Áder János Magyarország köztársasági elnöke

A képviselők ma két jelölt közül választották meg Magyarország következő köztársasági elnökét: a Fidesz-KDNP Áder János jelenlegi államfőt ajánlotta, míg az ellenzék a Jobbik kivételével Majtényi László volt ombudsmant támogatta. A szavazás első fordulója eredménytelen lett, majd a második fordulón az Országgyűlés újabb öt évre köztársasági elnökké választotta Áder Jánost, aki 131 szavazatot kapott a titkos voksoláson, Majtényi Lászlóra 39-en szavaztak.

kdnp.hu – MTI


Orbán Viktor miniszterelnök és Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes az Országgyűlés plenáris ülésén 2017. március 13-án. Ezen a napon államfőt választanak a képviselők. (MTI Fotó: Koszticsák Szilárd)


Napirend előtt
   
KDNP: tisztelet és köszönet a bátraknak!

Hoffmann Rózsa, a KDNP képviselője az 1948-as forradalom és szabadságharc kapcsán azt mondta: tisztelet és köszönet a bátraknak, akik életüket áldozták a magyar szabadságért. Hozzátette, Magyarországon egy emberöltő óta szabadság van, de újra és újra meg kell küzdeni azért, hogy önállóan dönthessünk sorkérdéseinkben. Hangsúlyozta: az országgyűlési képviselők egyik legmagasztosabb feladata és küldetése, hogy szabadon, idegen hatalmak diktátumától mentesen államfőt válasszanak, aki az összes magyar embert képviseli.

Rétvári Bence államtitkár arról beszél: saját jövőnket ma is a nekünk kell alakítanunk, ahogyan 1848-ban, úgy ma sem lehet hagyni, hogy bárki döntsön helyettünk. Hozzátette: fontos a saját kultúránk, közösségünk erősítése, hogy Európa a nemzetek és ne a nemzetiségek Európája legyen.


Fidesz: a balliberálisok Soros, a Jobbik a Simicska család hálójában


Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője napirend előtt felszólal az Országgyűlés plenáris ülésén 2017. március 13-án. (MTI Fotó: Máthé Zoltán)

Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője azt mondta: miközben a magyar parlament államfőt választ, végre kiderült, hogy ki milyen érdekek szerint politizál, hiszen a teljes balliberális ellenzék Majtényi László mögött sorakozott fel, vagyis a Soros György által képviselt politikát akarják megvalósítani. Hozzátette: az is kiderült, hogy a Jobbik pedig „Simicska Lajos által döntően befolyásolt párt", hiszen az „ismert oligarcha fia" közölte, hogy ők a Jobbik győzelmét várják a következő választáson. „Tiszta víz van a pohárban: balliberális ellenzék, Soros György, Jobbik, Simicska család, mi a magunk szerény módján megpróbáljuk a magyar népet képviselni" – fogalmazott. Dömötör Csaba államtitkár úgy fogalmazott: „a külföldi spekulánsok és a belföldi szánkós oligarchák" mindent megtesznek, hogy gáncsolják a kormányt, de Brüsszel irányából is sok „nyílvessző érkezik" a  bevándorláspolitika, az adópolitika és az energiaárak ügyében is. Hozzátette: remélik, hogy a nemzeti konzultáción a magyar állampolgárok megerősítik a kormányt abban, hogy kiálljon a nemzeti függetlenség mellett.


Áder János köztársasági elnök és felesége, Herczegh Anita érkezik az Országgyűlés plenáris ülésére 2017. március 13-án. (MTI Fotó: Koszticsák Szilárd)

Jelölés

Kövér László házelnök ismertetése szerint a házbizottság pénteki ülésén tájékoztatást kaptak a frakciók, hogy az MSZP- és az LMP-frakció, valamint tíz független képviselő 43 támogató aláírás benyújtásával Majtényi Lászlót jelölte köztársasági elnöknek. A Fidesz és a KDNP 131 országgyűlési képviselője Áder Jánost jelölte köztársasági elnöknek – tette hozzá.


