Házszabály szerint csak országos ügyekben, szabad, szabadna, illene napirend előtt szólni, – de ki mondja meg, mi számít annak, s mi nem. A mentelmi jog birtokában szabad keserűen igazat mondani, valóságot leleplezni, és szabadon szabad hazudni, sértegetni, vádaskodni. Alapszabály még: független parlamenti képviselők napirend előtt szót nem kaphatnak. Íme, a hét első napjának szószólói.

Aktuális ügyekről

TÓBIÁS JÓZSEF (MSZP): – Tisztelt Ház! A kormány a kommunikációban az elmúlt hetekben arról beszélt, hogy április végén benyújtja a költségvetést 2016-ra. Ez lehetőséget adna arra, hogy valós, érdemi párbeszéd alakuljon ki a társadalmi csoportok, az ellátórendszerek, az önkormányzatok, az egészségügy, az oktatás területén, valamint a szociális területen. Épp ezért javasoltuk, hogy ne akarják lóhalálában elfogadni a költségvetést. Bízzanak abban, hogy a társadalmi partnerek, az érdekképviseletek, a szakszervezetek, a szakmai szervezetek hozzá tudnak járulni ahhoz, hogy stabil, ne leszakadó, hanem fejlődő pályára álljon Magyarország a 2016-os költségvetése révén.

– Világos, hogy amit önök szeretnének 2016-ban, az a leszakadás és a lemaradás költségvetése. Önök a személyi jövedelemadó csökkentéséről beszélnek, miközben világosan látszik minden adatsorban, hogy valójában a fogyasztást terhelő adók azok, amelyek - a bér mellett - a jövedelemkülönbségeket konzerválják Magyarországon. Néha megértik, mert most éppen a sertéshús áfájánál tartunk, bár nem értik a lényegét. Ha valahol alacsony a jövedelem, akkor ugyanúgy nagy a fogyasztást terhelő adó, az adók száma, a különadók terhei. Ezek csökkentése segítene érdemben ezen társadalmi csoportoknak, amely ma Magyarország közel kétharmadáról szól.

– Nézzük, hogy mi az, ami nincs benne az önök kommunikációjában a költségvetés kapcsán. Nincs benne, hogy hogyan adnak vissza az egészségügynek 300 milliárd forintot, amit elvettek tőle az elmúlt három évben. Nincs benne, hogy mit kezdenek azzal a 300 milliárdos hiánnyal, amit az oktatási rendszerben okoztak, nem beszélve arról, hogy a tanszabadságot is úgymond központosítani kívánják. A pedagógusok szakmai elképzelését, hogy hogyan tudják gyermekeinket a leghatékonyabban felkészíteni a jövőre, önök egy központból akarják megmondani. És nem beszélnek arról, hogy mi lesz azokkal a településekkel, ahol szétverik a szociális ellátórendszert, ki fog segíteni utolsó mentsvárként az ott élőknek. Ki segít a közgyógyellátásban? Tudom, a válasz az lesz, hogy majd a járási hivatal. A járás messze van a falutól, ahol a polgármester és a testület az, aki látja, hogy miben és hogyan kell segítséget nyújtani.  Az a költségvetés célja, hogy a továbbiakban is több forrást vonjon el az önkormányzatoktól, és mint egyfajta látványpékséget tartsa az önkormányzatokat. Adják vissza az iparűzési adót, adják vissza a településeknek a személyi jövedelemadó rájuk eső részét, adják vissza a gépjárműadót. És legyen települési pótlék a kistelepüléseken, hogy az ott dolgozó pedagógus, az egészségügyben dolgozó háziorvos és közalkalmazott is érezze, hogy a vidék megmaradása nem egy parlamenti vita és nagy lózungok kérdése, hanem a valóság. Érdemi támogatásra van szükség!

– De ha már itt tartunk, nem mehetünk el szó nélkül amellett sem, hogy ne említenénk két konkrét esetet, amelyben világos választ vár a parlament és az ország lakossága is önöktől. Az első a trafikkérdés: az elmúlt másfél évben mást se mondtunk önöknek, mint hogy saját maguknak akarják kiosztani ezeket a pályázatokat. Az viszont már végképp nincs rendben, hogy sorozatosan a betörésekre, a rablásokra, majd most már gyilkosságra reagálva  tétlenül ülnek, és azt mondják, hogy talán majd lehet módosítani. Nincs talán, azonnal szüntessék meg ezt a trafiktörvényt!  És ha már erre sem képesek, akkor legalább ma döntsenek arról, hogy húzhassák le a tapétát az ablakokról, hogy láthatóvá váljék, mi történik! Mert semmit nem értek el azzal, amit terveztek! Ugyanúgy megy az illegális dohánypiac, a fiatalok körében ugyanúgy nő a dohányzás. Tehát hagyják a fenébe a törvény nevét! Érdemi segítséget várnak önöktől a választók! A másik a vasárnapi zárva tartás kérdése. Rossz és kártékony törvényt hoztak. Mikor látják be, hogy nem lehet csak örökségvédelemre meg turisztikai szempontokra hivatkozni? Tessenek szíves lenni megszüntetni, mert ha nem, a társadalom előbb-utóbb kikényszeríti önökből! Jobb korábban megtenni egy ilyen lépést, és szinkronban lenni azzal, amit a társadalom gondol erről az ügyről, vagy maradni ott, és fennen hirdetni, hogy mindig csak önöknek lehet igazuk. Higgyék el, a népnek van igaza!

