Részletes vitákkal és napirend utáni felszólalásokkal ért véget a parlament hétfői ülése.

Részletes viták

A képviselők a határozathozatalokat követően több részletes vitát is lebonyolítottak. Az agrárkamarát, illetve a Nemzeti Földalapot érintő törvénymódosítások esetében nem alakult ki politikai vita, a vízgazdálkodásról, valamint a nemzetbiztonsági ellenőrzés új szabályainak megállapításáról szóló változtatások vitájában pedig az írásban benyújtott módosító javaslataikat ismertették röviden ellenzéki képviselők.

Az ügyáthelyezés volt a fő téma az átmeneti törvények részletes vitájában is

Az általános vita után a részletes vitában is az bírósági ügyek áthelyezése volt a fő téma az alaptörvény negyedik módosításával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitájában.

A szocialista Bárándy Gergely a bizottsági jegyzőkönyvből olvasott fel részleteket, amelyek szerinte bizonyítják, hogy Papcsák Ferenc (Fidesz) képviselő egyes javaslatainak semmi köze az eredeti előterjesztéshez. Hozzátette: alaptörvény-módosításhoz vezethet, ha csak az országos listát nem állító pártok hirdethetnek majd az EU-választások kampányában.

Staudt Gábor (Jobbik) azt mondta, nem indokolja az Európai Unió nyomása azt a módosító javaslatot, amellyel az uniós jog érvényesítésével kapcsolatos ügyeket kiveszik az átadható ügyek köréből. Szerinte elfogadhatatlan, hogy az unió kivételeket élvezzen. A képviselő szerint is alaptörvény-ellenes lehet az európai parlamenti választással kapcsolatos módosítás elfogadása.

Schiffer András (független) szerint a kormány nem értette meg, hogy miért kapott kritikát itthon és külföldön az ügyáthelyezésekkel kapcsolatban. A pártatlan bíráskodáshoz vezető első lépcső, hogy az ügyleosztás rendszerébe szubjektív szempontok nem kerülhetnek - mondta.

Rétvári Bence államtitkár a vitában elhangzottakra reagálva azt mondta, a polgári perrendtartás módosítása az ügyek gyorsítását célozza, az ügyáthelyezésekkel kapcsolatban pedig az unió ragaszkodik a módosításhoz.

Ezt követően a vitát az elnöklő Lezsák Sándor elnapolta.

Újra napirenden volt a Tobin-ügy

Újra napirendre került a Tobin-ügy a parlamentben a Viviane Reding uniós biztos lépéseivel kapcsolatos határozati javaslat részletes vitájával. Ebben Staudt Gábor (Jobbik) azt szorgalmazta, hogy ne méltassák az ír hatóságokat, mert azok nem segítettek Magyarországnak. Lamperth Mónika (MSZP) pedig hangsúlyozta, hogy a kormány „sallert és kokit” akar adni a biztosnak, ezért terjesztették csak be ezt a javaslatot.

Napirend után a Földről

Napirend utáni felszólalásra két képviselő jelentkezett, a jobbikos Kepli Lajos a Föld napjáról, a kereszténydemokrata Hoffman Pál pedig Tábori Nándor plébánosról emlékezett meg.

Ezt követően az elnöklő Lezsák Sándor lezárta az ülésnapot, a képviselők kedd reggel 9 órakor folytatják a munkát.

Határozathozatalokkal folytatódott a parlament hétfői ülésnapja, a képviselők döntöttek egyebek mellett a szemétszállítási díjak csökkentéséről, az önkényuralmi jelképek használatának tiltásáról és a pénzmosás megelőzéséről szóló törvényjavaslatok elfogadásáról is.

A tavaly áprilisi árakhoz igazodhat a szemétszállítási díjak csökkentése

A tavaly áprilisi árakhoz igazodhat a szemétszállítási díjak 2013. július 1-jétől esedékes csökkentése. A parlament erről a fogyasztóvédelmi bizottság javaslata alapján döntött. A testület a rezsicsökkentések végrehajtásáról szóló előterjesztéshez nyújtott be módosító indítványt. A törvényjavaslatról egy hét múlva lesz a zárószavazás. A most elfogadott módosítás szerint a szemétszállítási díjaknál a 2012. áprilisi árakat veszik a tízszázalékos csökkentés alapjául. Azaz a szolgáltatók júliustól a tavaly áprilisi ár legfeljebb 4,2 százalékkal megemelt összegének 90 százalékát kérhetnék el a szemétszállításért.

