Tanúvédelem

A tanúvédelem terén történő együttműködésről szóló multilaterális megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslattal kezdte a végszavazásokat az estébe hajló órákban a Tisztelt Ház. E megállapodás a Salzburg Fórum tagállamai (a Bolgár Köztársaság, a Cseh Köztársaság, a Horvát Köztársaság, Magyarország, az Osztrák Köztársaság, Románia, a Szlovák Köztársaság és a Szlovén Köztársaság) között jött létre Štiřínben, 2012. május 24-én.

Az együttműködési forma jellegét tekintve fontos, hogy az egymással szomszédos államok – a védett személyek áttelepítésének lehetősége miatt – egységesen szabályozzák a tanúvédelem terén történő együttműködést, annál is inkább, mivel alapvető jogokat korlátozó rendelkezésekről van szó. Bár több olyan kétoldalú egyesség is hatályban van Magyarország és szomszédos államai között, amely tanúvédelmi együttműködésre lehetőséget biztosító rendelkezéseket tartalmaz, a jelen megállapodás aláírásával és hatálybalépésével azonban egy olyan többoldalú nemzetközi szerződés jön létre, amely a Salzburg Fórum tagállamai között egységes, részletesen kidolgozott regionális együttműködést tesz lehetővé.

Ellenzéki padsorokban is méltányolva mindezt, ritka pillanatok egyikekét köszönthette a T. Ház: 329 igennel, ellenszavazat és tartózkodás nélkül kapott zöld utat az indítvány.

Megállapodás

A Magyarország kormánya és a Koszovói Köztársaság Kormánya között az államaik területén jogellenesen tartózkodó személyek visszafogadásáról szóló megállapodás elsődleges célja, hogy a két állam területén jogellenesen tartózkodó, a másik fél állampolgárságával rendelkező személyek, illetve bizonyos esetekben a harmadik országbeli állampolgárok visszafogadásának zökkenőmentességét biztosítsa, illetve a visszafogadási eljárás gyakorlati végrehajtását megkönnyítse. A megállapodás létrehozása kiemelt feladatnak számított, mivel a két állam között jelenleg nincs hatályban a jogellenesen tartózkodó személyek visszafogadását szabályozó egységes és korszerű nemzetközi szerződés. Tartalmi felépítése az uniós visszafogadási megállapodásokhoz hasonló, szövegének kialakítására a koszovói féllel egyetértésben került sor.

Az Országgyűlés nem sokat meditált a témán: felismerve a szükségszerűségét, 323 igennel, tartózkodás nélkül, 10 ellenszavazat kíséretében elfogadta. Utóbbit egységesen a jelen lévő LMP képviselői produkálták, s többen úgy vélték, azért szavaztak nemmel, mert tévesen intett be a karmesterük.

Értékhatár

Első hullámban a békés időszak ezzel véget is ért. A Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat pillanatok alatt fölborzolta a kedélyeket. Nem csoda, lévén a Fidesz három képviselőjének (Dancsó József, Dióssi Csaba, Babák Mihály) indítványa a tulajdonviszonyokat érintve módosítja Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről szóló 2011. évi CLXXXVIII. Törvényét. Indoklása szerint elsődleges célja meghatározni a költségvetési törvény módosításával azokat az értékhatárokat, melyekre a nemzeti vagyonról szóló törvény kiutal (versenyeztetés, beszerzés értékhatárai). Rendezni kívánja a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal kapcsán felmerülő egyes költségvetési kérdéseket is, továbbá azon informatikai eszközök és szoftverek sorsát, amelyek jelenleg a Diákhitel Központ Zrt. közfeladatainak ellátását szolgálják. Ez utóbbiak révén ingyenesen kerülhetnek a Diákhitel Központ Zrt. tulajdonába. A tulajdonváltozásra vonatkozó szerződést az állam nevében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. kötheti meg.

