MOTTÓ: Kedvelt műfaj a Tisztelt Házban az interpelláció. Az ellenzék bőszen ostorozza a kormányt, a kabinet, s pártjaik jelesei pedig egyfolytában a múlt sötét árnyaira emlékeztetnek, a jelen reménykeltő lépéseivel, és az egyre fényesebb távoli jövővel kecsegtetnek. De nem csak felolvasni, beszélni, szónokolni, szavazni is lehet. A legutóbbi asszóikból szolidan és „stilizálva" tallózunk.

Mit tervez a kormány a közfoglalkoztatásból kiesett munkanélküliekkel?

TÓTH JÓZSEF (MSZP): – Az előző kormány által létrehozott közfoglalkoztatási programot az új kormány gyakorlatilag megsemmisítette. Az önkormányzatok 60 milliárd forinttal kevesebbet kapnak erre a célra az idei esztendőben. Az új rendszer drasztikus hatását mutatja, hogy 2011 első negyedévében mintegy százezer fővel emelkedett a munkanélküliek száma. Kérdezem:

• Mit tesz a kormány a közfoglalkoztatás rendszeréből az elmúlt három hónapban kiesett százezer állampolgár helyzetének javítása érdekében?

+

CZOMBA SÁNDOR, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: – 2002 és 2010 között 300 ezer fővel nőtt a nyilvántartott munkanélküliek száma, figyelembe véve a közfoglalkoztatásban lévőket is. Az „Út a munkához" program csak mintegy 100 ezer főnek biztosított átmeneti munkalehetőséget. Önök tehát 200 ezer embernek egyetlen napra sem adtak munkalehetőséget.

– Ellentétben az önök által állított számokkal, a KSH utolsó jelentése szerint 2010. december és 2011. február között a munkanélküliek száma nem 100 ezerrel, hanem 8100 fővel emelkedett az egy évvel korábbi szinthez képest, miközben a foglalkoztatottak száma 16 300 fővel nőtt. Március végéig mintegy 68 ezer ember került be a közfoglalkoztatásba, ez pedig nem sokkal marad el a tavalyitól; az érintett létszám azonban lényegesen magasabb lesz, reményeink szerint a 200 ezer főt is meghaladja. A közfoglalkoztatásra tervezett források sem csökkentek, hanem 10 milliárd forinttal nőttek, tavaly 54 milliárd forint volt, az idén 64 milliárd forint áll rendelkezésre.

– A közfoglalkoztatás szükségességével egyetértünk, a megvalósítás módjával azonban nem. Az ÁSZ két alkalommal, 2002-ben és 2007-ben vizsgálta a közfoglalkoztatásra fordított kiadások hasznosulását, és megállapította, hogy a háromféle közfoglalkoztatási forma nem működik összehangoltan. 2011-ben összességében több ember számára válik lehetővé a közfoglalkoztatásba történő bekapcsolódás, mint egy évvel korábban. Ugyanakkor változó időtartamig vesznek részt a közfoglalkoztatás különböző formáiban, amely egyúttal nagyobb ösztönzést is jelent a versenyszférában adódó munkalehetőségek elfogadására.

+

TÓTH JÓZSEF: – Nem számmágiát szeretnék folytatni, hanem a konstruktivitás jegyében néhány javaslatot tenni a gyakorlati tapasztalatok és a hatékonyság, illetve az alkalmazhatóság szempontjából. Fontolják meg a napi 4 órás foglalkoztatás helyett a 6 órás foglalkoztatás bevezetését. Fontolják meg, hogy a rövid távú foglalkoztatás legalább 200 napos legyen. Fontolják meg, hogy a közfoglalkoztatást szervezők ne 6 hónapig, hanem legalább december 31-éig legyenek foglalkoztathatóak. Fontolják meg, hogy az 55 év felettiek is kérésükre bevonhatók legyenek ebbe a programba. És nem utolsó sorban: fontolják meg az adminisztráció csökkentését. Úgy gondolom, hogy a konstruktivitás jegyében ezek megfontolandók.

