Hoffmann Rózsa: erősödnek a családok

Interpellációt nyújtott be Hoffmann Rózsa, a Kereszténydemokrata Néppárt parlamenti képviselője az emberi erőforrások tárcájához, amelyben afelől érdeklődött, hogy a jövőre vonatkozóan milyen célokat tűzött ki maga elé a kormány a női foglalkoztatás további javítására, sikerül-e egyensúlyban tartani a bővítését és a gyermekvállalás ösztönzését.

kdnp.hu - Bartha Szabó József

Dr. Hoffmann Rózsa, a Kereszténydemokrata Néppárt parlamenti képviselője

Hoffmann Rózsa felszólalásában kitért a családpolitikai intézkedésekre, közte a családi adókedvezmény bevezetésére és kiterjedésére, a gyed extrára, a csok-ra, az első házasok adókedvezményére, valamint arra, hogy a gyermek szám csökkenését sikerült megállítani, s örvendetesen nőtt a házasságkötések száma is.


Rétvári Bence az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára válaszában kiemelte: rekordot döntött a női foglalkoztatás, 2010-16 között a 15-64 éves korosztályban 10 százalékos a bővülés. Még nagyobb mértékű a 3 éven aluli gyermeket nevelőknél, ahol 20 százalékkal nőtt ez az arány. Ez nem véletlen: a kormány intézkedései vezettek ide!

 

Dr. HOFFMANN RÓZSA, (KDNP): - Államtitkár Úr! Az utóbbi időszak politikai és gazdasági döntéseinek eredményeképpen ma Magyarországon lényegesen jobb feltételek között és nagyobb számban vállalhatnak munkát a nők, mint a kilencvenes évek végén vagy akár a Fidesz-KDNP-kormány első évében. A családpolitikai intézkedésekkel pedig a választás szabadságának megtartásával teremtette meg a kormány a női munkavállalás bővítésének lehetőségét, szem előtt tartva a családi élet fontosságát, a gyermeknevelés elsődlegességét. Ismeretesek a Statisztikai Hivatal adatai, amelyek alapján már látható, hogy eddig mit értünk el. Amíg 1998-ban a gazdaságilag aktív nők száma Magyarországon 1 millió 800 ezer volt, 2010-ben ez a szám 1 millió 950 ezer, tavaly pedig már 2 millió fölött volt. Általános gazdasági eredmények is kimutathatók ezekből a számokból, hiszen a növekvő női foglalkoztatás eredményeképpen csökken a munkanélküliség, növekszik a családok gazdasági ereje és erősödnek a családok.

- Nézzük most a szorosabban vett családpolitikai intézkedéseket! Sorolni is nehéz, hogy mennyi ilyen családpolitikai intézkedés született. Csak néhányat említek: a családi adókedvezmény bevezetése, majd kiterjesztése, a gyed extra, az első házasok kedvezménye, a CSOK, és így tovább. 2015-ben 91 700 gyermek született. Sajnos csak 0,2 százalékkal több, mint a megelőző évben, de ikerült megállítani a korábbi csökkenést, mégpedig oly módon, hogy a termékenységi arányszám a 2010. évi 1,25-ról 2015-re 1,44-ra növekedett. Érdemes megemlíteni, hogy örvendetesen nőtt a házasságkötések száma is. Miután mindannyian egyetérthetünk abban, hogy Magyarország legfontosabb társadalmi sorskérdése a demográfiai folyamatok javulása, ezért kérdezem tisztelt államtitkár urat:

- A jövőre vonatkozóan milyen célokat tűzött ki maga elé a kormány a női foglalkoztatás további javítására? Sikerül-e egyensúlyban tartani a nők foglalkoztatásának bővítését és a gyermekvállalás ösztönzését?

***

Dr. RÉTVÁRI BENCE, (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára): - Tisztelt Képviselő Asszony!  Valóban rekordot döntött Magyarországon a női foglalkoztatottság, hiszen a rendszerváltás óta ennyi hölgynek nem volt munkája, mint amennyinek most van. Ha az elmúlt hat évet nézzük, 2010-2016 között, akkor azt látjuk, hogy a 15-64 éves korosztályban 10 százalékos a foglalkoztatás bővülése, 50,6 százalékról 60,8 százalékra nőtt a foglalkoztatási arány. De még nagyobb mértékű a családos, kisgyermeket nevelő édesanyáknál ez az arány: a három éven aluli gyermeket nevelő, 25-49 év közé eső hölgyeknél 20 százalékkal nőtt - tehát kétszer olyan mértékben, mint a teljes átlag - a nők foglalkoztatási aránya. Nyilván nem véletlen következmény, hanem több kormányzati intézkedés vezetett ide, például a munkahelyvédelmi akció bevezetése. Ebben nagyon nagy mértékű járulékkedvezményt, közteherkedvezményt kínálunk azoknak a munkáltatóknak, akik gyermeknevelésből visszatérő kismamát vesznek vissza és foglalkoztatják. 40 ezer szülésből visszatérő kisgyermekes nő után vették ezt igénybe, ennyi családnak tudtunk segíteni abban, hogy az édesanya hamarabb visszatérjen a munka világába.

