Tizenhét pénzügyi tárgyú törvény módosult. Állami készfizető kezesség. Visszakerülnek a megyeszékhelyekhez a megyei múzeumok és könyvtárak. Érkezik a hulladéklerakási járulék. Módosított akkreditálás. Beszámolt az Akadémia. Íme a legújabb, hétfőn elfogadott törvények.
kdnp.hu – Bartha Szabó József
Tizenhét pénzügyi tárgyú törvény módosult
Elolvasni sem könnyű „az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvények” 125 paragrafusát. Tizenhét pénzügyi tárgyú törvényt módosítanak, melyek közül a biztosítási törvény és a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási törvény módosítása érinti leginkább közvetlenül a fogyasztókat.
Az uniós „Gender” irányelv megtiltja, hogy a 2012. december 21. után kötött szerződésekben a biztosítók különbségeket tegyenek a díjakban női és férfi ügyfeleik között. Az új szabály jóvoltából a nők, akik - a hosszabb életük miatt – eddig olcsóbban köthettek életbiztosítást, a jelzett időponttól drágábban tehetik meg azt, a férfiaknak viszont olcsóbb lesz. Mindez – elvileg – a nők negatív nemi diszkriminációjának megszüntetését szolgálja.
A belső árazásban, a tartalékképzésben, a viszontbiztosításban, a reklámban, továbbá a kockázatok elbírálásában viszont továbbra is különbséget tehetnek a két nem között a biztosítók.
Az egyenlő bánásmód és esélyegyenlőségről szóló törvénybe is átvezetésre került a nemi diszkrimináció tilalma. Ez a jogszabály kimondja, hogy a terhességgel és anyasággal kapcsolatos szolgáltatások nem emelhetik a biztosítási díjat.
A kötelező gépjármű felelősségbiztosítási törvény módosításának célja a díjhirdetési rendszer korszerűsítése, amely szerint a jövőben a biztosító évente többször is hirdethet díjat, ezáltal az ügyfelek mindig a számukra aktuálisan legjobb ajánlatok közül választhatnak. Aki egy évre leszerződik a biztosítójával, annak a díja egy évig nem változik. Ellenben ha az egy év lejártakor nem szerződik át másik biztosítóhoz, akkor az éppen aktuális díjjal folytatódik – újabb egy évre – a szerződés.
Megváltozik a díjhirdetés módja is: az eddigi bonyolult és költséges, két országos napilapban történő megjelentetés helyett a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete és a Magyar Biztosítók Szövetsége, illetve az adott biztosító honlapján kell a díjat hirdetni elektronikus úton.
Az autósok a jövőben „kártörténeti rendszerazonosító számot” kapnak. A nyilvántartó ezen tartja számon a károkat. A z autósok a jövőben „kártörténeti rendszerazonosító számot” kapnak. A nyilvántartó ezen tartja számon a károkat.
A tőkepiacról szóló törvénybe bekerült - új fogalomként - a kiemelt információ. A befektetőnek tájékoztatást kell kapnia az értékpapírokhoz fűződő jogokról, valamint az adott értékpapírba történő befektetés kockázatairól is. Az új szabályok eredményesen segíthetik a befektetőket abban, hogy a befektetés előtt hatékonyabban elemezzék az értékpapírokkal járó lehetőségeket és kockázatokat.
A külföldi vállalkozások magyarországi fióktelepeiről szóló törvény kiegészült azzal, hogy a fióktelep jogképes, a saját cégneve alatt jogokat szerezhet, kötelezettségeket vállalhat. Ezek keretében vagyont szerezhet, szerződést köthet, pert indíthat, és maga is perelhető. A jogi fogalomrendszerben ezt hívják jogi személyiséggel felruházott szervezetnek.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvény módosítása kötelezően bevezeti bizonyos intézményi körben az elektronikus kapcsolattartást, és bővíti a felügyelet elnökének rendeletalkotási lehetőségét. Biztosítja továbbá, hogy a bejelentési és közzétételi kötelezettség, valamint a fedezetlen shortügyletekre vonatkozó korlátozások megsértése esetén a felügyelet eljárást indíthasson.
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény módosítása egyértelműsíti a javadalmazási politikára vonatkozó előírásait, bevezeti a pénzforgalmi fióktelepek változó díjfizetési kötelezettségét, illetve a banktitok kiadhatóságát a könyvvizsgálói kamarai fegyelmi eljárásokban.
Módosították a lakás-takarékpénztárakról, a Magyarország gazdasági stabilitásáról, a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról, valamint a fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló törvényeket is.
+
Az Országgyűlés a pénzügyi tárgyú törvények módosítását 261 igen szavazattal 47 tartózkodás kíséretében elfogadta. Az MSZP egységesen ellene voksolt. Meglepetésre a Fidesz padsoraiból Győrffy Balázs és dr. György István is velük tartott. A Jobbik és a szocialistáktól „elfüggetlenedett” képviselők tartózkodtak.