(A képviselő nem, az Országgyűlés 214 igen szavazattal, 65 nem ellenében, 12 tartózkodással az államtitkári választ elfogadta.)

Miként tervezi megvalósítani a kormány az egyablakos ügyintézést?

SZÉKYNÉ DR. SZTRÉMI MELINDA (Fidesz): – A közigazgatás az elmúlt évtizedekben sok változáson, átalakításon ment keresztül, és ezáltal egyre bonyolultabbá, átláthatatlanabbá vált. S mondjuk meg őszintén: ennek az emberek nem túl sok hasznát látták. A jogszabályok egyre nehezebben érthetők, az intézményrendszer egyre bonyolultabb lett, az átlagállampolgár számára gyakran teljesen átláthatatlanok az eljárások.

– De nem csak a szabályozás, a bonyolult hivatali rendszer is problémát okoz. A különböző igazgatási szervek nagy része önálló ügyfélszolgálattal rendelkezik. Ezek mindegyike csak a saját ügyeivel foglalkozik, és bizony igen különböző színvonalon végzik munkájukat. Az emberek arra panaszkodnak, hogy az ügyfélszolgálatok ügyintézői gyakran fogadják úgy őket, hogy azt érzik, hogy nem az ügyeik elintézése a legfontosabb, esetenként kifejezetten irritáló hozzáállásról is beszámolnak.

– Különösen bajban vannak azok, akiknek több ügyfélszolgálatot is föl kell keresniük ügyük intézéséhez. Az állampolgárnak napközben, munkaidőben, munkavégzés mellett nincs ideje saját ügyeivel foglalkozni, ezért a fontos lenne, hogy az ügyfélszolgálatokat ne csak munkaidőben lehessen felkeresni. A leginkább időtakarékos megoldást pedig az jelentené, ha minden ügyet egy ügyfélszolgálat felkeresésével lehetne intézni.

• Milyen lépéseket tett és szándékozik tenni a kormány az ügyfelek helyzetének könnyítése, a közigazgatási ügyek intézésének egyszerűbbé tétele érdekében?
• Mikorra, milyen ütemben valósul meg az egyablakos ügyintézés, és mely ügyekkel bővül a kormányablakok feladatköre?

+

SZABÓ ERIKA, közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: – A kormány alapvető célja a jó állam megteremtése és az ön által felsorolt problémák kijavítása. Több átfogó intézkedést is tett ennek a célnak a megvalósítása érdekében. Ezek köre a közszolgálati foglalkoztatás újraszabályozásától az önkormányzatok feletti törvényességi ellenőrzés visszaállításán át a fővárosi és megyei kormányhivatalok létrehozásáig terjed.

– Már 2010 őszén megkezdtük az integrált ügyfélszolgálatok rendszerének kialakítását. A fővárosban, a megyei jogi városokban és két további Pest megyei városban 2011. január 3-án 29 kormányablak kezdte meg működését. A kormányablakokban adatokat lehet kapni több hatósági nyilvántartásból, széles körben igénybe vehetők a vállalkozással kapcsolatos szolgáltatások. Kezdeményezhető gyermekgondozási segély, anyasági támogatás, családi pótlék igénylése. A kormányablak segítséget nyújt ügyfélkapu nyitásában is. Ezzel az ügyfelek számára lehetővé válik, hogy az időt megtakarítva ügyeik nagy részét elektronikusan intézhessék.

– A kormányablakok rövid időn belül ismertté váltak és egyre keresettebbek. Jól mutatja ezt, hogy 3 hónap alatt 60 ezer ügyet intéztek. Az emberek igen sokféle ügyben érdeklődtek és kaptak tájékoztatást, így az Új Széchenyi-terv pályázatairól vagy a társadalombiztosítási ügyek változásairól. Közel 6 ezer ügyfélkapu létesítésére került sor. Több ezer ügy elintézésére került sor utazási költségtérítés, anyasági támogatás, gyermekgondozási segély, családi pótlék körében. A munka és a család által elfoglalt embereknek nagy segítség, hogy a kormányablakok munkanapokon reggel 8-tól este 8 óráig tartanak nyitva és várják az ügyfeleket. Így a túlmunkával lekötött vagy a családról gondoskodó állampolgárok is időt találhatnak ügyük intézésére.