Schmitt Pál volt köztársasági elnök, Boross Péter volt miniszterelnök és Mádl Dalma, Mádl Ferenc néhai köztársasági elnök özvegye az Országgyűlés plenáris ülése szünetében 2017. március 13-án. (MTI Fotó: Máthé Zoltán)

A házelnök köszöntötte Mádl Dalmát, Mádl Ferenc köztársasági elnök özvegyét, Schmitt Pál volt köztársasági elnököt, továbbá valamennyi volt és jelenlegi tisztségviselőt, illetve a magyarországi és a határon túli történelmi egyházak vezetőjét, a külhoni magyar közösségek vezetőit, a diplomáciai testület tagjait, az Európai Parlament magyar képviselőit.

Majtényi László életrajza

Kövér László elmondta, Majtényi László 1950. november 30-án született Budapesten. Jogi diplomáját az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Állam- és Jogtudományi Karán szerezte meg 1975-ben, 1992-ben védte meg kandidátusi értekezését. Pályafutása során folyamatosan több egyetemen is oktatott, 2010-től a Magyar Tudományos Akadémia doktora, 2012 óta egyetemi tanár.

Pályáját a Mahartnál kezdte, az 1990-es években az Alkotmánybíróság munkáját segítette. 1995-ben választotta az Országgyűlés adatvédelmi biztossá, a tisztséget hat éven át töltötte be. 2003-as alapításától az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet elnöke. 2008-tól másfél éven át volt az Országos Rádió és Televízió Testület elnöke.   


Majtényi László, az Eötvös Károly Intézet elnöke, alkotmányjogász, az ellenzéki pártok (LMP, MSZP, Együtt, Párbeszéd) államfőjelöltje beszédet mond az Országgyűlés plenáris ülésén 2017. március 13-án. Mögötte Kövér László házelnök. (MTI Fotó: Koszticsák Szilárd)

Majtényi László: helyre kell állítani a köztársaságot

Helyre kell állítani a köztársaságot, amelyben intézmények biztosítják alkotmányos jogainkat, és vissza kell térni az 1989-es, 1990-es alkotmányos mozgalom értékeihez, vagyis a parlamenti demokráciához – hangoztatta Majtényi László, a baloldali ellenzék által támogatott köztársaságielnök-jelölt. A volt ombudsman az elnökválasztás előtt elmondott beszédében hangsúlyozta: olyan alkotmányt tart szükségesnek, amelyet népszavazás erősít meg, amely kifejezi a társadalom vitában álló csoportjainak közös értékeit, és békét teremt. Kijelentette azt is, szabad és szolidáris Magyarországot szeretne, eszménye a minél kevesebb állam és a minél több szolidaritás. Majtényi László jelezte, az eddig államfők közül Göncz Árpádot és Sólyom Lászlót tekinti mintának, akik példát mutattak személyes autonómiából. Közölte: élne azzal a lehetőséggel, hogy a köztársasági elnök törvényjavaslatokat terjeszthet a Ház elé.


Áder János életrajza

Kövér László közölte: Áder János 1959. május 9-én született Csornán, a család első gyermekeként. 1983-ban végzett, cum laude minősítéssel az ELTE jogi karán.

Mint mondta, Áder János rendszerváltoztató politikusaink egyike, részt vett az 1987-es lakiteleki találkozón, majd az 1989-es ellenzéki és nemzeti kerekasztal-tárgyalásokon, ahol fontos szerepe volt a demokratikus választási rendszer kidolgozásában.

Szülővárosában, Csornán háromszor választották újra egyéni országgyűlési képviselőnek, 1998 és 2002 között az Országgyűlés elnöke volt, 2009-től európai parlamenti képviselő.

Áder Jánost 2012. május 2-án választotta meg az Országgyűlés Magyarország ötödik köztársasági elnökének.

Feleségével, Herczegh Anitával 32 éve házasok, négy gyermekük született.