+

ORBÁN GÁBOR, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: – Képviselő Úr! A költségvetéssel és az adóügyekkel kapcsolatban a következőkről szeretném önt tájékoztatni. A tervezés - ellentétben azzal, ahogy elmondta - a március 20-án kiadott tájékoztatóban leírtak szerint halad. Normál egyeztetés zajlik a tárcák között, és a társadalmi egyeztetés is rendben halad. Az, hogy az adócsökkentés költségvetése nevet viseli a 2016-os költségvetés, ne tévessze meg önt azzal kapcsolatban, hogy a kiadási oldalon milyen folyamatok zajlanak. A kormány azzal támogatta az adócsökkentési javaslatokat, hogy egyetlen tárca vagy ágazat sem kaphat jövőre kevesebb támogatást annál, mint amennyit az idén kap.

– A támogatott javaslatok, ami az adóügyeket illeti: a személyi jövedelemadó 15 százalékra csökkentése összhangban van azzal a korábban is képviselt elvvel, hogy a munkát, jövedelmet terhelő adókat csökkentjük, a foglalkoztatás költségeit a nagyobb foglalkoztatás érdekében csökkentjük, a családokat, a gyermeknevelést adókedvezményekkel támogatjuk, és ez 380-390 ezer családnak, embernek segíti a megélhetését a jövő évtől. A sertéstőkehúsok áfájának csökkentése - ami szintén egy határozott, bátor lépés, és jelentős összeget hagy a fogyasztóknál -, úgy gondolom, hogy azokra a felvetésekre, amelyekkel ön az előbb foglalkozott, szintén választ ad, tehát a fogyasztás adóztatását is csökkentjük. Végezetül azt szeretném elmondani: mindez a lemaradáshoz egyáltalán semmilyen módon nem köthető, hiszen éppen a gazdaság kifehérítése, illetve a vártnál nagyobb gazdasági növekedés terén elért eredmények tették lehetővé ezt az összesen 170 milliárdos összegű adócsökkentést anélkül, hogy bármely tárcának vagy ágazatnak csökkenne a kiadási főösszege 2015-ről 2016-ra.

Mit eredményezhet a tehetségtelen kormányzás?

VOLNER JÁNOS (Jobbik): – Képviselőtársaim! A múlt héten a Vállalkozásfejlesztési bizottság ülésezett. Erre az ülésre a világ legnagyobb vállalatait hívtam meg bizottsági elnökként, olyanokat, mint a Mercedes, a General Motors, a Suzuki és jó néhány magyar beszállítót a járműiparból. Kifejezetten konstruktív légkörű, szakmai javaslatokat megfogalmazó ülésre került sor, amelynek a fontosságát egyetlen pártelnök tartotta fontosnak jelezni a jelenlétével, ez Vona Gábor volt. Kifejezetten kértem a bizottság tagjaitól és a meghívott vendégektől, hogy mivel nem politikusokat hívtunk meg, hanem gazdasági szakembereket, vállalatvezetőket a bizottság ülésére, ezért a bizottság ülésén elsősorban szakmai javaslatokat, észrevételeket fogalmazzanak meg, ne pedig politikai csatározásokra kerüljön sor. Nagyon szomorúnak tartom, hogy a Fidesz ezt nem tartotta tiszteletben. A Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára csúsztatásokra alapozó politikai támadást intézett a Jobbik ellen ezen a bizottsági ülésen.