A törvénymódosítást 243 igen, 79 nem kíséretében, 10 tartózkodás mellett fogadta el az Országgyűlés. Az MSZP, a Jobbik, és az elfüggetlenedett Gyurcsány-csapat (DK) egységesen nemmel voksolt, az LMP pedig tartózkodott. 

Családjog

Az egyes családjogi és cégjogi eljárások egyszerűsítéséről szóló törvényjavaslat a jogszabályok nyelvezetének közérthetőbbé tételére és a lakossági ügyfelekre háruló adminisztratív terhek olyan irányú csökkentését szorgalmazza, amely nem eredményezi egyúttal a közigazgatásban foglalkoztatottak leterheltségének a növekedését. A törvényjavaslat ezen keretek között a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozattal, a származás megismerésével, az örökbefogadás felbontásával, a külföldön történt örökbefogadás elismerésével kapcsolatos eljárások egyszerűsítésére, továbbá az aláírási címpéldánnyal és a cégkivonattal összefüggő adminisztratív terhek csökkentésére tett javaslatot.

Az Országgyűlés 293 igen jóvoltából, 36 nem, 16 tartózkodás ellenére elfogadta. Senkit sem lepett meg, hogy a Jobbik egységesen mellette, az MSZP pedig egységesen ellene voksolt, az viszont igen, hogy a Gyurcsány Ferenc és szűk környezete igennel voksolt. Az LMP, a legújabb hagyománya szerint, az igen és nem gomboktól egyaránt távol tartotta magát.  

Vagyon

A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat tucatnyi törvényt módosít, egységesíti a nemzeti vagyon megőrzésére és védelmére vonatkozó szabályokat. Szigorítja az átláthatósági követelmények vizsgálatára vonatkozó eljárást, az elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó eljárást, valamint állami tulajdonba lévő nagy tömegű vagyonelemek jogi helyzetét. Korlátozásokat vezet be, a vagyonkezelők jogainak szűkítésével a tulajdonosi jog gyakorlójával szemben is. Egyebek mellett módosítja, illetve hatályon kívül helyezi a közúti, a vasúti közlekedésről szóló törvény, a vízgazdálkodásról és víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény egyes rendelkezéseit, és meghatározza a helyi önkormányzatok korlátozottan forgalomképes vagyonelemeit is.

Fontos elemei közé tartozik, hogy a nemzeti vagyon körébe tartozó gazdasági társaságok vagyonkezelésbe nem adhatók, a tulajdonosi jogok gyakorlásának részleges átadása kizárólag megbízáson alapuló meghatalmazással történhet. Ennek érdekében a lehetséges meghatalmazotti kört leszűkíti, továbbá a hatályos vagyonkezelési szerződések felülvizsgálatát is elrendeli.

Magas szintű, vagyis kormányzati, illetve önkormányzati képviselő-testületi kontrollt vezet be az állam, vagy a helyi önkormányzat többségi tulajdonában álló gazdasági társaságoknál azokban az esetekben, amelyekben egy esetleges tőkeemelés az állam vagy az önkormányzat tulajdoni részarányának csökkenését eredményezné. Ugyanakkor lehetővé teszi állam és önkormányzat közötti tranzakciók esetében az ingyenesen átruházó, tulajdonosi jogot gyakorló személy részére, hogy az átruházást követően egyedi döntéssel hozzájáruljon a vagyon megterheléséhez, ha az fejlesztést, korszerűsítést, felújítást szolgáló hitelfelvételhez, vagy állami vagy európai uniós pályázathoz szükséges, továbbá a terhekkel biztosított igények kielégítése érdekében, akár az ingatlan elidegenítéséhez is.

Rögzíti az osztott tulajdonra vonatkozó megállapodás létrehozásának szabályait, és a hozzá kapcsolódó földhasználati jog alapítását. Leszögezi, hogy a földhasználati jogért a föld forgalmi értékéhez viszonyított, arányos ellenértéket kell fizetni.

