nyilatkozatra az MSZP, valamint az LMP, a Demokratikus Koalíció és a Párbeszéd Magyarországért független képviselői nemmel szavaztak, a Jobbik tartózkodott.

Elfogadta a parlament az egyházkénti elismerés menetének részletszabályait

Elfogadta a parlament pénteken az egyházkénti elismerés menetének részletszabályait. E szerint az Országgyűlés vallásügyi, valamint nemzetbiztonsági bizottsága kap feladatot az elismerési eljárásban, mielőtt a Ház összevont vitában meghozza döntését.

Az Országgyűlés 259 igen, 74 nem szavazattal, 2 tartózkodás mellett fogadta el a KDNP-s Rubovszky György házszabály-módosító javaslatát. Az egyházügyi törvény módosításához kapcsolódó határozat szerint miután az illetékes miniszter közölte az egyházkénti elismerési eljárásban hozott határozatát, a parlament vallásügyi bizottsága meghallgatja a kérelmező vallási szervezet képviselőit, a miniszteri határozatot pedig véleményezésre megküldi a nemzetbiztonsági bizottságnak, amelynek zárt ülésen kell megvizsgálnia az esetleges nemzetbiztonsági kockázatokat.

Olcsóbb lesz a szennyvízszippantás

Az Országgyűlés döntése értelmében július 1-jétől csökken a szennyvízszippantás ára. A rezsicsökkentés folytatását a fideszes Németh Szilárd javaslatára 316 igen szavazattal, 5 nem ellenében, 13 tartózkodás mellett fogadta el a parlament. A szennyvízszippantásért tíz százalékkal kevesebbet kell majd fizetni a január 31-ei árakhoz képest.

A díjcsökkentésről a szolgáltatóknak részletes tájékoztatást kell adniuk az ügyfeleknek, és a fogyasztóvédelmi hatóságnak is igazolniuk kell az előírtak teljesítését.

Parlamenti képviselők hivatalának elhelyezésére is indulhat kisajátítás

Országgyűlési képviselők hivatalának elhelyezése érdekében is kezdeményezhető nem lakóépületnek számító ingatlanok kisajátítása az Országgyűlés pénteki döntése értelmében.
A képviselők 252 igen szavazattal, 83 nem ellenében és egy tartózkodás mellett fogadták el kormánypárti képviselők egyebek mellett ezt is tartalmazó gazdasági törvénycsomagját.
A parlament kimondta azt is, hogy sűrűn beépített nagyvárosias lakóterület levegőszennyezettségének és zajterhelésének csökkentése érdekében is végezhető kisajátítás.

Bajnai Gordon volt miniszterelnök bécsi cégéről beszéltek napirend előtt az Országgyűlésben. Ezt követően megszavazták az ülésnap napirendjét és áttértek több javaslat záróvitájára.

Fidesz: miért nem Ausztria miniszterelnöke akar lenni Bajnai Gordon?

Zsigó Róbert (Fidesz) szerint a magyar embereknek egy hetilap oknyomozó riportjából kell megtudnia, hogy Bajnai Gordonnak és családjának nagyon komoly üzleti érdekeltségei vannak külföldön, „egy átláthatatlan osztrák cégháló” veszi őket körül. A kormánypárti politikus szerint Bajnai Gordon egész üzleti pályafutását offshore cégek, adóparadicsomok jellemzik, ahogy az egész körülötte lévő gazdasági érdekcsoportot is.

Zsigó Róbert közölte, miközben a Gyurcsány-Bajnai-kormányok tönkre tették az országot, Bajnai Gordon és családja külföldi céghálózatokat működtet, inkább adóznak Ausztriának, mint Magyarországnak. Ezek után már csak az a kérdés – folytatta – , miért nem Ausztria miniszterelnöke akar lenni Bajnai Gordon.

Rétvári Bence államtitkár szerint jogos elvárása az állampolgároknak, hogy ha ők itthon fizetik a személyi jövedelemadójukat és az áfájukat, akkor az, aki Magyarország vezetője akar lenni, itthon fizesse be az adóját.

Véleménye szerint Bécs banktitkokra vonatkozó szabályai különösen kedvezőek azoknak, akik valamit titokban kívánnak tartani. Joggal merül fel az a kérdés, kiket képvisel az, aki szinte mindenhol külföldi érdekek szolgálatába szegődik – mondta, hozzátéve, eljött az idő, hogy Bajnai Gordon kiálljon, és elmondja, milyen külföldi érdekeltségei vannak. Itt már Bajnai Gordon hitelessége a tét – hangsúlyozta Rétvári Bence.

A képviselők nem tartanak pénteken záróvitát és zárószavazást a hulladékgazdálkodási törvényjavaslatról, az alaptörvény negyedik módosításához kapcsolódó törvénymódosításokról, valamint az oktatás szabályozásáról, az egészségügyről és a vallási közösségekről szóló jogszabályok módosításáról, a napirendet ezen módosításokkal fogadták el a képviselők.

