A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvény célját helyesnek nevezte Simicskó István, de úgy vélte, az elmúlt hét év súlyos hibáit ez a törvénymódosítás nem tudja helyre tenni. Medgyasszay László napirend előtt a faluromblás kapcsán azt mondta: a vidék szerepe a szocialista kormányzás ideje alatt egyre inkább csökkent. Mint mondta: a jelenlegi kormánynak már csak hónapjai vannak hátra, a polgári kormány, ha elnyeri az emberek bizalmát, tud tenni a vidékért.
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény módosításának részletes vitájával zárult az Országgyűlés ülése. A javaslat a nyugdíj mellett végzett munka keresetkorlátját törölné el. Iván László (Fidesz) elmondta: több probléma is van a törvényjavaslat módosító indítványaival, fenntartják például a keresetkorlátozást a 2008 január elseje után nyugdíjba vonulóknak. A rokkantsági nyugellátásban részesülők nyugdíjkorrekciójának végrehajtását törölték, a 2005-ben elfogadott törvény utolsó elemét pedig nem hajtják végre, ezzel több mint 450 ezer rokkant nyugdíjastól átlagosan évente 60 ezer forintot vesznek el.
A közoktatási és a felsőoktatási törvény általános vitájában Pósán László (Fidesz) jogtechnikai aggályainak adott hangot, mivel szerinte kérdéses, lehet-e a szervezeti és a működési (szmsz) szabályzatban kezelni olyan problémákat, amelyek a szabálysértés vagy a bűncselekmény kategóriájába tartoznak. Élesen bírálta az integrált oktatást, illetve azt, hogy a renitens diákot csak akkor van lehetőség az iskolából kicsapni, ha egy másik intézmény befogadja. Pósán László úgy fogalmazott: élnek a gyanúperrel, hogy a felsőoktatási törvény módosításával az egyetemek privatizálását készítik elő.
Az Országgyűlés megkezdte a gazdasági társaságokról szóló törvény, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény módosítását kezdeményező, valamint az államtitokról és a szolgálati titokról szóló törvényjavaslat általános vitáját is. Demeter Ervin (Fidesz) frakciója támogatásáról biztosította az előterjesztést, mint mondta, rendkívül elavult nemzeti titokvédelmi rendszere van az országnak és ez a javaslat a semminél jobb.
Módosul a szabálysértési törvény. Horváth Zsolt, a Fidesz képviselője úgy vélekedett: a törvényi lehetőség biztosításával szinte semmit nem tesznek, a rendőrségnek nem adnak semmit, sem kellő infrastruktúrát, sem pénzt, csak munkát.
A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvény, valamint a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény módosításának általános vitájával folyatódott az ülés. Simicskó István a KDNP és a Fidesz támogatásáról biztosította az előterjesztést. Felhívta arra a figyelmet, a honvédelem nemzeti ügy, nem egy tárca belügye, nem szakmai ügy, hanem minden magyar állampolgár ügye. A védelmi képesség mértéke szerinte az adott ország politikai presztízsét is befolyásolja.
Simicskó István a törvényjavaslat célját helyesnek nevezte, de úgy vélte, az elmúlt hét év súlyos hibáit ez a törvénymódosítás nem tudja helyre tenni, ugyanis ennek következtében egy liliputi méretű, mindössze két lövészdandárral rendelkező, egy tucatnyi működő harckocsival működő honvédséget láthatunk, amely élő panoptikum.
A képviselő kifogásolta, hogy az ország veszély esetén nem rendelkezik mozgósítási hadrenddel, pedig szükség van arra, hogy kiképzett tartalékosaink legyenek. A politikus szerint méltányosabb lenne, ha nem az szerepelne a módosításban, hogy az állomány illetékes parancsnok és az önkéntes tartalékos indokolás nélkül felmondhatja a szolgálati jogviszonyt.
A Fidesz és a KDNP közös álláspontját ismertető Básthy Tamás szerint a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény módosítása nem alkalmas a problémák kezelésére. Úgy vélte, hogy az utóbbi időszakban súlyos mértékben romlott a hivatásosok közérzete, az alacsony átlagbérek pótlására pedig az alapfoglalkoztatással összeférhetetlen munkavégzésre kényszerülnek.
A képviselő azt mondta: csak egy új, átfogó törvénnyel, tervezhető életpályamodellel, korszerű bérezéssel lehetne elkerülni azt, hogy a személyi állomány idő előtt nyugdíjba meneküljön. Hozzátette: 80-100 milliárd forintos megtakarítást eredményezhetne, ha a hivatásosok már nem menekülnének nagyon korán nyugdíjba. Básthy Tamás szerint a megoldás: jobban megbecsülni, megfizetni és így az állományban tartani a terepen dolgozó rendőröket.
Medgyasszay László napirend előtt a faluromblás kapcsán azt mondta: a vidék szerepe a szocialista kormányzás ideje alatt egyre inkább csökkent. A mezőgazdaság versenyképessége nem javult, az élelmiszer feldolgozók sorra bezárnak. Hozzátette: helyi fűtőműveket kell építeni, a helyi piacokat kell támogatni, nem pedig óriási biomassza erőművet építeni.
Véleménye szerint ugyan sok milliárd forintot elköltött a kormány, de a vidékeik ezt nem érzik a saját környezetükben. Kiemelte: a jelenlegi kormánynak már csak hónapjai vannak hátra, a polgári kormány, ha elnyeri az emberek bizalmát, tud tenni a vidékért.
Lezsák Sándor (Fidesz) a tiszakécskei 1956-os sortűz áldozataira emlékezett. Felidézte, hogy 1956. október 27-én Tiszakécskén a békés tömeget repülőgépről kezdték el géppuskázni, a véres öldöklésnek 17 halottja és több, mint 100 sérültje volt. Közölte: Gyurkó Lajos vezérezredes, a kecskeméti repülőtér akkori parancsnokának utasítására két repülőgépről lőttek rá nehézgépfegyverekkel a békésen tüntető, Himnuszt éneklő tömegre.
