Kedvelt műfaj a Tisztelt Házban az interpelláció. Az ellenzék bőszen ostorozza a kormányt, a kabinet, s pártjaik jelesei pedig egyfolytában a múlt sötét árnyaira emlékeztetnek, a jelen reménykeltő lépéseivel, és az egyre fényesebb távoli jövővel kecsegtetnek. Madárnyelven szólva szabad megítélés kérdése, hogy ki a varjú és ki a fülemüle. Az viszont biztos: énekes madár mindkettő. Így történik, mindig így történik. Íme, a legutóbbi ülés  főszereplői.

Ha tudták, hogy szabálytalanságok vannak a Tartalékgazdálkodási Intézetnél, miért hagyták, hogy több százmillió közpénzt elbrókerezzenek?

GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP):  – A napokban megjelent tényfeltáró riport szerint Fazekas  miniszter úr hetekkel a brókerbotrány kirobbanása előtt pontosan tudta, hogy mi zajlik az egyik háttérintézményénél. 2013 júliusában történt, amire korábban a TIG-nél soha nem volt példa. Szokatlanul magas áron, 1,6 milliárd forintért kötött portfóliószerződést a vállalkozás a Hungária Értékpapír Kereskedőházzal. Mindez nem csak az érintettek elmondásából derült ki, ezt egy belső felhasználásra készült dokumentum is alátámasztja. Az állami cég az 1,6 milliárdot nem a brókercégektől és a bankoktól már 2009 óta vásárolt diszkontkincstárjegyekbe, hanem Hungária-értékpapírba fektette. Tették ezt anélkül, hogy bármilyen kockázatelemzést vagy egyéb ajánlott összehasonlítást végeztek volna.

– Az is kiderült, hogy volt olyan időszak 2014-ben, amikor a Hungáriánál a TIG 2,7 millió forintot tartott ilyen kockázatos papírban. A miniszter úr által kinevezett vezetők a létező összes szabályt folyamatosan megszegték, kockáztatták az általuk vezetett intézmény teljes forgóeszköz-finanszírozását, elenyésző haszon reményében. Az iratokból az is kiderült, hogy az érintett vezetők pontosan ismerték a kockázatot. Az írás szerint Fazekas  miniszter úr jóval a brókerügy kirobbanása előtt képben volt a TIG-ben történtekről, hiszen már február elején tájékoztatták erről, sőt egy vezetői összefoglaló is készült, amiben pontosan leírták, hogy szabálytalan befektetések vannak a TIG-ben.  Kérdezem tehát:

– Vajon mire vártak akkor?

– Miért nem intézkedett a miniszter azonnal a közpénz védelméről?

– Nem furcsállja-e, hogy a tárca helyettes államtitkára a később csődbe ment brókercégtől érkezett a minisztériumba, majd az általa felügyelt minisztériumi intézmény milliárdokat fektetett be ennél a pénzügyi szolgáltatónál?

– Mennyi a valós kár?

– A miniszter úr részletes vizsgálatot ígért még a tavasszal, és ennek a végén pontos tájékoztatást, mikor kerül erre sor?

– Ugye, nem bűnözőket fedez a miniszter úr?

***

NAGY ISTVÁN, földművelésügyi minisztériumi államtitkár: – Korábban sem és most sem érzem tisztemnek, hogy a sajtóban megjelent híreket a tisztelt Ház nyilvánossága előtt kommentáljam, de szeretném sorra venni mindazokat az állításokat, amelyeket ön megfogalmazott. Amint ön is mondja, ez egy tényfeltáró cikk, így hát maradjunk a tényeknél. A TIG Nonprofit Kft. az akkori Vidékfejlesztési Minisztérium tiltása ellenére vásárolt értékpapírokat, mely tényt az újságcikk szerzője nagyvonalúan elfelejti megemlíteni. Tehát megismétlem: a Vidékfejlesztési Minisztériumban írásban kiadott általános tiltás volt arra, hogy bármely, a minisztériumhoz tartozó cég és háttérintézmény a Magyar Államkincstáron kívül más értékpapír-kezelőnél tartsa a pénzét. Erről a Vidékfejlesztési Minisztérium 2013 októberében írásban is értesítette a TIG Nonfprofit Kft. vezetését. A Hungária Értékpapír Zrt. 2015. március 6-án tájékoztatta a TIG Nonprofit Kft.-t, hogy nem tudja kifizetni az ott tartott pénzét. Ezt követően, 2015. március 9-én a miniszter úr szóban utasította dr. Simon Attila István közigazgatási államtitkár urat, vizsgálja ki, hogy a cég miért nem hajtotta végre a korábbi minisztériumi és a későbbi miniszterelnöki utasítást. Ettől függetlenül egy időben a TIG felügyelőbizottságának felszólítása nyomán a TIG ügyvezetője belső vizsgálatot folytatott, melynek eredményéről március 31-én értesítette a tulajdonosi jogkör gyakorlóját. A cég belső vizsgálatának lezárultával annak ismeretében tudott a minisztérium tulajdonosi jogkört gyakorlóként fellépni, és 2015. április 1-jén teljes körű vizsgálatot elrendelni.

