Különös pillanatok kísérik a Tisztelt Házban az azonnali kérdések műfaját. Az ellenzék - elképzelések híján - úgy érezheti, ezúton valósíthatja meg önmagát.
kdnp.hu - Bartha Szabó József
MSZP: Bátor kezdeményezőktól hangos a január
Dr. VARGA LÁSZLÓ, (MSZP): - Bátor kezdeményezőktől volt hangos januárban a média Magyarországon, hiszen a miskolci Herman Ottó Gimnázium tanári kara nyílt levélben fordult az ország nyilvánosságához, ismertetve a közoktatás problémáit. Megjegyzem: ezt a levelet előtte elküldték a KLIK-nek és az államtitkárságnak is, de válaszra sehonnan nem méltatták őket. Miskolcról indult egy másik kezdeményezés is, hiszen az MVK Zrt., a közlekedési dolgozók sem kapták meg a nekik járó fizetésemelésüket.
- Mik voltak erre a reakciók? A hatalomféltés fenyegetőzni kezdett. Egyrészt lejáratás indult, másrészt méltatlan megnyilvánulások is elhangzottak, különösen a pedagógusokat érintőleg. Az a hangulat, hogy nem tettek semmit, egyenesen vezetett ahhoz, hogy február 3-án mintegy 5 ezer ember demonstrált Miskolcon. Történelmi demonstráció volt, a legnagyobb vidéken az utóbbi években.
- Méltatlan látszat-kerekasztalok, további lejáratás: az ötvenes éveket idézte a városi önkormányzati média hangulata is. Február 13-án pedig tízezrek voltak már a Kossuth téren is. Azt gondolom, méltatlan az a helyzet, hogy még mindig nincsenek érdemi párbeszédek egyik ágazatban sem, különösen a közoktatásban, elfogadhatatlan az, amit tesznek. Nem lehet Magyarország úgy sikeres, hogy az itt élők többsége sikertelen, és nagyon rossz körülmények között kénytelen végezni a munkáját. A jövő érdekében Miskolc országgyűlési képviselőjeként kérdezem:
- Mikor hallják már meg végre a tüntetők szavát, és mikor tesznek végre érdemben a problémák megoldásáért?
***
BALOG ZOLTÁN, (emberi erőforrások minisztere): - Képviselőtársam! Ön szerintem el van maradva néhány hónappal, ugyanis nemcsak hogy meghallottuk azok szavát, akik bírálattal illették a köznevelési rendszert, hanem én személyesen jártam Miskolcon, ahol több mint száz igazgatóval, szülővel, diákkal és tanárral találkoztam, akik három órán keresztül mondhatták el, hogy milyen problémáik vannak a köznevelési rendszerrel, és válaszokat kaptak ezekre a kérdésekre. Ezen túl, ha figyelte a sajtót - ha már a saját városában nem tájékozódik -: a múlt pénteken, néhány nappal ezelőtt Palkovics államtitkár úr személyesen a Herman Gimnáziumban járt. És ha nem tájékozódik eléggé, akkor megint csak felhívom a figyelmét arra, hogy abban a köznevelési kerekasztalban, ahová a közneveléssel kapcsolatban minden fontos szereplőt meghívtunk, megjelent a Herman Ottó Gimnázium igazgatója is, aki ott úgy nyilatkozott, hogy érdemi tárgyalások kezdetén állunk.
- Tehát ezek az aggodalmai nemcsak néhány hónapot, hanem néhány évet is késtek, hiszen akkor kellett volna a pedagógusokkal lenniük, amikor kormányon voltak. Akkor nem kellett volna bezárni több mint 450 iskolát, akkor nem kellett volna bezárni több mint 280 óvodát, akkor nem kellett volna az OECD-országok között a legnagyobb forrást kivonni a köznevelésből 2008 után, és talán nem kellett volna elbocsátani 17 ezer pedagógust. Ha akkor a pedagógusokkal lettek volna, akkor most hitelesebb lenne az a tülekedés, amivel megpróbálnak beállni abba az elégedetlenségbe, aminek minden jogos szakmai kifogásával szívesen foglalkozunk, és bízom benne, hogy ez a jövőben talán még önt is meg fogja nyugtatni.
