16 ezerrel nőhet a bölcsődei férőhelyek száma

2018-ig 37 százalékkal, 44 ezerről 60 ezerre nőhet a bölcsődei férőhelyek száma Magyarországon - válaszolta Hollik István KDNP-s országgyűlési képviselő interpellációjára Rétvári Bence, az EMMI parlamenti államtitkára.

 

 

kdnp.hu - Bartha Szabó József

 

 

HOLLIK ISTVÁN (KDNP): - Számunkra mindig is különösen fontos volt a családok, illetve a gyermekek helyzete és azok jövője. Éppen ezért különösen örvendetes számunkra, hogy az elmúlt időszak híradásaiból értesülhettünk, hogy további jelentős bővítésre van lehetőség a bölcsődei ellátás terén. Itt jegyezném meg: a Statisztikai Hivatal adatai szerint 2014-ben már 38 ezer fölött volt a bölcsődei férőhelyek száma, míg például a második Orbán-kormány hivatalba lépését megelőző évben ez a szám még a 27 ezret sem érte el. Emelkedett a bölcsődék finanszírozására fordított összeg is, az új férőhelyek mellett több ezer bölcsődét újítottak fel a kormány támogatásának jóvoltából, és a folyamat eredményeképpen csaknem ezer új munkahelyet is sikerült létrehozni.

- Államtitkár Úr! Úgy értesültünk, hogy nemcsak az idén várható jelentős fejlesztés e területen, hanem a jövő évtől is, amikor új ellátástípusok közül is választhatnak majd a szülők: ilyen lesz például a családi, a munkahelyi bölcsőde. A bölcsődei férőhelyek további bővítésével egyébként nemcsak a népességnövekedést tudjuk ösztönözni, hanem közvetetten a munkaerőpiacot is támogatjuk. Ne feledkezzünk el arról sem, hogy a települések, a nehéz sorsú, hátrányos helyzetű térségek életében is fejlődésösztönző lehet egy felújított bölcsőde.

A férőhelyek számának bővülése, az itt kapott ellátás, a nevelői munka jótékony hatása mind-mind segíti az igazán szegény családok életét, ezáltal úgy is tekinthetünk rá, mint a szociális segítségnyújtás egy fontos formájára. Az eddigi lépésekre és a jövőben várható fejlesztésekre tekintettel kérdezném:

- A gyermekeket nevelő családok helyzetének javítása érdekében 2018-ig a bölcsődékkel kapcsolatosan milyen konkrét intézkedéseket tervez a kormány, és ezeknek mi lesz a költségvonzata?

 

***

 

Dr. RÉTVÁRI BENCE parlamenti államtitkár (Emberi Erőforrások Minisztériuma): - Képviselő Úr! Ahogyan már ön is utalt rá, két oka is van annak, hogy miért fogott a kormány akár a bölcsőde-, akár az óvodafejlesztések körében fokozatváltásba, és miért másfélszerese-kétszerese a bölcsődeépítésnek, óvodaépítésnek a sebessége annak, mint a 2010-et megelőző időszakban.

Az egyik ok, hogy családbarát országot építünk, és úgy gondoljuk, hogy ebben a nőknek és a családoknak meg kell adni a szabadságot, hogy maguk döntsék el: ha akarnak, akkor két-három évig otthon maradhatnak a gyermekkel, és ugyanakkor, ha valaki akar, akkor akár fél év után a gyed extrával visszamehessen dolgozni, és mindamellett a gyermeknek a napközbeni gondoskodásáról, felügyeletéről is a különböző állami szervek vagy a bölcsődék révén tudjon a közösség gondoskodni. Ezáltal a nőknek minél szélesebb körű szabadságot nyitunk meg. Erre igény is van, magasabb a gyermekek születési száma, mint az előző években, a nők foglalkoztatottsága is magasabb szintű, tehát egyértelmű, hogy több bölcsődére van szükség.