A vizsgálat alapján 2015. április 10-én a közigazgatási államtitkár ismeretlen tettes ellen feljelentést tett különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt. A minisztérium, mint a tulajdonosi jogkör gyakorlója, felmentette a TIG általános vezérigazgató-helyettesét, illetve gazdasági és operációs vezérigazgató-helyettesét, akinek felelőssége felmerült ez ügyben. Ezenkívül megszüntette a cég könyvvizsgálójával és ügyvédjével kötött szerződéseket, a cég felügyelőbizottsági tagjait pedig visszahívta.

– A helyettes államtitkár asszony összeférhetetlenségére kapcsolatban arról tájékoztathatom, hogy Szele Király Andrea a 2009 októbere és2013 májusa közötti időszakban dolgozott back office vezetőként a cégnél. Ebben a munkakörben közvetlenül nem érintkezett az ügyfelekkel, nem volt feladata a befektetések kezelése. A közelmúltra vonatkozóan pedig azt tudom önnek válaszolni, hogy aFöldművelésügyi Minisztérium szervezeti és működési szabályzata alapján a vagyongazdálkodás nem tartozik a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkárság feladatkörébe, így minisztériumi szakmai vezetőként sem kerülhetett kapcsolatba a TIG Nonprofit Kft. gazdálkodásával kapcsolatos ügyekkel.

– A feljelentést követő nyomozati cselekményekkel kapcsolatban javaslom képviselő úrnak,  hogy forduljon az illetékes hatóságokhoz. A kárértékkel kapcsolatban arról tájékoztatom, hogy a Fővárosi Törvényszék elrendelte a Hungária Értékpapír-befektetési és Értékpapír-kereskedelmi Zrt. felszámolását, és felszámolóként a Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft.-t jelölte ki. A TIG Nonprofit Kft. megfelelően, időben benyújtotta kárigényét, a pontos kárérték később, a felszámolást követően kerülhet majd megállapításra.

***

GŐGÖS ZOLTÁN: – A helyzet rosszabb, mint gondoltam: ugyanis nyilvánvaló, hogy ha egy miniszter barátokat nevez ki ilyen fontosvállalkozások élére, akkor elég nagy a baj, mert a barátok nem hajtották végre, azt amit mondott.  Úgy vélték azt nem gondolhatta komolyan, hogy ők nem bizniszelhetnek akár saját zsebre sem.

– A helyettes államtitkár asszonnyal kapcsolatban, amit mondott államtitkár úr, szintén eléggé izgalmas, mert én értem, hogy ő nem közvetlenül ezen a területen dolgozott, de az senkinek nem fordult meg a fejében, hogy esetleg ez a befektetés pont azért lett, mert ő korábban ott dolgozott? Megkérdezték erről egyáltalán? Nyilván nem mondja meg, de majd remélem, a nyomozó hatóság ebben kellő alapossággal jár el, és kideríti az ilyen szálakat is. Az a furcsa, tudja, hogy ahol botrány van, ott mindig nagyjából ugyanaz a személyi kör jelenik meg. Azért az is elgondolkodtató, hogy ilyen emberekkel hogy veheti magát körbe egy miniszter. Sőt, talán azon is el kellene gondolkodni, hogy ezután maradhat-e miniszter.

***

A képviselőúr nem, Országgyűlés viszont 101 igen szavazattal, 38 nem ellenében, tartózkodások nélkül elfogadta az államtitkári választ.

Ép testben ép lélek!