***
Dr. VARGA LÁSZLÓ: - Miniszter Úr! Tájékozódom a szülővárosom és választókerületem problémáiról, igaz, nem abból az elfogadhatatlan, ötvenes éveket idéző közmédiából, amit önök üzemeltetnek, és a helyi önkormányzati médiából sem tájékozódom. Egyébként elképesztő, hogy egy jogállamban ilyen médiumokat fenn lehet tartani. Tehát nem innen, hanem közvetlenül az érintettektől szerzem az információimat, és azt kell mondjam önöknek, elképesztő, hogy a 25 pontról még mindig nem tárgyaltak, és hogy nem folytatnak valódi kerekasztal-tárgyalásokat.
- De, hogy a másik ágazatról is szóljak: elképesztő, hogy egy közlekedési szakszervezeti vezetőt, aki a munkavállalók érdekeiért, a megígért béremelésért, a fizetésemelésért áll ki, utána járműtakarítónak minősítik vissza az én szülővárosomban. Tudja, erről kéne szólni, erre kéne válaszolni, csak hát nem tudnak, mert csak méltatlanul tudnak beszélni arról a demonstrációsorozatról, ami az önök kormányzását joggal éri kritikaként. Úgyhogy azt tudom mondani, miniszter úr, szerintem tolja el a biciklit!
***
BALOG ZOLTÁN: - Látja, képviselő úr, az a baj, amikor valaki csak a pártsajtóból tájékozódik. Ez ténykérdés. Ténykérdés! Ott voltam Miskolcon, vagy nem voltam ott? Ön nem volt ott. Palkovics államtitkár úr ott volt, én is ott voltam. Meg is hallgatta magát, maga meg csak visszaüvöltözni tud, ez jellemző a viselkedésére.
- A 25 pontról az ötödik tárgyaláson vagyunk túl. Ha nem hisz a közmédiának, akkor olvassa el a pártsajtót, mert abban Gallóné szakszervezeti vezető erről nyilatkozott. Szerintem a mostani bekiabálás is azoknak a sajátossága, akik tudják, hogy nincs igazuk, és hangerővel próbálják a hitelességüket helyettesíteni, de szerintem ez nem fog sikerülni.
Új áradat érkezik?
Z. KÁRPÁT DÁNIEL, (Jobbik): - Miközben a migránsokkal szemben egy általam nagyon is támogatott retorikai háború folyik, meglepve tapasztaltam múlt heti szegedi bejárásom során, mikor is sajtótájékoztatót tartottunk a pályaudvar melletti térségben, mögöttünk teljes lelki nyugalommal egy tucatnyi migránsból álló csoport beült egyet gyrosozni mindenféle hatósági és egyéb vegzatúra vagy egyáltalán felügyelet nélkül. Tapasztaltuk mindezt akkor, amikor a térségbe kirendelt élő erőt már elvileg megduplázta a vezetés, és elvileg már egy olyan helyzet állt elő, hogy a kerítést, a fizikai határzárat az önök bevallása szerint tisztességes módon őrizték. A helyzet ezzel szemben az, hogy Tóth Péter vezetésével az ottani jobbikosokból álló csapat naponta kapja a jelentéseket nemcsak a kerítés folyamatos megrongálásáról, de bizony arról is, hogy a külterületeken élők, tanyák lakosainak birtokát felprédálják, az ő birtokukon pihennek meg az újonnan érkezők.
- Mindezen helyzetet csak tetézi, hogy a Nagyfáról kikerülő migránsok adott esetben a legközelebbi bevásárolóközpontnál zavartalanul találkoznak azon embercsempész bűnözőkkel, akik által tovább veszik az útjukat Nyugat felé. Látható, hogy az, amivel szemben önök a virtuális térben harcolnak, itt van folyamatosan közöttünk, körülöttünk. Vámosszabadi térségéből is újabb jelzések érkeznek: már az autóutakon és a szálló térségében is egyre gyakrabban jelennek meg migránsok.
- Érthetetlen számunkra, hogy hol van az az önálló határőrség, hol van az a szerveződés, amely képes folyamatosan szavatolni határaink biztonságát. Mert lássuk be: a rendőri erők és a honvédség, bármilyen jól teljesít, nem ez lenne az elsődleges feladata, és önmagában, fenntartható módon nem tudja ezt a problémát megoldani. Kérdésünk tehát egyszerű és egyértelmű:
- Mikorra várható végre egy önálló határőrség felállítása?