Záróviták

Földtörvény

A szippantott szennyvízre vonatkozó rezsicsökkentésről szóló záróvitát hozzászólás nélkül zárta le az ülés vezetője, majd áttértek a földtörvény vitájára. Ebben Szabó Rebeka független képviselő azt mondta: a kabinet „elárulja a gazdákat”, nem védi meg a földjeiket. Kifogásolta a többi közt azt, hogy a helyi gazdálkodók nem szólhatnak bele a földbérlet-pályázatokba. Közölte: a PM javaslata korrigálja ezeket a hibákat.

Lengyel Szilvia független képviselő szerint nem kisebbek, hanem egyre nagyobb birtokok jönnek létre.

Gőgös Zoltán (MSZP) szerint az agrárium szinte teljes köre rossznak találja a javaslatot. Kifogásolta, hogy a társtörvények még nem ismertek, így számos részletszabály ismerete nélkül kell dönteni a földtörvényről. Közölte: mintegy ötezer, 1200 hektáros birtok fog kialakulni Magyarországon, vagyis a javaslat egy zárt kör érdekeit szolgálja. Bírálta azt is, hogy a javaslat nem veszi figyelembe a föld aranykorona-értékét. A szavazás elhalasztását kérte.

Varga Géza (Jobbik) arra kérte a képviselőket, „ne tegyék gyásznappá ezt a napot, ne szavazzák meg a földtörvényt”. Frakciótársa, Magyar Zoltán hazaárulásnak nevezte a javaslatot.

Font Sándor fideszes képviselő kijelentette: a Jobbik nem értette meg, hogy nincs lehetőség megtiltani törvényi szinten azt, hogy külföldi, akár uniós állampolgár földet vásárolhasson. Hangsúlyozta: a jogszabály a családi gazdaságokat segíti.

Sáringer-Kenyeres Tamás (KDNP) közölte: a cél, hogy magyar földek magyar tulajdonban maradjanak.

Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter szerint a ciklus egyik legmeghatározóbb jogalkotási törvényéről szavaz a Ház, mivel eddig egyetlen törvény sem mondta ki ennyire egyértelműen, hogy a földeknek a helyben lakó gazdákhoz kell kerülniük. Nemcsak a külföldieket zárják ki a földpiacról, hanem azokat a magyarokat is, akik nem gazdálkodók – hangsúlyozta. Szerinte a botrányokat az ellenzék kívánja gerjeszteni, a gazdák maguk nem szerveznek útlezárásokat.

Gazdasági törvények

A digitális átállásról szóló törvénymódosítást is lezárta az ülést vezető Lezsák Sándor (Fidesz), majd áttértek a gazdasági tárgyú törvények módosításának záróvitájára. Hegedűs Lorántné (Jobbik) bírálta, hogy az Országgyűlés hivatalának elhelyezése közérdeknek számít a kisajátítás során. Veres János (MSZP) a gazdasági bizottság által beterjesztett módosító javaslatot bírálta, amely szerinte a „mutyipéntek tisztára mosásának lehetőségét” teremti meg a stabilitás megtakarítási számlák szabályozásával kapcsolatban.

Babák Mihály (Fidesz), az egyik előterjesztő azt felelte: a kisajátítással kapcsolatos eljárásokban a jogbiztonságot és az előzetes kontrollt is bevezeti a javaslat.

Kereskedelmi törvény

A kereskedelemről szóló törvény módosításának záróvitájában Hegedűs Lorántné (Jobbik) a romkocsmák problémájáról beszélt, amelyeknek az utcán dohányzó közönsége zavarja az ott élőket. Rónaszékiné Keresztes Monika (Fidesz) támogatandónak tartotta a szórakozó helyek éjszakai nyitva tartásának szabályozását. Rétvári Bence, az igazságügyi tárca államtitkára bízik abban, hogy a javaslat kultúrát hozhat a romkocsmák világába.

Közbeszerzési törvény

A közbeszerzésekről szóló javaslat záróvitájában Göndör István (MSZP) bírálta, hogy bennfentes információkkal könnyen hozzájuthat valaki értékes megbízáshoz. Schiffer András (független) azt mondta: a lánctartozásokért felelőssé kell tenni a közbeszerzési pályázat nyertesét és azt javasolta: tegyék átláthatóvá az alvállalkozói hálóját.

Fónagy János, a fejlesztési tárca államtitkára közölte: az adminisztrációt kívánták könnyíteni, a tb-befizetés elmulasztását továbbra is kizáró oknak tekintik. Az ülés vezetője a záróvitát lezárta.

Horn Gyula volt miniszterelnökre való megemlékezéssel kezdte munkáját az Országgyűlés. A napirend előtti felszólalások között Viviane Reding uniós biztosról és az új földtörvényről esett szó.

Az Országgyűlés a volt miniszterelnökre emlékezett

Horn Gyula volt miniszterelnökre való megemlékezéssel kezdte munkáját az Országgyűlés.