HOLLIK ISTVÁN, (KDNP): – Ép testben ép lélek – így szól a római mondás. A Fidesz-KDNP kormányra kerülésekor ennek a mondásnak a szellemében hajtott végre szemléletváltást a köznevelés, illetve a sportpolitika területén. A kormányzat az előző ciklusban megteremtette a köznevelés lelki, tartalmi alapjait, és hozzálátott a mondásban szereplő másik szükséges rész, a testi megteremtéséhez is.

– 2014-ben döntött úgy a kormány, hogy a nemzeti köznevelési infrastruktúra-fejlesztési programot el fogja indítani. A cél az, hogy olyan európai színvonalú tornatermek, tantermek és tanuszodák épüljenek, amelyek hosszú távon szolgálják a fiatalok fejlődését, elősegítve így az adott település köznevelési feladatainak ellátását is. A kormány XXI. századi színvonalú infrastrukturális hátteret kíván biztosítani a köznevelés számára, ennek érdekében országszerte tantermek, a mindennapos testnevelésórákhoz tornatermek, a gyermekek úszásoktatásához járásonként pedig tanuszodák épülnek. A beruházások demográfiai okokra visszavezethető többletigényeket is kiszolgálnak, a települések lakóinak jogos modernizációs elvárásait is teljesítik.

– Ezekkel a fejlesztésekkel hozzá lehet járulni a fiatalok szellemi és fizikai képességeinek folyamatos fejlesztéséhez, azaz az eredményes tanuláshoz és magasabb szintű sportolásra való ösztönzéshez.Reméljük, hogy ennek köszönhetően még több „Jó tanuló, jó sportoló” elismerést lehet majd átadni, és bízunk abban is, hogy a diákokból minél több olimpikon is részt vehet majd a majdani budapesti ötkarikás játékokon. Mindezek alapján kérdezem:

– A gyermekek mindennapi testmozgása érdekében hány sportlétesítmény-beruházás előkészítése van folyamatban?

– Milyen fejlesztések várhatóak ebben a tekintetben a közeljövőben? 

***

FÓNAGY JÁNOS, nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: – A kormány valóban 2014-ben döntött a nemzeti köznevelési infrastruktúra-fejlesztési program elindításáról. A program célja, hogy a mindennapos testnevelés oktatásához európai színvonalú infrastrukturális hátteret teremtsen. Kiemelt szándékunk, hogy országszerte tornatermek, tantermek és tanuszodák létesüljenek, amelyek hosszú távon szolgálják az adott település köznevelési feladatainak ellátását, hiánypótló beruházásként pedig valós társadalmi igényeket elégítsenek ki, segítsék a fiatalok egészséges fejlődését, a magyar népesség egészségi állapotának folyamatos javulását. A program keretében 25 településen épülnek jelenleg olyan sportlétesítmények, amelyek a mindennapos testnevelés megvalósítása érdekében XXI. századi testnevelési körülményeket biztosítanak a diákok számára. A „Minden gyermek tanuljon meg úszni” program célkitűzésének megfelelően 24 településen létesülnek a mai kor követelményeinek megfelelő tanuszodák.

– A 2014-ben hozott kormánydöntést követően a szakmai előkészítő munka megkezdődött. Az építtető Nemzeti Sportközpont elkészítette a tornatermek és tanuszodák típusterveit. Ezt követően a települések egyedi körülményeit figyelembe véve készültek el az engedélyezési és kiviteli tervdokumentációk. Az elkészült tervdokumentációk alapján a Nemzeti Sportközpont lefolytatta az építési engedélyezési folyamatot, jelenleg a közbeszerzési eljárások kiírása van folyamatban. Mind a típustervek elfogadása, mind a kiírások során figyelembe vettük azt a képviselőtársaim által ismert tényt is, hogy egy dolog megépíteni és fejleszteni valamit, ugyanakkor az adott településnek ezeket a létesítményeket fenn is kell tartani. Éppen ezért olyan pályázatokat és terveket választottunk ki, amelyek fenntartása hosszú távon is biztosítható.

– A Fejlesztési Minisztérium elkötelezett amellett, hogy a 2016/17-es tanévben a diákok minden érintett helyszínen használatba vehessék az új létesítményeket. A program iránti érdeklődés a települések részéről a munka előrehaladtával fokozódik. A tárcához folyamatosan érkeznek a szakmailag is alátámasztott újabb és újabb igények, ezzel is megerősítve a program eredeti célkitűzését, nevezetesen azt, hogy egy tornaterem vagy egy tanuszoda a XXI. században nem luxus, hanem egy közösségi létnek, a fiatalok oktatásának szerves, nélkülözhetetlen része.  A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium az önkormányzati jelzések alapján határozza meg a további fejlesztések tervezett irányait az Emberi Erőforrások Minisztériumával együttműködve, ez az együttműködés eddig is teljes és sikeres volt.