Áder János köztársasági elnök és felesége, Herczegh Anita az Országgyűlés plenáris ülésén 2017. március 13-án. (MTI Fotó: Máthé Zoltán)


Áder János: tegyük életünk központi kérdésévé a teljesítményt!

Az elmúlt öt év megerősítette Áder Jánost abban, hogy életünk központi kérdésévé kell tenni a teljesítményt.

Az államfő számot adott az eltelt öt esztendőben végzett munkájáról.


Áder János köztársasági elnök beszél az Országgyűlés plenáris ülésén 2017. március 13-án. (MTI Fotó: Koszticsák Szilárd)

Felidézte, hogy 2012-ben azt ígérte, államfőként mindig a magyar érdekek és értékek szószólója lesz.

Kitért arra is, hogy eddigi elnöki munkájában kiemelt helyen szerepelt a jövő generációk iránti felelősség, hiszen „épített és természeti környezetünkért viselt felelősségünk közös".

Azt mondta: az öt éve is vallott értékek alapján kívánja az államfői munkát végezni.

Áder János beszédében köszönetet mondott Majtényi Lászlónak, hogy vállalta a megmérettetést.


Áder János köztársasági elnök beszél az Országgyűlés plenáris ülésén 2017. március 13-án. (MTI Fotó: Koszticsák Szilárd)

Megkezdődött a titkos szavazás

Kövér László elmondta, az alaptörvény szerint a köztársaságielnök-választáskor az első szavazáson az lesz a megválasztott államfő, aki az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatát megkapta.

Ha az első szavazás eredménytelen volt, második szavazást kell tartani. A második szavazáson megválasztott köztársasági elnök az, aki - tekintett nélkül a szavazásban részt vevők számára –, a legtöbb érvényes szavazatot kapta.

Ha a második szavazás is eredménytelen, ismételt jelölés alapján új választást kell tartani.

Kövér László emlékeztetett arra, hogy az Országgyűlés a köztársasági elnököt titkos szavazással öt évre választja.


Parnó László, az Országgyűlés terembiztosi szolgálatának vezetője a szavazóurnával az Országgyűlés plenáris ülésén 2017. március 13-án. (MTI Fotó: Koszticsák Szilárd)


Eredménytelen az első forduló

Eredménytelen lett az államfőválasztás első fordulója hétfőn az Országgyűlésben, mert egyik jelölt sem kapta meg a megválasztáshoz szükséges kétharmados támogatást. A második szavazás után az lesz a köztársasági elnök a két jelölt Áder János és Majtényi László közül, aki a legtöbb voksot kapta.

Kövér László házelnök a plénum előtt bejelentette: 175 képviselő adta le voksát. Áder János 131, Majtényi László 44 szavazatot kapott.

A szavazás érvényes volt, de eredménytelen lett, ezért második fordulót tartanak közölte a házelnök, aki egy óra 20 perc szünetet rendelt el a szavazás idejére.


Újraválasztották Áder Jánost


A kormánypárti képviselők felállva tapsolják Áder János újraválasztott köztársasági elnököt az Országgyűlés plenáris ülésén 2017. március 13-án. (MTI Fotó: Máthé Zoltán)

Újabb öt évre köztársasági elnökké választotta Áder Jánost az Országgyűlés hétfőn. A Fidesz-KDNP jelöltje 131 szavazatot kapott a titkos voksoláson. A baloldali ellenzék által támogatott Majtényi László volt ombudsmanra 39-en szavaztak.


Majtényi László, az Eötvös Károly Intézet elnöke, alkotmányjogász, az ellenzéki pártok (LMP, MSZP, Együtt, Párbeszéd) államfőjelöltje gratulál Áder János újraválasztott köztársasági elnöknek az Országgyűlés plenáris ülésén 2017. március 13-án. Balra az államfő felesége, Herczegh Anita. (MTI Fotó: Máthé Zoltán)

Áder Jánost a második fordulóban választotta ismét államfővé a parlament, miután az első kör – kétharmados támogatás híján – eredménytelen volt. A második szavazáson már csak az számított, ki kap több voksot.