Az állam és helyi önkormányzat a kizárólagos gazdasági tevékenysége gyakorlásának jogát csak koncesszió útján engedheti át. Koncesszióköteles a már meglévő, létező nemzeti vagyon működtetésének átengedése is. A koncessziós szerződés meghatározott időtartamát általánosan 35 évben állapítja meg a törvényjavaslat, de lehetővé teszi a szerződés egy alkalommal történő meghosszabbítását.. A nemzeti vagyon hasznosítására kötött határozott idejű szerződések tekintetében 15 éves időkorlátot határoz meg a törvénymódosítás, azzal a feltétellel, hogy a szerződésben meghatározott határozott időtartam egy alkalommal meghosszabbítható maximum 5 évvel, de csak akkor, ha a jogosult az addigi szerződéses feltételeket maradéktalanul teljesítette.

A törvényjavaslat kibővíti azon vagyonelemeknek a körét, amelyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűek, így belekerültek e felsorolásába a Kossuth téren található szobrok és a Balatoni Hajózási Zrt.-t érintő társasági részesedések, s leszögezi azt is, hogy nem csökkenhet a GYSEV-ben az állami tulajdon részaránya. 

A törvényjavaslat egyes szakaszai sarkalatosnak minősültek, melyek elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata volt szükséges. Nem hiányzott: igazolta a 249 igen, 100 nem, 1 tartózkodás. Az egyszerű többséget igénylő rész sem okozott meglepetést: a 247 igen, 102 nem, 0 tartózkodás. Az ellenzék mindkét alkalommal egységesen ellene voksolt. Meglepetésre öt fideszes képviselő is velük tartott, (Berényi László, Csizi Péter, Kovács Ferenc, László Tamás). Az egyetlen óvatos tartózkodó frakciójuk szépasszonya, dr. Selmeczi Gabriella volt.

Egységesítés

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat majd 130 oldalon közel száz paragrafusa hatályon kívül helyez seregnyi rendelkezést, a harmonizálás reményében újakat illeszt a helyükre. Többek között alkalmazni rendeli például az iskolarendszerű képzésben résztvevők javára a munkaidő-kedvezményeket. A munkavállalók érdekét (a jelenlegi szabályozás által biztosított munkabér mértékének megtartását) szolgálja továbbá azon rendelkezés, miszerint változatlan feltételek melletti foglalkoztatás esetén – az átalány összege nem lehet alacsonyabb a az utolsó tizenkét naptári hónapban kifizetett bérpótlék havi átlagánál, illetőleg a bérpótlékot is magában foglaló alapbér megállapítása esetén, az alapbér nem lehet alacsonyabb az utolsó tizenkét naptári hónapban kifizetett bérpótlék havi átlaga és a megállapítás időpontja szerinti alapbér együttes összegénél.

Egységesíti a munkaviszonyra és a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó egyes jogintézmények szabályozását. E körben a legjelentősebb változás a közalkalmazotti jogviszonyban a fegyelmi eljárás megszüntetése.

Nagyobb szabadságot biztosít az alapítói jogok gyakorlójának a vezetők javadalmazási feltételeinek megállapításában, illetve erőteljesebb állami beavatkozást tesz lehetővé a többségi köztulajdonban álló munkáltatók működésébe, korlátozva az egyéni és kollektív megállapodások lehetőségét.

Sok egyéb mellet tartalmazza az illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokat foglalkoztató munkáltatókkal szembeni szankciókra és intézkedésekre vonatkozó minimumszabályokat is, eleget téve az uniós jogharmonizációs kötelezettségeknek. Előírja például, hogy a tartózkodásra jogosító engedéllyel nem rendelkező harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatása esetén, a fővállalkozó és valamennyi közbenső alvállalkozó egyetemlegesen felel a harmadik országbeli állampolgár elmaradt munkabérének és egyéb járandóságainak kifizetéséért, visszautazási költségek megfizetéséért, ha tudott vagy kellő gondosság mellett tudhatott volna arról, hogy a foglalkoztatásra engedély nélkül került sor.