***

HOLLIK ISTVÁN: – Valóban, nem lehet eléggé hangsúlyozni azt, hogy mennyire fontos ügyről van szó. Egy amerikai kutatás szerint minden sportra költött dollár két dollár megtakarítást jelent a jövőbeni egészségügyi kiadások terén, ezért azt kell mondani, hogy tanuszodára, tornateremre költeni nemcsak fontos, hanem tulajdonképpen az állam számára meg is éri. A megépült intézményeket iskolaidőn kívül a települések lakói is igénybe tudják venni a legtöbb esetben, segítve ezzel őket is a sportos életmódjuk folytatásában. Mindezek alapján köszönöm államtitkár úr tájékoztatását, és a válaszát elfogadom. 

És mikor tanítanak a pedagógusok?

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): – A pedagógusok sanyargatásának újabb lépcsője a pedagógus önértékelési csoportok létrehozása, amelynek rövidítését a Ház méltóságának érdekében nem is mondom. (A PÖCS, a magyar nyelv legszebb lapjaira illően a Pedagógus Önértékelési Csoportok elnevezését rövidíti. – Szerk.) A tanárok adminisztrációs terhelése nemzetközi összehasonlításban is igen magas, a pedagógiai munkát segítők létszáma az OECD-országok átlagának egyharmada. Ezeknek az ellenőrző alakulatoknak a feladata lesz az éves önértékelési terv elkészítése és feltöltése az Oktatási Hivatal által működtetett online felületre, az önértékelés előkészítése és megtervezése, a tanárok, szülők, diákok tájékoztatása, az önértékelésbe bevont pedagógusok felkészítése és támogatása.

– Az értékelésben részt vevő tanárok online felületre viszik fel tapasztalataikat, és ide kell feltölteniük saját önértékelésüket is. Az önértékelés tartalmaz dokumentumelemzést, megfigyelést, interjúkat és kérdőíveket. Megnézik a tanfelügyelet és az intézményi önértékelés pedagógusra vonatkozó értékelőlapjait, a tanmenetet, a tematikus, az óra- és más foglalkozásokhoz készült terveket, a naplót és a tanulói füzeteket is. Az értékelést végzők bejönnek az órákra, foglalkozásokra, és elbeszélgetnek a tanárral, illetve az intézményvezetővel. Az eredmények alapján a tanároknak a vezetővel egyeztetve két évre szóló egyéni önfejlesztési tervet kell készíteniük. Ha mindez nem lenne elég, a szülők értékelése sem maradhat el természetesen, bár a köznevelési törvény egyik vitájában épp egy kormánypárti politikus nevezte laikusnak őket, midőn az iskolai életbe történő beleszólásuk korlátozása mellett érvelt.

– A tanároknak a kollégáikat körülbelül tíz szempont szerint kell értékelniük, amit már nem sorolok fel, mert az értékelés alaposságához nyilván kétség sem fér. Nem akarok tippeket adni, ám végigtekintve a hasznosabbnál hasznosabb feladatokat, hiba lenne nem felmérniük például, hogy miként alakult az alsó tagozatban a színeszsírkréta-fogyasztás a rendszerváltás óta, az iskolai büfék nyilvántartása hogyan befolyásolja a matematikai készségeket, vagy hány űrhajós és királylány lép ki húsz éven belül a munkaerőpiacra. Mindez tehát a tanárokra felülről ráerőltetett bürokratikus kényszer, egyes pedagógusok ingyenes többletmunkájával. A kormány szemléletét a bizalom hiánya, az adminisztratív terhek növelése jellemzi, a tanárok szakmai szabadságának folyamatos korlátozásával. Jogos tehát a kérdés: 

– Miért nem adnak segítséget nekik inkább ahhoz, hogy a gyerekekkel foglalkozhassanak, és a nevelésre, tanításra fordíthassanak több időt?

