„Hazának füstje is kedvesebb, mint idegen országnak tüze. – Patriae fumus igni alieno luculentior. ”

Kedvelt műfaj a Tisztelt Házban az interpelláció. Az ellenzék bőszen ostorozza a kormányt, a kabinet, s pártjaik jelesei pedig egyfolytában a múlt sötét árnyaira emlékeztetnek, a jelen reménykeltő lépéseivel, és az egyre fényesebb távoli jövővel kecsegtetnek. Madárnyelven szólva szabad megítélés kérdése, hogy ki a varjú és ki a fülemüle. Az viszont biztos: énekes madár mindkettő. Legutóbbi szónoklataikból szolidan stilizálva – egy alkalommal a hangzavarokat, bekiabálásokat is jelezve–- tallózunk.

Fiatalok, szegények, nők a hatalom kalapácsa alatt?!

SZANYI TIBOR (MSZP): – Államtitkár úr! Picit sajnálom, hogy az ön főnöke eliszkolt innen az imént, de igazából boldog Sándor névnapot is szerettem volna neki kívánni, - kérem, tolmácsolja. (Taps az MSZP soraiban. - Moraj a kormánypárti oldalon.)

– Államtitkár úr! Március 11-én az orbáni rendőrség összepakolt több középiskolást, majd hosszadalmas kihallgatás után fejenként 50 ezer forint pénzbírságra ítélte őket. A középiskolások cselekedete az volt, hogy meg akarták akadályozni, hogy a kormány erőszakot kövessen el a jogállamiság ellen. (Folyamatosan zaj, felzúdulás a kormánypártok soraiban.)

– Igen, leültek a parlamenti sorompó elé, és transzparenseken fejtették ki a véleményüket. Szerintem ezek a srácok hősök, és mélyen igazuk volt abban, hogy önöket, kormánypárti képviselőket meg akarták akadályozni abban, hogy alkotmánytipró bűneiket elkövessék. Önök ezzel szemben erőszakot alkalmaztak, erőszakkal távolították el a fiatalokat, akik a haza védelmében jártak el. Önök ezt követően bejöttek ebbe a Házba, és kedélyesen megerőszakolták az országot, kiirtották a magyar jogállamiságot. (Felzúdulás a kormánypártok soraiban.)

– Államtitkár úr! Önök 263-an azt hiszik, hogy 10 millió embert rabigába hajthatnak. Önök azt hiszik, hogy a hatóságaik képesek az erőszak fenntartására. Önök szellemi terrort is alkalmaznak, de már egyre inkább remegnek odahaza a frissen zabrált, méregdrága villáikban, hogy vajon mi lesz, ha a hatalom kipenderül a kezükből. (Felzúdulás, közbekiáltások folyamatosan zaj a kormánypártok soraiban.)

– Államtitkár úr! Önök 50 ezer forintot koboznak el az érintett diákoktól, de leginkább a szüleiktől, miközben önök átlagosan és fejenként, ámde naponta markolnak fel (Közbekiáltások a kormánypártok soraiban.) …50 ezer forintot, tehát méltán hihetik, hogy ez talán nem is olyan nagy pénz. Ha azt is idevesszük, hogy az önök üzleti holdudvara mit harácsol össze másodpercenként, akkor ez az 50 ezer forint tényleg nem nagy ügy, sőt alighanem ennyit akár tized másodpercenként is kiemelnek az ország zsebéből. (Folyamatosan zaj, felzúdulás a kormánypártok soraiban.) …Kérdezem hát:

• Bátor-e az a hatalom, amely tizenéveseket vág le többre, mint egy közmunkás havi bére?
• Bátorságnak gondolják-e azt, hogy marcona rendőrökkel vitetnek el diákokat, akik a véleményüket fejtik ki az önök bűneiről?
• Értsük-e úgy ezt a hatósági erőszakot, hogy a fémkordont anno önök bontották le, de az élő kordon eltakarítását már csak a szerencsétlen, noha marcona rendőrökre képesek tolni? (Taps az MSZP padsoraiban.)