- Meddig asszisztál a kormányzat azon elképesztő gyurcsányista romboláshoz, ami leépítette ezt a nagyon fontos szervezetet?
***
LÁZÁR JÁNOS, (Miniszterelnökséget vezető miniszter): - 2016 minden bizonnyal az összes rendelkezésünkre álló nyílt és fedett információ alapján olyan év, amikor a bevándorlási krízis, az illegális migráció újabb és újabb, erősebb és erősebb nyomást fog jelenteni az Európai Unióra, így benne Magyarországra is. Ami a helyzet megítélését illeti, azt gondolom, nem igazságos képviselő úrnak az a kritikája, hogy Magyarország nem állt helyt a határvédelemben. Folyamatosan, ezekben az órákban is, az európai sajtó, különösképpen a német nyelvű sajtó össztüzet zúdít Magyarországra azért, mert a saját útját járva próbálta megvédeni hazánk határait.
- A magyar kormány volt az első olyan kormány Európában, amely érdemben nyúlt a határrendészet és a határbiztonság kérdéséhez. Műszaki határzárral, élőerős védelemmel és egy jogi rendszer fölállításával, együttes alkalmazásával sikerült megakadályoznunk, hogy a bevándorlók az ország határait átlépjék. Emlékszem azokra a vitákra, amikor azt mondták, hogy nem tudja megoldani a kerítés a problémát. Mi azt reméltük, hogy 20 százalékra esik vissza a korábbi 100 százalékhoz képes a bevándorlók aránya. Abban a pillanatban, amikor a horvát-magyar határszakaszon megépítettük a kerítést, a bevándorlók más útvonallal próbálkoztak.
- A magyar-szerb határon is sikeresnek minősíthetjük a védekezést. Nem vitatom a tényeket, tekintettel arra, hogy a térség biztonsága különleges kihívás az ottani rendészeti szerveknek, így a Lukács János által vezetett Csongrád Megyei Rendő-főrkapitányságnak. Szeretném aláhúzni : a magyar rendőrségen belül az önálló határrendészeti határszázadok létrejöttek a migránsválság kapcsán, attól függetlenül, hogy önálló határőrség megszervezésére nem került sor.
***
Z. KÁRPÁT DÁNIEL: - Miniszter Úr! Nem azzal kapcsolatban van közöttünk vita, ami itt elhangzott. Hiszen való igaz, Toroczkai László ásotthalmi jobbikos polgármester a helyi rendőri vezetőknek felvetette, hogy fizikai határzár kell. Önök 9 hónap csúszással ezt megcsinálták, mi pedig támogattuk, biztosítottuk a kétharmadot minden életképes ötlethez. Önök laktanyákat ürítenek ki, hogy ott majd menekültszállók legyenek, nekünk viszont nem tetszik, hogy ott zavartalanul gyrosoznak a migránsok Szeged belvárosában.
- Láthatjuk, hogy a kvótával szemben retorikailag fellépnek, a cselekvés terén azonban majd kiderül, hogy ez mire lesz elég. Remélem, minél többre. A visszatoloncolásokkal szemben semmi érdemlegeset nem tettek eddig. Magyarországon a tavalyi év végén is több száz visszatoloncolt migráns és őrizetes volt található. Az ő kiutasításukra protokollt nem látunk. Az önálló határőrség hiányában pedig nem lehet szavatolni Magyarország biztonságát, hiszen sem a rendőrség, sem a honvédség fenntartható módon nem tud azokkal a szervezeti egységekkel, felszereléssekkel rendelkezni, ami történelmi módon Magyarország határai biztonságának szavatolásához szükséges. Kikerülhetetlen feladat ez, ne kerüljék ki!
***
LÁZÁR JÁNOS: - Képviselő Úr! Még egyszer csak aláhúzni tudom, hogy a rendőrségen belül, amelynek létszámát 2010 óta 5 ezer állandó fővel fölfejlesztettük, az önálló határszázadok, határvédelmi egységek létrejöttek. Önöktől várjuk a segítséget és a felhatalmazást, hogy a honvédség a rendőrség rendelkezésére álljon, és képes legyen neki segíteni abban az esetben, ha a határ veszélyben van. Konkrétan tudom, hogy mekkora erők állomásoznak ott, hiszen szülővárosomban, választókerületemben, Hódmezővásárhelyen van a Magyar Honvédség mai legerősebb alakulata, amely folyamatos készültségben van annak érdekében, hogy bármilyen veszélyt elhárítson.