Erről is kétszer szavazott a T. Ház. Egyik sem okozott csalódást. A minősített többséget igénylő rész eredménye: 250 igen, 99 nem, 0 tartózkodás. Az egyszerű többséget igénylőé: 255 igen, 91 nem, 0 tartózkodás. Vállalva a kockázatot az MSZP-ből Simon Gábor az LMP-ből pedig Dorosz Dávid és Szabó Rebeka igennel, a Fideszből viszont Ughy Attila, Vécsey László alkotta duó nemmel voksolt. 

Kéményseprő

A kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló törvényjavaslat, indoklása szerint, megteremti az egységes, világosan nyomon követhető és számon kérhető közszolgáltatás alapjait, szakmai kereteit. Ennek érdekében a helyi önkormányzatok eltérő adottságaira figyelemmel a megyeszékhely, megyei jogú város önkormányzatához telepíti a kötelezően ellátandó feladatok irányítását. A közszolgáltatási feladatot az ellátásért felelős önkormányzat saját gazdálkodó szervezetével vagy pályázaton nyertes gazdálkodó szervezet útján is elláthatja. Ehhez a törvény meghatározza a közszolgáltatási szerződés kötelező tartalmi elemeit is. Előírja a közszolgáltatás ellátásnak rendjét, meghatározza a közszolgáltatással összeférhetetlen tevékenységek körét. Költségeinek fedezete céljából az ellátásért felelős önkormányzat díjat határoz meg, amit évente kell felülvizsgálnia, és ha szükséges módosíthatja.

A törvényjavaslat meghatározza a közszolgáltatás biztonságos és zavartalan végzéséhez szükséges személyes adatok körét, megismerhetőségét, az adatkezelés feltételeit és módját, az adatkezelés időtartamát, valamint az adatkezelő személyét. Mivel a kéményseprő-ipari közszolgáltatás az élet- és vagyonbiztonságot szolgálja, így az ingatlan tulajdonosára és használójára nézve is kötelezettséget határoz meg, ami biztosítja, hogy a feladatot a közszolgáltató zavartalanul elláthassa. A szabályozás végül, de nem utolsósorban, megteremti a szakma hatósági felügyeletét is, amelynek értelmében a tűzvédelmi hatóság nyilvántartást vezet és ellenőrzi a tevékenységre jogosult közszolgáltatókat. A szabályokat megszegő közszolgáltatóval szemben bírságot szabhat ki.

A 272 igen, 45 nem, 0 tartózkodás hűen jelezte, az MSZP és az elfüggetlenedettek kivételével többség változatlanul hiszi, hogy a kéményseprők szerencsét hozhatnak.

Sporthuliganizmus

Tavaly hozott először törvényt az Országgyűlés a sporthuliganizmus jelensége elleni fellépés érdekében, kötelezővé téve 16 stadionban a biztonsági rendszer kiépítését. Határidőt is meghatározott, (2012. július 1.) vélvén, hogy egy beléptető rendszer egy esztendő alatt azért mégis csak létrehozható. A kormány 960 millió forintot biztosított az MLSZ számára a program első fázisának végrehajtására.

Kovács Péter és Babák Mihály (Fidesz) a ciklus legrövidebb törvénymódosításaként egy esztendővel meghosszabbítja a biztonsági rendszer kötelező kiépítésének határidejét.

Az Országgyűlés 245 igen révén, 78 ellenében fogadta el a sporthuliganizmus jelensége elleni fellépésről szóló törvény módosítását.. Jobbik és az MSZP voksolt ellene. Ezúttal nem egyik padsorban sem tévedt el senki, győzött a pártfegyelem.

Ingatlanok

Az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1996. évi LXV. törvény módosításának célja, a sportszervezet tulajdonába adott egykori állami tulajdonú ingatlanok sportcélú használatának racionális biztosítása. Ennek érdekében az ingatlantulajdonos sportszervezet számára – a korábbi törvényi szabályozásnak megfelelően – egyes esetekben, meghatározott garanciális feltételekkel lehetőséget biztosít az ingatlan elidegenítésére vagy megterhelésére, a törvénymódosítás révén azonban a tulajdonosnak másik ingatlant kell biztosítania az eredeti sportcél, sporttevékenység érdekében.

