Végjátékát éli a Polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat parlamenti vitája. Ma sokadszorra szavaz róla a Tisztelt Ház. Ezret jóval meghaladó módosító javaslat kísérte. A Fidesz és a KDNP legutolsó, a módosítások módosításaként benyújtott 234 újabb javaslatot tartalmazó kormánycsomag szavazásán már nem is vett részt, hangsúlyozván: „Ami itt most készül, az a Házszabály semmibe vétele, a törvényalkotás alkotmányjogi szabályainak és alkotmányos rendjének tudatos lábbal tiprása.” – Súlyos szavak a Tisztelt Házban: Salamon László volt a gazdája. Miről is van szó? A kereszténydemokraták jogász-szakpolitikusa sorolja:

– A polgári törvénykönyv részletes vitáját ez év március 10-én lezárta az Országgyűlés. A nagyszámú módosító javaslatról ezt követően még márciusban szavazott a Ház, ezután a Házszabály értelmében a zárószavazásnak kellett volna következnie, amire ez idáig nem került sor. Valamennyien tudjuk, hogy a módosító javaslatok feletti szavazást követően a zárószavazást megelőzően már csak a koherencia zavar kiküszöbölése érdekében lehetséges a törvényjavaslathoz módosító javaslatot benyújtani. A koherencia zavar fogalmát a Házszabály 107. §-a pontosan meghatározza. Idézem: „A zárószavazás megkezdése előtt módosító javaslatot lehet benyújtani bármely, korábban megszavazott rendelkezéshez kapcsolódóan, ha a megszavazott rendelkezés nincs összhangban az alkotmánnyal vagy más törvénnyel, a törvényjavaslat már megszavazott rendelkezésével vagy a törvényjavaslat módosítással nem érintett valamelyik rendelkezésével."

– A kormány, koherencia zavar kiküszöbölésére hivatkozva két javaslatcsomagot is benyújtott. Az első, amely önmagában is 107 javaslatot tartalmaz, a Ház kölcsönösen elfogadott gyakorlatára figyelemmel még nem sérti az előbb idézett házszabályi rendelkezést. A második, a mostani csomag azonban, amely összesen 234 javaslatot tartalmaz, már egyáltalán nem tekinthető koherencia zavart kiküszöbölő javaslatoknak. Ez utóbbi csomag módosító javaslatai ugyanis alapvetően át kívánják alakítani azt a törvényszöveget, amelyet az Országgyűlés tartalmi értelemben a módosító javaslatokról történő szavazás során kialakított.

– A mostani módosító javaslatok számos ponton változtatnák meg a törvény eddig kialakított szövegét, koncepcionális változásokat visznek át a legkülönfélébb polgári jogi intézményekbe. Átírják a cselekvőképesség, a gondnokság, az alapítvány, különböző személyhez fűződő jogok, a házasság, a szülői felügyelet, az örökbefogadás, a tulajdonjog, a kötelmi jog, az öröklési jog szabályait, újrafogalmazzák a korábbi fogalom-meghatározások jelentős részét. Nem arról van szó tehát, hogy a jogrendszer és a törvény konzisztenciája érdekében az esetleges ellentmondó rendelkezéseket kiküszöböljék, hanem gyakorlatilag a kormány egy új polgári törvénykönyvet tett most elénk koherencia zavart kiküszöbölő módosító javaslatok álcája alatt. Ez az eljárás nagyon súlyos alkotmányjogi aggályokat vet fel, amelynek következtében az ily módon megalkotandó törvényjavaslat közjogi érvényessége is erősen kétséges lehet.

– A törvényalkotás Házszabályban rögzített rendje szerint a benyújtott törvényjavaslatot általános, majd módosító javaslatok esetén részletes vitára kell bocsátani. A kormány azon eljárásával, hogy koncepciójában és szövegében újrafogalmazza a törvényt, és mindezt koherencia zavart kiküszöbölő javaslatok útján, pusztán záróvita mellett próbálja az Országgyűlésen keresztülverni, az Országgyűlést megfosztja a törvény általános és részletes vitájának lehetőségétől, a képviselőket elzárja a módosító és kapcsolódó módosító javaslatok benyújtásának lehetőségétől, korlátozva ezáltal őket képviselői jogaik gyakorlásában.

– Az a tény, hogy a kormány ebben az évben már a többedik változatot támogatja, és újra és újra százszámra talál hibákat a korábban általa támogatott változatokhoz képest, arról tanúskodik, hogy a tárca szakmai értelemben sem áll feladata magaslatán. Az ember egy olyan, már a kifutópályára kiguruló repülőgépen érzi magát, amely után szerelők futnak, kezükben alkatrészekkel, mondván, hogy ezeket még be kell építeni a biztonságos repülés érdekében. A törvényjavaslat érdemi állapotát illetően idézem dr. Vékás Lajos akadémikusnak, a polgári jog egyik legavatottabb magyar művelőjének, a törvény kidolgozásán közel tíz évig dolgozó kodifikációs bizottság elnökének tudomásomra hozott véleményét: „Egészében a javaslat jelen állapotban történő elfogadása káros volna, egy új polgári törvénykönyvtől várható kibontakozás helyett komoly jogalkalmazási problémákat idézne elő. Egy ilyen szakmai színvonalat képviselő törvény nem volna képes betölteni azt a szerepet, amely egy új magánjogi kódextől joggal elvárható. A javaslat véleményem szerint jelenlegi alapjában is méltatlan arra, hogy a Magyar Köztársaság, egy európai uniós tagállam hosszabb távra szánt magánjogi törvénykönyve legyen."

– Az egyetlen járható út az lenne, ha a kormány a törvényjavaslatot korábbi formájában visszavonná, és mostani javaslatát új indítványként terjesztené az Országgyűlés elé. Mivel ez az eljárás szöges ellentétben van az alkotmányos törvényalkotás rendjével, és mivel ez önmagában is súlyosan sérti a parlamentáris demokrácia működésének normáit, az előttünk levő új törvényjavaslattal érdemben foglalkozni ebben az eljárási formában nem kívánunk.  A Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportja a záróvitában és a koherencia zavar kiküszöbölésének álcázott módosító javaslatokról történő szavazásban nem kíván részt venni. Nem kívánjuk részvételünkkel annak látszatát erősíteni, hogy itt alkotmányos és házszabályszerű eljárás folyik. A törvényjavaslat egészére természetesen nemmel fogunk szavazni!

– A 2002-es kormányváltás óta az ellenzék – és köztük mi, kereszténydemokraták – számos alkalommal emeltük fel szavunkat az alkotmányosság védelmében. Rutiszerűen elutasították. Most amikor újra az alkotmányjogi szabályok sérelmére helyezzük a hangsúlyt, nem fogunk meglepődni azon, ha szavaink a másik oldalon süket fülekre találnak. E történetek rendre az Alkotmánybíróság közbelépésével végződnek. Ezúttal sem lesz másként!