- Ami pedig a visszatoloncolást illeti: van kit visszatoloncolni? Vigyázzunk ezzel! Negyvenezer embert akartak Magyarországra visszatoloncolni. Hány van ebből ebben az országban? Ha a következő 15-20 esztendőben folyamatosan csak 300-400 olyan ember lesz az ideiglenes szállásokon, akiket nekünk kell kitenni, akkor boldogok lehetünk.
Hogyan változik a családi otthonteremtési kedvezmény feltételrendszere?
Dr. VEJKEY IMRE, (KDNP): - A hazánkban tapasztalható demográfiai helyzetre jól reagált a magyar kormány az általa meghirdetett családi otthonteremtési kedvezmény útján. A CSOK nemcsak a születésszámok emelkedését vette célba, hanem a kényelmesebb életkörülmények biztosítását is a gyermeket nevelő családok számára. Természetesen nem feledkezhetünk meg a lakásállomány bővülésére, az építőiparra és a gazdaság teljesítőképességére gyakorolt hatásáról sem.
- A CSOK-ot a házastársak, az élettársak, valamint az egyedülálló szülők is igényelhetik, ugyanakkor a jövőre nézve vállalt gyerekek utáni támogatás feltétele a házasság megléte oly módon, hogy a kérelem benyújtásának időpontjában legalább az egyik félnek 40 év alattinak kell lennie. A legjobban azok a fiatal házaspárok járnak, akik három vagy annál több gyermek születését vállalják, de azok is támogatásban részesülnek, akik egy vagy két gyermeket szeretnének. Azt mondhatjuk tehát, hogy a támogatás mértéke kizárólag a gyermekszámtól függ. Új lakás építésénél vagy vásárlásánál a támogatás összege egy gyermek esetén 600 ezer, kettőnél 2 millió 600 ezer, míg három vagy több gyermek esetén 10 millió forint. Használt lakások vásárlásához egy gyermek esetén 600 ezer, kettő után 1 millió 430 ezer, háromnál 2 millió 200 ezer, négy vagy több gyermek esetén pedig 2 millió 750 ezer forint vissza nem térítendő támogatás jár.) Tisztelettel kérdezem:
- Milyen változásokat hoz a családi otthonteremtési kedvezmény annak érdekében, hogy minél többen jogosulttá váljanak a támogatásra?
***
Dr. RÉTVÁRI BENCE, (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára): - A CSOK bevezetésénél az volt a kormányzat célja, hogy minél többen jussanak minél olcsóbban lakáshoz. Akár az áfacsökkentés, akár az engedélyezés egyszerűsítése, akár az ön által felsorolt tételekben a vissza nem térítendő támogatás vagy a 10 millió forintos, roppant kedvezményes hitel, mind-mind olyan mértékű könnyítést jelentenek a családok számára, amilyen a saját otthonhoz, saját lakáshoz jutás, sajátház-építés terén az elmúlt 25 évben, de még azelőtt sem volt Magyarországon.
- Hogy még többen könnyen átlássák ezt a rendszert, ezért jelent meg a két új CSOK-rendelet február 11-én. Az egyikben azok az esetek vannak felsorolva, amikor valaki új lakást, új házat vesz, a másikban pedig az, amikor használt lakást vesz, és odaköltözik a családjával együtt. Az új lakásokról szóló tiszta, világos, egyszerű, érthető szerkezetű rendeletben a családi otthonteremtési kedvezmény igénybevétele, az építkezési költségek áfatartalmának visszatérítése, valamint a három és többgyermekes családok által felvehető 10 millió forintos vissza nem térítendő támogatásnak a részletszabályai olvashatók. A használt ingatlanról szóló rendeletben pedig a vásárlásra, bővítésre járó, vissza nem térítendő támogatás feltételeit találhatják meg az érdeklődők. Mindegyik összege legalább 10 százalékkal emelkedett a tavalyiakhoz képest.
- Mostantól csak a gyermekek számától függ az igénybe vehető maximum 35 millió forint, és csak egy minimális alapterület van meghatározva, hogy minőségi ingatlant vásároljanak, tehát rugalmasabb átláthatóbb, egyszerűbb és áttekinthetőbb lett az új rendelet.