***

RÉTVÁRI BENCE, Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: – Ismételten Magyar Bálint-i húrokat vélek felcsendülni a Jobbik soraiból. Félreértelmezik az ellenzékiséget. Itt most a Magyar Bálint-i önértékelési rendszer visszasírása egy újabb fejezet a Jobbik oktatáspolitikájában: visszanyúl a liberális gyökerekhez. csak azért, mert ellenkezni akar a kormányzat álláspontjával. Ismételgeti azt, amit Magyar Bálint és a liberális párt mondott ezelőtt 5-10 évvel ugyanebben a parlamentben, vagy vezetett be egy olyan rendszert, amit ennek a kormánynak 2010 után kellett felülvizsgálnia.Azt látjuk, hogy az ellenzék szakmaisága ezen a téren egy hárombetűs betűszóig terjed, amely természetesen jogszabályban nem is így szerepel, átneveztük azóta, hogy ilyesfajta ízléstelen tréfák helyett a lényegről tudjunk beszélni. Mi ennek az egésznek a lényege, amiről ön elfelejtett egyetlenegy szót is szólni? A szülők jobb bevonása, közelebb hozatala az iskolához, hogy legyen lehetőségük véleményt nyilvánítani arról, hogy az intézmény vagy az egyes tanárok hogyan tanítják, hogyan nevelik az ő gyerekeiket. Ezzel egyet tud ön érteni? Remélem, hogy igen. Akkor ezen az úton szerintem jól indultunk el.

– Vannak tanárok, akik szívüket, lelküket beleadják a munkába, és tényleg nagyon jó minőségű minden órájuk, minden napjuk, amire felkészülnek az iskolában, a szívükön viselik a következő generáció nevelésének a kérdését, és vannak mások, akik nyilván ezt nem veszik ennyire komolyan. Azt szeretnénk az értékelés rendszerével elérni, hogy akik tényleg szívvel-lélekkel pedagógusként dolgoznak, azoknak jobb legyen a minősítése, ez akár a fizetésükben is megnyilvánuljon. Aki több áldozatot hoz, aki jobban odafigyel, aki feltölti a portfólióját, aki minősítését kéri, akit a tanfelügyelet során vagy az önértékelés során jobbnak minősítenek a szülők, az igazgatók és a kollégák, annak legyen lehetősége az elismerésre, legyen lehetősége az előlépésre.

– Amikor ön Magyar Bálint-i szóhasználattal elutasítja a kormányzatnak ezt az intézkedését, akkor pontosan a szülők bevonását és pontosan a jól dolgozó, lelkiismeretesen dolgozó emberek kiemelését utasítja el. Három lépcsője, három fokozata van ennek a minőségbiztosítási rendszernek: az önértékelés, a tanfelügyelet és maga a minősítés. Ez mind egy folyamatos szakmai fejlődés útját vázolja föl, és nyilvánvalóan nem mi találtuk ki ezt a világtörténelemben először. Ha utánanézne képviselő asszony, 2001 februárjában jött ki az Európai Parlament és a Tanács ajánlása az iskolai oktatás minőségének értékelése terén folytatandó európai együttműködésről, 14 évvel ezelőtti dokumentum. Pontosan ugyanezt az ajánlást fogalmazza meg. Egységes sztenderdek, nyilvános adatok szerint igyekeztünk felépíteni ezt a mai magyar rendszert is. Azt hiszem, abban mindnyájan egyetértünk, hogy a gyermekek teljesítményét javítani kell, hiszen több felmérés bizonyította, hogy mik azok a kompetenciák, amelyekben Magyarországon 2011-12-re visszaesés volt tapasztalható a magyar oktatási rendszerben, pedig legendásan jó volt, évtizedeken keresztül. Márpedig, ha jobb teljesítményt szeretnénk a gyerekektől, akkor a pedagógusok teljesítményét is ösztönöznünk kell. Az ősz folyamán 172 intézményben vizsgáljuk meg, hogy ez pontosan olyan többletfeladatokat jelentett-e, amit ön mondott, vagy sokkal kevesebbet.

***

DÚRÓ DÓRA: – Államtitkár Úr! Az ön válasza több elemében hazug volt és hiteltelen! Azt, hogy a Jobbik félreértelmezi az ellenzékiséget, kikérem magamnak. Liberális gyökerekről kérem, hogy ön ne beszéljen, hiszen még 2000-ben is a Liberális Internacionálé alelnöke Orbán Viktor volt. Ha a pedagógusok fizetése önöknek valóban fontos lett volna, akkor a minimálbérhez kötötték volna, és ezt nem törölték volna el, így biztosítva annak értékállóságát is. A differenciálásról beszélni szintén hiteltelen, hiszen az életpályamodell bevezetésekor mindenkit pedagógus I. kategóriába soroltak be. A felszólalásomban az adminisztratív terhek növelését is kifogásoltam. Nagyon sajnálom, ha ön ezt nem értette meg.