– A kormányablakok munkatársai arra hivatottak, hogy segítsék az ügyek megoldását. Magatartásukkal is tükrözik, hogy a segítőkész közigazgatási szolgáltatás nem szívesség, hanem magától értetődő, hiszen ezért van a szervezet. A kormányablakok jelenlegi hálózatát azonban csupán kezdetnek tekintjük, célunk, hogy 2013 végéig európai uniós támogatás igénybevételével az integrált ügyfélszolgálatok átfogó hálózata jöjjön létre, és létrejöjjön az egyablakos ügyintézés.

+

SZÉKYNÉ DR. SZTRÉMI MELINDA: – Valóban nagyon fontos, hogy az állampolgárok saját ügyei intézésének könnyítésére odafigyeljünk. Ezek a mondatok, ezek az intézkedések, amelyekről államtitkár asszony beszélt, azt mutatják, hogy valóban odafigyelnek a munkában az idejüket töltőkre, a családot gondozókra. A válaszát, tehát elfogadom.

Pest megye beteg, állítsuk meg a kór terjedését!

BERTHA SZILVIA (Jobbik): – A Pest megyei önkormányzat 18 oktatási intézményében közel 3 ezer gyerek március 3-a után hetekig nem kapott ebédet, az ellátás azóta is hagy kívánnivalót maga után. A Pest megyei önkormányzat kötelezettségállománya az éves költségvetés szerint 10 milliárd forint, így nem képes a közétkeztetést végző cég számára az elmaradt 800 milliós szolgáltatási díj kigazdálkodására. Ahogy a Dalkia gázrendszer-üzemeltető cég is türelme végén jár kifizetetlen számlái miatt, és április hónapban a munkabérek is késni fognak, ha lesznek egyáltalán.

– Analógiával élve: a legyengült szervezet nem képes ellátni az optimális működéshez szükséges feladatokat. Ahogy a betegség súlyosbodik, további tünetek jelennek meg, például a félbe maradt beruházások. A Pest megyei Dabason a gimnázium felújítási munkái fél évre leálltak, mert a számlák nincsenek kifizetve. Azóta a tanulók a település 6 különböző pontján szétszórva, 35-40 perces órákban próbálják tartani a lépést hasonló korú társaikkal, ideértve az érettségizőket is. Nem fog sikerülni, hiszen ráadásként a pedagógusok az átmenetileg tanárinak kinevezett tornateremben készülnek fel a tanórákra, nyilván ehhez méltó színvonalon tudják megtartani az órákat.

– Mondjuk ki végre: a Pest megyei önkormányzat csődben van! Olyan kór ez, amit korábban is ismertünk, de ennek az újfajta betegségnek már súlyos szövődményei vannak. Mindeközben a beteg úgy tesz, mintha egészséges lenne. A megyei önkormányzat elnöke luxusautóval jár. A milliárdos adóssággal küzdő Dabason szökőkutat építenek, és a "jól végzett és eredményes" munkáért például a közgyűlés elnöke és a dabasi polgármester is nemcsak egy, hanem két tiszteletdíjat is felvesz.

– A luxuséletmóddal és pozícióhalmozással járó állami és önkormányzati többletköltségek felett nem lehet tovább szemet hunyni. Már csak egy testület kell, ami kimondja a következtetést: vezetésre alkalmatlanok. Erre adna lehetőséget, ha a minisztérium önkormányzati segélyalapjából részesülő önkormányzatok számára az állami támogatás megigénylésének feltételeként szabnák, hogy ne lehessen tovább önkormányzati pénzből luxusautókkal járni az önkormányzat vezetőinek, ne vehessenek fel egynél több helyről tiszteletdíjat, fizetést a képviselők, elnökök, polgármesterek, és legyen feltétel annak a polgármesternek, elnöknek, képviselőnek a lemondása, aki négy egymást követő évben aktív részese volt az adósságállomány növelésének.