Orbán Viktor miniszterelnök gratulál Áder János újraválasztott köztársasági elnöknek (háttal) az Országgyűlés plenáris ülésén 2017. március 13-án. (MTI Fotó: Koszticsák Szilárd)

Az Országgyűlés a rendszerváltás óta hetedik alkalommal választott köztársasági elnököt.


Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes gratulál Áder János újraválasztott köztársasági elnöknek (k, háttal) az Országgyűlés plenáris ülésén 2017. március 13-án. A képen balra Herczegh Anita, az államfő felesége, jobbra Orbán Viktor miniszterelnök és Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője. (MTI Fotó: Koszticsák Szilárd)




Kérdések

Fidesz: előrelépés a magyar-szlovák kapcsolatokban


Hörcsik Richárd (Fidesz) a magyar és szlovák kapcsolatok fejlődéséről beszélt, és kitért arra: két hete március 1-jén újabb jelentős lépés történt. Szijjártó Péter külügyminiszter és szlovák partnere aláírta a közös, határkeresztező távvezetékek létesítését – idézte fel, és a jövőbeni fejlesztésekről érdeklődött. Mikola István államtitkár közölte: Magyarország és Szlovákia között az utóbbi években állandósult az intenzív politikai párbeszéd, a minden korábbinál szorosabb és sikeresebb visegrádi együttműködés keretein belül alapvetően fontos szerepe van a konstruktív fellépésnek. Jelezte azt is: a jövőben tíz, határon átnyúló közúti kapcsolat – komp- és számos Ipoly-híd, szárazföldi kapcsolat – megvalósítását tervezik; 2019-ig új hidat építenek Komárom és Révkomárom között.

Fidesz: megfelelőek a feltételek az esetlegesen növekvő migrációs nyomás kezeléséhez?

Ágh Péter (Fidesz) szerint Magyarország eddig bizonyította, hogy képes megvédeni az országhatárt és az emberek biztonságát, de „nem dőlhetünk hátra", minden nap tenni kell azért, ez így maradjon. Azt kérdezte, felkészült-e az állomány a növekvő migrációs nyomás kezelésére. Kontrát Károly belügyi államtitkár szerint az Országgyűlés minden feltételt biztosít annak érdekében, hogy meg tudják védeni Magyarország déli határát.


Vona ügynökügyben kérdezte Orbán Viktort

Vona Gábor (Jobbik) a miniszterelnököt az ügynöklisták nyilvánosságra hozataláról kérdezte, amelyet – mondta – a Jobbik, az LMP és a Momentum Mozgalom is követel. „Tisztában vagyok azzal, hogy ön a katonaévei alatt kapcsolatba került a szolgálatokkal. Azzal is tisztában vagyok, hogy az ön családjában is volt, aki 1956-ban, a forradalom idején ügynökként dolgozott az ÁVH-nak" – mondta Orbán Viktornak, azt kérdezve tőle, hogy „mi elől menekül", van-e további titkolnivalója".

Orbán Viktor a személyét érintő felvetésre azt válaszolta: ezt már többször is megkérdezte tőle a Jobbik, mindegyik alkalommal reagált rá, ezért kénytelen Vona Gábort hazugnak nevezni, csakúgy, mint a korábbi jobbikos felszólalókat.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy a kormány megtárgyalta a Nemzeti Emlékezet Bizottságának jelentését, és úgy döntött, átadja a titkosszolgálati mágnesszalagokon tárolt adatokat az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának. A levéltár nyitott, forduljon az ott dolgozókhoz bizalommal – javasolta a Jobbik elnökének.

Viszonválaszában Vona Gábor arra szólította fel a kormányfőt, mondja ki, hogy soha nem volt ügynök, soha nem jelentett senkiről. Szerinte egyébként Orbán Viktornak és pártjának „becsípődése" az S betűs nevek, mindenről Soros György és Simicska Lajos jut az eszükbe.