+

KONTRÁT KÁROLY, belügyminisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Magyarország demokratikus jogállam, (Közbeszólás az MSZP padsoraiból, dr. Józsa István: Volt!.) …ahol a közrend és a közbiztonság alapja az, hogy senki nem állhat a törvények fölött. Akik megszegik, azoknak viselniük kell a következményeit. Ezt az alkotmányos jogelvet követik a magyar hatóságok a napi munkájuk során. (Moraj az MSZP soraiban.)

– Március 11-én, hétfőn, néhányan leültek a földre a Parlament I-es, IX-es és XVII-es kapuja előtt, és ezzel akadályozták a Parlamentbe való be- és kihajtást. Elmondták, hogy tisztában vannak azzal, hogy nem állhatják el a kapukat, de az a szándékuk, és nem hagyják el a helyszínt. Miután az ismételt felszólításra sem hagyták el a területet, a rendőrök előállították őket. Szándékos jogsértést követtek el, tudták, hogy magatartásuk következményekkel jár. Jogszerű rendőri intézkedéssel szembeni engedetlenség, szabálysértés miatt a fiatalkorúakkal szemben figyelmeztetés, a nagykorúakkal szemben 50 ezer forintos pénzbírság került kiszabásra. (Folyamatos moraj az MSZP-frakció soraiban.)

– Képviselő úr! Sajnálom, hogy korábban nem volt ilyen érzékeny, amikor a Gyurcsány-kormány alatt 2006 őszén a védtelen és békés polgárokkal szemben gumilövedék, könnygázgránát, (Felzúdulás zaj az MSZP-frakció soraiból.) …vízágyú, gyalogos és lovas rendőri egységek kerültek bevetésre, számos súlyos, több esetben maradandó fogyatékosságot eredményező sérülés keletkezett, több mint száz ártatlan ember sérült meg. (Felzúdulás az MSZP-frakció soraiban.)

– Képviselő úr! Senkinek nem lehet büntetlenül megsértenie a törvényt. Az önök politikai célzatú, diktatórikus fellépésének következményei a jogállamot is megsebesítették. (Zaj az MSZP-frakció soraiban, dr. Józsa István: Törvénymódosítással!)

– Képviselő úr! Ha ön is a törvény előtti egyenlőség alkotmányos elvét vallja (Felzúdulás az MSZP soraiban, Harangozó Tamás: Nem süllyedsz el? Hol van az a törvény?) …akkor kérem, fogadja el a válaszomat. (Józsa István: Tele vagytok koncepciós perekkel! - Taps a kormánypártok padsoraiban.) 

+

SZANYI TIBOR: – Államtitkár úr! Hát, ön mint egykori kordonbontó, meglehetősen szánalmas magyarázkodásba fogott. Azért azt szögezzük le, a történelem azt bizonyítja, hogy minden diktatúra roppant ideges (Közbeszólás a Jobbik padsorából, Staudt Gábor: Szerintünk te vagy ideges!) …ha a jogszabályait úgymond megsértve látja. (Felzúdulás a kormánypárti oldalon.) …Nemrég, négy nappal az eset előtt Szegeden egy csonkolt kezű asszonyt büntettek meg a rendőrök 50 ezer forintra azért, mert enni kért az ételmaradékokból. Hát, ehhez képest önök meg itt félnáci félidiótákat tüntetnek ki március 15-én. (Közbeszólás a KDNP-ből, dr. Soltész Miklós: Botka, Botka!) Szóval, maradjunk annyiban: demokratikus államban diákokat véleményért, éhező nőket ételkérésért nem büntetünk. (Felzúdulás a kormánypártok soraiban, dr. Répássy Róbert: Munkát követelnek, munkát nekik!) …Világos?! (Soltész Miklós: Szondát neki! Szanyi Tibor a világ legismertebb internacionalista jelével üzen, " bal keze középső ujját felfelé tartva „bemutatja", hogy ki mit, s hogyan cselekedjen a nagylelkűen felajánlott alsó felének hasznosítása érdekében. Taps az MSZP-frakcióban.)