A törvényt az alábbiak szerint fogadta el az Országgyűlés: „E törvény 5. 5 (5) bekezdésének a) és d) pontjai 2012. július 1. napján lépnek hatályba.”

Áder János rámutatott: az aláírásra megküldött törvény 5 . §-a azonban nem tartalmaz (5) ilyen bekezdést, így az olyan súlyos koherencia-zavarban szenved, melyet csak annak újbóli megtárgyalásával és ismételt elfogadásával lehet orvosolni. Így történt, hogy a már egyszer elfogadott törvény megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek.

Megfogadva a tanácsot a törvénymódosítást a fideszes szerzők (Bánki Erik és Hadházy Sándor) kiigazították. Az új változatra 261-an szavaztak igennel, 59-en nemmel, tartózkodó egy sem akadt.  Enyhe meglepetésre az MSZP a Jobbiktól és az LMP-től és a Gyurcsány-csapattól eltérően egységesen igennel voksolt. A Fidesz két eltévelyedője ezúttal a nem-gombot nyomó dr. Bene Ildikó és Varga József volt. 

Kisajátítás

A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény módosításának célja az, hogy a kisajátítási eljárásban hozott közigazgatási határozattal szemben kérhető bírósági felülvizsgálat során a közigazgatási per keretében a bíróság joga kiterjedjen a sérelmezett határozat érdemi megváltoztatására is. A hatályos szabályozás ugyanis jelenleg csak a közigazgatási határozat hatályon kívül helyezését, és a hatóság új eljárásra kötelezését teszi lehetővé a bíróság részére. A javaslatot az előterjesztő, fölbuzdulva a remélt kedvező fogadtatástól, zárószavazás előtt megtoldotta az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény módosításával, külön paragrafusban rögzítette, hogy mely ebfajták esetében nem szabható ki állattenyésztési bírság. Nem csalódott: megszavazta a Tisztelt Ház. 

Áder János másként látta. Rámutatott: az Alaptörvényhez igazodva az Országgyűlés a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott Házszabályban állapította meg működésének szabályait és tárgyalási rendjét. A Házszabály tartalmazza azokat a garanciális eljárási elemeket, melyek – többek között – a zárószavazás előtti módosító javaslatok benyújtására vonatkozóan a demokratikus hatalomgyakorlás és a közérdekében végzendő képviselői tevékenység fundamentumának minősülnek, ezért azok megsértése eljárási szabálytalanságnak tekintendő.

 „Kötelességemnek teszek eleget akkor, amikor egy-egy törvény aláírását megelőzően azt is vizsgálat tárgyává teszem, hogy az Országgyűlés törvényalkotói munkája során betartotta-e a Házszabály irányadó szakaszait. A Házszabály szerint a zárószavazás megkezdése módosító javaslat nem terjedhet ki az egységes javaslat által nem érintett törvények rendelkezéseire. A fentieket figyelembe véve az állapítható meg, hogy az előterjesztő által benyújtott zárószavazás előtti módosító javaslat olyan törvény rendelkezéseire terjedt ki - nevezetesen az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvényre - , amely az egységes javaslat által nem volt érintve.”

A szerző Tarnai Richárd, megfogadva a köztársasági elnök tanácsát, két kereszténydemokrata párttársára is Földi Lászlóra és Salamon Lászlóra is hallgatva finomított változatban, kifogásolt, ebekre vonatkozó részt teljesen elhagyva a  terjesztette a T. Ház elé az indítványát. Az új változatot az Országgyűlés kedvezően fogadta: 294 igenre mindössze 20 nem (LMP, Gyurcsány-csapat) próbált árnyékot vetni. 