Nem függesztették fel Balog Zoltán mentelmi jogát

A magánvádas ügyekben megszokott gyakorlatnak megfelelően a parlament nem függesztette fel Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter mentelmi jogát. A minisztert becsületsértés miatt a Magyarok Világszövetségének egyik tagja jelentette fel. Ugyancsak nem függesztették fel Szekó József mohácsi polgármester (Fidesz) mentelmi jogát, őt egy helyi lakos jelentette fel becsületsértés vétsége miatt.

Új szabályok alapján büntetik az önkényuralmi jelképek használatát

Májustól új szabályok alapján büntetik az önkényuralmi jelképek használatát: a parlament az Alkotmánybíróság döntésével összhangban úgy határozott, hogy a korábbi általános tilalomnál szűkebben állapítja meg a büntetendő magatartásokat.

A büntető törvénykönyv (Btk.) módosítása szerint azt üldözik majd, aki a köznyugalom megzavarására alkalmas – különösen az önkényuralmi rendszerek áldozatainak emberi méltóságát vagy kegyeleti jogát sértő – módon terjeszti, nagy nyilvánosság előtt használja vagy közszemlére teszi a horogkeresztet, az SS-jelvényt, a nyilaskeresztet, a sarló-kalapácsot vagy az ötágú vörös csillagot.

Így rendelkezik majd a júliusban életbe lépő új Btk. is. A törvénnyel minden frakció egyetértett.

Többen vehetik igénybe az eszközkezelő segítségét

A hiteladósok szélesebb köre veheti igénybe a nemzeti eszközkezelő segítségét a parlamentben elfogadott törvénymódosítás eredményeként. Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter előterjesztése alapján azon devizahitelesek előtt is megnyílik az eszközkezelő programjában való részvétel lehetősége, akiknek tavaly adódtak fizetési nehézségeik.

Emellett az eszközkezelő Budapesten és a megyeszékhelyeken legfeljebb 20 millió, egyéb településeken maximum 15 millió forint forgalmi értékű ingatlanokat vásárolhat meg bajba jutott tulajdonosaiktól: mindkét esetben 5-5 millió forinttal nő az eddigi értékhatár.

A jogszabályt – amely a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba – a kormánypártok mellett a Jobbik is megszavazta, míg az MSZP képviselői tartózkodtak.

Egyszerűbben nyithatnak befektetési számlát a külföldön élő magyarok

Egyszerűbben nyithatnak befektetési számlát a külföldön élő magyarok, miután az Országgyűlés elfogadta a pénzmosás megelőzéséről szóló törvény módosítását, amelyet Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter jegyzett.

A módosítás alapján a pénzintézet vagy a befektetési szolgáltató egy online felületet biztosít, ahol a leendő ügyfél megadja személyazonosító adatait, iratainak másolatait pedig e-mailben szkennelve vagy faxon is elküldheti. Az ügyfélnek egy más – megfelelő pénzmosási szabályozással bíró – országban vezetett folyószámlájának adatait is meg kell adnia, ezt a befektetési szolgáltató ellenőrzi, és így az ügyfél személyes megjelenése nélkül is biztosítható a számla megnyitása.

A pénzmosási törvény módosítása tartalmazza emellett, hogy bár a pénzügyi szolgáltatónak az ügyfél átvilágítási kötelezettsége továbbra is 3,6 millió forintos megbízásnál kezdődik, de új szabályként az ügyféltől személyes adatokat kell kérni már a 300 ezer forintos megbízásnál is, pénzváltásnál pedig 500 ezer forint az értékhatár.

A törvénymódosítás az év közepén lép hatályba.

Október végéig kell önkormányzati költségvetési koncepciót készíteni

Április vége helyett október 31-ig kell a polgármesternek a képviselő-testület elé terjesztenie a jegyző által elkészített, a következő évre vonatkozó költségvetési koncepciót – az államháztartási törvény ezt rögzítő módosítását ugyancsak hétfőn fogadta el az Országgyűlés.

A fideszes Dancsó József múlt csütörtökön benyújtott indítványát 314 igennel, 1 nem szavazat ellenében, tartózkodás nélkül hagyta jóvá – házszabálytól eltéréssel – a parlament.