– Képviselőtársaim! Ki kell hogy jelentsük, a Jobbik nem tőkeellenes párt. Tisztában vagyunk azzal, hogy a Magyarországon befektetett nagy értékű tőkebefektetések részére biztonságos, kiszámítható gazdasági és politikai környezetre van szükség. Deklarálni szeretnénk azt, hogy egy termelő beruházás részére a Jobbik - kormányra kerülése esetén - nyújtani fogja azt a gazdasági és jogi biztonságot, ami számukra szükséges. Ugyanakkor kritizáltuk azt, hogy nem egyedi kormánydöntésekre való felhatalmazásokra és ennek keretén nyújtott sok milliárdos támogatásokra van szükség, hanem egy olyan kiszámítható adórendszerre, aminél a befektetők biztonságban tudhatják a befektetéseiket, és amit egyébként az Orbán-kormány nem tudott részükre garantálni. A Jobbik az egykulcsos adórendszert felváltó, a családi adókedvezmények körét kiszélesítő, a termelést támogató adórendszerre tett javaslatot, olyan adórendszerre, amely az iparba, a mezőgazdaságba és a hazánkba külföldi jövedelmet hozó turizmusba, valamint vendéglátásba összpontosítja az adókedvezményeket, mert ezek révén lehet egy jóléti fordulatot fenntartható módon végrehajtani ebben az országban. Nagyon sok külföldi és hazai befektetővel tárgyaltunk erről. A befektetők sokkal jobbnak és célravezetőbbnek tartanak egy ilyen termeléstámogató adórendszert, mint amit a Fidesz egykulcsos adórendszerként bevezetett. Akkor, amikor a Jobbik kritizálja az egyedi kormánydöntések keretén belül folyósított támogatásokat, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkárának csúsztatásával szemben mi nem a befektetéseket támadjuk, hanem  arra mutatunk rá, hogy a kormány nem képes egy versenyképes adókörnyezetet teremteni sem a magyar, sem a külföldi vállalkozások számára, és az adófizetők pénzét osztogatja vissza nem térítendő támogatásként azok részére, aki a kormánnyal jó viszonyt ápol.

– Képviselőtársaim! Fontos látni azt, hogy a Jobbik különbséget tesz multi és multi között. Látni kell azt, hogy óriási különbséget tesz a Jobbik egy Magyarországra zöldmezős beruházás keretén belül befektető, ipari termelést folytató, az országban ipari kultúrát meghonosító multinacionális vállalkozás és egy, az országot lerabló, az embereket Nyugat-Európában bioszemétnek minősített élelmiszerrel elárasztó kereskedelmi multi között. Mi ezt a különbséget minden esetben megtettük. Hiszünk ugyanakkor abban, hogy Magyarországnak nem a munkaerő árával, hanem a képzettségével kell tartósan versenyeznie. Látható az is, hogy a megjelenő cégek csupa olyan dologra panaszkodtak, amelyek nem a nemzetközi környezettel függenek össze, hanem a rendszerváltás óta kormányzó Fidesz és a baloldal politikai tehetségtelenségére mutatnak rá. Rámutattak a cégek arra, hogy szívesen foglalkoztatnának több embert, de nem áll a rendelkezésükre elegendő szakképzett munkaerő. Önöket terheli ezért – a forráskivonásért az oktatásból – a felelősség!

– Képviselőtársaim! Nem eléggé mobilis a magyar munkaerő. A Jobbik ezzel kapcsolatban is fogalmazott meg olyan javaslatot, amely ezt a kafetéria-rendszeren keresztül meg szerette volna oldani. A szocialisták és a Fidesz együttesen szavazták le a javaslatokat. Évekbe telik az, mire egy magyar vállalkozás például áramot kap. Ezt is elmondták a bizottsági ülésen, ez is a kormány felelőssége. Csupa-csupa olyan dolog, ami a kormány tehetségtelenségét mutatja. A Jobbik a megalapozott, higgadt légkörben folyó szakmai párbeszédek híve volt, és az is marad.

+

L. SIMON LÁSZLÓ, Miniszterelnökség államtitkára: – Képviselő Úr! Kell ahhoz magabiztosság, hogy valaki az Országgyűlésben három évvel a következő parlamenti választások előtt a jelenleg kormányzó koalíció eredményeivel kampányoljon. Mintha holnap lennének a választások!

– Képviselőtársaim! A Jobbik országgyűlési képviselője olyan értékeket sorolt fel, olyan értékek mellett állt ki, amelyek az elmúlt négy év kormányzati eredményei, amelyeket az Orbán Viktor által vezetett kormány és a mögötte álló frakciószövetség valósított meg. Örülünk annak, hogy immár öt év után a Jobbik képviselői rájöttek arra, hogy higgadtan és konstruktívan kell megszólalni, de azért ne tagadjuk el, az elmúlt években ez nem volt a jobbikos frakciónak a sajátja. Szélsőséges megnyilvánulásaikkal, idegenellenességgel vívták ki az elismertségüket, és nem a higgadt munkával, nem a mértéktartással, nem a befektetéstámogató politikával, nem a nemzetgazdaságot erősítő nagyberuházások támogatásával.

