„Hazának füstje is kedvesebb mint idegen országnak tüze.

– Patriae fumus igni alieno luculentior.”

Különös pillanatok kísérik a Tisztelt Házban a „mezítlábas kérdések” műfaját.  A tévé általában már nem közvetíti. Az újságírók is elmennek. Üresek a széksorok.  A képviselők zöme a büfében, a folyosón, vagy egyéb szükséges dolgukat végzik. Mégis fontos szereplésnek számít, midőn a teremben maradtak kérdéseket címeznek a kormány jeleseihez. Szólásaik majd mindig költőiek már  a címűkben hordozzák az  állásfoglalást. A válaszok sem piskóták: félreérthetetlenül visszautasítják a vádaskodást, sötét múltra emlékeztetnek, szebb jelenről, s még szebb jövő reményével bíztatnak. Szolidan stilizálva – udvariasan mellőzve a zajokat, közbekiabálásokat - tallóztuk legutóbbi szónoklataikat.

Mikor lesz iható vezetékes víz Tamásiban?

HERINGES ANITA (MSZP): – Államtitkár Úr! A vízvezeték-hálózat rossz állapota és egyes külterületeken a hiánya nem új keletű probléma Tamásiban. Például nemcsak hogy nincs, de eddig sem volt vezeték a település nagy részén. Ennek következtében mindjárt nem egy, hanem két okból is zacskós ivóvizet kell szállítani Tamásiban több helyen. A vezetékes vizet a felszaporodott baktériumok miatt ugyanis erősen fertőtleníteni kell, így az egy év alatti csecsemők és a várandós anyák részére átmenetileg nem alkalmas fogyasztásra. Ők is és a külterületen élők is zacskós vizet kapnak, fejenként 3 litert naponta. Ezzel főzhetnek a kismamák, és a babáknak való tápszert is ebből lehet elkészíteni. A külterületeken ivóvízvezeték híján kapnak zacskós vizet a lakók, fejenként további 17 litert tartállyal szállítanak a rácvölgyi, a kosbai, az öreghenyei és a tuskósi részen élőknek.

– Pár héttel ezelőtt még úgy tűnt, megoldódik a város ivóvízgondja, azonban azóta kiderült, hogy Tamási ivóvíz-beruházásra vonatkozó pályázata nem kapott zöld utat. A fejlesztésre kiírt körülbelül másfél milliárd forintos pályázat kétfordulós volt. Az elsőn, amelyik az előkészületekre, a tervek elkészítésére vonatkozott, a társulás minden tagja eredménnyel szerepelt. Most az érintett települések vezetői azért lobbiznak, hogy az új uniós fejlesztési ciklusban rögtön bekerülhessenek a programba. Több ezer ember egészséges ivóvízhez jutása a tét. Ha gyors döntés születne és minden jól megy, akkor nem évek, hanem csak hónapok kellenek ahhoz, hogy Tamásiban mindenki számára fogyasztható, egészséges ivóvíz legyen a csapban. Most ez a tét. Tekintettel arra, hogy az az ivóvízminőség-javító beruházások lényege, hogy az európai uniós szabványoknak és a magyar előírásoknak is megfeleljen az ivóvíz, és a Tamásiban élők ehhez juthassanak, kérdezem:

– Kapnak-e segítséget terveikhez az érintett települések?

– Mikor lesz iható ivóvíz Tamásiban?