Orbán Viktor miniszterelnök válaszol a Jobbik frakcióvezető-helyettese, Vona Gábor azonnali kérdésére az Országgyűlés plenáris ülésén 2017. március 13-án. Mellette balról Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes. (MTI Fotó: Koszticsák Szilárd)


A miniszterelnök erre válaszul kijelentette: „természetesen a másik oldalon álltam, mi, akik itt ülünk, a másik oldalon álltunk, bennünket üldöztek, bennünket hallgattak le". „Nem működtünk együtt semmifajta állambiztonsági szolgálattal" – húzta alá.

Az S betűs megjegyzésre úgy reagált: „nem igaz, hogy mindenkivel bajom van, itt ül mellettem Semjén Zsolt például".

Szerinte egyébként a Jobbik kényes helyzetben van, mert „maguk is bevallották, hogy a pártjukat eladták, és ahol eladás van, vevő is van". "Mindannyian tudjuk, hogy önök nem a saját álláspontjukat képviselik, önök benne ülnek egy nagyvállalkozó zsebében. Önök a Jobbikból, egy nemzeti radikális pártból egy csicskapártot csináltak" – fogalmazott.


A Fidesz a határvédelem eredményeiről érdeklődött

Ágh Péter (Fidesz) értékelése szerint a határzár jogi megerősítése erősebb védelmet ad Magyarországnak és az uniónak is. Szóvá tette, hogy Brüsszelből és „álcivilek" részéről ismét politikai támadások érik az országot emiatt. Szerinte a bevándorláspárti politikusok kiforgatják a jogot, ezzel szemben a kormánypártok azt képviselik, hogy senki sem léphet be az országba ellenőrizetlenül. Az eddigi eredményekről érdeklődött. Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára azt felelte: ma Magyarország védi meg az Európai Uniót a bevándorlástól és minden feltétel biztosított, hogy ez a jövőben is így legyen. Megjegyezte, hogy a balkáni útvonalon ma is 80 ezer ember mozog, ezért a hármas védelmet meg kellett erősíteni. Azt ezt szolgáló eszközök közé sorolta a határvadászok számának 3 ezerrel növelését, a második kerítés kiépítéséről szóló döntést és a jogi szigorítást, amely szerint a menekültkérelem elbírálásáig az azt benyújtóknak a tranzitzónában kell várakozniuk.


Jobbik: a kormány támogatja az európai béruniót?

Gyöngyösi Márton (Jobbik) szerint az elmúlt 27 évben az a gazdaságpolitika uralta Magyarországot, amely szerint alacsony bérekkel és adókedvezményekkel kell Magyarországra hozni a nemzetközi tőkét, s ennek szembeötlő negatív következményei lettek. Szerinte aki itthon marad, az eladósodik, bérfelzárkózásról pedig hallani sem akar a kormány. Az ellenzéki politikus ismertette, hogy kelet-közép-európai összefogással európai polgári kezdeményezést indítanak, hogy az egyenlő munkáért egyenlő bért elve az uniós alapokmányokban is megjelenjen. Azt kérdezte, támogatja-e a kormány a felvetést.


Orbán Viktor miniszterelnök válaszol a Jobbik frakcióvezető-helyettese, Gyöngyösi Márton azonnali kérdésére az Országgyűlés plenáris ülésén 2017. március 13-án. Mellette balról Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes. (MTI Fotó: Koszticsák Szilárd)


Orbán Viktor miniszterelnök válaszában kifejtette, hogy 1990 óta mindig azt vizsgálta a parlament, hogyan lehet orvosolni azt a történelmi bajt, hogy a kommunista gazdasági és politikai rendszer következtében tőkehiány van, úgy kell versenyezni az osztrákokkal, németekkel, hogy ott nem volt kommunizmus és sok-sok tőke halmozódott fel. Egyetértés volt abban, hogy segíteni kell a belső tőkefelhalmozást és külföldi tőkeberuházásokra van szükség – magyarázta. A kormányfő kiemelte, hogy a Fidesz-KDNP kormányzásának minden évében nagy mértékű béremelés volt és arra törekedtek, hogy erről az érintettekkel kössenek megállapodást. Azzal indokolta, hogy nem támogatja a Jobbik kezdeményezését, hogy „keveset akarnak", itt nagyobb bérnövekedés van, mint amit követelnek. Másfelől pedig, mint mondta, nem támogatja azt, hogy Brüsszelnek bármilyen adóügyi szabályozásban átadja a jogköröket. A gazdaságpolitikai kérdéseket itt kell tartani – jelentette ki, úgy fogalmazva, „önök hiába is hirdetik magukat nemzeti pártnak, ez a javaslat nem más, minthogy Brüsszelben döntsenek az adókról és a bérekről, ez nem fogadható el".