– Örülünk annak, hogy Volner képviselő úr azt mondja, hogy ha a Jobbik kormányra kerül – adja a Jóisten, hogy ilyen ne forduljon elő, akkor fenntartják az egykulcsos adórendszert. Az egykulcsos szja-t, kérem tisztelettel, mi vezettük be. Mi kezdeményeztük, és mi szavaztuk meg. Örülünk annak is, hogy ki kívánják terjeszteni a családi adókedvezmények rendszerét. Arról a családi adókedvezmény-rendszerről van szó, amelyet a Fidesz és a KDNP szövetségének köszönhetően működő kormány vezetett be. Ugyanakkor határozottan vissza kell utasítanunk, hogy a kormány egyedi döntései mögött nem egy megfontolt gazdaságpolitika állna. Egyértelműen olyan vállalatok megtelepedését és fejlődését szolgálja az Orbán-kormány, amelyek munkahelyet teremtenek, amelyek szolgálják a hozzáadott magyar érték bevitelét a magyar ipari termelésbe.

– Képviselőtársaim! Ne menjünk el az eredményeink mellett, azon eredmények mellett, amelyek az elmúlt öt év komoly gazdaságpolitikai hozadékát jelentik. 2010-ben úgy vettük át Magyarországot a nyolc évig kormányzó szocialistáktól, hogy az államadósság 53,5 százalékról több mint 80 százalékra emelkedett a GDP-hez viszonyítva. Olyan államháztartási hiánnyal kellett minden évben megküzdenie a kormánynak, amely példa nélküli volt, és amely miatt kötelezettségszegési eljárás indult Magyarország ellen. Az elmúlt öt év gazdaságpolitikájának eredménye az, hogy miközben nő a gazdaság, csökken az államadósság, aközben stabilan 3 százalék alatt tudjuk tartani az államháztartás hiányát, és emiatt a kötelezettségszegési eljárás megszűnt Magyarország ellen. Ez nagyon fontos eredmény, és mindezeken túl az adósságállomány belső szerkezete is átalakult, hiszen a külföldi adóssággal szemben, adósságfelvétellel szemben az államkötvények értékesítésén keresztül a belföldi adósság, államadósság preferálása a cél.

– Képviselőtársaim! Éppen ezért azt kell hogy mondjam: azt a kormányzati gazdaságpolitikát kell folytatni, amelyet az elmúlt öt évben következetesen vitt az Orbán-kormány. Folytatni kell a munkahelyteremtést, folytatni kell a közmunkaprogramot. Ennek a kettőnek eredményeképpen több mint 400 ezer új munkahely jött létre. Elértük azt, hogy ma Magyarországon nincsen egyetlenegy dolgozó sem, aki után nem fizetnek be szja-t, hiszen a minimálbéren foglalkoztatottak is fizetnek szja-t. Elértük azt, hogy az 500 millió forint árbevétel alatti cégeknek 10 százalék a társasági nyereségadója. Ez szerintem rendkívül nagy dolog, a kis- és közepes magyar vállalkozásokat segíti. Tehát Volner képviselő úr, arra kérjük önöket: ahelyett, hogy itt kampányszlogeneket hangoztatnának, szavazataikkal is támogassák azt a gazdaságpolitikát, amely valóban a kis- és közepes magyar vállalkozásokat segíti, és amely azt a célt is szolgálja, hogy Magyarországon minél több erős nagyvállalat telepedjen meg, sok-sok magyar embernek adjon munkát, és sok-sok adóforintot hozzon a magyar gazdaságnak, illetve növelje Magyarország egyébként is évről évre folyamatosan növekvő export-import mérlegét. Arra kérem tehát önöket, hogy szemben az itt megfogalmazott kampánymondatokkal, valóban maradjanak a józanság, a racionalitás és a higgadtság terepén, együtt közösen szolgáljuk nemzeti érdekeinket, és vigyük tovább higgadtan, az embereket szolgálva a kormányzati munkát.

Beszámoló az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének munkájáról

HOFFMANN RÓZSA (KDNP): – Tisztelt Ház! Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése az elmúlt héten tartotta soros tavaszi ülésszakát Strasbourgban. A hazai közvélemény általában nem kíséri élénk figyelemmel az ott történteket, holott az elfogadott javaslatoknak Magyarországra nézve nagyon sokszor következményei vannak, és jelentőséggel is bírnak. Ezért is tartom fontosnak, hogy mint a Kereszténydemokrata Néppárt Strasbourgba delegált képviselője időről időre beszámoljak az Országgyűlésnek néhány ottani történésről.

A közgyűlés, azaz a PKGY ugyanúgy a bizottságaiban készíti elő a plenáris ülések munkáját, ahogy az a nemzeti parlamentekben megszokott. Magam két bizottságnak vagyok tagja, az esélyegyenlőségi és diszkriminációellenes bizottságnak, valamint a kulturális, sport-, tudományos és oktatási munkabizottságnak. E kettőnek a hatáskörébe tartozó ügyekről szeretnék most szólni.