A kormánypárti képviselő a módosítást azzal magyarázta, hogy április 30-án az önkormányzatoknak még nincsenek kellő részletességű adataik a következő évi költségvetési koncepció elkészítéséhez. Azért indokolt kitolni a határidőt, hogy megalapozottabb koncepció kerüljön a képviselő-testület elé – tette hozzá.

A bürokráciáról, a Tokaj Kereskedőházról, a vizsgabiztosok nyugdíjazásáról, a készülő halászati törvényről és Vas megye egészségügyi ellátásáról szóltak a kérdések az Országgyűlés hétfői ülésén.

MSZP: egyre növekszik a hivatalok száma

Pál Tibor (MSZP) szerint egyre növekszik a hivatalok száma, valamint a bürokrácia, holott a kormány ennek ellenzőjét ígérte. Azt mondta: egyes önkormányzatok a költségvetési törvényben biztosítottnál több embert kénytelenek alkalmazni, ezt pedig nem kompenzálja a kormány. Miért szorítják lehetetlen feltételek közé a helyhatóságokat? – kérdezte.

Tállai András, a Belügyminisztérium államtitkára mindezt cáfolta, szerinte valótlanságokat állít a képviselő. Pontatlanságnak nevezte, hogy alkalmazottakra vagy felszerelésre kellene költeni a közigazgatási rendszer átalakítása miatt, mint mondta, a járások mind a bútoraikat, mind alkalmazottaikat az önkormányzatoktól vették át.

Fidesz: hogyan fejlődik a Tokaj Kereskedőház?

Hörcsik Richárd (Fidesz) Tokaj-Hegyalja kiemelt jelentőségéről szólva azt mondta: a legnagyobb borászat, az állami tulajdonban lévő Tokaj Kereskedőház több mint háromezer család megélhetését biztosítja a felvásárlások által. A tulajdonos nemzeti vagyonkezelő új igazgatót nevezett ki a vállalat élére: a képviselő ezért választ várt arra: mire számíthatnak a termelők?

Fónagy János, a fejlesztési tárca államtitkára tudatta: kiszámíthatóságot és stabilitást fog hozni az új vezetés, a termelők számíthatnak arra, hogy megélhetésük nem kerül veszélybe. Mint mondta, kiszámítható, hosszú távon tervezhető felvásárlási rendszer kialakítása várható, emellett átláthatóvá válik a gazdálkodás, a termékportfólió pedig ésszerűsödik.

MSZP: mi lesz a nyugdíj előtt álló vizsgabiztosokkal?

Göndör István (MSZP) egy kormányrendeletre hivatkozva közölte: veszélyezteti a szakképzési vizsgák megtartását, ha a visszavonják a nyugdíjba vonuló vizsgabiztosok engedélyét. Arra várt választ: miért diszkriminálják azokat, akik egy szakmailag elfogadott névjegyzékben szerepelnek?

Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági tárca államtitkára elmondta: a kormányrendelet lehetőséget ad a továbbfoglalkoztatásra, ha ezt szakmai okok indokolják. Szerinte a májusi, júniusi vizsgák zavartalanul bonyolódhatnak.

Jobbik: a horgászok felháborodtak

Magyar Zoltán (Jobbik) az új halászati-horgászati törvény koncepciójáról szólva azt mondta: a horgászok felháborodtak, hiszen a koncepció nem a horgászatot, hanem a halászatot helyei előtérbe a természetes vizeken.

Budai Gyula, a vidékfejlesztési tárca államtitkára válaszában közölte: éppen azért késik a tervezet benyújtása, hogy a horgászok javaslatait is beépíthessék abba. Tudatta ugyanakkor, hogy szigorúan büntetni kívánják az illegális halászatot, akár a kereskedelmi egységekben is.

A Jobbik Vas megye egészségügyi ellátásának átalakításáról kérdezett

Bana Tibor (Jobbik) egyes egészségügyi ellátási formák leépítésére hívta fel a figyelmet választókerületéből, Körmendről és térségéből. Közölte: Celldömölk térsége a korábbinál is nagyobb hátrányba került, mivel nem rendelkezik esetkocsival a mentőállomása.

Szócska Miklós államtitkár közölte: Körmend és Celldömölk kórházában az egészségügyi struktúraváltása után a kapacitások átrendeződtek. A járó-szakellátást bővítették, a nappali kórházi ellátást is, így egy XXI. századi kistérségi központ végzi az ellátást – fogalmazott.