+

FÓNAGY JÁNOS, nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: – Képviselő Asszony! A kormány elkötelezett ebben az egyébként nagyon fontos kérdésben, hogy az ország minden településén a lehető legrövidebb időn belül egészséges ivóvízhez jussanak. Ön is tudja, hogy Tamási számára nincs úgynevezett előírt derogációs kötelezettség, nem került bele abba a kategóriába, egyébként még a 90-es évek második felében, ahol ezt előírták volna. Ezzel együtt a mélyfuratú kutakból kitermelt és felhasznált víz hajlamos az úgynevezett másodlagos szennyeződésre, és a vízminőség romlásának kockázatát sajnos emeli a térszíni víztárolók nem megfelelő műszaki állapota, rossz elhelyezkedése és az abból adódó vízpangás. A vízellátó rendszer az elmúlt évtizedekben, több évtized alatt épült ki, sok helyen korábban költségcsökkentési okokból nem megfelelő anyagok felhasználásával, ami növeli az egész rendszer rossz műszaki állapotát. A visszatérő szennyezések a hálózaton előforduló számtalan úgynevezett tömítetlenséget, apróbb hibát jeleznek. A fertőtlenítés miatt a víz nitritesedésének kockázata megnőtt, ezért a közegészségügyi hatóság 2008 óta folyamatos monitoringprogramot tart fenn.

– A környezet és energia operatív programokat 2014-2020-as költségvetési időszakban felváltó környezeti és energiahatékonysági operatív programon belül a derogációs kötelezettségek teljesítése az elsődleges feladat, de e mellett lehetőségünk van arra, hogy egyéb programokat is finanszírozzunk. A program forrásainak tervezése során Tamási beruházási igényeit figyelembe fogjuk venni.

Milyen lépéseket tervez miniszter úr a szocialisták idején a Honvédelmi Minisztériumban korrupciós ügyekbe keveredett politikusbűnözők elszámoltatásával kapcsolatban?

KULCSÁR GERGELY (Jobbik): – Miniszter Úr! A közelmúltban új eljárás indult a tábornokperként elhíresült ügyben. Mint ismeretes, a szocialisták kormányzása idején a korrupció melegágya volt a Honvédelmi Minisztérium, és több magas rangú tiszt ellen folyik most a per. A katonatiszteken túl befolyásos politikusok nem ülnek a vádlottak padján, ez is bizonyítja, hogy a Fidesz port hintett a választói szemébe, amikor az elszámoltatásról beszélt a kampányokban. Az elszámoltatások 2010 óta csak az aktuális politikai érdekeknek megfelelően működnek vagy egyáltalán nem működnek.

– A lehető legalaposabban kellene kivizsgálni az ilyen ügyeket, úgy, hogy ne csak példás büntetést kapjanak az érintettek, hanem az általuk ellopott pénzek is visszakerüljenek az államkasszába. Mégis azt tapasztaljuk, hogy újra meg kellett indítani az ügyet, hiszen elsőfokon felmentő ítéletet hoztak a nyilvánvaló tények láttán is. Több vádlott és tanú is vallotta: Fapál László volt államtitkár és Juhász Ferenc volt honvédelmi miniszter is érintett az esetben. Az előbbi harmadrendű vádlott, az utóbbi még szóba sem jött vádlottként az ügyben. Ezek a dolgok nem történhettek volna meg vezető politikusok támogatása nélkül. Joggal kérdezem tehát:

– Hol vannak ennek a rablóbandának az irányítói?

– Hol vannak azok a politikusbűnözők, akik a haszon nagy részét zsebre tették?

– Hol vannak az akkori kormány vezetői, prominens személyei, akik lopott pénzből, az állampolgárok pénzéből gyarapították személyes vagyonukat?

– Mit kíván tenni annak érdekében, hogy a minisztériumában korábban garázdálkodó politikusbűnözők is méltó helyükre kerüljenek?

– A korrekt elszámoltatás vajon azért nem valósul meg, mert nem csak MSZP-s politikusok vagy katonák voltak érintettek az ügyben?

+

HENDE CSABA, honvédelmi miniszter: – Képviselő Úr! A felszólalásából nagyjából kiderül, hogy tisztában van azzal, a Honvédelmi Minisztérium átvilágítását a 2010-es kormányváltás után elvégeztem, és több mint száz bűncselekmény miatt tettem büntetőfeljelentést, és egyben gondoskodtam arról is, hogy ezekben az eljárásokban a minisztérium polgári jogi igényét, vagyis az elsíbolt pénz visszaszerzésére vonatkozó jogos igényt érvényesítsük. No, az az ügy, amire ön hivatkozik, a tábornokper néven elhíresült ügy éppen nem tartozik ebbe a körbe, ugyanis az még Szekeres Imre feljelentésére indult a 2010-es parlamenti választások előtt. Úgyhogy kérem, azzal kapcsolatban ne rójon fel a jelenlegi tárcavezetésnek semmit.