• Kívánja-e a kormány megállítani a betegség további terjedését, teljes szemléletváltást bevezetni az adóssággal rendelkező településeken és megyékben, vagy hagyják, hogy a szövődménybe végül belehaljanak a betegek?

+

TÁLLAI ANDRÁS, belügyminisztériumi államtitkár: – Képviselő asszony! Attól, hogy ön Jobbikos ellenzéki képviselő, a tények még tények maradnak. Sorolom. Az első: a Pest megyei önkormányzatnál minden közalkalmazott időben megkapta a fizetését. Tehát ez riogatás. A második: a dabasi gimnázium építése nem állt le, az azóta is folyamatos, és rendben történik. A harmadik, ami az étkezéssel kapcsolatos kijelentését illeti: valóban, egy középiskolában néhány napig hideg élelmet kaptak a diákok, de egyébként az összes többiben, az említett tizennyolcban rendesen megkapták az élelmet. Tehát ezen állítása sem igaz. Ami a luxusautót illeti: egy hatéves, középkategóriás, 200 ezer kilométert futott autóval jár a közgyűlés elnöke. Véleményem szerint ez nem luxus.

– Abban azonban igaza van, hogy szeretné a figyelmet fölhívni az önkormányzati rendszer, de különösen a megyei önkormányzatok gondjaira, bajaira. Sajnálom, hogy nem próbálta föltárni az okait annak, hogyan jutott ide a teljes megyei önkormányzati rendszer. Tudjuk: 2006-ban, amikor a Fidesz megnyerte a megyei önkormányzati és önkormányzati választásokat, akkor a Szocialista Párt, az élen bosszút forralt: Gyurcsány Ferenc bejelentette: meg fogja büntetni a megyei önkormányzatokat. A pénzügyi szabályozókat úgy alakította, hogy a lehető legkorábban a megyei önkormányzatok menjenek csődbe, hogy ki lehessen jelenteni, hogy lám-lám, a megyei önkormányzatok fideszes vezetői alkalmatlanok az önkormányzatok vezetésére, ezért le kell őket váltani. Ez a fajta politikai cél nem jött be, hiszen 2010-ben mind a 19 megyei önkormányzatot a Fidesz nyerte, azonban a terv egy szempontból valóra vált: lényegében minden megyei önkormányzat csődben van vagy a csőd szélén áll. Pest megyében ez a módszer azt jelentette, hogy 2006-tól 2010-ig a költségvetésük egyharmadát vesztették el. Míg például 2006-ban 18 milliárd forint volt a bevételük, addig a pénzügyi rendszer átalakításával, amihez minden évben hozzájárult a szocialista-szabad demokrata többség a parlamentben, 6 milliárd forinttal csökkent a költségvetése, holott Pest megye az összes megye közül a legnagyobb intézményhálózatot tartja fenn, 55-öt, ezek közül 7 egészségügyi intézmény.

– Egyetértek önnel abban is, hogy meg kell segíteni a magyar önkormányzati rendszert: erre szolgál a 2011-es költségvetésben létrehozott 31 milliárd forint. Ez valóban csak pillanatnyi segítség. Át kell alakítani a teljes önkormányzati rendszert, amelynek lényege: átlátható feladatfinanszírozást kell bevezetni, minden önkormányzat annyi feladatot lásson el, amennyit tud finanszírozni. Olyan önkormányzati rendszert kell kialakítani, amely nem a problémákat, az adósságot és a hiányt halmozza, hanem a vállalt feladatait meg tudja valósítani, azt az emberek szolgálatába tudja állítani, az emberek javára fordítani.