A rezsicsökkentés, a devizahitelesek, a gazdasági növekedés és Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) egy belső vizsgálata is terítékre került a parlament hétfői ülésén az azonnali kérdések során.

MSZP: miért nő a távhő díja?

Szanyi Tibor (MSZP) azt mondta, hogy a rezsicsökkentés során eddig öt-tíz százalékkal mérséklődtek az áram illetve gázszámlák, a fővárosban a távhő ára viszont 26 százalékkal emelkedett. Miért működik a rezsicsökkentés emelkedő árak mentén? – kérdezte a képviselő.

Fónagy János hangsúlyozta, hogy az áram, a gáz és a távhő árát egyaránt tíz százalékkal csökkentették. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára azt kérte, hogy a képviselő ne menjen bele egy számháborúba, mert a hatósági árszabályozással érintett lakóknak részesülnie kellett a csökkentésben, amennyiben nem a versenypiacról vagy közvetítőktől vásárolják a távhőt. Ha valakinek más a tapasztalata, az forduljon a Fogyasztóvédelmi Hatósághoz – mondta Fónagy János.

A devizahitelesekről beszélt a Jobbik

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) azt mondta, a hétvégén a fővárosi Hősök terét töltötték meg azok a tiltakozók, akik szerették volna megtudni, hogy ki és miért engedte meg, hogy devizahitelük indokolt törlesztőjének többszörösét fizessék. A politikus megismételte korábbi bejelentésüket, amelyik szerint a Jobbik egy devizaügyi kerekasztalt szervez péntekre.

Cséfalvay Zoltán közölte: a hitelesek problémája sokrétű és a különböző csoportjaik eltérő jellegű kezelést igényelnek. A kormány a végtörlesztésen, az árfolyamgáton, a Nemzeti Eszközkezelőn és a szociális családi házépítési programon keresztül is segítséget nyújtott számukra – közölte a nemzetgazdasági tárca államtitkára.

Fidesz: mi lesz a kárpátaljai levéltár iratanyagával?

L. Simon László (Fidesz) arról beszélt, hogy a Beregszászon található, kárpátaljai területi állami levéltár a magyar történelem szempontjából is nagyon fontos iratanyagot őriz. A jelenleg rettenetes állapotban lévő intézmény számos magyar király és fejedelem oklevelét valamint pápai bullákat is őriz, amelynek nagy része a magyar történelemhez és államisághoz kapcsolódik – ismertette. A képviselő azt kérdezte, hogy mit tud tenni a Külügyminisztérium az iratanyag megmentésének érdekében.

Németh Zsolt azt mondta, hogy Magyarország és Ukrajna legfelsőbb szintű egyeztetésein is szerepel a probléma. Hozzátette: Orbán Viktor a héten látogat Beregszászra, ami alkalmat adhat arra, hogy a kérdés miniszterelnöki szinten is terítékre kerüljön – tette hozzá.

MSZP: szubjektív értékelések befolyásolták a földpályázatokat

Gőgös Zoltán (MSZP) azt mondta, hogy a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet mellett működő ellenőrző bizottság jelentéséből kiderült, hogy a szubjektív értékelések szinte minden esetben befolyásolták a földpályázatok végeredményét.

Budai Gyula, a vidékfejlesztési tárca államtitkára azt felelte, hogy az ellenőrzésekre vonatkozó jelentés május végére el fog készülni, és a szerződésszegésekkel megnyert pályázatokat újra ki fogják írni.

MSZP: csökkent a gazdaság teljesítménye

Szekeres Imre (MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy az ENSZ tagállami közül csak 14-ben alacsonyabb a gazdasági növekedés, mint Magyarországon. Az elmúlt két évben csökkent a gazdaság teljesítménye és a beruházások mértéke – tette hozzá.

Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes azt felelte, hogy a választások előtt készített növekedési prognózisok némileg megkérdőjeleződtek azért, mert 2010 májusában, júniusában kitört egy nagyon súlyos görög válság és azóta az unió déli államaiban a költségvetés fenntartása jelenti a legfőbb kérdést. Magyarország egy nagyon súlyos államadósságot örökölt, amelyik a gazdasági növekedés egyik legfőbb gátja – mondta. A kormány ezért az államadósság csökkentése mellett olyan strukturális átalakítást hajtott végre, amelyik egy európai gazdasági növekedés esetén Magyarországot is a nyertesek közé sorolja.