A képviselő nem, az Országgyűlés az államtitkári választ 205 igen szavazattal, 37 nem ellenében, 31 tartózkodással elfogadta.

Valóban büntetés a büntetés?

MIRKÓCZKI ÁDÁM (Jobbik): – Államtitkár úr! Az elmúlt évben számos közfelháborodásra okot adó, a társadalom békés többségének köznyugalmát súlyosan sértő bűncselekmény történt. 2013 kezdetétől a nagy nyilvánosságot kapó, személy elleni erőszakos bűncselekmények, késelések, úgy látszik, meghatározzák az idei év sajnálatos irányát is. Szigethalom, Ózd, Szolnok, Debrecen, Sződliget, Ajka, Hajdúhadház, Baja és most, múlt vasárnap Monor, ahol egy 55 éves férfi életét vesztette egy brutális és indokolatlan támadás következtében.

– Államtitkár úr! A Jobbik a januári késelési hullám kezdetekor javasolta, hogy a korábban már büntetett előéletű személyek esetében, amennyiben a közbiztonságra különösen veszélyes eszközt tartanak maguknál, a cselekményük ne csupán szabálysértést, hanem bűncselekményt valósítson meg. A parlamenti többség persze, szokás szerint elutasította ezen kezdeményezésünket. Most ismételten felhívom a tisztelt képviselőtársaim figyelmét, hogy nem normális dolog az, ha valaki késsel jár az utcákon, mert mint láthatjuk, általában utána nem marad más, csak vér és halál. Nem akarunk feltételezésekbe bocsátkozni, de amennyiben a Jobbik ezen irányú javaslatait elfogadták volna, talán egy életet meg lehetett volna menteni, most márciusban is például Monoron.

– Államtitkár úr! Ennek és tucatnyi korábbi hasonló esetnek a kapcsán határozott véleményünk, hogy a társadalom egy bizonyos rétegének tagjai egyáltalán nem akarnak beilleszkedni a többségi társadalom által elfogadott írott és íratlan társadalmi együttélési normák közé, és mivel nincs elrettentő erejű büntetés-végrehajtás, esetükben a szankcióknak semmiféle visszatartó ereje nincs. Ezekben a brutális bűncselekményekben sajnálatos módon egyetlenegy a közös - a rendelkezésünkre álló információk alapján -, kivétel nélkül magyar embert sebesítettek meg életveszélyesen, vagy gyilkoltak meg cigány származású elkövetők. Kérdezem tehát:

• Meddig tűrik önök mindezt?

• Meddig folytatnak még struccpolitikát ebben a nagyon súlyos kérdésben?
• A bekövetkezett sajnálatos és sorozatos események kapcsán tervezik-e végre támogatni a Jobbik azon javaslatait, amelyek a közbiztonságra veszélyes eszközök tartását és viselését szigorítják?
• Megfontolják-e végre azt a jogos igényt, hogy a sokszor wellness-börtönöknek tűnő intézmények helyett ténylegesen elrettentő hatású büntetés-végrehajtási intézeteket hozzanak létre?
• Olyanokat, amelyekbe nem visszavágynak az elkövetők, hanem a legvadabb rémálmaikban sem kívánnak újra látni?

+

KONTRÁT KÁROLY, belügyminisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! A nemzeti együttműködés programjában leszögeztük, hogy a közrend és közbiztonság alapja az, hogy senki nem állhat a törvény fölött. A törvény előtt mindenki egyenlő, korra, nemre, fajra, felekezetre való tekintet nélkül. Ezért, semmilyen hovatartozás, legyen az akár etnikai vagy akár más, nem ad mentességet bűncselekmény, szabálysértés vagy egyéb jogsértés elkövetőjének. Akik a szabályokat megszegték, megszegik azoknak viselniük kell ennek következményeit. A rendőrség mindenkivel szemben a zéró tolerancia alapján lép fel, sem eddig, sem azután nem alkalmaz kettős mércét. A rendőrség Magyarország valamennyi településén minden bűnöző ellen fellép, az emberek élet- és vagyonbiztonsága, a közrend és közbiztonság érdekében.

