A 2017-es költségvetés szeretné elérni, hogy minden magyar ember tehessen egy lépést előre saját életében. Másik lényeges szempontja, hogy biztonságot nyújtson a családok számára. Mindezeknek megfelelően a kormány ígérete alapján  a 2017-es költségvetés az adócsökkentés és az otthonteremtés költségvetése lesz. Hosszú heteken át tárgyal róla a Tisztelt Ház. 

 

2017. évi költségvetés tervezete  a bevételi főösszegét 17 374 925,6 millió forintban, a kiadási főösszegét 18 541 282,7 millió forintban, a hiányát pedig 1 166 357,1 millió forintban állapítja meg. Az államadósság-mutatónak 2017. december 31-ére tervezett mértéke - a 2016. év utolsó napján várható 73,5%-hoz képest  - 71,9%.

 

 

A kormány tervei szerint a 2017-ben az állam mindennapi működésére nem szán többet, mint amennyi állami bevétel lesz. Az infláció mértéke várhatóan nem éri majd el az 1 százalékot sem, tehát az emberek által megkeresett pénz nem fog veszíteni az értékéből. 

 

 

A jövő évi költségvetés tervezete minden szakterület számára többletforrást juttat. Oktatásra 270 milliárd forint, egészségügyre 167 milliárd forint, a társadalombiztosítási és jóléti szférára 155 milliárd forint, a kulturális tevékenységekre 66 milliárd forint, a sport és szabadidős ágazatokra pedig 22 milliárd forint többletforrás jut 2017-ben. A rendvédelem 114 milliárd forinttal, az önkormányzati szektor 6 milliárd forinttal magasabb keretösszegre számíthat. Igazságügyre, Igazságszolgáltatásra 26 milliárd forinttal, külügyekre 10 milliárd forinttal fordíthat többet jövőre a magyar állam. A 2240 milliárd forintos uniós forrásfelhasználáson kívül további 1600 milliárd forintot tervez a 2017-es költségvetés fejlesztésekre a honvédelem számára pedig 51 milliárd forinttal több pénzt biztosít.

 

 

Az államadósság elleni harcot a jövő évben is folytatódik. Az adócsökkentés a költségvetés tervezetének egyik legfontosabb sarokpontja. 2017-ben ezért továbbra is 15% lesz a személyi jövedelemadó kulcsa, amely az egyik legalacsonyabb Európában. 2017. január 1-től 5%-ra csökken a legfontosabb élelmiszerekre (tej, baromfi, tojás) vonatkozó áfa. Ezt megelőzően a sertéshúsra vonatkozó áfa már 2016-ban ugyanilyen mértékre mérséklődött. A legfontosabb élelmiszerekre vonatkozó áfacsökkentés tulajdonképpen a rezsicsökkentés egy újabb nagyon fontos lépése: jelentősen csökkenti az idős emberek megélhetési költségeit. Szintén csökkenti az adóterheket, hogy 18%-ra mérséklődik az éttermi szolgáltatásokra és az internet-hozzáférésre vonatkozó áfakulcs. Ezeknek az intézkedéseknek köszönhetően egy magyar családnál átlagosan 35-40 ezer forinttal több pénz maradhat.

 

Tovább növeli a gyermeket nevelő családok támogatását. A családi adókedvezmény összege kétgyermekes családok esetében 15 ezer forintra nő gyermekenként.

 

A fiatal házasoknak továbbra is jár adókedvezmény. A családokat segítő adócsökkentések érdemben hozzájárulhatnak a kedvezőtlen demográfiai folyamatok megállításához.

 

Arányaiban többet fordít a családok támogatására, mint az OECD-tagállamok átlaga. 2017 az otthonteremtés éve is lehet. Ezért a jövő évi költségvetésben 211 milliárd forintot fordít a magyar családok otthonteremtésének támogatására. Ennek legfontosabb elemei az új és használt lakás vásárlására is felhasználható családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK), az államilag támogatott kedvezményes hitel, valamint az áfacsökkentés. 2017-ben már működni fognak a nemzeti otthonteremtési közösségek (NOK), amelyek keretében tíz éves távlatban további 3 millió forintos támogatás járhat az otthonteremtésre.