– Az esélyegyenlőségi bizottság előkészítésében a közgyűlés tárgyalta a transzneműek diszkriminációja ellen készült jelentést, amit egy máltai szocialista képviselőnő jegyzett. A máltai parlament nemrég fogadott el egy hasonló szellemben készült törvényt egyhangúlag, amit büszkén jelentettek. Ezt a tényt a strasbourgi ülés többsége élénken üdvözölte. A jelentésben egyebek mellett arról van szó, hogy az emberi jogok védelmének jegyében semmiféle megkülönböztetés sem érheti azokat a személyeket, akik a biológiai nemüket nem tudják vállalni, és másneműként élik vagy kívánják leélni az életüket. Őket is megilleti az emberi méltóság, és meg kell akadályozni, hogy a társadalom negatív ítéletalkotása miatt megkeseredjék, netán tragédiába torkolljon az életük. Ez nem is lehet vitás egyetlen felelős gondolkodó vagy politikus számára sem, így előttünk sem. Az azonban már másik kategória, hogy a biológiai nem megváltoztatását szolgáló műtéteket a társadalombiztosításnak kelljen és milyen arányban fizetnie, vagy hogy kiskorú gyermek is kérhesse nemének és nevének megváltoztatását, ha attól eltérőnek gondolja saját nemi identitását. Keresztény ember számára pedig egyenesen elfogadhatatlan az ajánlásnak azon pontja, amely szerint az a személy, aki sem a férfi, sem a női identitását nem vállalja, bejegyeztetheti magát úgynevezett harmadik neműként, mondhatnám úgy is: semlegesneműként. Ez a végül is elfogadott ajánlás ellentmond a teremtés rendjének, azaz a természeti jognak, ennélfogva számunkra vállalhatatlan. A PKGY-ülés mintegy kétharmada mégis elfogadta. Elismeréssel kell szólnom Valeriu Ghileţchi moldáv néppárti képviselőről, aki 12 módosító javaslatot terjesztett elő, azonban ezeket a közgyűlés mind leszavazta.

– Az esélyegyenlőség bizottság másik témája nem váltott ki sem vitát, sem indulatokat, lévén, a gyerekek elhelyezéséről, a szociális gondoskodásról volt benne szó. Arról, hogy csak akkor szabad kiemelni egy gyermeket a családból, ha a mindenekfelett való érdeke ezt kívánja, hogy a család elszegényedése ne lehessen kizárólagos oka és előzménye egy-egy ilyen döntésnek és így tovább. E jelentés kapcsán, amelyhez magam is hozzászóltam, örömmel állapíthattuk meg, hogy Magyarország jogrendszere és gyakorlata mindenben megfelel ezeknek az elveknek. Mi több, családtámogatási rendszerünk élen jár Európában. Beszámolhattam a közgyűlésnek azokról a családpolitikai intézkedéseinkről, így például a családi adókedvezményről, a családi csődvédelemről - ezek, mint tudjuk, a Kereszténydemokrata Néppárt javaslatára kerültek be jogrendünkbe - és így tovább, amelyek mind azt szolgálják, hogy a családok és rajtuk keresztül a gyerekek helyzete javuljon. Ez a tény büszkeséggel tölthetett el bennünket.

– Végül arról kell még tájékoztatnom a Tisztelt Házat, hogy a magyar delegáció kinti munkájának elismeréseként értékelhető, hogy személyemben raportőri felkérést kaptunk egy olyan témához, amely nemzetpolitikai szempontból különös jelentőségű lesz. A kelet- és közép-európai regionális és kisebbségi nyelvek helyzete és támogatása lesz a jelentés témája, amelynek kidolgozására és elfogadtatására két év áll rendelkezésünkre. Nekünk, magyaroknak ez igen nagy fontosságú, ezért remélem és hiszem, kérem és elvárom a kormányzati és a politikai élet szereplőinek segítségét, hogy ez a jelentés idejében és jó minőségben elkészülhessen.

Szent György-nap!

SALLAI R. BENEDEK (LMP): – Tisztelt Ház! A mai napirend előtti felszólalásomban a kihajtásról és Szent György ünnepéről szeretnék szót ejteni,. Többen itt a Fidesz soraiból már aggódtak, hogy a Fidesz kihajtásáról van szó, de nem:  Szent György-nap állatkihajtó ünnepének a megemlékezését szándékozom szóvá tenni.