A Jobbik bírálta a Haza és Haladás alapítvány támogatását

Volner János arról beszélt, hogy a Mol és az OTP Bank tavaly 15, illetve 30 millió forinttal támogatta a Bajnai Gordon által létrehozott Haza és Haladás alapítványt. Szavai szerint az állami százmilliárdokból visszavásárolt Mol vezetőjét el kellett volna számoltatni, a pénzt pedig visszakérni Bajnai Gordonéktól.

Navracsics Tibor azt felelte, hogy az általa vezetett Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak (KIM) maximum jogszabály értelmezési feladata van az ügyben. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, mint a Mol kisebbségi résszel rendelkező tulajdonosa nem szól bele a cég támogatási politikájába – tette hozzá. Szavai  szerint az eset haszna, hogy most már tudott, kik támogatják az alapítványt.

Jobbik: a nem hátrányos helyzetűek kimaradhatnak a közmunkából

Hegedűs Lorántné (Jobbik) arra hívta fel a figyelmet, hogy a települési önkormányzatoknak most kell aláírniuk a Start mintaprogram támogatását szolgáló szerződéseket. Ezek egyik pontja szerint kiemelt szerepet kap a megváltozott munkaképességűek, a menekültek, a hajléktalanok és a roma nemzetiséghez tartozó álláskeresők foglalkoztatása. Véleménye szerint így viszont az ebből a prioritási körből kimaradók nem kerülhetnek be a közfoglalkoztatásba.

A kérdés címzettje, Navracsics Tibor azt mondta, hogy a közfoglalkoztatási program a Belügyminisztériumhoz tartozik. Hangsúlyozta, kiemelten kezelik a hátrányos helyzetű álláskeresők elhelyezését, de ez nem azt jelenti, hogy aki nem tartozik bele ebbe a körbe, az nem lehet közfoglalkoztatott.

Harmadszori szavazásra fogadta el a Ház hétfőn Budai Gyula államtitkár válaszát a jobbikkos Varga Géza interpellációjára, a Ház ugyanis nem volt határozatképes.

Jobbik: miért tűri a kormány a földforgalmi törvény lebegtetését?

Varga Géza (Jobbik) azt kérdezte: milyen érdekcsoportoknak kedvez az új földforgalmi törvény egy éve tartó lebegtetése? A képviselő szerint újra kellene tárgyalni az európai uniós csatlakozási szerződésünk azon részét, amely szabad forgalmúvá teszi a földet. Felhívta a figyelmet arra, hogy a külföldiek egyre gyakrabban nyújtják be kérelmüket telephelyet igényelve, vagy újítják meg bérleti szerződésüket, akár húsz évvel is. Kijelentette: a kormány akkor bizonyítaná, hogy nem a spekulánsok oldalán áll, ha elfogadná, a Jobbik javaslatát a többi közt a szerződéshosszabbításról szóló moratóriumról.

Budai Gyula államtitkár azt mondta: a Jobbik azt a látszatot igyekszik elhitetni, hogy a termőföldet csak ők kívánják megvédeni, és az csak az általuk javasolt módon lehetséges. Hangsúlyozta: a magyar kormány meg fogja védeni a termőföldet, a zsebszerződéseket feltáró tárcaközi bizottság munkájának eredményeként pedig már számost törvénymódosítás született az elmúlt időszakban. Ebbe a munkába azonban a Jobbik nem kapcsolódott be - kifogásolta az államtitkár. Beszámolt arról is, hogy a tárca számos társadalmi szervezettel egyeztetett az új törvényről, a széleskörű konszenzus érdekében.

KDNP: van-e látható eredménye a családi pótlék iskolába járáshoz kötésének? 

Földi László, KDNP-s képviselő arról beszélt, hogy a családi pótlék iskolalátogatáshoz kötésének az a célja, hogy a gyerekek megszerezzék azt a tudást, amellyel később munkát találnak majd. A képviselő azt kérdezte, hogy van-e már látható eredménye az intézkedésnek, illetve kapnak-e segítséget az érintett családok problémáik megoldásához.

Soltész Miklós szociálpolitikáért felelős államtitkár azt mondta: 2009-ben és 2010-ben az 50 órás hiányzások száma elérte a 29 ezret, ez tavaly lecsökkent 22.600-ra, vagyis 22 százalékos pozitív elmozdulás volt ebben a tekintetben. Hangsúlyozta: olyan nincs, hogy egy országban csak jogok és támogatások vannak, kötelezettségek viszont nincsenek.