A KDNP a családi otthonteremtési programról érdeklődött

Szászfalvi László (KDNP) a családi otthonteremtési program eredményeiről kérdezte a kormányt. Hangsúlyozta: régóta vártak a fiatal családok erre a lehetőségre. Milyen tendenciák láthatók, milyen társadalmi folyamatokat indított be a csok, a családi otthonteremtési kedvezmény? – kérdezte.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára válaszában kifejtette: a kormány adócsökkentéssel segíti a családokat, és célja, hogy mindenkinek saját otthona legyen. A csok segíti a lakásépítést, munkahelyeket teremt, és ösztönzi a gyermekvállalást – sorolta. Idén 211 milliárd forint áll rendelkezésre a családok otthonteremtési támogatására, és 2017 elejéig csaknem 40 ezer család vette igénybe a csokot. Új lakás vásárláshoz 10 ezer családot segítettek hozzá – tájékoztatott a részletekről az államtitkár.


LMP: ez már a polgári Magyarország?

Sallai R. Benedek (LMP) azt akarta megtudni a miniszterelnöktől, hogy ez már a polgári Magyarország-e, „amit jelenleg élünk".

„Ahhoz, hogy válaszolni tudjak, tudnom kellene a kérdést, de nem vagyok pszichiáter" – reagált Orbán Viktor. Hozzátette: úgy képzelték a polgári Magyarországot, hogy mindenkinek lesz munkája, hogy nemcsak Budapest fog fejlődni, hanem a vidék is, hogy mindenki biztonságban érezheti magát, hogy a határaink megvédenek minket. „Éppen ebben az irányban haladunk" – jelentette ki a kormányfő.


Fidesz: sikeres a magyar filmgyártás

L. Simon László (Fidesz) szerint újra sikeres időszakában van a magyar filmgyártás, ami annak is köszönhető, hogy 2011-ben új alapokra helyezték a magyar filmtámogatási rendszert. Az átalakítás sikerességét jelzi – mondta –, hogy egyre több a kimagasló színvonalú alkotás, a magyar filmesek újabb és újabb rangos díjakat nyernek el világszerte, az elmúlt években összesen mintegy ötszázat. Külön kiemelte, hogy magyar alkotások két egymást követő évben is elnyerték az Oscar-díjat. Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter válaszában kifejtette: 2011-ben azzal szembesültek, hogy a korábbi filmgyártási, -támogatási rendszernek 9 milliárd forint adóssága volt, mert „az MSZP-SZDSZ-kormányok fedezetlenül költöttek". „A korábbi filmtámogatási rendszer az SZDSZ-es értelmiség kifizetőhelye volt, eredménykötelem nélkül" – fogalmazott. A Magyar Nemzeti Filmalap megalakítása óta azonban több száz díjat nyertek el a magyar filmek, és a gazdasági eredmények is jelentősek: körülbelül 85 milliárd forint értékben állítottak elő Magyarországon tavaly különféle filmeket – fejtette ki a miniszter, jelezve, hogy Európában London után Budapest lett a legfontosabb gyártási helyszín 2016-ban. Az egész Európai Unión belül pedig Magyarországon a legnagyobb a filmipar GDP-arányos hozzájárulása, 2016-ban várhatóan a GDP 0,25 százaléka – tette hozzá.

Napirend után

Latorcai János az ülést bezárta. Az Országgyűlés következő ülése jövő hétfőn kezdődik.