Állami készfizető kezesség
Döntöttek a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról (Eximbank) és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról (Mehib) szóló 1994. évi XLII. törvény módosításáról is. A javaslat az állami készfizető kezességgel történő hatékony forrásbevonásához, valamint a Export-Import Bank Részvénytársaság és a Magyar Exporthitel Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság költségvetési tevékenységének biztosítéki hátterét rendezi. Az előírások egyszerűsítésével hatékonyabban vonhatnak be állami forrásokat.
+
Az Országgyűlés a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény módosítását 43 nem, 9 tartózkodás kíséretében elfogadta. Ellene voksolt az MSZP és a Gyurcsány nevével fémjelzett csapat zöme, s velük tartott a Fideszből Vincze László is.
Visszakerülnek a megyeszékhelyekhez a megyei múzeumok és könyvtárak
A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosításának célja a társadalmi jólét és a fenntartható fejlődés biztosítása, az egész életen át tartó tanulás elősegítése, az életminőség javítása. Rendelkezik a kulturális örökség helyi és országos védelme érdekében a kulturális javak gyarapításának, megőrzésének, tudományos feldolgozásának, a jövő nemzedékek számára történő átörökítésének és társadalmi hasznosításának általános teendőiről. Szabályozza a muzeális intézmények tevékenységével és feladatellátásával, valamint a közgyűjteményekben őrzött kulturális javak hozzáférésével kapcsolatos kérdéseket.
A törvénymódosítás révén 2013. január 1-jétől a megyei könyvtárak, valamint a megyeszékhelyeken lévő múzeumok és ott működő tagintézményeik a feladat ellátásához rendelkezésre álló személyi, tárgyi és pénzügyi feltételek egyidejű átadásával a megyeszékhelyek fenntartásába kerülnek. Azok a nem megyeszékhely megyei jogú város területén lévő muzeális intézmények, amelyek 2012. december 31-én a megyei múzeumi szervezetek tagintézményeként működtek, jövőre a székhely szerint illetékes települési önkormányzatok fenntartásába kerülnek. Törvénymódosítás a közművelődési területet is érinti, eszerint a megyei közművelődési szakmai tanácsadás, szolgáltatás a kultúráért felelős miniszter irányítása alá kerül.
+
Az Országgyűlés a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosítását 244 igen szavazattal, 46 nem, 295 igen szavazattal, 53 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta. A Fideszből négyen is (dr. Selmeczi Gabriella, dr. Szűcs Lajos, Vincze László, Wintermantel Zsolt) a Jobbikhoz csatlakozva, nemmel voksoltak.
Beszámolt az Akadémia
Nem ütközött lényeges ellenállásba a Magyar Tudományos Akadémia 2009-2010-es munkájáról és a magyar tudomány helyzetéről szóló beszámoló. Az MTA elnöke kétévente köteles beszámolni az Országgyűlésnek az Akadémia munkájáról, valamint a magyar tudomány általános helyzetéről. E beszámolók célja, hogy reális képet nyújtsanak a politikai döntéshozók számára a magyarországi kutatás és fejlesztés feltételrendszeréről, eredményeiről, valamint a tudományművelés és a tudomány diszciplináris tendenciáinak főbb irányairól.
A Magyar Tudományos Akadémia 2009-ben 37,6 milliárd forintos, míg 2010-ben 35,5 milliárd forintos költségvetési támogatást kapott – derül ki a köztestületet valamint kutatóhálózatot is fenntartó intézmény jelentéséből, (szövege: PDF).
A kutatóhálózatban 2010-ben csaknem négyezer-ötszázan dolgoztak. A jelentésben az is olvasható, hogy a hazai kutatóintézményekben 2002 és 2011 között egyesül az akadémiai kutatóhálózatban nem volt lehetőség a kutatási infrastruktúra jelentős fejlesztésére. A gépek és a berendezések használhatósági foka 2003 óta folyamatosan csökken, 2010-ben mindössze 15-20 százalékos volt. Ennek ellenére a kutatóhálózat publikációs teljesítménye 2009-ről 2010-re emelkedett, ekkor mintegy 7250 cikk jelent meg magyar szerző részvételével.
A magyar kutatók itthon tartására, valamint a már külföldön dolgozók hazacsábítására 2009-ben indult el az Akadémia Lendület-programja. Az első évben öt, míg a másodikban hét fiatal tudós kapott lehetőséget arra, hogy Magyarországon alakítson kutatócsoportot.
A beszámoló szerint az MTA fontos közfeladatoknak is eleget tesz: a 2010-ben bekövetkezett kolontári vörösiszap-katasztrófa után kutatói azonnal támogatást nyújtottak a kormány számára. A jelentés beszámol még az Akadémia terveiről, valamint a 2009-es és 2010-es év magyar tudományos sikereiről is.
+
Az Országgyűlés a beszámolót 328 igen szavazattal 16 nem, 8 tartózkodás kíséretében elfogadta. Az LMP egységesen ellene voksolt, a szocialistáktól „elfüggetlenedett” képviselők pedig tartózkodtak.
+
A parlament határozathozatalai végén döntött arról is, hogy a Kukorelly Endre LMP-s parlamenti mandátumát megkapó Lengyel Szilvia az Országgyűlés sport- és turisztikai bizottságában is elfoglalhatja a volt ellenzéki képviselő helyét.