 

2017-ben is folytatódnak az életpályaprogramok. Ennek keretében tovább nő a rendvédelmi dolgozók, a felsőoktatásban dolgozók és a pedagógusok fizetése. A kormányhivatalok dolgozói számára is elindul az új életpályaprogram.

 

A nyugdíjak összegének emelése mellett a legfontosabb élelmiszerek áfájának csökkentése is jelentős segítséget jelenthet a nyugdíjasoknak.

Jelentős többletforrások állnak majd rendelkezésre az egészségügyi és szociális területen.

 

Több éves program keretében folytatódhat az egészségügyi dolgozók bérrendezése. A 2017-es költségvetés a közoktatás és a kulturális szféra számára is többletforrásokat biztosít.

 

NÉHÁNY FONTOSABB TERVEZETT INTÉZKEDÉS

 

Csökken a legfontosabb élelmiszerek áfakulcsa

2017-ben 5%-ra csökken a legfontosabb élelmiszerek, így a tej, a tojás és a baromfi áfakulcsa (a sertéshús áfája már idén csökkent). Ez az intézkedés jelentős támogatást jelent minden magyar családnak, emellett javítja a hazai termelők versenyképességét, és hozzájárul a kereskedelmi forgalom további bővüléséhez. A legfontosabb élelmiszerek mellett az éttermi szolgáltatások áfakulcsa is jelentősen csökken, 18%-ra.

 

Alacsonyabb lesz az internet-hozzáférés áfakulcsa

Az internetről szóló nemzeti konzultáció eredményei azt mutatták, hogy a magyar családok az internethasználat terén is támogatják az adócsökkentést. Éppen ezért jövő évtől 27%-ról 18%-ra csökkenhet az internethozzáférésre vonatkozó áfakulcs. Ez az intézkedés hozzájárulhat ahhoz, hogy minden magyar háztartásban legyen szélessávú internetelérés, emellett segítheti a digitális szektor fejlődését is.

 

Európa egyik legalacsonyabb személyi jövedelemadó kulcsa

 2016-tól 15%-ra csökkent a személyi jövedelemadó, így egy kétkeresős, átlagjövedelemmel rendelkező család éves bevétele mintegy 60 ezer forinttal nő az előző évhez képest. A kormány továbbra is elkötelezett az adócsökkentés politikája mellett, valamint célja, hogy Európában a magyarok fizessék a legalacsonyabb személyi jövedelemadót. Éppen ezért a jövőben a személyi jövedelemadó kulcsának egyszámjegyűvé csökkentését szorgalmazza.

 

Bővülnek a családi adókedvezmények

A kormány egyik legfontosabb feladatának tekinti a magyar családok megerősítését, adóterheik csökkentését. Ezt szolgálja az adócsökkentés és az otthonteremtés költségvetése. A családi adókedvezménynek köszönhetően az átlagkeresettel rendelkező kétgyermekes családoknak jövőre is több jövedelmük lesz: 2019-re fokozatosan a kétszeresére, a gyermekenkénti 10 ezer forintról 20 ezer forintra emelkedik az igénybe vehető adókedvezmény. Az emelés részeként 2017-ben gyermekenként 15 ezer forintra nő a havi adókedvezmény összege. Egy kétgyermekes család éves jövedelme akár további 60 ezer forinttal is emelkedhet.

 

Adókedvezmény az első házasoknak

Az első házasok adókedvezménye – amely alapján 2017-ben is a házaspár, vagy döntésük szerint egyikük, év közben az összevont adóalapját havonta 33 335 forinttal csökkentheti – ezentúl a gyermek születése esetén is két évig jár. A házasságok számának növekedése és ezzel együtt minél több gyermek születése segítheti érdemben a kedvezőtlen demográfiai folyamatok megállítását, megfordítását.