– A III. században élt állítólag Szent György, aki légiós katonaként, római katonaként lett ismert, a legtöbb ábrázolásában egy sárkánnyal hadakozik, és a legtöbb tavaszi ünnep a római kortól kezdődően azokat a hagyományokat igyekezett vele kapcsolatban felemlíteni, amelyek a tavaszköszöntéssel és a különböző rontásoknak a megelőzésével jártak együtt. Ezek a rontások néphagyományként fennmaradtak, és a magyar állattartók a mai napig megemlékeznek azoktól a szilaj állattartási hagyományokról amikor egész évben kinn volt a jószág a legelőn Szent György napjától Szent Mihály napjáig. A hétvégén tartották az ország különböző részein a kihajtásokat, a legtöbb esetben most öltötték magukra a régi hagyományos öltözékeiket az állattartók, és cifraszűrökben emlékeztek meg erről a kihajtásról. Szent György napjához nagyon sok hiedelem kapcsolódik, amelyek leveszik a rontást a legelő állatról, a legelő jószágról.

– Én a mai napon a kihajtást követően arról szeretnék megemlékezni, hogy Magyarországon ez a legeltetéses állattartás és a mezőgazdasági foglalkoztatás, ami ezzel kapcsolatban van, hogyan is áll. Meg kell mondanom, hogy azok a tendenciák, amelyek történtek az elmúlt évtizedekben, sajnos nem álltak meg az elmúlt öt évben sem, és a kormányzat azon ígéretei, amelyek az állattartás ilyen jellegű megerősítését célozták, nem valósultak meg. A vágóállat-termelés 1975-ben még 1,8 millió tonna volt, a rendszerváltáskor 2,3 millió tonna, 15 évvel ezelőtt, 2000-ben, az első Orbán-kabinet idején 1,5 millió tonna, most alig haladja meg az 1,3 millió tonnát. Nyilvánvalóan fontos, amikor a vágóállatról beszélünk, hogy a magas foglalkoztatású legeltetéses, hagyományos, extenzív állattartás, a külterjes, gyepen tartott technológiákról beszélünk, amelyeknek az élettani értékei az előállított hús minősége élettani hatásait tekintve sokkal, de sokkal jobbak, mint az istállózott jószág tartásának, és nagyon fontos lenne, hogy a nemzeti kormánynak a népünk egészsége, egészségmegőrzése elsődleges szempontként szerepeljen.

– A szarvasmarha-állományban Trianon után 1,9 millió darab szarvasmarhát könyvelhettünk el, ez 1955-re 2,1 millió lett, és ezt követően folyamatosan 2 milliós körüli állományról beszélhettünk. 2000-re ez már 800 ezerre csökkent le, 2010-re 682 ezerre, és 2014-re a kormányzat eredményként könyvelheti el, hogy némi növekedéssel 802 ezer darab szarvasmarhát mutathattunk fel. Viszont fontos hangsúlyozni: a támogatáspolitika, ami ehhez párosult, nem a legeltetéses állattartást segítette, hanem az istállózott, intenzív tartástechnológiákat, ezért a gyepeken lévő marhák állománya nem növekedett. A klasszikus legeltetésben a juhok állománya a Trianon utáni 1,8 milliós állományról 1955-60-ra 2,2 millióra növekedett, és a rendszerváltáskor érte el az elmúlt száz év csúcsát, amikor csaknem 2,3 millió juh legelte Magyarország gyepjeit. Ez 2000-re 1,1 millióra csökkent, 2010-re csaknem elérte az 1,2 milliót kicsit erősödve, és most is hasonló számon stagnál, sajnos szintén nem növekszik az állománya.

– De ennél még szomorúbb a gyepterületeink állapota. Trianon után még 1,6 millió hektár gyepterületünk volt, a rendszerváltást követően 1,2 millió hektár maradt meg, 2000-re 1 millió hektár, 2009-re nagyjából sikerült ezt őrizni, de 2010-re a sokat emlegetett nyolc év alatt ez 760 ezerre csökkent. Most sajnos további 2-3 ezer hektárral csökken. A gond az, hogy a sertéstartás áfájának a csökkentése nem segíti a legeltetéses állattartást és foglalkoztatást. A gond az, hogy a hagyományos állattartást őrző nemzeti parkok alól kihúzzák a földet, nem tudják ott sem megőrizni a hagyományos állattartást. A gond az, hogy állattartó gazdák nem kaptak állami földbérletekkel területeket, helyettük olyan bérlők kaptak, akik nincs jószágállományuk. És a gond az, hogy Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter úr tapolcai beszédében olyan szárnyaló mezőgazdaságról beszélt, amilyet utoljára Torgyán Józseftől hallottunk a Ház falain belül, és lassan úgy tűnik, hogy nincs képben azzal, hogy mi zajlik Magyarország állattartásában.