– Képviselő Úr! El sem hiszem, hogy ön nincs tisztában azzal, hogy a hatalmi ágak el vannak választva egymástól, tehát egy folyamatban lévő büntetőeljárásra semmilyen ráhatása nincs a feljelentést megtevő miniszternek. Önnek módja van egyébként joghatályosan érdeklődni az ügyek állása iránt, hiszen interpellációt intézhet a legfőbb ügyészhez, aki ezeknek az ügyeknek az ura a feljelentés megtételét követően. Ha pedig ön tisztában van azzal, hogy teljesen alaptalanul szegez nekem ilyen kérdéseket, akkor a helyzet még rosszabb, mert akkor arról van szó, hogy ön demagóg módon próbálja az MSZP-s kormány bűntettei örvén a jelenlegi kormányt is bemártani. Amit különösen vissza szeretnék utasítani: a kérdésében azt mondta, hogy nem csak MSZP-s katonák voltak ebben az ügyben. Nincsenek MSZP-s meg fideszes katonák! A Magyar Honvédség tagjai nevében utasítom vissza ezt a kijelentését!

Miért menekül a vita és a párbeszéd elől a kormány az atomerőmű ügyében?

SZÉL BERNADETT  (LMP): – Államtitkár Úr! Önök szeretnék csöndben és gyorsan keresztülerőltetni a Baranya megyei Boda térségében tervezett atomtemető ügyét. Ez a tározó a kifejezetten magas sugárzású kiégett fűtőelemek tartós elhelyezésére szolgál. Tehát Pécs városától néhány kilométerre tervezik elhelyezni azt az atomhulladékot, amely több százezer éven át sugározni fog. A geológiai kutatások megindultak a térségben, a helyiek azonban nem tudják, milyen kockázatokért milyen esetleges előnyökre számíthatnak a tervezett létesítménytől.

– A jelenleg a parlament előtt fekvő fideszes törvényjavaslat értelmében e tároló úgynevezett hatásterületét száz méterben határoznák meg. Vagyis csak az kapcsolódhat be ügyfélként a tervezési és engedélyezési eljárásba, aki e körön belül lakik. Hogy csak egy ellenpéldát említsek: a szlovákiai mohi erőmű kapcsán bármelyik magyar település ügyfélnek minősülhet, Tatabánya már be is jelentkezett ügyfélként a szlovák erőmű engedélyezési eljárásába. Önök szerint, aki történetesen Pécsen lakik, arra már nem tartozik a néhány kilométerre fekvő atomtemető ügye. Kérdéseim a következők.

– Hogyan merült fel Boda lehetséges helyszínként?

– Mikor kezdődik meg a társadalmi egyeztetés Baranya megye lakosságával, illetve Pécs lakosságával, hiszen nyilvánvaló, hogy érinti az ő életüket ennek az atomtemetőnek az ügye?

– Hogyan gondolhatják, hogy a nagyaktivitású atomhulladék hatásterülete összesen száz méter lenne, és nem tartozik többek között arra a tízezer emberre, akiknek életét egy esetleges üzemzavar alapvetően változtathatja meg?

– És egyáltalán: miért kívánnak egy olyan beruházást megvalósítani, ami alapvetően ellentétes Pécs elfogadott fejlesztési koncepciójával?

+

ARADSZKI ANDRÁS, nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: – Képviselő Asszony! Itt az üzemanyagciklus lezárásával kapcsolatos kérdést vetette föl, amelynek kétféle módszere van világszerte. Az egyik a kiégett üzemanyagok újrahasznosítása vagy közvetlen, végső elhelyezése. A megoldás kiválasztása minden országban a kiégett üzemanyagra vonatkozó stratégiai döntés következménye. Magyarország ezt a döntést még nem hozta meg.