+

BERTHA SZILVIA: – Államtitkár úr! Nem lehet mindig a szocialistákra mutogatni, ugyanis már egy új költségvetés készült, és bizony ebben sem nagyon bánnak kesztyűs kézzel az önkormányzatokkal. Amit ők elszúrtak 8 éven keresztül és tönkretettek, nem úgy tűnik, hogy önök nagyon helyre akarnák hozni.

– Magyarország érdekében a következő években az teszi a legtöbbet, aki a legkevesebbet vesz el. Sajnos tudjuk igazolni, hogy már az előző hónapban is voltak, akik egyhetes késéssel kapták meg a fizetésüket a Pest megyei önkormányzatnál, és ez most is gondot okoz a kifizetés. A tények bizony makacs dolgok, utána kell nézni az adatoknak. Nem tudom elfogadni a választ.

(A képviselő nem, az Országgyűlés 225 igen szavazattal, 93 nem ellenében, 1 tartózkodással az államtitkári választ elfogadta.)

A kistelepülések önkormányzatainak felszámolását tervezik?

IPKOVICH GYÖRGY (MSZP): – A rendszerváltás egyik legnagyobb vívmánya az alkotmányos garanciákkal övezett helyi önkormányzati rendszer megteremtése volt. Ma a települések választópolgárai demokratikusan megválasztott önkormányzataik útján önállóan alakíthatják helyi közügyeiket. Az országban számos példa bizonyítja, hogy a helyi társadalom összefogásának eredményeképp milyen látványos fejlődés bontakozhat ki egy-egy településen.

– Elszomorító és ijesztő, hogy a kormány és a kormánypártok számára a helyi önkormányzás joga nem központi érték. Az új kormány megalakulása óta minden kormányzati intézkedés, napvilágot látott terv és koncepció a centralizáció erősítése és ezzel párhuzamosan a helyi önkormányzatok funkcióinak kiüresítése felé mutat. A közigazgatás átszervezésének bejelentett iránya, a helyi önkormányzatok, oktatási és egészségügyi intézmények fenntartásában játszott szerepének szűkítése e kormányzati törekvések szemléletes példái. Félő, hogy nem pusztán véletlen vagy szakmai felkészületlenség az oka annak, hogy a Fidesz-KDNP által beterjesztett alaptörvény tervezetében a hatályos alkotmánnyal szemben nem szerepel a választópolgárok közösségét megillető helyi önkormányzás joga. Feltehetően az sem véletlen, hogy a kormánypárti javaslat nem mondja ki: minden település rendelkezik helyi önkormányzattal.

– A bejelentett kormányzati intézkedések, a kormány kommunikációja és az alaptörvény tervezete alapján megalapozott a feltételezés, hogy a kormánypártok a kistelepülési önkormányzatok felszámolására törekednek. Ez esetben az aprófalvas településszerkezetéről ismert Vas és Zala megye jelentős részéről eltűnnének a helyi önkormányzatok, még kiszolgáltatottabbá téve a helyi közösségeket. Kérdezem:

• Valóban a kistelepülések önkormányzatainak felszámolását, illetve hatásköreinek elvonását tervezik?
• Szakmai álláspontjuk szerint indokolt-e a helyi önkormányzás jogának alkotmányos szintű garantálása és a községi önkormányzatok hatáskörének alkotmányi védelme?

+

TÁLLAI ANDRÁS, belügyminisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Ha bejárnának a parlamentbe, és az alaptörvény vitájában elmondanák a véleményüket, mi több, módosító javaslatokat adnának be, akkor egy egész komoly szakmai vitát tudtunk volna folytatni abban a kérdésben, hogy például miért nem találják az alaptörvényben a helyi önkormányzatok megjelenését, illetve azoknak az alapjogait.

