Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter szokásos heti sajtótájékoztatóját tartja az Országházban 2017. május 11-én. (MTI Fotó: Koszticsák Szilárd)

A Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten elmondta: Magyarország álláspontja szerint a kvóta helytelen dolog, sikertelen ügy, a gondok megoldására a helyes válasz nem a kvóták bevezetése, ezért „semmilyen kvótát nem fogadunk el". Magyarország nem migránsok támogatására akarja költeni az adófizetők pénzét, hanem a magyar családok, fiatalok támogatására – közölte.

Hangsúlyozta: Magyarország vitatja azt az eljárást, hogy az Európai Bizottság felülírja az Európai Tanács döntését, amely szerint a befogadás csak önkéntes lehet, vagyis amelyik tagállam nem akarja, arra ne lehessen migránsok befogadását kényszeríteni. Ugyanakkor „Dávid és Góliát harca zajlik", a küzdelemben csak a visegrádi és a közép-európai országokra számíthatunk – mondta.

Lázár János fontos lépésnek nevezte, hogy elkészült a 155 kilométeres második kerítés a déli határon, ez 4,8 milliárd forintba került. Ezzel teljessé vált a határ védelme; a jogi határzár és a kerítés teljes védelmet jelent az országnak, garantálható, hogy Magyarországon nem mozoghatnak szabadon a migránsok, és illegálisan nem léphet senki az ország területére – mutatott rá.

Kifejtette: Magyarország nem tudja érvényesíteni a szisztematikus határellenőrzést, mert az többórás várakozáshoz vezethet.

Elmondta, idén, május 9-éig az illegális határátlépések száma 185 volt, a 2017-ben menedékkérelmet benyújtók száma pedig 1578. Úgy összegzett: az embercsempészek és a bevándorlók is elkerülik Magyarországot; ma Európa legbiztonságosabb országának számítunk.

A kormány álláspontja szerint azonban fel kell készülni egy migrációs válsághelyzetre, az illegális bevándorlás erősödésére. Nagy konszenzus van a társadalomban arról, hogy Magyarország ne fogadjon be, ne hívjon be migránsokat, hanem a magyar fiatalokat támogassa – jelentette ki.

A miniszter arról is beszélt, hogy a nemzeti konzultációt érő kritikák a demokrácia lényegét nem értő álláspontok, hiszen a konzultációban a demokrácia teljesedhet ki. Kiemelte: a kormányzás helyes módja, ha két választás között is kikérik az emberek véleményét egy-egy fontos ügyben. A nemzeti konzultációra még soha ennyi ember nem válaszolt, mint most, eddig 1,276 millió ember mondta el véleményét, ami „példátlan véleménynyilvánítást" jelent – mondta.

Közölte: a kormány köszöni a segítséget a nemzeti konzultációban részt vevőknek, mert egyedül nem tudja megállítani Brüsszelt, csak akkor tud hatékonyan fellépni, ha a választópolgárok folyamatosan segítik ebben.

Kitért arra, az Európai Bizottság állításokat fogalmaz meg a nemzeti konzultációval kapcsolatban, amelyet félrevezetőnek tart. Kérdés az, hogy az uniós testület vagy a magyar kormány vezeti-e félre az embereket – firtatta. Elmondta, túlzásnak tartja, hogy a kormány 1,3 millió embert félre tudna vezetni.

Lázár János szerint a bizottság azzal próbálja „a magyar választókat butítani", hogy az energiaár-liberalizáció jót fog tenni Magyarországnak. Hozzátette: ezzel ellentétes a magyar fogyasztók tapasztalata, hiszen húsz éven keresztül a liberalizált piacon felfelé mentek az árak. Helyes, ha a magyar kormány azért küzd, hogy legyen joga a gáz és az áram árának befolyásolására – közölte.

A konzultáció kvótával kapcsolatos kérdéséről azt mondta, a kötelező kvóta meghívó a bevándorlóknak. Szerinte a következő egy évben ez lesz a legnagyobb és legnehezebben áthidalható vita a magyar kormány és a bizottság között.

A miniszter kitért rá: a minap egy uniós fejlesztési dokumentum szövegébe is beletették, hogy az EU jövője azon múlik, hogy mennyi migráns jön ide, de Magyarország szerint minél kevesebbre van szükség, annál jobb, ezért vétót emelt a dokumentum ellen. A jövőben is, amikor az EU azzal próbálkozik, hogy különböző dokumentumokban legitimálják a bevándorlást, Magyarország fellép ellene – közölte.