– Hazánkban a keletkező intézményi és atomerőmű eredetű, nagyaktivitású radioaktív hulladék kezelésének problémáit önállóan kell megoldanunk. 1993-ban indult meg a nemzeti projekt, amely kibővült a bodai agyagkő formáció vizsgálatával. 1998 végén készült egy zárójelentés, mely szerint nem merült fel olyan körülmény, amelynek alapján a bodai formáció alkalmatlan lenne nagyaktivitású hulladékok végleges elhelyezésére. 2003-ban újraindult a hulladékok elhelyezését célzó kutatási program a Nyugat-Mecsekben, egy lehetséges földtani laboratórium helyszínének kiválasztására. Tehát még csak az előkészítés, a földtani laboratórium kiválasztásáról van szó. A 2014-ben kezdődött kutatások viszont már arra irányulnak, hogy 2030-ra kijelöljék a földtani laboratórium helyét, amely laboratóriumban terepi körülmények között tudják vizsgálni a területnek, az érintett morfológiai alakzatnak az alkalmasságát. Jelenleg a kutatólaboratórium lehetséges helyszínének kiválasztását vizsgáljuk, mint említettem. , ezért a T/2250. törvényjavaslat nem tartalmazza ennek a lehetséges területnek a kiválasztását. Egyébként pedig, 1990-től a térség lakói tájékoztatva vannak, és bármilyen információt megkaphatnak az érintett szakmai szervezetektől.

Hogyan kíván hozzájárulni a kormány a hazai vasúti közlekedés korszerűsítéséhez?

VÖLNER PÁL (Fidesz): – Államtitkár Úr! A kormány 2010-ben hozzálátott a hazai vasúti közlekedés tekintélyének visszaállításához. Tette ezt abból a felismerésből, hogy az ország növekedési pályára való visszaállítása nem lehetséges versenyképes vasúti közlekedés nélkül. Az eredmények pozitívak, hiszen a korábban drasztikusan csökkenő vasúti utasforgalom 2010 után ismét folyamatosan növekszik. Ezért is nagy örömmel hallottam idén ősszel a vasútfejlesztéssel kapcsolatos további tervekről és lépésekről. Október 16-ától négy új motorvonat állt forgalomba a budapesti agglomerációs közlekedésben, amelyet heteken belül újabb három követ. A bővítés folytatódik. 2015 végéig közel 50 motorvonat kerül forgalomba.

– A tervezett járműtípusok eddig is szerepeltek a hazai állományban, és bizonyították hatékonyságukat, hiszen az érintett vonalakon akár 12 százalékkal is nőtt az utasforgalom, nem mellesleg 7 milliárd forint értékű villamos energiát takarítottak meg. A hamarosan érkező szerelvények az egész ország számára könnyítik meg a közlekedést. Budapest és környéke, valamint a Sopron, Szombathely, Szentgotthárd és a győr-soproni területek után a most érkező vonatok Debrecen, Nyíregyháza, Füzesabony, Miskolc, Szentes, Kunszentmiklós, Lajosmizse legfőbb vonalain kerülnek forgalomba. Néhány hete pedig a MÁV saját fejlesztésű IC-kocsijai álltak forgalomba; ez külön is kiemelendő, mivel a magyar mérnöki-gépészeti munka saját sikere. Nemrég a kormány döntött újabb 21 darab villamos motorvonat beszerzéséről, amelyek gyorsított ütemben akár jövőre, legkésőbb 2017-re hadra foghatóak lesznek.

– Államtitkár Úr! Az idei évben tehát megindult több mint 70 darab modern vonat forgalomba helyezése, mérföldkő ez a magyar vasút történetében. Az eddig elért eredmények és a vasúti közlekedésben mérhetően javuló tendencia fényében úgy gondolom, fontos a vasúti ágazat további fejlesztése, ezért is kérdezem:

– Hogyan kíván hozzájárulni a kormány a hazai vasúti közlekedés korszerűsítéséhez?