Független: Magyarország állami szinten támogatja az off-shore cégeket

Schiffer András, LMP-s független képviselő azt kérte számon a kormányon, hogy miközben az alaptörvény és az államháztartási törvény tiltja olyan cégek állami támogatását, amelyeknek nem ismerik a tényleges tulajdonosait, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium több tucat off-shore cégnek ítélt meg vissza nem térítendő állami támogatást. A képviselő konkrét példákat sorolva azt kérdezte: tervezi-e a kormány kizárni az állami megbízásokból az off-shore cégeket.

Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára válaszában hangsúlyozta: a kormány az elmúlt 20 év legintenzívebb korrupcióellenes intézkedéseit hajtotta végre. Közölte: a mostani uniós támogatási ciklusban összesen 110 ezer pályázat érkezett, amiből 55 ezret ítéltek támogathatónak, és ebből valóban néhány tucatról bebizonyosodott, hogy off-shore cégek voltak. Ezért a nemzeti fejlesztési a miniszter elrendelte az érintett cégek pályázati dokumentációjának ismételt vizsgálatát – tette hozzá az államtitkár. Közölte azt is: a tárca célja, hogy a jövőben kizárólag olyan társaság számára adjon lehetőséget, amelyek esetében nem áll fenn annak a veszélye, hogy a működése során esetleg az adóelkerülést választja. Hozzátette: az ezt megalapozó jogszabályi háttér kidolgozása megkezdődött.

Az  orvosok nyugdíjazásáról, az egészségügyi bérrendezésről, a járásközpontokról, valamint a társadalmi egyeztetésről szóltak az interpellációk, a Ház hétfői ülésén.

Már hétfőn döntenek a települési költségvetési koncepciók elkészítésének kitolásáról

Az Országgyűlés nagy többséggel úgy döntött, a házszabálytól eltérve már hétfőn határoz arról a törvényjavaslatról, amelynek alapján a polgármestereknek fél évvel később, április vége helyett október végéig kell a képviselő-testület elé terjeszteniük az önkormányzat következő évi költségvetési koncepcióját.

Szintén támogatták a képviselők, hogy már jövő hétfőn szavazzon a Ház a köznevelési törvény módosításáról. Ez egyebek mellett megengedné, hogy az iskolák 20 százalékkal eltérjenek a törvényben meghatározott maximális osztálylétszámoktól.

MSZP: általános mentességet az orvosoknak a kényszernyugdíjazás alól!

Tukacs István (MSZP) a kényszernyugdíjazásokról szólva azt mondta: általános mentesség helyett az orvosoknak, egészségügyi dolgozóknak is kérelmezniük kell, hogy tovább dolgozhassanak, a beérkező kérelmeket viszont csak lassan, intézményenként sem egy időben bírálja el a kormányzat. Szerinte az intézkedés átgondolatlan volt, vagy kimondottan az orvosi elit lefejezését szolgálja.

Szócska Miklós egészségügyi államtitkár válaszában hangsúlyozta: az egészségügyben szinte minden esetben indokolt a nyugdíjkorhatárt betöltő dolgozók továbbfoglalkoztatása, a munkáltatók ennek megfelelően járnak el. Hozzátette, az intézkedést előkészítették, az érintetteket pedig folyamatosan értesítik a döntésről.

A Jobbik egészségügyi bérrendezést sürget az elvándorlás megállítására

A jobbikos Hegedűs Tamás arról beszélt: a közelmúltban a parlament költségvetési intézménnyé alakította a korábban gazdasági társaságként működő kórházakat. Szerinte ez helyes döntés volt, azonban az orvosok - különösen a hiányszakmákban – közalkalmazottként kevesebbet keresnek, mint vállalkozóként. Ez bérrendezést tesz szükségessé, korábban tovább nő az elvándorlás veszélye – állapította meg.

Szócska Miklós egy közvélemény-kutatásra hivatkozva azt mondta: a költségvetési intézménnyé alakított kórházakban dolgozók úgy ítélik meg, számukra az eddiginél nagyobb biztonságot jelent a közalkalmazotti státus. Kitért arra, folynak a bértárgyalások az egészségügyben, és még idén megvalósul az újabb béremelés.