– Képviselő úr! Olvassa el az Alaptörvény 31. cikkének (1) bekezdését, amely kimondja: „Magyarországon a helyi közügyek intézése és a közhatalom gyakorlása érdekében önkormányzatok működnek." Ön szerint ez mit jelent? Mert az én véleményem szerint azt jelenti, hogy Magyarországon minden településen önkormányzat kell hogy működjön. Nemcsak a fővárosban, nemcsak a kerületeiben, nemcsak a megyei jogú városokban, nemcsak a kis- és nagyközségekben, hanem minden településen. Innentől kezdve arra a kérdésére, hogy a kormány vagy a parlament többsége föl akarja-e számolni az önkormányzatiságot, a válaszom egyértelműen az, hogy nem! A leendő alkotmány és az azt kiegészítő majdani sarkalatos önkormányzati törvény önökkel is egyértelműen meg fogja értetni, hogy minden településen létrejönnek az önkormányzatok, minden településen képviselő-testület fog dönteni a helyi közügyek kérdésében, és a képviselő-testület, illetve a polgármester fogja gyakorolni a közhatalmat. Azt javaslom önöknek tehát, hogy ezeket a politikai vádakat a Szocialista Párt frakciója egyszer s mindenkorra fejezze be, mert ez nem minősül másnak, mint riogatásnak.

– Ami pedig az önkormányzati rendszer lényegét illeti: egy önkormányzatnak csak annyi feladatot szabad meghatározni, amit az állammal közösen képes finanszírozni. Az elmúlt nyolc évben a szocialista kormány a közügyeket csak az ország eladósítását volt képes megszervezni és arra bírták rá az önkormányzatokat, hogy ők is eladósodjanak. Ezt a rendszert a választás megállította, s a jelenlegi kormány és parlament helyre fogja tenni, és olyan önkormányzati rendszert fogunk létrehozni, amely finanszírozható, s nem az önkormányzatok és az ország adósságállományát fogja növelni.

+

IPKOVICH GYÖRGY: v Államtitkár úr! Van alkalmam tájékoztatni önt, hogy a Szocialista Pártnak van véleménye az alkotmányról és az alkotmányozási folyamatról. Pont azért hagytuk el ezt a folyamatot, mert van véleményünk róla. A válaszából viszont kiderült, hogy nemcsak nekem, hanem önnek sincs halvány fogalma se a jövőről. Úgy látszik, az információt hasonló mértékben osztják nekem és önnek, így most egy kicsit a vak vezet világtalant helyzetébe kerültünk. Úgy gondolom, az ön helyzetét és informáltságát is javíthatja, ha ezt a válaszát most nem fogadom el.

(Az Országgyűlés az államtitkári választ 228 igen szavazattal, 99 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.)

Megint csökkenteni kívánják a vasutasok létszámát, avagy meddig folytatódik a leányvásár?

KORONDI MIKLÓS (Jobbik): – Hív a vasút, vár a MÁV - a nyolcvanas évek mindennapos szlogenje volt a televízióban és a rádióban. Akkor közel 130 ezer vasutast alkalmaztak, mégis folyamatos volt a létszámfelvétel. Ma kevesebb mint 40 ezer fő a vasutas, és még mindig folytatódnak az elbocsátások, de nem az úgynevezett igazgatási rétegben, hanem a vonatközlekedés területén.

– Az egységes nagyvállalatot feldarabolták, ezáltal a leányok kikerültek az állami vagyonból. Elindult a leányvásár, magyarul: szabadon lehetett privatizálni azokat. Elkótyavetyélték a legjobb falatot, a teherfuvarozást, majd csodálkoztak, hogy a külföldi tulajdonú vasúttársaság a továbbiakban nem bízta meg munkával a hazai járműjavítót. Ezért azt is eladták fillérekért, azaz beindult a dominóeffektus, hiszen az egységes nagyvállalat szétdarabolt részei önálló létezésre már nem képesek. A külföldinek hamarosan a hazai mozdonyokra és a mozdonyvezetőkre sem lesz szüksége, emiatt kb. 400 mozdonyvezető munkája fog veszélybe kerülni. A koncepciótlan és elkapkodott privatizáció eddig is óriási károkat okozott. A hírek szerint megint csökkenteni kívánják a szakképzett vasutasok létszámát, egyidejűleg képzetlen közmunkásokat akarnak foglalkoztatni a MÁV-nál. A kábellopások megelőzésére szakosodott vasútőrök megbízásait csökkentik, ugyanakkor munkaerő-kölcsönző társaságot alkalmaznak a szolnoki gépészetnél.