+

TASÓ LÁSZLÓ, nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: – Képviselő Úr! A kormány augusztusban fogadta el a nemzeti közlekedési infrastruktúra-fejlesztési stratégiát, amely szerint meghatározta a vasúti fejlesztések irányait is. Öt pontban szeretném összefoglalni, hogy melyek ezek az irányok.

1. Elsődleges szempontként meghatározta, hogy a transzeurópai közlekedési hálózatokon a megkezdett fejlesztéseket fejezzük be, ezeket mindenképpen folytatni kell.

A 2. pontban határozta meg, hogy a költséghatékony, szűk keresztmetszeti kiváltások és a sebességkorlátozások felszámolása folytatódjon, és sokkal több szakaszra, hosszabb szakaszokra is terjesszük ezt ki.

A 3. pontban azt határozta meg a kormány, hogy a forgalom meghatározó részét adó és az imént említett nagyvárosi és elővárosi közlekedés vonalainak fejlesztése folyamatos legyen, tovább növekedjünk, és nőjön ennek a szakasznak is, illetve vonalaknak a hossza.

A 4. pontban újabb vonalvillamosításokat határozott meg, amelyre a már sok helyen lehetőség nyílik a következő hat, szűk hét évben.

5. pontban határozta meg, hogy a közlekedésbiztonságot, az utazás színvonalát javító projekteket továbbra is folytassuk. Ilyen például a közúti vasúti átjárók biztonsági szempontból történő átépítése, az utastájékoztatás rendszerének felépítése és a jegyrendszer bevezetése.

– Képviselő Úr! Magyarország a 2014-20-as időszakban jellemzően az integrált közlekedésfejlesztési operatív programból és az európai hálózatfejlesztési forrásokból tud fejlesztéseket generálni. Az operatív programon keresztül összességében 1215 milliárd forint lesz az, amit a vasútra fordíthatunk, és emellé még egy 392 milliárd forintos uniós támogatás érkezik ebből a hálózatfinanszírozási eszközrendszerből. Az uniós költségvetésnek valóban nyertese lesz a vasút, és abban bízom, hogy mindenki a ciklus végén ezt érezni is fogja. Remélhetőleg a vasúti fejlesztések nem hagyják ki majd a járművek és a gördülőállomány fejlesztését sem.

Mit mondott Ilham Alijev azeri elnök Magyarországon?

KÓNYA PÉTER (független): – Államtitkár Úr! 2012 augusztusában a magyar kormány képviselői arról tájékoztatták a közvéleményt, hogy létrejött Magyarország és Azerbajdzsán között egy egyezség, ami alapján a Magyarországon életfogytiglani börtönbüntetésre előre kitervelt, aljas indokból elkövetett gyilkosságért elítélt Ramil Safarovot hazaengedik Azerbajdzsánba azzal, hogy a hátralévő börtönbüntetését Azerbajdzsánban fogja letölteni. Ehhez képest Ramil Safarov, amikor hazaérkezett Azerbajdzsánba, nemhogy börtönbüntetését tovább töltötte volna, hanem hősnek kijáró tisztelettel fogadták Azerbajdzsánban, és azonnal elnöki kegyelmet kapott Alijev elnök úrtól. A diplomáciai szokásjog alapján ilyen esetben megszüntették volna a diplomáciai kapcsolatokat, ha egyoldalúan egy ilyen egyezséget egy ország felrúg. Nyilvánvaló, tehát,  hogy vagy nem létezett ilyen egyezség, és akkor a kormány képviselői hazudtak a magyar közvéleménynek, vagy pedig, ha létezett, akkor szeretném tudni:

 – Mit mondott Alijev azerbajdzsáni elnök magyarországi látogatása kapcsán Orbán Viktor miniszterelnök úrnak?