Kövér László, az Országgyűlés elnöke úgy fogalmazott: Horn Gyula a rendszerváltozás előtt és után is meghatározó szocialista politikus volt. Felidézte, hogy Horn Gyula 1989. június 27-én magyar külügyminiszterként osztrák kollégájával vágta át a műszaki határzár szögesdrótját a nyugati határon, és bejelentette, hogy kiengedik az országból az NDK Magyarországra menekült állampolgárait. Kitért arra, hogy 1989 októberében egyike volt az MSZP alapítóinak. 1990 májusától 1998 szeptemberéig a párt elnöke, az Országgyűlésnek 1990-től 2010-ig volt tagja. 1994-98 között az ország miniszterelnöke volt. Számos nemzetközi szervezetben dolgozott, munkássága elismeréseként magas külföldi kitüntetésekben részesült.

Mesterházy Attila, az MSZP elnöke azt mondta: reálpolitikus volt, aki mindig előrébb látott, mint kortársai. Kiváló politikai és taktikai érzékével helyes célokat tűzött ki, és azokat el is érte. Ezért lehetett a rendszerváltás utáni Magyarország legsikeresebb miniszterelnöke – tette hozzá.

Kiemelte: kevés olyan politikus van, aki korának formálójaként cselekedeteivel beírja magát a történelemkönyvekbe, ő ilyen volt.  Nemcsak beírta nevét a könyvekbe, de egy egész új fejezetet nyitott az egységes Európa és a szabad Magyarország megteremtéséről szólót.

Rendszerváltó politikusból rendszerépítő államférfivá vált, „cölöpöket szedett fel, és cölöpöket vert le” – fogalmazott. Hozzátette: az elsők között ébredt rá a régi rendszer tarthatatlanságára és a változás szükségességére, „oroszlánrésze volt” a diktatúra felszámolásában, és a keletet a nyugattól elválasztó vasfüggöny lebontásában. Azok közé tartozott, akiknek bátorsága, józansága, elkötelezettsége nélkül nem valósulhatott volna meg békés átmenet, és a demokratikus Magyarország megteremtése. Történelmi felismerése volt, hogy az Magyarország gyenge lesz egy átalakuló világban, ha egyedül próbál boldogulni, tudta, az euroatlanti integráció Magyarország sikerének és felemelkedésének nélkülözhetetlen kerete - fejtette ki, és felidézte szerepét az MSZP megteremtésében is. „Politikai életútja példa arra, hogy a magyar emberek és a nemzet valódi érdekeinek felismerése és azok helyes és következetes képviselete mindennél előrébb való” – fogalmazott.

Az Országgyűlésben a volt kormányfő gyászszalagos képe mellé virágcsokrot helyeztek el, és néma felállással tisztelegtek Horn Gyula emléke előtt. A megemlékezésen jelen volt Orbán Viktor miniszterelnök.
 

KDNP: Reding nem szereti a magyarokat

Harrach Péter (KDNP) szerint Viviane Reding uniós biztos nem szereti a magyarokat, és ennek több tanúbizonyságát is adta, amikor az igazságszolgáltatás elfogulatlanságát vonta kétségbe, vagy amikor a magyar demokrácia hiányosságairól beszélt. Azt mondta, egy napilap cikke szerint egy tanácskozáson elhangzott, az uniós biztos a 2014-es választások hitelességét akarja kétségbe vonni, és ehhez vannak magyar partnerei, ezek részben civil szervezetek képviselői, részben pedig Bajnai Gordon. Úgy vélte, ez támadás Európa, Magyarország és a demokrácia ellen.

A kereszténydemokrata politikus részvétét fejezte ki Horn Gyula volt miniszterelnök családjának.

Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára arra hívta fel figyelmet, hogy már két éve fogadták el az alaptörvényt, a sarkalatos törvények is évek óta hatályban vannak, ennek ellenére mégsem sikerült egy konkrét esetet sem találni Magyarországon, amely bizonyítaná, hogy az alapvető jogok sérültek volna. Úgy fogalmazott: a biztos túlságosan belehevítette magát a Magyarország elleni küzdelembe, ezért „javaslom neki, hogy nyáron egy hétre jöjjön el a Balatonra, vitorlázzon egy kicsit, mi magunk is szívesen elvisszük, és pihenje ki magát, és talán egy kicsit lenyugodott hangnemben észreveszi, hogy Magyarországon a jogállamiság és a demokrácia jól működik”.

Jobbik: az új földtörvény nem védi meg a magyar agráriumot

Vona Gábor (Jobbik) azon véleményének adott hangzott, hogy az új földtörvény talán gördít akadályokat a külföldiek földszerzése elé, de biztosan nem védi meg a magyar agráriumot, mivel erre a törvényben való szabályozás alkalmatlan. Az alkotmányban kellene rögzíteni az ezzel kapcsolatos szabályozást és módosítani kellene az európai uniós csatlakozási szerződést is. Utalt arra, hogy a szakma - köztük Ángyán József fideszes képviselő is – nem ért egyet a jogszabállyal.
Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter azt mondta, hogy a képviselő hozzászólása hozzá nem értő dobálózás a szavakkal. Hozzátette: a Jobbik frakciójának is volt ideje, hogy kidolgozzon egy törvényjavaslatot. Hangsúlyozta: az új földtörvénnyel a kormányprogramban tett vállalását teljesíti a kormány, hogy megvédi a magyar földet a külföldi spekulánsoktól.