***

A képviselő asszony nem, Országgyűlés viszont 103 igen szavazattal, 30 nem ellenében, 3 tartózkodás kíséretében elfogadta az államtitkári választ.

 

Miért nem biztosít a kormány uniós forrásokat a lakóépületek energetikai korszerűsítéséhez?

SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): – Augusztusban ígérte meg a kormány, idézem: „Jövő tavasszal indul a korszerűtlen családi házak felújítását célzó pályázat, a 150 milliárd forintos támogatásból 2020-ig akár 3 millió ház is megújulhat. A kidolgozás alatt álló pályázat keretében az épületek hőszigetelését, a nyílászárók cseréjét, valamint a villamos hálózat felújítását támogatják, munkát adva ezzel a kis- és közepes méretű vállalkozásoknak. A felújítási költség 40 százaléka lesz vissza nem térítendő uniós támogatás, míg az önrész várhatóan 45 százalék lesz. A maradék 15 százalék pedig kamatmentes, visszatérítendő támogatásból származik majd.” Az nem lehet vita tárgya, hogy a magyar lakóépület-állomány energetikai korszerűsítésre szorul. A hazai lakások több mint kétharmada energetikai szempontból korszerűtlen. A családok egynegyede korszerűsítene a következő három évben. Az emberek 87 százalékának azonban nincs megtakarítása, hitelt csak drágán tud felvenni. Ők önerőből nem tudják korszerűsíteni ingatlanjukat, hiába térülne meg később a beruházás.

– A fejlesztések egyik legnagyobb gátját a forráshiány jelenti. Mindezt a kormány is tudja, hiszen a tavalyi év végén elfogadott, és idén tavasszal kormányhatározatba foglalt, időközben az Európai Bizottságnak is benyújtott nemzeti épületenergetikai stratégiában kiemelt célként jelöli meg a lakóépületek energetikai korszerűsítését, amelytől a 2020-ig tervezett energiamegtakarítás háromnegyedét várja. Úgy ismert, hogy a 2014-ben kezdődő finanszírozási időszakban az Európai Bizottság kifejezetten lehetővé tette lakóépületek korszerűsítését EU-s forrásokból. Mindezek ismeretében érthetetlen Lázár miniszter úr október 1-jei bejelentése, amely szerint lakossági energetikai korszerűsítési program EU-s pénzből nem lesz, csak állami intézményi program, hogy az állam dologi kiadásai csökkenjenek. A lakosságnak részben a rezsicsökkentésben, részben banki eszközökkel nyílik majd lehetősége energetikai korszerűsítésre. Kérdezem:

– Miért változott meg a kormány elképzelése augusztus és október között?

– Ki és milyen háttérszámítások alapján döntött?

– Mikor értesítették az EU-t a változásról?

– Hogyan teljesülnek így az energiamegtakarítási célok, amelyeket jórészt a lakásszektorban kívánt elérni a kormány?

***

FÓNAGY JÁNOS, nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: – A kormány céljai nem változtak. Változatlanul rendkívül fontos célkitűzésnek tekinti, hogy a családok rezsiköltségei tovább csökkenjenek, és ezt az energiahatékonysági pályázati rendszeren is kívántuk és kívánjuk szorgalmazni, elsősorban a hazai energiafogyasztás csökkentése érdekében. Ezzel együtt az Európai Unió irányelvei nem teszik lehetővé a 2014-2020-as programozási időszak forrásainak közvetlen - és hangsúlyozni szeretném: közvetlen - magáncélú felhasználását. Az Európai Unió adófizető polgárai nem járulnak hozzá ahhoz, hogy magáncélú beruházásokra fordítsuk ezeket a pénzeket. Ezért az uniós támogatásból elsősorban a köztulajdonban lévő épületek energetikai korszerűsítése valósulhat meg.

