Az Országgyűlés hétfői ülésnapja végén kivételes sürgős eljárással tárgyalta meg az információs önrendelkezési jogról és szabadságról szóló törvénymódosítást, majd megtartották az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény módosításának általános vitáját.

Vita az információs szabadságról szóló törvény módosításáról

A jövőre életbe lépő új polgári törvénykönyvből (Ptk.) kimaradt úgynevezett üvegzsebszabályokat is tartalmazza az információs önrendelkezési jogról és szabadságról szóló törvénymódosítás – mondta az előterjesztők nevében a fideszes Vas Imre hétfőn, a kivételes sürgős eljárással tárgyalt javaslat összevont általános és részletes vitájában.

A kormánypárti politikus hangsúlyozta, a törvényjavaslat a közérdekből nyilvános adatok esetében a célhoz kötött adatkezelés alapelvét érvényesíti, mivel vannak olyan „visszaélésszerű adatigénylések”, amelyek ellehetetlenítik egy-egy szerv működését.

Répássy Róbert igazságügyi államtitkár elmondta, a kormány a törvényjavaslat vasárnapi benyújtása óta még nem tárgyalta azt, annak támogatását azonban megelőlegezi. Mint mondta, az ellenzéki pártok „hisztérikusan reagáltak” arra, hogy a Ptk. nem tartalmazza az üvegzsebszabályokat, így most abban reménykedik, hogy ők is megszavazzák a jelenleg hatályos szabályok új helyen történő megfogalmazását.

A szocialista Bárándy Gergely felszólalásában úgy fogalmazott, a változtatásnak egyetlen oka, hogy a kormánynak ne kelljen kiadnia a trafikpályázatok dokumentációit. „Teljesen hülyének ne nézzenek minket” – fogalmazott, hozzátéve: a kabinet szégyenteljes dolgot művelt, a nyilvánosság pedig a törvényjavaslat ellenére megtudja majd az igazságot.

Az LMP nevében függetlenként felszólaló Schiffer András szerint a „szokásos fideszes cinizmus” lenyomata a javaslat. Mint mondta, 2014 után is lesz átláthatóság, mert az a kormány meg fog bukni, amelyik így takarja el a közpénzek elfolyását. Hangsúlyozta: amellett, hogy dogmatikailag is hibás a javaslat, az alaptörvényt is sérti.

Karácsony Gergely (független) közölte, azt gondolta, hogy „Monty Python Száguldó Cirkuszát” hallgatja, de ez a valóság, és ilyen „pofátlan” eljárást még nem látott. Hozzátette: a trafiktörvény után ennek a módosításnak a benyújtása az elmúlt három év „legalja”.

Apáti István (Jobbik) feltette a kérdést: mennyiben lettek különbek a fideszesek ezzel a javaslattal azoktól, akik ellen kétharmaddal nyertek? Szerinte maffiaszerűen működik az állam, és most megpróbálják a nyomokat eltüntetni.

Répássy Róbert államtitkár szerint a javaslat tartalmazza a sokak által követelt üvegzsebszabályokat, és nincs szó arról, hogy a közérdekű adatok kikérését megakadályozzák.

A lovasok miatt módosítanák az erdőtörvényt

A lovasok miatt módosítaná Horváth László fideszes képviselő az erdőtörvényt. Elmondása szerint a természetvédelmi mozgás szempontjából a törvény nem tesz különbséget a ló és a krosszmotor között, mindegyik mozgása tiltott, illetve csak kijelölt úton haladhat, viszont kijelölt út nincs. Javaslatával a lovasok szabadon mozoghatnának az erdőben minimális, indokolt mértékű korlátozás mellett.

Tóth József (Fidesz) szerint a lovas turizmusban érintettek helyzetén segítenek ezzel. Jámbor Nándor (Jobbik) és Lengyel Szilvia (független) szintén támogatásáról biztosította az előterjesztőt. Pál Béla (MSZP) szerint azért tartózkodtak a bizottsági ülésen, mert szerintük több helyen is pontosításra szorul a javaslat. Hozzátette: ebben a csomagban kellene szabályozni a krosszmotorosokkal kapcsolatos kérdéseket is.

A felszólalás után a levezető elnök lezárta az általános vitát.    