Élelem

A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009. évi XCV. törvény módosításáról szóló javaslat a piaci viszonyok tisztulását, a kereskedelmi kapcsolatok kiegyensúlyozottságát,  az eddig nem szankcionált  piaci viszonyokat zavaró magatartások tilalmazását vette célba. Pontosítja a beszállító és a kereskedő fogalmát. Ennek nyomán a termelő és a feldolgozó mellett beszállítónak minősül a köztes kereskedő (viszonteladó) is, aki a törvény szerinti kereskedőnek értékesíti a terméket. A kereskedő fogalma a tekintetben is módosul, hogy a vállalatcsoporton belüli családi kapcsolat nem keletkeztet beszállító-kereskedő viszonyt.

Lehetővé teszi a visszáruzás alkalmazását új terméknek a piacra sikertelenül történő bevezetése esetén. Egyértelműsíti, hogy a kereskedő érdekkörébe tartozó költségnek kell tekinteni – és így nem terhelhető a beszállítóra – a termék tárolásával, hűtésével, illetve élőállat vonatkozásában annak tartásával (takarmányozás, víz, ellátás) kapcsolatban felmerülő költségeket. Pontosítja a fizetési határidőre vonatkozó rendelkezéseket: amennyiben a beszállító a termék átvételétől számított 15 napon belül helyesen kiállítja a kereskedő részére a számlát, úgy az átvételtől számított 30 napon belül részére ki kell fizetni annak ellenértékét, míg ha ez nem így történik (hibás vagy elkésett számlakiállítás), úgy a helyes számla kézhezvételétől számított 15 napon belül kell azt megfizetni.

Új rendelkezésként jelenik meg a diszkriminatív árazás tilalma, amikor a kereskedő azonos termékek esetén a termék származási országa alapján eltérő árképzési mechanizmust alkalmaz (pl. eltér a forgalom arányos árréstömeg). Ez a tilalom elsősorban olyan terméktípusok esetén értelmezhető, melyek azonossága, összetétele és érzékszervi tulajdonsága alapján megállapítható (tej, tőkehús, vágott baromfi, zöldség, gyümölcs stb.).

Az ügyféllel, az eljárás egyéb résztvevőjével, illetve a tényállás tisztázása során közreműködésre kötelezett személlyel szemben eljárási bírság szabható ki, ha az eljárás során olyan cselekményt végez, vagy olyan magatartást tanúsít, amely az eljárás elhúzására, akadályozására, a valós tényállás feltárásának meghiúsítására irányul vagy azt eredményezi.

Több, mint megértéssel fogadta az Országgyűlés: mindössze 1 nem (Szanyi Tibor, MSZP) és 17 tartózkodás (LMP, függetlenek) kísérte a 298 igent. 

Piacfelügyelet

A termékek piacfelügyeletéről szóló törvény célja, hogy a forgalomba hozott termékek a fogyasztók és felhasználók számára ne jelentsenek veszélyt az egészség és a biztonságosság szempontjából, valamint megfeleljenek a vonatkozó európai uniós aktusokban és a hazai jogszabályokban foglalt követelményeknek. A termékek alapvető biztonsági és megfelelőségi követelményeire, a gazdasági szereplők kötelezettségeire, a piacfelügyeleti ellenőrzésre és intézkedésekre, valamint a piacfelügyeleti hatóságok egymás közötti, továbbá az Európai Bizottsággal történő együttműködésére vonatkozóan tartalmaz előírásokat. Biztosítani kívánja a magas szintű és szakmai színvonalú piacfelügyeleti hatósági tevékenység ellátását azáltal, hogy meghatározza a hatósági eljárások általános elveit, az együttműködést és a kölcsönös információcserét a különböző hatóságok között.

Rögzíti a termékek forgalomba hozatalának és forgalmazásának alapvető biztonsági és megfelelőségi követelményeit,  a gyártó, a forgalmazó és a piacfelügyelet kötelességeit. Szabályozza az Európai Unió tagállamain kívüli harmadik országokból érkező, nem megfelelő, vagy okmányhiányos termékekkel kapcsolatos vámeljárást, és a Közösségi Gyors Tájékoztatási Rendszer működtetésével, kezelésével és információtovábbításával kapcsolatos eljárásokat is.