A Fidesz azt szeretné, ha könnyebben megközelíthetők lennének a járásközpontok

A fideszes Tasó László azt kérdezte, milyen intézkedéseket tervez a kormány a járási hivatalok könnyebb elérése érdekében. Kiemelte, hogy a polgárok több helyen csak – akár többszöri – átszállással tudják megközelíteni a járásközpontokat. Azt szorgalmazta, minden településről legalább három közvetlen járatpár segítse az emberek eljutását a járási székhelyekre.

Fónagy János, a fejlesztési minisztérium államtitkára azt mondta: a menetrendek meghatározásánál eddig is figyelemmel kísérték az utazási szokások megváltozását, a Közlekedéstudományi Intézet pedig – a tárca megbízásából – a települési önkormányzatokkal egyeztetve folyamatosan értékeli a változtatások szükségességét. Közölte: ha a járási rendszer létrehozása miatt menetrendváltozások indokoltak, azokra rövid határidővel sort kerítenek. Kitért arra, szokás szerint az idei második negyedévben is önkormányzati egyeztetéseken mérik fel az igényeket.

MSZP: miért nem folytat a kormány párbeszédet?

A szocialista Gúr Nándor azt kifogásolta, hogy bár a kormányzat szereplői hangoztatják a társadalmi párbeszéd fenntartásának szükségességét, mégsem ennek megfelelően cselekednek. Bírálta, hogy felszámolták az Országos Érdekegyeztető Tanácsot (OÉT), és figyelmen kívül hagyják a munkaügyi tanácsokat, emellett egyeztetés nélkül változtattak a sztrájktörvényen vagy a munka törvénykönyvén.

Czomba Sándor államtitkár válaszában megerősítette, hogy a kormány célja a szociális párbeszéd erősítése. Közölte, hogy az OÉT nem volt alkalmas a széles körű egyeztetésre, hiszen abban zömében a versenyszféra munkaadói, valamint a közszféra szakszervezetei kaptak helyet. Hangsúlyozta: az OÉT helyébe lépő Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács szélesebb körű egyeztetést tesz lehetővé. Ma a szociális partnerekkel valódi és érdemi együttműködés valósul meg – jelentette ki.

Hatalmas sportsikernek nevezte a magyar jégkorong-válogatott a budapesti divízió I/A világbajnokságon elért bronzérmét Soltész Miklós szociálpolitikáért felelős államtitkár hétfőn Országgyűlésben, ahol napirend előtt szó volt még a felsőoktatásról, a Föld napjáról, a vízi erőművekről és a rezsicsökkentésről is.

Soltész Miklós: hatalmas siker a magyar jégkorong-válogatott eredménye

Soltész Miklós, szociálpolitikáért felelős államtitkár a magyar jégkorong-válogatottnak a budapesti divízió I/A világbajnokságon elért eredményét méltatta a kormány nevében, szerinte hatalmas sportsiker a bronzérem, de ugyanilyen siker a rendezés, és a szurkolókat is nagy dicséret illeti. Az államtitkár köszönetet mondott a csapatnak, azoknak akik lehetővé tették a világbajnokság megrendezését, valamint az adófizetőknek is, akik a társasági adón keresztül támogatják a jégkorongot és másik négy látványcsapatsportágat.

Reagálásában minden frakció gratulált a jégkoron-válogatottnak. Varga László MSZP-s képviselő hozzátette, remélik, hogy legközelebb sikerül a feljutás a világ legjobb tizenhat csapata közé.

Vona Gábor, Jobbik frakcióvezetője szintén köszönetet mondott a szurkolóknak és rendezőknek, ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt időszakban határozottabb sportdiplomáciai fellépésre lett volna szükség, például a magyar-román zártkapus válogatott labdarúgó mérkőzés esetében, ahol annyit el lehetett volna érni, hogy a hölgyek és a gyerekek bemehessenek a stadionba.
 

A KDNP részéről Stágel Bence azt mondta: az eredmény azt bizonyítja, hogy fontos minél több forrást biztosítani a látványsportágak számára. Cser-Palkovics András fideszes képviselő pedig a kiemelkedő jégkorong-utánpótlást és fantasztikus szurkolást emelte ki.