– Képviselő úr! Tájékoztatom arról, hogy Magyarországon nincsenek wellnessbörtönök, csak wellness-szocialisták vannak, a büntetés-végrehajtási intézetek funkciójukat tekintve az elítéltek fogva tartását és büntetésük letöltését hivatottak szolgálni. Emellett azonban kiemelt figyelmet kell fordítani arra is, hogy megfelelő módon segítsék a fogvatartottak társadalomba való visszailleszkedését, amelynek következtében jelentősen csökkenhet az újabb bűnelkövetés esélye. A nemzeti együttműködés kormánya célul tűzte ki, hogy minden büntetés-végrehajtási intézet önfenntartóvá váljon. 2012 elején jogszabályban rögzítettük, hogy minden arra alkalmas elítélt számára kötelező a munkavégzés. A fogvatartottak munkáltatása a szabadságvesztésük végrehajtásának meghatározó részévé kell hogy váljon, találkozva azzal a jogos társadalmi igénnyel is, hogy az elítéltek hasznos tevékenységgel töltsék idejüket a jogerős szabadságvesztés időtartama alatt, amely fontos lépcsőfoka lehet a társadalomba való visszatérésüknek. A fogvatartottak foglalkoztatási aránya 2012 végére elérte a 80 százalékot.

– Képviselő úr! Kérem, ha önnek valóban fontos a közrend, közbiztonság megteremtése, a magyar emberek biztonsága, akkor támogassák a kormány szigorító törvényjavaslatait.

+

MIRKÓCZI ÁDÁM: – Államtitkár úr! Úgy látszik, a visszaeső bűnözőknek nincsenek információik azokról, amelyeket ön elmondott, hiszen például az a monori gyilkos, aki brutális módon megkéselt egy tisztességes állampolgárt, szó szerint azt nyilatkozta, hogy neki sokkal jobb lesz odabent. Önként föladta magát, hiszen nem kell dolgozni, kap enni, sokkal jobb élete lesz bent, mint kint. Ilyen alapon el kéne azon gondolkodni, hogy ma Magyarországon napi 8500 forintba kerül durván egy rab tartása az adófizetők pénzéből. Talán meg kellene fontolni azoknak az önfenntartó börtönöknek a lehetőségét, amelyek például tőlünk nyugatra, az Amerikai Egyesült Államokban is Ten City néven léteznek. Meg kellene fontolni a 8500 forint helyett olcsóbb bérrabtartást, más, tőlünk keletre lévő országok mintájára is, ahová a bűnözők garantáltan nem vágynak vissza.

A képviselő úr nem, az Országgyűlés az államtitkári választ 192 igen szavazattal, 39 nem ellenében, 8 tartózkodással elfogadta.

Hogyan segítik a hazai kis- és középvállalkozások versenyképességét?

MENGYI ROLAND (Fidesz): – Államtitkár úr! Mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy az erős, független, munkát adó kis- és középvállalkozások jelentik a gazdasági növekedés kulcsát. A pénzügyi és a gazdasági válságból nem lehet kilábalni a kis- és középvállalkozások megerősítése nélkül, hiszen jelenleg is ők állítják elő a magyar GDP több mint 40 százalékát, miközben a hazai foglalkoztatottak közel kétharmada, több mint kétmillió fő a kkv-szektorban tevékenykedik. Ezért is tartom fontosnak, hogy a polgári kormány megalakulása óta a kis- és középvállalkozások támogatásán dolgozik. A társasági adó 19 százalékról 10 százalékra történő mérséklése, célzott járulékcsökkentések és a vállalkozásfejlesztésre fordított uniós források mind azt segítik elő, hogy a hazai kkv-k versenyképesek legyenek. Külön szeretném kiemelni a kormány intézkedései közül az idei év elejétől elérhető két új adónemet, amelyek új lendületet adhatnak a hazai kkv-szektornak. Míg a kisadózók tételes adója elsősorban a lakosság részére szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások számára kínál komolyabb könnyebbséget, addig a kisvállalati adó kiváló lehetőséget biztosít a fejlődni kívánó vállalkozásoknak, ösztönözve a beruházásokat és a foglalkoztatás bővítését.