A T. Ház üdvözölte ezt a törvényt is: ékes bizonyíték erre, hogy a 312 igen-szavazatot nem kísérte egyetlen nem se, és a tartózkodok száma is mindössze 7  volt a szocialistáktól is elfüggetlenedettek soraiból. 

Rendszerezve

Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat az ágazati munkajogi szabályok módosítását, a Semmelweis Tervben meghatározott egészségügyi struktúra-átalakítással járó kiemelt feladatok végrehajtását, jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését, valamint a törvények gyakorlati alkalmazása során felmerült problémák orvoslását, a szabályozás pontosítását tőzte célul. Elérése érdekében a törvényjavaslat számos törvényt módosított. Rögzíttette a kormány és az egészségügyi érdekképviseletek között 2012 márciusában történt egyeztetések eredménye alapján az egészségügyi dolgozókra irányadó egyszeri és beépülő béremelés szabályait. Pontosította az alkalmazott egészségügyi dolgozókra irányadó ágazati munkajogi szabályozást. Rendszerezte különválasztotta a munkaidőre, az egészségügyi ügyeletre, az önkéntes többletmunkára, a munkaidő beosztására, a készenlétre, stb. vonatkozó rendelkezéseket. Tallózva közöttük:

A módosítások növelik az egészségbiztosító ellenőrző szerepét, pontosítják és szigorítják a gyógyszerek és a gyógyászati segédeszközök tekintetében az ellenőrzések során alkalmazható szankciók mértékét és feltételeit. A jövőben csak olyan egészségügyi szolgáltatóval köthető finanszírozási szerződés, amely az átláthatósági kritériumoknak megfelel.

Az új pszichoaktív anyagok kockázatértékelésére vonatkozó határidő módosítását, illetve a hatásköri problémák, valamint a koherencia és kodifikációs hibák korrekcióját célozza. A kiemelt indikációval rendelhető gyógyszerek és támogatással rendelhető gyógyászati segédeszközök tekintetében egyértelműsíti a felírási szabályokat. Bővíti a pszichotróp anyagokkal azonos elbírálás alá eső anyagok listáját. Megteremti egyes gyógyászati segédeszközök területén az ártól való eltérés lehetőségét.

Célja a lakossági ügyfelekre háruló adminisztratív terhek csökkentése, továbbá a jogszabályok nyelvezetének közérthetőbbé tétele érdekében. Egyszerűsít a terhességi-gyermekágyi segély igény benyújtásának elbírálását, a gyermekgondozási díj igény benyújtásának elbírálását, a táppénz igény benyújtásának elbírálását, a gyermekápolási táppénz igény benyújtásának elbírálását, a baleseti táppénz igény benyújtásának elbírálását, valamint az üzemi balesethez kapcsolódó jogosultság érvényesítését.

A módosítás szerint a hatályos rendelkezéseknél pontosabban és a szubszidiaritás elvének megfelelően kerül meghatározásra, hogy valós katasztrófa bekövetkezésekor, illetve az intézményi működési zavar esetén, ha az események egy vagy több megyére terjednek ki, ki jogosult az egészségügyi veszélyhelyzet kihirdetésre, valamit az egészségügyi dolgozók átcsoportosításának elrendelésére.

Pontosítja a fenntartó feladatait, illetve az állami fenntartásba kerülő intézmények körének jelentős bővülése folytán az állami fenntartásban levő egészségügyi intézmények feladatainak megosztását.

A jövőben abban az esetben, ha a büntetendő cselekmény elkövetője az elmeműködés kóros állapota miatt nem büntethető, de a továbbiakban is tartani kell attól, hogy hasonló bűncselekményt fog elkövetni, és büntethetősége esetén egy évnél nem súlyosabb szabadságvesztést kellene kiszabni, az ügyészek is kezdeményezhetnek nemperes eljárást.