– A fejlesztési tárca jelenleg is vizsgálja annak a lehetőségét, hogy a lakossági energetikai korszerűsítéseket milyen finanszírozási konstrukciók teszik lehetővé. Jelzem, ez korábban is így volt: a szén-dioxid-kvótából lehetett finanszírozni, illetve hazai forrásokból. Azok a célok, amelyek a családok terhei csökkentésére irányultak, az elmúlt időszakban jelentős eredményeket hoztak. Az „Otthon melege” programot 2014 szeptemberében kezdtük. Eddig 15 milliárd forint keretösszeg révén 85 ezer magyar háztartás energiahatékonysága javult. A kormány elsődlegesen eddig is és jelenleg is a rezsicsökkentésben látja a háztartások energiafelhasználási költségeinek mérséklését. Ezek az eddigi rezsicsökkentési intézkedéseink 2013. január 1-je és 2014. december 31. között, tehát tavaly év végéig az összes fogyasztói megtakarításból mintegy 373 milliárd forintot eredményeztek. Úgy gondolom, ezek az összegek is bizonyítják, hogy a kormány a jelenleg is vizsgálandó lehetőségek igénybevételével folytatni és támogatni kívánja ezeket a folyamatokat.

***

SCHMUCK ERZSÉBET: – Önök is nagyon jól tudják államtitkár úr, hogy az energiatakarékosság, energiahatékonyság több szempontból is fontos. Fontos a családok számára, hiszen a havi keretüknek hatalmas részét teszi ki, hogy fűtésre, energiára mennyit használnak el. De globális szinten is fontos. Itt lesz hamarosan decemberben a párizsi klímacsúcs, és azon dolgoznak, hogy hogyan lehet abszolút értelemben az energiafelhasználást csökkenteni.  A lakóházak, a családi házak energia-korszerűsítése tehát kulcskérdés. Arra kérjük a kormányt, hogy ha európai uniós forrásból nem is, mint ahogy augusztusban mondták, a megígért 150 milliárd forintot biztosítsák. 

***

A képviselő asszony nem az Országgyűlés viszont  102 igen szavazattal, 36 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta a választ.

Van mit tanulnia a magyaroktól az Európai Uniónak családpolitika terén is!

DUNAI MÓNIKA (Fidesz): – Fajsúlyos nemzetközi konferenciát szerveztek szeptember végén „A családok jövője, a jövő családjai” címmel Brüsszelben. Az Európai Parlamentben Pelczné Gáll Ildikó, az Európai Parlament alelnöke és Hölvényi György európai parlamenti képviselő szervezésében, valamint a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége és a Nagycsaládosok Országos Egyesülete társszervezésében megrendezett eseményen a kormány részéről Novák Katalin államtitkár asszony, a Fidesz képviselőcsoportja részéről pedig én magam vettem részt. A rendezvény célja az volt, hogy felhívja a figyelmet az európai demográfiai kihívásokra és a családok kulcsfontosságú szerepére napjaink társadalmában. Az Európai Unió csak akkor tud megújulni – ez volt a nemzetközi tanácskozás egyik leghangsúlyosabb gondolata –, ha sikerül visszatalálni önmagához, a család és a munka hagyományát sikerül visszahelyeznie életfelfogásának középpontjába.

– Az európai demográfiai kihívásokra a megoldás nem a bevándorlás, - épp ellenkezőleg, a családok támogatása az, ami a legjobb befektetés a jövőbe. A Fidesz-KDNP-kormány tisztában van azzal, hogy a családokat kell erősíteni, ezért munkaalapú és családbarát társadalom felépítésén fáradozunk. Hosszú távú céljaink között a népességfogyás megállítása szerepel. Mi azt valljuk, hogy a hazai születésszám mértékét nem bevándorlókkal, hanem magyar gyermekek születésével kell megoldani. A családi adókedvezmény bevezetése és fokozatos bővítése családpolitikánk egyik fő alappillére. Ezenkívül a gyed extra, a munkahelyvédelmi akció, az iskoláztatási támogatások is segítik a családokat. Szeptember 1-jétől felmenő rendszerben az általános iskolák első három évfolyamán ingyenes tankönyveket kapnak a gyermekek, a bölcsődékben és az óvodákban pedig a szülők 90 százalékának nem kell étkezési térítési díjat fizetniük. Az adórendszert is a gyermekes családok megbecsülésére építjük. Magyarország családpolitikája Európában is példaértékű. A munkavállalók az egyik legalacsonyabb kulcsú személyi jövedelemadót fizetik. Mindezek mellett többlépcsős rezsicsökkentéssel is hozzájárultunk, hogy erősödjön a családok biztonsága. Jó volt látni ezen a konferencián, hogy már külföldön is elismerik Magyarország családokat középpontba helyező politikáját. Ezért kérdezem:

– Nemzetközi összehasonlításban mi számít nóvumnak, példaértékűnek a magyar családbarát kormányzati intézkedések közül?