– Államtitkár úr! Míg a szocialista kormányok az emberekre és a hazai vállalkozásokra hárították a válság és a saját felelőtlen politikájuk terheit, addig a polgári kormány intézkedéseinek köszönhetően az elmúlt években csökkentek a hazai vállalkozásokra rótt terhek. Az ország sikere szempontjából változatlanul elengedhetetlen a hazai kkv megerősítése, ezért is tartom fontosnak, hogy  a kormány kiemelt figyelmet fordítson e szektorra. Ezért is kérdezem:

• Hogyan segíti a kata és a kiva bővítése a hazai kis- és középvállalkozások versenyképességét?

+

CSÉFALVAY ZOLTÁN, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Már a kormányváltás után egyértelművé tettük, hogy véget kell vetni annak a korábbi szocialista politikának, amelyik ellehetetleníti a kis- és középvállalkozásokat, és vissza kell adni a teljesítmény, a munka és a vállalkozás becsületét és szabadságát. Éppen ezért célként tűztük ki, hogy csökkentjük a kis- és középvállalkozások adóterheit, csökkentjük a kis- és középvállalkozások adminisztrációs terheit, és vele párhuzamosan növeljük a kis- és középvállalkozások döntési szabadságát és azt a lehetőséget, hogy minél több munkahelyet tudjanak teremteni.

– Jelentős az adminisztrációs egyszerűsítés. A kisvállalkozási adó esetében pedig a társasági adó, a szociális hozzájárulási adó, szakképzési hozzájárulás alól mentesíti a vállalkozót. De jelenti azt is, hogy az adóterheik is csökkennek azoknak a vállalkozásoknak, amelyek ezt a formát választják, mivel a tételes adózónál havonta csupán 50 ezer forint adót kell majd fizetni, amennyiben ezt a formát választják. A kisvállalkozói adó alacsony, 16 százalékos kulcs után adózik. A munkáltató adóterhei mindaddig nem nőnek új alkalmazott felvétele esetén, amíg annak hatása a termelés növekedésében meg nem mutatkozik. Sőt, a vállalkozásba visszaforgatott nyereség sem képez adóalapot, így a szabályozás további beruházásokra ösztönözheti a vállalkozásokat.

– Képviselő úr! Február végi adatok szerint 57 ezren jelentkeztek be a kisadózók tételes adója alá, a kisvállalkozási adót pedig mintegy 7500 vállalkozás választotta. Úgy gondolom, egy újonnan induló adónem esetében ez nagy szám. És ennél talán még fontosabb, hogy az adózók szabadsága és a vállalkozások szabadsága erősödött azzal, hogy új formák jelentek meg. A kormány annak érdekében, hogy még többen tudják választani ezt a formát, újabb módosításokat kezdeményez. A benyújtott javaslatok egy része a választásra jogosultak körét bővíti, más része pedig a figyelembe vehető kedvezmények alkalmazási lehetőségeit növeli. Így az Országgyűlés előtt lévő törvényjavaslat elfogadása esetén a jövőben például a kisvállalkozói adót év közben is választhatják a vállalkozások.

– Nagyon fontos még megemlíteni: a kormány az új kisvállalkozói adó esetében bővíti a kedvezményezett foglalkoztatottaknak minősülő személyek körét, ezzel személyenként akár 50 ezer forint adóalap-kedvezmény is jár a szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után a 25 év alatti, továbbá az 55 év feletti munkavállalók foglalkoztatása esetén. Ezek a kedvező szabályok arra ösztönözhetik a kisvállalati adót választó vállalkozást, hogy a munkaerő-piaci szempontból nehéz helyzetben lévő személyeket is nagyobb számban alkalmazzák.