A módosítás megteremti annak az alapját, hogy a létrejövő Országos Betegjogi és Dokumentációs Központ egységes rendszerben egységes kormányrendelet alapján tudja működtetni a betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői rendszert. A képviselőket foglalkoztató szerv nyilvántartást vezet a képviselőkről, és a hatékonyabb jogvédelem érdekében továbbképzéseket szervez részükre.

A módosítás megteremti annak lehetőségét, hogy a központi gyakornokok, illetve rezidensek az őket érintő kérdésekben az adott egészségügyi szolgáltatónál véleményt nyilváníthassanak.

Rögzíti a gyógyszerhamisítás elleni küzdelem irányelveit.  Főbb elemei a következők:

– A megtévesztő gyógyszerek könnyebb beazonosítása biztonsági elemek (safety features) segítségével, amelyek biztosítják, hogy egyes nagy kockázatú termékek minden egyes csomagja egészen az eredetéig nyomon követhető legyen.

– A biztonsági elemeket a gyártónak minden vényköteles gyógyszeren el kell helyezni, illetve azon vény nélkül kapható gyógyszereken is, amelyek esetében a hamisítás kockázata fennáll. – A  lakossági távértékesítés (internetes gyógyszerforgalmazás) biztonságosságának növelése. 

– Szigorított szabályozás a gyógyszerellátási lánc résztvevői (hatóanyag-, segédanyag-, késztermék gyártó, nagykereskedő, gyógyszerközvetítő, broker vonatkozásában).

A szavazás eredmény: 261 igen, 45 nem, 0 tartózkodás. Az LMP-ből Scheiring Gábor „véletlenül” igennel voksolt, a többiek az MSZP-vel és az elfüggetlenedettekkel karöltve nemmel.  Jobbik egységesen támogatta az egészségügyi törvények módosítását.

Kvóta

A Nemzetközi Valutaalap Alapokmánya módosításának kihirdetéséről és Magyarország kvótájának megemeléséről szóló törvényjavaslat rögzítette: országunk részvételi kvótája az IMF-ben (Nemzetközi Valutaalap, angolul International Monetary Fund)  a jelenlegi 1.038,4 millió SDR-ről 1.940 millió SDR-re (Special Drawing Rights, különleges lehívási jogok) emelkedik.

Magyarország 1982-ben lett tagja a Nemzetközi Valutaalapnak, 1038,4 millió SDR értékű kvóta befizetésével. A kvóta-felülvizsgálatára a Nemzetközi Monetáris és Pénzügyi Bizottság 2009-es irányadó állásfoglalása alapján került sor. A kvótaemelés következtében Magyarországnak 901,6 millió SDR-t kell befizetnie a Valutaalapnak. Az összeg 25 százalékát (mintegy 225,4 millió SDR-t) SDR-ben vagy szabadon felhasználható valutában, a fennmaradó 75 százalékát (mintegy 676,2 millió SDR) pedig forintban. Az összeg a kvóta tartalékhányadának a része, ami azt jelenti, hogy Magyarország nemzetközi tartalékainak továbbra is része, a Valutaalap kamatot fizet rá és minden különösebb indoklás nélkül visszahívható. A forint hányad teljesítése a Valutaalap Magyar Nemzeti Banknál vezetett, nem kamatozó számláján jóváírás, vagy a Magyar Nemzeti Bank által kiállított, át nem ruházható, nem kamatozó fizetési kötelezvény formájában történik. A törvény felhatalmazza az MNB-t, hogy a Nemzetközi Valutaalap tagsággal kapcsolatban mindezeket a műveleteket a Magyar Állam nevében végrehajtsa.

A függetlenek nem szavaztak, a szocialisták közül is mindössze négyen (Göndör István, Hiller István, Horváth András Tibor, Tóbiás József) nyomtak gombot, ők viszont igennel voksoltak. A Jobbik, egységesen nemmel reagált, a 4 tartózkodás a még jelenlévő LMP-t fémjelezte, az Országgyűlés 207 igenje azonban feloldotta a dilemmát.