– Az elmúlt 20 év alatt a folyamatos átszervezések, kiszervezések miatt folyamatosan csökkentették a vasutasok létszámát. Ez alatt vajon csökkent-e a vezetők száma? Nem, mondhatjuk. Ma a MÁV Zrt.-n belül tíz szakági igazgató van, valamint ezenkívül még a leányvállalatok vezérigazgatói, illetve azok igazgatói. Továbbá területenként mindenhol létrejött egy területi vezetési központ, amely hasonló, párhuzamos tevékenységet folytat, mint a másik vállalat területi központja. Amit a területen régen egy igazgató, két igazgatóhelyettes és hat osztályvezető ellátott, azt most nyolc igazgató és a stábja látja el.

– Eltelt közel egy év. A miniszterelnök úr egymillió munkahelyet ígért tíz év alatt. Ennek ellenére a munkahelyek száma és a vasutasok létszáma folyamatosan csökken. Kérdezem:

• Megint csökkenteni kívánják a vasutasok létszámát, avagy meddig folytatódik a leányvásár?

+

FÓNAGY JÁNOS, nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: – A MÁV-csoport 2010. évi záró létszáma 38 330 fő, a 2011. évi tervezett záró létszáma 39 007 fő, tehát nem csökken a MÁV létszáma, hanem ha szerény mértékben is, de növekszik. Mi több, a társaság a szakképzett vasutasok cégcsoporton belüli foglalkoztatásának hosszú távú biztosítására programot dolgozott ki. A 2010 nyarán kinevezett új vezetés azt a megbízást kapta, hogy tekintse át a társaságcsoport működését, gazdálkodását, tegye meg a szükséges lépéseket a hatékony, ésszerűbb, takarékosabb működés irányában.

– A változásokkal a szervezet jelentősen egyszerűsödni fog. Erős az elhatározás az elmúlt években megsokszorozódott leányvállalati kör átalakítására, csökkentésére. A cégek összeolvadása várható. Nem a vasutas gárda vagy a vasutas szakemberek elbocsátását, hanem elsősorban a vezetői és adminisztratív létszám csökkentését várjuk ettől. További feladat, hogy a vezetés végiggondolja a korábbi években kiszervezett tevékenységek visszaszervezésének lehetőségét.

– A munkaerő-kölcsönzés vagy a közmunkások alkalmazása sem eredményezheti a dolgozói létszám csökkentését. Egyébként mindkét megoldást a vasutas szakszervezetek egyetértésével alkalmazza a MÁV. A kölcsönzéssel a szolnoki műhelyt üzemeltető MÁV-gépészet olyan munkacsúcsokat tud kezelni, amely alkalmanként gondokat okoz ugyan, de dolgozók állandó felvételét nem indokolják. A bevált gyakorlat szerint az eseti munkavégzésekkor jól teljesítő szakembereket a kínálkozó lehetőségek kihasználásával a társaság saját munkavállalóként alkalmazza.

– A képviselő úr is tagja a MÁV 2002-2010 tevékenységét felmérő bizottságnak. Közös célunk, hogy a magyar vasút megbízhatóan, költségtakarékosan, dolgozóinak hosszú távon munkát biztosítva működjön. Kérem a képviselő urat, hogy ebben működjön közre, ezt a szándékunkat erősítse.

+

KORONDI MIKLÓS: –Tudom, hogy jó szándékkal és megfelelő szakmai hozzáértéssel igyekezett választ adni, de én nem így látom a vasutaslétszám alakulását. És az ígért egymillió új munkahelyét sem.  Magyarország hadszíntérré fog változni. Válaszát nem tudom elfogadni.

(Az Országgyűlés 237 igen szavazattal, 79 nem szavazat ellenében, tartózkodás nélkül az interpellációra adott államtitkári választ elfogadta.)

Bartha Szabó József