– Képviselő úr! Úgy gondolom, hogy ezek a változások bővítik a vállalkozások szabadságát, csökkentik adóterheiket, és szélesítik a foglalkoztatási lehetőségeket.

+

MENGYI ROLAND: – Államtitkár úr! Válaszaiból kiderül, hogy a kormány kiemelt feladata a kkv-szektor segítése, amely tetten érhető nemcsak az adminisztratív terhek, de az adóterhek csökkentésében is, így a válaszát elfogadom.

Megkezdődött a Várkert Bazár rekonstrukciója?

PÁLFFY ISTVÁN (KDNP): – Államtitkár úr! A Várkert Bazár Magyarország kiemelt műemléke, kiemelt pontja, de sajnálatos módon olyan állapotba került az elmúlt 30-40 évben, ami nyilvánvalóan tarthatatlanná vált. Egyébként sajnos soha nem sikerült az épületegyüttesnek megfelelő, tartós, ma úgy mondanánk: fenntartható funkciót találni. A Duna felé eső oldalon lévő üzletek már régen megszűntek, volt ott festőiskola, műterem, sok minden, de a legtöbbeknek nyilvánvalóan az jut eszébe a Várkert Bazárról, hogy ott működött a Budai Ifjúsági Park. 1961 és 1984 között számos nagyon nagy könnyűzenei koncertnek volt a helyszíne, aztán az épületegyüttes, miután életveszélyessé vált bezárásra kárhoztatott. Állapota folyamatosan romlott, így az épület - Budapest turisztikailag egyébként egyik legfrekventáltabb pontján - a főváros szégyenfoltjává vált. A kritikus helyzetben, 1996-ban - és ez jól jellemzi az állapotokat - a Várkert Bazárt a világ 100 legveszélyeztetettebb műemléke közé sorolták.

– Államtitkár úr! Nem lehet azért elmenni szó nélkül amellett, amit itt 25 éven keresztül, ’84-től még a kommunista, aztán majd a szocialista és a liberális városvezetés tett, illetve nem tett a Várkert Bazár érdekében. Az Új Széchenyi-tervben viszont a nemzeti program kiemelt része lett. Így aztán ezáltal az Ybl Miklós tervezte, neoreneszánsz stílusban megálmodott, egyébként 1883-ban, pontosan 130 éve megépített épület, a hazai romantikus építészet egyik legszebb darabja most 30 év áldatlan állapota után új elemekkel gazdagodva a programnak köszönhetően újjá születhet. Mindezekre tekintettel kérdezem:

• Hol tart most a kivitelezés, és milyen munkák várhatók a felújítás következő szakaszában?
• Milyen források állnak rendelkezésre a felújítási munkák elvégzéséhez, mikorra várható a megújult Várkert Bazár épületének az átadása?
• Milyen programokat kínál majd a megújult Várkert Bazár, és miféle közönség számára?

+

RÉTVÁRI BENCE, közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! A projekt közvetlen célja egyrészről a Várkert Bazárnak az értékelvű helyreállítása, emellett pedig egy rendezett világörökségi környezetnek a kialakítása, a védett Duna-parti panorámának helyreállítása. Emellett fontos cél még a budai várnegyedben lévő programkínálatnak a bővítése és egyre inkább komplexebbé tétele, ezáltal a turizmusnak is a fejlesztése.

– Képviselő úr! A felújítási munkák 2013. február 1-jén indultak, az átadott műszaki területen jelenleg is folyamatosan zajlanak. A beruházás első ütemében a Várkert Bazárhoz kapcsolódó gyalogosközlekedés fejlesztésére és a behajtási rendszer korszerűsítésére kerül sor. A Várkert Bazár alatt mélygarázs épül, és ehhez új közlekedési kapcsolatok, villamos- és buszmegálló és kikötő kialakítása is járulni fog a terveink szerint. A beruházás összesen 8,9 milliárd forintba kerül, és ezt teljes egészében uniós forrásból kívánja fizetni a kormányzat, a megnyitó ünnepségére terveink szerint 2014 márciusában kerül sor.