+

NAGY ISTVÁN, földművelésügyi minisztériumi államtitkár: – Képviselő Úr! Valóban, a hétvégén Szent György-nap volt, és ez ünnep a magyar gazdák életében; ünnep a pásztoroknak, ünnep minden hagyomány tekintetében az őshonos magyar mezőgazdaság számára. Ünnep azért, mert mindig alkalmat ad egy számvetésre. Mindenképpen olyan ünnepi esemény, amiről illik megemlékezni itt a Házban is. Illik számot vetni azzal, hogy hol is tart a magyar állattenyésztés, hol tart a legeltetéses állattenyésztés, hol tart mindaz a kultúra, ami ehhez köthető. Nagyon örülök, hogy fölvette, mert valahogy a magyar nemzet is olyan, mint egy nagy fa: ágai vannak, amelyeket vághatunk, kurtíthatjuk, beolthatjuk, de azt túléli, kivéve akkor, ha a gyökereit elvágjuk, és azt megszüntetjük. Pontosan az állattenyésztésben is, a magyar kultúrában is, ha nem nyúlunk vissza azokhoz a kulturális hagyományainkhoz, amelyeket akár a legeltetéses állattenyésztés hoz, akkor gyökerét vesztett állattenyésztésről, gyökerét vesztett magyar mezőgazdaságról beszélhetünk. Az ősi magyar életformához szorosan hozzá tartozó pásztorkodás a függetlenség, a szabadság jelképe is volt nagyon sokszor. Persze, a valóságban nem ilyen idilli a kép, a szépsége mellett már több száz évvel ezelőtt is megvoltak az árnyoldalai. Ma sem tartozik a könnyű foglalkozások közé, de nagyon fontos szegmense az agráriumnak.

– Képviselő Úr! A kormány agrárpolitikájában központi szerepet kap az állattenyésztés fejlesztése, az állattenyésztés és a növénytermesztés egyensúlyának helyreállítása. E cél érdekében törekszünk arra, hogy mind uniós, mind nemzeti költségvetésből a lehető legmagasabb forrásokat biztosítsuk az állattartók részére. 2015 és 2020 között az európai uniós agrártámogatásból a korábbinál 180 milliárddal  nagyobb összeget biztosítunk az állattartó ágazatnak. Az idei év mérföldkő is az állattenyésztés életében, hiszen az uniós finanszírozású közvetlen támogatások tekintetében új támogatási rendszer indult el. Nagymértékben bővültek az állattenyésztőket érintő támogatások mozgásterei. Így hazánk is élt azzal a lehetőséggel, hogy 2015-től az ágazat érdekeit legnagyobb mértékben szolgáló, termeléshez kötött konstrukciókat hirdessen meg. Ennek egyik első számú kedvezményezettje a szarvasmarha-ágazat, ahol külön támogatásban részesülhet a húshasznú anyatehén, a tejhasznú tehén és a hízott bika is. Ezek esetében az igényelhető összegek jelentős mértékben növekedtek. És a legelőállat-létszám is növekedik végre Magyarországon, hiszen a lábasjószágok jelenléte - bármilyen statisztikában megnézzük – emelkedik.

– Képviselő Úr! A tejágazat 2014-ben 43,2 millió euró támogatást kapott, ez az idén 69 millió euróra emelkedik. A húshasznú szarvasmarha- és anyajuhállomány az úgynevezett kérődző-szerkezetátalakítási program keretében 2014-ben összesen 43 millió euró bázisalapú támogatást igényelhetett. Ez idén 61,5 millió euróra nő, és szintén termeléshez kötötten az aktuális állatállomány után kerül kifizetésre. A „Több munkahelyet a mezőgazdaságban!” program keretében – amely 2020-ig több ezer munkahely létrejöttét célozza meg – 212 milliárd forint új forrás biztosítható az állattenyésztés többlettámogatására. Ebből 180 milliárd nemzeti támogatás.

– Képviselő Úr! A gazdálkodási tevékenység megtervezésekor mindenkinek tisztában kell lennie azzal, hogy az állami földek használatba adása bérleti rendszerben történik, senki sem tulajdonába kapja a földeket. Az ön által említett esetben az adott területre megkötött korábbi haszonbérleti szerződés lejártát megelőzően legalább egy évvel már figyelmeztették a gazdákat, és ezzel ők is tisztában voltak. Tájékoztatom, hogy Magyarországon nemcsak állami tulajdonban, hanem magántulajdonban lévő állami földek is vannak, amelyek szintén bérbe vehetők a piaci viszonyok szerint. Azt gondolom tehát, hogy hosszú idő után Magyarországon először több lábasjószág ment ki a pusztába, mint korábban, és ez, azt hiszem, mind a magyar parlament, mind a földművelésügyi tárca munkájának köszönhető.