- Ha a gyed extrát nézem, amelynek egyik intézkedése az, hogy a gyermek féléves korát követően már lehet keresőtevékenységet folytatni úgy, hogy mellette az ellátást is folyósítjuk, tehát így kétfelől is van jövedelme a családnak, ezzel 20 ezren éltek. Aztán itt van a „Nők 40” program, amit eddig 175 ezren vettek igénybe, így negyvenévnyi munkaviszony és gyermeknevelés után lehet valaki már olyan helyzetben, hogy a nyugdíja mellett csak a nagymamai feladatainak él, és a gyermekének, lányának, fiának segít az unokák ellátásában. Akiknél pedig nincs nagymama vagy nagypapa, illetve nem tudnak rendszeresen segíteni, ott a bölcsőde jelent nagyon nagy segítséget. Az elmúlt hat évben 12 ezerrel növeltük a bölcsődei férőhelyek számát - ez a napközbeni ellátásban óriási előrelépés -, és ez még növekedni fog, hiszen óriási összegeket és jogszabály-módosítást is áldozunk erre. 2018-ra azt szeretnénk, ha 60 ezer férőhely lenne. Ön mondta, hogy körülbelül 91 ezer gyermek születik, ehhez képest 60 ezer bölcsődei férőhelyet szeretnénk létrehozni január 1-jétől létrejövő mini bölcsődében, családi bölcsődében és munkahelyi bölcsődében. Ezek kialakítására, bölcsőde- és óvodafejlesztésekre 100 milliárd forint áll rendelkezésre a következő években.

- A családbarát foglalkoztatás ösztönzésére a családbarát munkahelypályázattal és más módon is igyekeztünk segítséget nyújtani, felhívni a figyelmet, támogatást adni. Ez a támogatás költségvetési léptékben is nagy növekedést jelent, hiszen az OECD-országok átlagos 2,5 százalékos GDP-arányos családtámogatási költségeivel szemben Magyarországon ez messze 4 százalék fölötti összeg. Jóval nagyobb arányban áldoz Magyarország a családokra a központi költségvetésből a nemzeti össztermék arányában, mint ahogy ezt a legfejlettebb országokban átlagosan teszik. Ebből a legnagyobb mérték nyilván a családi adókedvezmény, ebben is évről évre látható a bővülés, már csak azért is, mert több év alatt megduplázzuk például a két gyermek után járó adókedvezményt, de ha a 2014. évi, tehát a két évvel ezelőtti adatot az idei évvel hasonlítom össze, az látható, hogy akkor egy család átlagosan 222 ezer forintot vett igénybe a családi adókedvezményből, most már 244-et. Ez a kedvezménytípus eljut a családokhoz, a családok 95-96 százaléka igénybe tudja ezt venni és igénybe is veszi, éppen ezért ez egy sikeres, jól célzott intézkedés, és egyre nagyobb mértékben tudják igénybe venni, hiszen évről évre tízezrekkel nő annak az összegnek az értéke, amely a családoknál marad. Bízunk benne, hogy a gyermekvállalást, a családalapítást ezzel is tudjuk ösztönözni.

***

Dr. HOFFMANN RÓZSA: - Államtitkár Úr! Öröm hallani ezeket a számokat, és jó látni azt, hogy a tendencia egyre javuló. Magyarország családpolitikája és annak eredményei követésre méltók mások számára is. Ma azok a fiatal házasok, akik gyermeket vállalnak, sokkal nagyobb biztonsággal nézhetnek a jövő elé, mint a megelőző évtizedekben. Ennek a családpolitikának az óriási érdeme, hogy meghagyta a választás lehetőségét a családoknak és a nőknek, nem kényszeríti sem a fakanál mellé, sem pedig munkavállalásra a nőt. Szabadon választhat mindenki, hogy dolgozni akar-e vagy gyermeket nevelni. De mégsem titkolhatom: a gyermekek számának a növelése, a gyermekszületés az, ami az emberi életet, a családi életet igazán megkoronázza. Nem véletlen az, hogy ha egy fiatal embernek gyermeke születik, akkor soha át nem élt boldogságról tanúskodik. A választ elfogadom!