- Mind a fejlesztési források tekintetében, mind a jogi formák tekintetében igyekeztünk rugalmasabbá, szélesebb körűvé és a családok igényeihez jobban igazodóvá tenni a bölcsődei ellátási rendszert. Fontos hogy rugalmasabb, többlépcsős, többszereplős legyen, minél családiasabb, kisebb létszámú, és adott esetben minél közelebb legyen a munkahelyhez is. Ezért nyitottunk három új kategóriát a meglévők mellett: a minibölcsődét, a családi bölcsődét és a munkahelyi bölcsődét. A minibölcsődének sokkal könnyebbek a működési feltételei, egyszerűbb ezeket létrehozni. A családi bölcsőde szintén talán a korábbi családi napközihez hasonlít a leginkább. A munkahelyi bölcsőde pedig abban segít, hogy ha egy munkahelyen vállalja egy munkáltató, hogy ebben is segíti a dolgozóit, akkor az állam is segítséget nyújt ahhoz, hogy ilyen bölcsődéket létrehozzanak.

- Az önkormányzatok akár önállóan, akár társulásban, akár ellátási szerződés alapján, valamilyen fenntartóval kötött társulási szerződéssel is elláthatják ezt a feladatot. Az a célunk, hogy a három éven aluli gyerekek ellátását biztosító férőhelyek száma 2018-ig, a ciklus végéig 44 ezerről 60 ezerre emelkedjen. Ez 37 százalékos bővülést jelentene, és azt jelentené, hogy a 2014-es 16 százalékos korosztályon belüli férőhelyszámot 22 százalékra tudnánk emelni, amely már európai uniós szinten is becsülendő szám. A fejlesztési forrásokból 2020-ig 100 milliárd forint az, ami a bölcsődék és óvodák fejlesztésére áll, nagyon sokféle jogcímen. A terület- és településfejlesztési operatív programokban is találhatók ilyenek, a versenyképes Közép-Magyarország operatív programban is vannak források, de megjelentek már EFOP-os források is. 2016. január 8-án kettő is: az egyik a „Családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztése”, a másik pedig „A foglalkoztatás és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatók fejlesztésével” címén. Ezek összességében már 53 milliárd forintnyi pluszforrást jelentenek bölcsődei, óvodai férőhelybővítésre is fordíthatóan.

- Ahogy a képviselő úr is fogalmazott, ez a gazdaságfejlesztésnek is fontos része, hiszen azok, akik akarnak, így könnyebben vissza tudnak menni dolgozni. Éppen ezért a gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programban is egymilliárd forintos fejlesztési forrás fog rendelkezésre állni hasonló célra. Bízunk benne, hogy ez a gyermekek érdekét is szolgálja, a szülők érdekét is szolgálja a munka és magánélet kiegyensúlyozásának megteremtése érdekében, és a hátrányos helyzetű gyermekeknek is nagyobb segítséget jelent a kisgyermekellátásba való bekapcsolódás révén. 

 

***

 

HOLLIK ISTVÁN (KDNP): - Azt láthatjuk, hogy a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy fenntartható demográfiai fordulatot hajtson végre. Nemzetközi kutatások, tanulmányok is mutatják, hogy ezt csak azokban az országokban sikerül véghez vinni, ahol a családpolitikához komplex módon közelítenek, és nem csupán közvetlen pénzügyi támogatásként tekintenek erre. Örömmel láthatjuk, hogy a magyar kormány is ezt az utat járja, hiszen a közvetlen pénzügyi támogatások mellett - itt gondolok az adókedvezményre, a családi otthonteremtési kedvezményre - figyelmet fordít a rugalmas foglalkoztatási formákra, vagy éppen a bölcsődék és óvodák fejlesztésére. Reméljük, ezzel valóban meg lehet fordítani azt a demográfiai trendet, ami az elmúlt húsz évben Magyarországra jellemző volt, és minden évben több gyermek tud születni. Köszönöm, a választ elfogadom!