– Milyen további családpolitikai intézkedések várhatók a jövőben?

***

RÉTVÁRI BENCE, Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: – Szokás mondani, hogy a negatív hírek gyorsabban és szélesebb körűen terjednek, mint a pozitívak. Nyilvánvalóan, ha Magyarország családpolitikáját bíráló tanácskozás lett volna Brüsszelben, akkor annak a híre már bejárta volna a teljes magyar sajtót. Büszkék lehetünk arra, hogy Brüsszelben nemcsak Magyarországot bíráló, hanem egyre több esetben Magyarország eredményeit elismerő mondatok is elhangzanak.

– Alaptörvényünk és a családok védelméről szóló sarkalatos törvényünk is rögzíti, hogy a család egyfajta híd a múlt és a jövő között, kapocs a nemzedékek között, alapegysége és leginkább biztonságot adó közössége az egész társadalomnak. A családok védelme, megerősítése közös ügyünk,  nem pusztán érzelmi közösségként, hanem az állam szempontjából gazdasági közösségként is kell hogy tekintsünk a családra. Éppen ezért akartuk visszaadni mindenkinek a reményt, a bizodalmat a jövőbe, hogy igenis érdemes gyermeket vállalnia. Azok az akadályok, amelyek korábban akár anyagi, akár adminisztratív akadályok voltak, azok bontódjanak le Magyarországon, és aki családos, az megbecsült és anyagilag és társadalmilag is elismert és támogatott tagja legyen a társadalomnak. Ennek eredményei már láthatóak, hiszen a házasságkötések száma emelkedett, a válások és a terhességmegszakítások száma csökkent, mindemellett most már több ezerrel több gyermek született, mint pár évvel ezelőtt.

– A gyed extra intézkedéscsomag volt az, amely a legutóbb széleskörűen tudta javítani azoknak a helyzetét, akik gyermeket vállalnak. Mindemellett a munkahelyvédelmi akciótervnek köszönhetően 2014-ben átlagosan havi 37 ezer gyedben vagy gyesben részesült kisgyermekes szülő foglalkoztatása után összességében 9,3 milliárd forint adókedvezményt érvényesítettek a munkaadók. Ez azt jelenti, hogy mindazok, akik visszavettek gyesről, gyedről kismamákat, azok esetében, 37 ezer család esetében közel 10 milliárd forint értékben sikerült adókedvezményt adnunk. Az egyik leginkább sérülékeny foglalkoztatotti csoportnak tehát könnyebb volt visszatérni a munka világába, már csak azért is, hiszen a bölcsődei férőhelyek száma öt év alatt 25 százalékkal emelkedett, 37 ezerről 47 ezerre.

De lehet említeni a legújabb, a családok otthonteremtési kedvezményét,  az első házasok kedvezményét, a gyermekétkeztetés ingyenessé tételét. Szociális intézkedésként az eddigi 92 ezer helyett 321 ezer család az, aki óvodában, bölcsődében ingyenesen étkeztetheti a gyermekét. A családi adó- és járulékkedvezmény, valamint a kétgyerekesek számára megduplázódó családi adókedvezmény mind olyan, ami - bízunk benne - a budapesti demográfiai fórumnak november 5-7. között témája lesz, és sok európai miniszter hallhatja meg a magyar példa pozitív eredményeit.

***

DUNAI MÓNIKA: – 2010-ben családbarát fordulat végrehajtását vállalta a Fidesz-KDNP. Jó látni azt, hogy ezen elv, vezérlő motívum mentén halad a kormány. Nemcsak az elmúlt öt év intézkedései születtek a családbarát kormányzás jegyében, hanem a következő években is ezt fogja képviselni a Fidesz-KDNP frakció.  De hogy milyen költségvetési hatása van ennek az intézkedéssorozatnak, azt még érdemes kiemelni. A következő évben 38 százalékkal többet fogunk családtámogatásra fordítani, mint 2010-ben.. Köszönöm államtitkár úr, a válaszát elfogadom.