+

SZABÓ LÁSZLÓ,  külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: – Képviselő Úr! Tudok válaszolni, de a válaszom rövid lesz: ez az ügy Ilham Alijev és Orbán Viktor elnök urak között nem került szóba a találkozó során.

Hajlandóak-e az egyházi esküvő állami elismerésére?

NOVÁK ELŐD (Jobbik): – Államtitkár Úr! Bár a családtámogatások reálértékei sajnos jövőre is csökkenni fognak, de az tény, hogy egyfajta nászajándékkal szorgalmazzák a házasságkötéseket. Jövő évtől az új házasok, pontosabban a pár együtt havi ötezer forintos adókedvezményben részesül két évig. Ez, ismerjük el, szép és hasznos dolog, hiszen az önök kormányzása alatt is egyre kevesebben mernek házasságot kötni, talán mert nincs elég biztos jövőképük. Más indokokat is lehetne hozni, hogy miért kell a házasságkötések számának legalább a csökkenését mérsékelni, de inkább egy könnyítésről ejtenék szót.

– Körülményes és méltatlan, hogy kétszer kell kimondaniuk a boldogító igent azoknak, akik templomi esküvőt is szeretnének. Ha egy érettségi bizonyítványt ki tud állítani egy egyházi gimnázium, akkor egy tanúsítványt miért ne tudnának írni az anyakönyvvezetők számára, hogy megtörtént a házasságkötés? Vannak erre jól működő példák Finnországban, Nagy-Britanniában, Spanyolországban, Ausztráliában, Kanadában, Olaszországban, még Szlovákiában is így van ez. A Fidesz már 2001-ben felvetette ennek bevezethetőségét, de ez sajnos csak ígéret maradt. Sőt, amikor az előző ciklusban legkedvesebb képviselőtársammal, Dúró Dórával benyújtottam az erre irányuló javaslatot, önök leszavazták. De amikor néhány hete szorgalmaztam ezt, Rétvári Bence államtitkár úr hevesen bólogatott. Talán belátják már, hogy nem nagyon lehet ellenérvet felhozni,  hiszen például az anyakönyvvezetés rendszere továbbra is egységes maradna.

– Hajlandóak-e tehát az egyházi esküvő állami elismerésére? 

+

RÉPÁSSY RÓBERT, igazságügyi minisztériumi államtitkár: – Képviselő Úr! 2010. október 5-én ülésezett a Szentszék és a magyar állam képviselőiből álló vegyes bizottság, amelynek ülésén Erdő Péter bíboros úr a következőket mondta: fontosnak tartja kijelenteni, hogy ne ismerje el az állam az egyházi házasságkötést, ez a magyar katolikus püspökök folyamatos álláspontja 20 év óta. Kifejtette, hogy bár máshol volt és van erre példa, Magyarország ilyen szempontból a német jogtípushoz tartozik, ahol 115 éve párhuzamos házassági szisztéma működik, a polgári házasságról az egyház, az egyháziról pedig az állam nem vesz tudomást.

– Erdő Péter bíboros úr szerint, idézem: „Ahol az emberek már megszokták ezt a házasságkötési rendet, életveszélyes lenne a változtatás, mivel az Európai Unión belül a házasság intézményét ismét támadás érné. Mi nem tudjuk azt garantálni, hogy 20 év múlva is ugyanaz lesz uniós szinten a házasság definíciója, és ha egyszer olyat vesznek bele, ami számunkra elfogadhatatlan, akkor bennünket, mint az állam előtt érvényes házasságkötésnek szerveit, szankciókkal sújthatnak azért, mert diszkriminálunk bizonyos típusú kapcsolatokat, amelyeket mi nem tekintünk házasságnak, de a világi előírás esetleg annak tekint.” A katolikusok és a protestánsok közötti korábbi összeütközésekre utalva hozzátette: „Örülünk annak, hogy ebben száz éve nyugalom van, és azt kérjük, hogy ha lehet, ezt ne bolygassuk.”

– Képviselő Úr! A kormány nevében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes tudomásul vette a katolikus egyház álláspontját ebben a kérdésben.