 

Segítség az otthonteremtéshez

A kormány 2016-ban indította el családi otthonteremtési programját. Ennek egyik legfontosabb eleme a családi otthonteremtési kedvezmény, amely jövőre is igénybevehető. A három vagy több gyermeket nevelők, illetve vállalók 10 millió forintos vissza nem térítendő támogatást kaphatnak új lakás építéséhez vagy vásárlásához. Emellé 10 millió forintos állami támogatású, alacsony kamatozású hitelt igényelhetnek. Az egy- és kétgyermekes családok 600 ezer és 2,6 millió forint közötti támogatást kaphatnak. Az otthonteremtést segíti az új lakások építésére vonatkozó áfa csökkentése is, amelynek mértéke 5% lesz a korábbi 27% helyett.

 

Folytatódnak az életpályaprogramok

A kormány az életpályamodellek és más, célzott béremelések segítségével kívánja biztosítani a munkavállalók számára a kiszámíthatóságot, valamint a gazdaság teherbíró képességéhez igazodó béremeléseket. A megkezdett programok 2017-ben is folytatódnak:

 - a pedagógusok fizetése jövőre nemcsak a 2013-ban indult életpályamodellben foglaltak szerint nő, hanem a 2015-től fokozatosan kiteljesedő minősítési rendszernek köszönhetően magasabb illetményt biztosító fizetési kategóriába is kerülhetnek;

 - a felsőoktatásban oktatói, kutatói és tanári munkakörben dolgozók 2016-ban 15%-os, majd 2017-ben és 2018-ban további 5-5%-os bérrendezésre számíthatnak.

 - a hivatásos állományú rendvédelmi és honvédelmi dolgozók 2015. július 1-jétől átlagosan 30%-os illetményemelésben részesültek, majd ezt követően 2019-ig évente további 5-5%-os, tehát összesen 50%-os átlagos illetményemelésben részesülnek;

 - az állami tisztviselői életpályamodellnek köszönhetően 2016. július 1- jétől a járási kormányhivatalokban, míg 2017-től a megyei szinten dolgozók bérrendezése valósul meg, összesen 33 400 fős, a háttérintézményi rendszer átalakítása után pedig ennél nagyobb állomány tekintetében;

 - a Nemzeti Adó- és Vámhivatal foglalkoztatottjainak a bére is emelkedik;

 - az egyéb, alapvető közszolgáltatásokat biztosító ágazatokban dolgozó közalkalmazottak esetében megvalósuló egyes bérintézkedések fedezetét is tartalmazza a költségvetés.

 

Többletforrás az egészségügyi ágazatnak

A kormány célja, hogy a magyar állampolgárok magas színvonalú egészségügyi ellátást kapjanak, az egészségügyi dolgozók pedig megbecsülést. Ennek érdekében indította el az elmúlt időszak legjelentősebb fejlesztési programját. A kabinet azt szeretné elérni, hogy folyamatosan javuljanak a betegágyaknál dolgozók munkakörülményei, ennek érdekében a jövő évi költségvetésben jelentős többletforrást biztosít. Mindezek mellett nagy hangsúlyt kapnak a szűrési és megelőzési programok is.

 

Cél a teljes foglalkoztatottság

A kormány célja, hogy minden magyar ember, aki akar és képes rá, segély helyett munkajövedelemből tudjon megélni, és ebből teremthessen magának és a családjának megfelelő életkörülményeket. Ezt a célt szolgálja a közfoglalkoztatás, amely fokozódó értékteremtéssel párosul. A segélyezési rendszer átalakításának köszönhetően várhatóan egyre kevesebben szorulnak foglalkoztatást helyettesítő támogatásra, és egyre többen léphetnek a munka világába. Jövőre is folytatódik a Munkahelyvédelmi Akció, amely az elmúlt években hozzájárult ahhoz, hogy több százezer új munkahely jöjjön létre. Célkitűzés, hogy belátható időn belül elérhetővé váljon a teljes foglalkoztatottság.