– A Várkert Bazár földrajzi és történelmi lehetőségeit kihasználva a részletesen kidolgozott tartalmi program keretében olyan közösségi tér jön létre, amely kulturális, térbeli és időbeli kapuként funkcionál. A hozzá kapcsolódó három bérház felújításával komplex, interaktív és a legújabb nemzetközi trendeknek is megfelelően szerveződő kulturális negyed jön létre a Duna partján. A kapuszerűen szimmetrikus épületegyüttes a magyar értékek kapujaként, innovatív és interaktív eszközök segítségével, az eredetileg bérházként funkcionáló terek adottságainak megfelelően, egy helyen összegyűjtve mutatja be a város és az ország látványosságait, büszkeségeit. Az egykori lakóépületek együttesében egy különleges kiállítássorozat kap majd helyet: a tradíció háza felvillanásszerűen interaktív módon vezet végig Magyarország közismert értékein, hazánk történelmén, tájain, a képzőművészeten és a zenén át egészen a tudományos eredményekig.

– A déli bazársor eredetileg különálló helyiségeit részben egybenyitjuk, az így nyert tágas térben hangulatos kávéház nyílik. A déli fülkés pavilon lesz a főbejárat, a föld alá süllyesztett, ezer fő befogadására képes, multifunkcionális, koncertek és egyéb kulturális események helyszínéül szolgáló rendezvényterem kerül itt kialakításra, és alatta pedig a mélygarázs. Az épületegyüttes központi kompozícióját eredeti szépségében állítjuk helyre. A díszes bejárat és a rámpák a kerti terasz szintjére vezetik majd fel a látogatókat.

– Az északi bazársoron tíz helyiséget kettesével-hármasával összenyitunk, és látványműtermeket alakítunk ki, az ott dolgozó művészeket tehát a látogatók akár munka közben is meglátogathatják. Az Öntőház-udvar fontos pezsgő közösségi térként, többek között szabadtéri kulturális rendezvények és gasztronómiai események helyszínéül szolgál majd; a látogatókat itt vendéglátóhelyek is fogják várni.

– Az egykori testőrpalotában nyílik meg a kortárs kreativitás háza. A dinamikus térsorokban a látogatók a kortárs művészeti irányzatok bemutatása mellett kortárs dizájntermékekkel és Magyarország legújabb, nemzetközi rangú kulturális és tudományos eredményeivel is megismerkedhetnek.

– Az északi lépcsős pavilontól a budavári palotát övező várfal koronájáig futó lépcsők, liftek és mozgólépcső alkotják a gyalogosközlekedési rendszert. Terveink szerint hajókikötő is épül, amely újabb kapcsolódási pontot hoz létre Pest és Buda között, és rendszeres hajójárattal biztosítja az érdeklődők szállítását. Bízunk benne, hogy mind a budapestiek, mind pedig az idelátogatók számára is sok-sok érdekességet jelent majd.

+

PÁLFFY ISTVÁN: – Államtitkár úr! Azzal fogadom el a választ, bármennyire zajongnak, gúnyolódnak is szocialista képviselőtársaim a túloldalon azzal fogadom el, hogy a Várkert Bazárban sorra kerülő művészeti, kulturális tartalmakra a költségvetésnek a 2014-es esztendőtől kell majd terveznie összegeket, fenntarthatóvá tenni az épületegyüttes működését. Ez nem egy kétforintos történet lesz. Ezt azért mondom, mert 1984 szeptemberében, amikor a P. Mobil-koncerttel végül bezárták az Ifiparkot, a nagy fináléban Schuster Lóránt felhívta a csapatot elénekelni, „nálam mindig két forint ez a dal”. - Ez viszont nem egy kétforintos történet lesz, úgyhogy kérem majd ennek az összegnek a biztosítását!