Napirend után a rezsicsökkentésről

Napirend utáni felszólalóként Horváth László (Fidesz) a rezsicsökkentéssel kapcsolatban arról beszélt, hogy a Mátrai Erőmű német tulajdonosai úgy döntöttek: „kisöprik” a kasszát.

Ezt követően az elnöklő Balczó Zoltán lezárta az ülésnapot, a képviselők kedd reggel 9 órakor folytatják a munkát.

Határozathozatalokkal folytatódott az országgyűlés hétfői ülése, ennek során szavaztak az agrárkamarai törvény módosításáról, a rezsicsökkentésről és Viviane Reding uniós biztos Tobin-ügyben tanúsított fellépésnek elítéléséről.

Határozatban ítélte el a Ház Viviane Reding fellépését

Az Országgyűlés elfogadta azt a határozati javaslatot, amellyel a képviselők elfogadhatatlannak nevezik Viviane Reding, az Európai Unió jogi biztosának Tobin-ügyben tett nyilatkozatait. A Ház 277 igen szavazattal, 53 nem ellenében és 7 tartózkodás mellett döntött az alkotmányügyi bizottság előterjesztésének elfogadásáról.

Az Országgyűlés határozatával elismerte az ír hatóságok együttműködési készségét, valamint az ír igazságügyi miniszter elkötelezettségét a 2000-ben Leányfalun két gyermeket elgázoló ír férfi ügyének megoldására.

Ezzel egy időben ugyanakkor elfogadhatatlannak nevezték, hogy egy jogerősen elítélt ember elkerülje cselekményének büntetőjogi következményeit a „szabadság, biztonság és igazságosság” térségeként jellemzett Európai Unióban azáltal, hogy az állampolgársága szerinti tagállam nem hajtja végre egy másik uniós ország jogerős bírósági ítéletét.

Lazítottak az agrárkamarán belüli összeférhetetlenségi szabályokon

A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara a jövőben területi szervezeteinek elnökei közül is választhat országos elnököt, illetve alelnököt, miután az Országgyűlés eltörölte az ezt tiltó összeférhetetlenségi szabályt. A parlament kormánypárti képviselők indítványára 244 igen szavazattal, száz nem ellenében döntött így, fenntartva ugyanakkor, hogy az országos főtitkári tisztségét továbbra sem töltheti be a kamara megyei elnöke.

A változtatást kezdeményezők indoklásukban arra hivatkoztak, a kamara megyei és az országos szervezete egymással szorosan együttműködik, közöttük nincs olyan érdekellentét, amely alátámasztaná a megyei elnökök országos szerepvállalásának korlátozását, ráadásul ilyen szabályozást a gazdasági kamaráknál sem alkalmaznak. A javaslatra az ellenzékieken kívül négy kormánypárti politikus – köztük Ángyán József korábbi agrárállamtitkár – is nemmel szavazott.

Törvényben rögzítették a rezsicsökkentést

Törvényben rögzítette a parlament a rezsicsökkentést: az elfogadott jogszabály a földgáz, az áram és a távhő árának január 1-jén már megvalósult csökkentése mellett előírja a víz- és a szemétszállítási díjak tízszázalékos csökkentését is július 1-jével.

A fideszes Németh Szilárd és Ékes József javaslatára elfogadott törvény alapján a díjcsökkentést kötelező feltüntetni a számlán. Ha ez elmarad – és a fogyasztóvédelmi hatóság megállapítja a szerződésszegést –, a szolgáltatónak tízezer forint kötbért kell fizetnie a fogyasztónak.

A jogszabály értelmében a víz- és csatornadíjak a januári összeghez képest csökkennek tíz százalékkal, míg a szemétszállításért –- 2014. december 31-éig – a tavaly áprilisi ár legfeljebb 4,2 százalékkal megemelt összegének 90 százalékát kérhetik el a szolgáltatók.

A törvény felhatalmazást ad a kormánynak arra, hogy rendeletben állapítsa meg az ügyfélszolgálatok elhelyezésére és működtetésére vonatkozó részletes szabályokat, a szakminisztereknek pedig arra, hogy meghatározzák azt a számlaképet, amelyet a víziközmű-szolgáltatók használhatnak.