Az MSZP ötpontos felsőoktatási programot javasol 

Mesterházy Attila, az MSZP frakcióvezetője pártja ötpontos felsőoktatási programját ismertette, amelyet törvényjavaslatként benyújtanak az Országgyűlésnek. Eszerint 2014 szeptemberétől az új beiratkozóknak tandíjmentes lenne a felsőoktatás, a hallgatók számára átlagosan 25 százalékkal csökkenne a költségtérítés, szociális és tanulmányi ösztöndíjat, valamint igazi megoldást nyújtó diákhitelt vezetnének be, nyelvoktatási programot hirdetnének és eltörölnék a röghöz kötést. Az ellenzéki politikus arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt két évben 45 ezer fővel csökkent a felsőoktatási intézményekbe jelentkezők száma, aminek nem demográfiai okai vannak, hanem egyszerűen drágább lett a felsőoktatás.
 

Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára azt válaszolta: nem csak azt kell nézni, hányan jelentkeznek a felsőoktatásba, az is fontos, hogy gyakorlati jellegű szakképzést is erősítsék. Az oktatás ügyét a gazdaság egésze szempontjából célszerű nézni – tette hozzá.

A KDNP a Föld napjáról emlékezett meg 

Nagy Andor, KDNP-s képviselő a Föld Napja alkalmából arról beszélt, hogy ezen a napon szerte a világon egy milliárd ember vesz részt a Föld megmentésével kapcsolatos akciókon és Magyarországon is számos rendezvényt tartanak. Megjegyezte: nem éppen szívmelengető látvány, hogy eközben a Kossuth téren, a Parlamentnél talán az összes fát kivágták. Mint mondta, tudja, hogy a kivágott fák többszörösét ültetik majd vissza, és az autóforgalom is megszűnik megújult téren, de ez „akkor sem egy szép látvány”.

Budai Gyula államtitkár válaszában a Föld napja alkalmából a Körös-ér tájvédelmi körzet létrehozásáról és a délvidéki földikutya faj megmentéséről beszélt.

A Jobbik vízi erőművek építését javasolja a Dunán és a Tiszán  

Vona Gábor, a Jobbik frakcióvezetője pártja vízgazdálkodással kapcsolatos javaslatait ismertette. Eszerint a Dunán kettő-három vízi erőművet építenének, Fajsznál, Adonynál és a Duna felső szakaszán, a Tiszán pedig Csongrádnál duzzasztóművet hoznának létre. Emellett kezdeményezik, hogy épüljön meg a Duna-Tisza csatorna is. A frakcióvezető szerint a bős-nagymarosi erőmű óta a magyarországi vízerőművek ügye tabutéma lett, pedig ideje lenne újragondolni ezt a kérdést, mert Magyarország az országon átfolyó vizek csupán 5 százalékát hasznosítja. Úgy vélte, ezek a beruházások természeti értékteremtésre is képesek lennének, valamint a turizmus és az építőipar fejlesztésére is hatással lehetnének.

Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára szerint egy nagy dunai erőmű megépítése szakmailag nem állja meg a helyét, ugyanakkor a tiszai csongrádi erőmű megépítését, illetve a kisebb vizeken minierőművek telepítését szakmailag indokoltnak tartotta.

Fidesz: folytatódik a rezsicsökkentés

Németh Szilárd fideszes képviselő arról beszélt, Fidesz-KDNP-frakció a rezsicsökkentés folytatásáról tárgyalt. Mint mondta, a 10 százalékos csökkentés történelmi léptékű, mert nem volt ilyenre példa az elmúlt negyven évben, és nem közpénz terhére valósítják meg, hanem a „szolgáltatók extraprofitja bánja”. Ugyanakkor szerinte a szolgáltatók és a szolgáltatókat biztató politikai erők nyíltan támadják a rezsicsökkentést, így a „Bajnai-Gyurcsány tandem” azt nyilatkozta, hogy ha lehetőségük lesz, akkor megszüntetik a rezsicsökkentést. A „galád támadás csimborasszójának” tartotta, hogy Szitka Péter, Kazincbarcika polgármestere a rezsicsökkentésre hivatkozva arra bíztatta a szolgáltatót, hogy zárja el a vizet több órára.   

Fónagy János államtitkár arról beszélt, hogy egy kétgyermekes, 100nm-es házban lakó család esetében 54 ezer forinttal, egy átlagos társasházi lakás esetén 42 ezer forinttal lesz kevesebb a rezsi egy év alatt a csökkentés miatt.