Az adócsökkentés költségvetése!

ROGÁN ANTAL (Fidesz): – Képviselőtársaim! Rövidesen, május közepén az Országgyűlés elé kerül Magyarország új, 2016. évre vonatkozó költségvetése. Azt gondolom, ebben két jó hír is van. Az egyik oldalról eleve jó hír az, hogy ez a költségvetés az adócsökkentés költségvetése, és mindenki számára az adóterhek csökkentésével fog együtt járni. A másik jó hír az, hogy az Országgyűlés és a kormány a költségvetést és az adótörvényeket, azt gondolom, időben fogja elfogadni ahhoz, hogy ne lehessen arról beszélni, hogy nem kiszámíthatóak a szabályok. Kellő felkészülési időt adunk a vállalkozásoknak is arra, hogy még akkor, amikor elkezdik tervezni a következő évre vonatkozó üzleti tervüket, már megismerhetik a 2016. évre vonatkozó adó- és költségvetési szabályokat.

– Képviselőtársaim! Az adócsökkentés költségvetése ez a költségvetés! Először is csökkenni fog a személyi jövedelemadó kulcsa. Ez mindenkit érint Magyarországon. Érinti azt a több mint négymillió embert, aki dogozik és munkából tartja el a családját. Mindannyian kevesebb adót fognak fizetni. Érinti, különösen érinti azokat az embereket, akik gyereket nevelnek, közülük is azokat, akik talán ma a legtöbben vannak, hiszen kétgyerekes családból van a legtöbb. 350 ezer olyan család van Magyarországon, ahol két gyereket nevelnek. Ez a 350 ezer család még pluszkedvezményt is fog kapni, hiszen az ő esetükben 10 ezer forintról 12 500 forintra növekszik az egy gyerek után járó adókedvezmény. És itt szeretném felhívni tisztelt szocialista képviselőtársaim figyelmét, hogy amikor ők - kormányoztak, akkor ezek a kétgyerekes családok a jelenlegi állapothoz képest 240 ezer forinttal több adót fizettek egy évben, és a 2016-os állapothoz képest is majd’ 300 ezer forinttal több adót fizettek egy évben, most viszont újabb 60 ezer forintot fognak spórolni. Önök ugyanis eltörölték 2003-ban a gyerekek után járó adókedvezményt, ami a gyerekes családok számára jelentős adóemelést jelentett.

– Nézzünk példákat: egy olyan család, ahol az átlagkereset szintjén egy kereső van a családban és két gyereket nevelnek: 88 200 forinttal kevesebb adót fognak fizetni, ennyit fognak spórolni a 2016. esztendőben éves szinten. Egy olyan családnál, ahol két, minimálbéren kereső ember van és két gyereket nevelnek, ők a 85 200 forintot fognak spórolni, ennyivel kevesebb adót fognak fizetni, ennyi pénz fog náluk maradni. Mellétéve a rezsicsökkentést, amit az elmúlt években végrehajtottunk, mellétéve a korábbi időkben végrehajtott adócsökkentéseket, azt gondolom, hogy ebből egyértelműen kiviláglik az a filozófia, amit mi képviselünk. Ez egész egyszerűen arról szól, hogy ha a magyar gazdaságnak nyílik lehetősége arra, hogy többletjövedelmet termeljen, mi ezt egészen biztosan nem vesszük el az emberektől, nem óhajtjuk mindenféle politikai célok mentén átláthatatlanul szétosztani, hanem, ott hagyjuk az embereknél; és ez egy fontos különbség.

– Képviselőtársaim! Mi  arra törekszünk, hogy Magyarországon legyen a legalacsonyabb személyi jövedelemadó-kulcs, mert azt gondoljuk, hogy ezzel lehet azt elérni, hogy megérje Magyarországon dolgozni. És talán ennek is köszönhető, hogy az elmúlt években négymillió fölé került azoknak a száma, akik Magyarországon dolgoznak, akik munkából tartják el ma is és a jövőben is munkából szeretnék eltartani a családjukat. Nekünk elsősorban az a kötelességünk, hogy az ő terheiket csökkentsük és az ő lehetőségeiket bővítsük. Ez a költségvetés, amit az Országgyűlés tárgyalhat majd és reményeink szerint elfogad az adócsökkentésekkel együtt, lehetőséget teremt arra, hogy mindenki, aki Magyarországon ma munkából tartja el a családját, egyet lépjen előre 2016-ban. Ez a mi célunk, és ezt fogjuk képviselni minden esztendőben, mert azt gondoljuk, ha bármikor van gazdasági lehetőség, akkor újabb és újabb adócsökkenéseket kell végrehajtani.