 

Értékálló nyugdíjak, emelkedő bérek

A kormány megvédi a nyugdíjak értékét. Az időskori ellátások reálértéke 2011 és 2015 között 8,8%-kal emelkedett. A cél: megőrizni az időskori ellátások értékét, tehát a tervezett fogyasztói árnövekedésnek megfelelő mértékben növekednek az ellátások. A működő magyar reformok eredményeként már több mint 36 hónapja emelkednek a reálbérek, idén pedig további 4%-os növekedés várható. A tartósan alacsony inflációnak köszönhetően a fizetések megőrzik értéküket, ez a tendencia folytatódhat jövőre is.

 

Bürokráciacsökkentés

A bürokráciacsökkentés elsődleges célja a jó állam koncepciója mentén a közigazgatás szolgáltató jellegének megerősítése. Az állampolgárok ennek közvetlen eredményeit például az egy helyen megvalósuló ügyintézésben (kormányablakok), az egyes hatósági eljárások ingyenessé válásában, valamint az ügyintézési határidők rövidülésében tapasztalhatják. A háttérintézmények átalakítása is hozzájárulhat az állam hatékonyabb és költségkímélő működéséhez.

 

Növekvő versenyképesség

A gazdasági növekedés záloga a hazai vállalkozások versenyképességének növelése. A kedvező vállalkozási környezet kialakításában nagy szerepe lehet a szektort érintő adók szabályozásának, illetve a hitelezés élénkítésének. Ennek érdekében 2017-ben tovább csökken a pénzügyi szervezetek különadójának hitelintézeteket érintő felső mértéke, és megszűnik a hitelintézeti járadék is. A  tervek szerint a vállalkozásokat terhelő adók szabályozásának jövő évi változásait a kis- és középvállalkozások terheinek könnyítése és a nagyvállalatok adóelkerülési gyakorlatának visszaszorítása fogja jellemezni.

 

Fehéredő gazdaság

2015-ben a feketegazdaság ellen tett kormányzati intézkedéseknek (EKÁER, online pénztárgépek) is köszönhetően 550 milliárd forinttal több adóbevétel jelent meg az államkasszában. Az EKÁER további fejlesztése és az online kasszák használói körének 2016-os kiterjesztése mellett 2017-től az online számlázás rendszere segíti majd a valós idejű adatszolgáltatást, ezáltal az eddig el nem számolt bevételek tekintetében az adócsalások visszaszorítását. Folytatódik a NAV működésének optimalizálása, szolgáltató jellegének erősítése, az adózói minősítési rendszeren keresztül pedig a még hatékonyabb lehet az adóbeszedés.

 

Hatékonyabb uniós forrásfelhasználás

A 2014-2020 között elérhető 12 ezer milliárd forint keretösszegű fejlesztési, beruházási támogatások legalább 60%-át fordítják gazdaságfejlesztésre és munkahelyteremtésre. Emellett természetesen jelentős források jutnak az egészségügyi és szociális ágazat fejlesztéseire, a társadalmi felzárkóztatást elősegítő programokra, valamint a közigazgatási és közszolgáltatási infrastruktúra modernizálására. A lehető leghatékonyabb forrásfelhasználás, valamint a kedvezményezettek gyors és zökkenőmentes kifizetése érdekében nemcsak a támogatási előlegek mértéke emelkedik, hanem a korábbinál nagyobb szerephez jutnak a visszatérítendő támogatások, melyek a többszöri kihelyezésnek köszönhetően hosszú távon tudnak biztos finanszírozási forrást nyújtani a vállalkozások fejlesztéseihez.

 

„Megvédjük az országot és növeljük a biztonságot.”

Tavaly több mint másfél millió bevándorló, vagyis egy országnyi ember lépett be illegálisan Európába, ebből hazánkon keresztül 390 ezren érkeztek. Határaink lezárását követően csupán pár százra csökkent a Magyarországon átjutni kívánók száma. A párizsi és a brüsszeli merényletek rámutattak arra, hogy a szabályozatlan bevándorlás valós biztonsági kockázatokat rejt magában. A kormány tehát nem ismerhet kompromisszumot abban, hogy megvédje az országot a külső fenyegetésekkel szemben. Ennek érdekében a kellő intézkedéseket megteszi, a költségvetésben pedig biztosítja az ehhez szükséges forrásokat.