Azt is elmondta, hogy az Egyesült Államok azt kéri: az európai NATO-tagállamok költsenek többet a védelemre és hajtsanak végre fejlesztéseket. Magyarország a NATO-kötelezettségeinek úgy tud eleget tenni, ha növeli a védelmi kiadásait és fejlesztésekbe kezd – jelentette ki. Úgy vélte, elsősorban szállítógépekre van szükség.

A miniszter kiállt amellett, hogy a külföldről finanszírozott szervezeteknek átláthatóvá kell válniuk, és hogy az a jó, ha a magyar parlament mondja meg, mennyi legyen az adó, a munkahelyteremtő támogatás Magyarországon.

Novembertől 33 ezer forintos kiegészítő pótlékot kapnak a védőnők – jelentette be a Miniszterelnökséget vezető miniszter. A pótlékot 2018-ban is megkapják a védőnők.

Hozzátette: ezzel párhuzamosan megkezdik a nemzeti védőnői hálózat előkészítését, mert azt szeretnék, hogy a védőnői szolgálat egységes feltételekkel működjön 2018-tól.

Elmondta, az ötezerből mintegy ezer védőnő fordult a kormány tagjaihoz bérük rendezése érdekében.

Kérdésre közölte: szerinte az állami egészségügyi rendszerben lenne a védőnői hálózat helye és érdemes lenne egy országos hálózattá szervezni, a védőnői szolgálatnak a háziorvosi ellátórendszerrel szorosabb együttműködésben az egészségügyi rendszer egyik pilléreként kellene működnie. Jelenleg az önkormányzatok felügyelete alatt vannak a védőnők – jegyezte meg.

Hozzátette: döntés még nincs, még a védőnőkkel és az önkormányzatokkal sem egyeztettek.

A miniszter megerősítette, hogy a mentőszolgálat dolgozóinak bére 2018-tól az új életpálya keretében 10 százalékkal emelkedik. Hozzátette: míg 2010-ben 22,5 milliárd forintot fordítottak, jövőre 39,7 milliárd forintot fordítanak a mentősökre.

Beszámolt arról is, hogy a 2018-as költségvetést május 24-én tárgyalja újból a kormány, a törvényjavaslatot június 15-ig fogadhatja el az Országgyűlés. Azt mondta, a jövő évi büdzsé a munkából élők költségvetése lesz. A költségvetés számait ismertetve azt mondta, a hiány 2,4 százalék lehet, ami azt jelenti „a magyar közpénzügyek rendben vannak, ami cáfolata a korrupciónak, mert hogyha a pénzt ellopnák, akkor üres lenne a költségvetés".

A gyorsuló építőiparral kapcsolatban elmondta, 2016 első negyedévében ötezer, most 10 ezer lakásra adtak ki építési engedélyt, a családi otthonteremtési kedvezményt (csok) 42 ezer család vette igénybe 102 milliárd forintos nagyságrendben.

A gödi Topház Speciális Otthonról azt mondta, a kormánynak a szülőket kell segíteni. Egy szülőt nem érdekel az államtitkár véleménye és a „sorosgyörgyözés" sem, az érdekli, hogy a gyereke milyen körülmények között van – fogalmazott.

Lázár János közölte: büntetőfeljelentést tett a legfőbb ügyésznél ismeretlen tettes ellen Welt 2000 kft. 2003-2009 közötti tevékenysége miatt. Az állam ugyanis ide szervezte ki egy olyan informatikai rendszer működését, amely az uniós források pályáztatásával és szétosztásával foglalkozott – idézte fel. Mint mondta, az Európai Bizottság szerint az állam törvénytelenül szervezte meg ezt a privatizációt. Akik ebben az ügyben érintettek, azok a Gyurcsány-család cégében, az Altusnál vezető pozíciókat kaptak – fűzte hozzá.

Mint mondta, Altusz Kristóf, a Külgazdasági és Külügyminisztérium helyettes államtitkára tárgyalásokat folytat a Magyarországon működő külföldi egyetemek ügyében, már Thaifölddel, Malajziával és Kínával egyeztetett, ezek az országok technikai ügyként kezelik a helyzetet és együttműködésükről biztosították a kormányt. Orbán Viktor miniszterelnök is aláír egy ezzel kapcsolatos szerződést kínai útja során – közölte.

Megjegyezte: megnyitják a külföldi anyakönyvezés lehetőségét, a konzulok feladata lesz a követségeken az anyakönyvezés.

A nyugdíjemelésre vonatkozó kérdésre elmondta: leghamarabb ősszel kerülhet napirendre, a mérlegelésnél majd az akkori számokat kell figyelembe venni.