***
Dr. VEJKEY IMRE: - Köszönöm államtitkár úr válaszát, melyből egyértelműen nyilvánvalóvá vált, hogy a támogatási rendszer legutóbbi átalakítása kapcsán a CSOK összegének emelése mellett számos további változásra is sor került. Jelentősen egyszerűbbé, áttekinthetőbbé és életszerűbbé vált a feltételrendszer annak érdekében, hogy egyrészről a gyermekvállalási kedv növekedjen, másrészről pedig a kormány tovább élénkítse a magyar gazdaságot.
***
Dr. RÉTVÁRI BENCE: - Hadd mondjak még egy-két könnyítést, egyszerűsítést, ami kedvező lehet. Például voltak olyan települések, ahol nem volt csatorna, vagy nem volt vízvezeték-hálózat. Indokolatlan lenne, hogy ezeket az embereket kirekesszük a CSOK-ból, akár ha valaki tanyán él. Az új rendelet ennek is megteremti a lehetőségét. Ha van egészséges ivóvíz, ami fúrt kútból is lehet, ha szabályos módon a szennyvizet elvezetik vagy ülepítik, akkor azok is igénybe vehetik a CSOK-ot. Ez nem lehet most már akadály. Szintén nem kötelező eladni a saját meglévő ingatlanját, ha valaki ilyet szeretne vásárolni.
- Egyszerűbbé tettük annak az értelmezését is, hogy kik az eltartott gyermekek. Tehát, ha valakik más kapcsolatból hoznak gyermekeket, együtt nevelik őket, ugyanúgy számítanak. A visszafizetési kötelezettségnél pedig a kormányhivataloknak méltányossági jogköre lesz, pontosan azért, hogy hosszú távon az egyedi helyzeteket kezelni tudjuk.
LMP a bértárgyalásokról
SCHMUCK ERZSÉBET, (LMP): - Nem lehetnek nyugodt éjszakái a kormánynak, miután az elmúlt hetekben sorra jelentették be az állami vállalatoknál dolgozókat tömörítő szakszervezetek, hogy sztrájkba kezdenek, ha nem teljesítik a követeléseiket. Több ágazatban most is zajlanak a bértárgyalások. A vasutas-szakszervezetek múlt héten hozták nyilvánosságra, hogy ha február 20-áig nem sikerül megállapodni a munkáltatóval, akkor március elején sztrájkot hirdetnek. Hasonló a helyzet a Volán-társaságoknál és a vízügyben is.
- A dolgozói béremeléstől való merev elzárkózás már csak azért is több mint érdekes, mert nemrég éppen ezeknek az állami cégeknek a vezetői kaptak nagyvonalú béremelést a kormánytól. Az ország jó gazdasági teljesítményére és a versenyképtelen fizetésekre hivatkozva két és félszeresére emelték több állami cégvezető alapbérét, azaz 5 millió forintra. Miközben a kormány a vezetők zsebének kitömésével és a bürokráciacsökkentéssel van elfoglalva, a dolgozók bérhelyzete egyre tarthatatlanabb. Az alacsony bérek miatt olyan mértékű létszámhiány alakult ki, ami már a közszolgáltatások ellátását veszélyezteti, például a MÁV-nál. A kormány válasza erre a helyzetre az, hogy némileg emeli a minimálbért, ami még így is jóval a létminimum alatt van. A többi dolgozónak pedig nullaszázalékos béremelés az ajánlata, de legjobb esetben is pár százalék. A kérdéseim a következők:
- Meddig akarják még nyomott béreken tartani a dolgozókat?
- Mikor teszik végre adómentessé a minimálbért, és emelik azt a létminimum szintjére?
- Mikor kapnak érdemi bérfejlesztést az állami alkalmazottak?
***
TÁLLAI ANDRÁS, (nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár): - Képviselő Asszony! Ha a felszólalása 2010-ben hangzik el, amikor a szocialisták kormányzását követően a közszférától megvontak egyhavi bért, és a reálbér pedig folyamatosan minden évben csökkent, úgy a közszférában, mint az állami alkalmazottak tekintetében, akkor helye lett volna. 2010 óta azonban ebben is fordulat következett. Az ország gazdasági helyzete helyreállt, stabillá vált, és 2013-tól elkezdődhetett a gazdasági növekedés. A megtermelt többletből az állami szféra is többet tudott kapni, több béremelés indult el.
- Azt hiszem, ön nem véletlenül hagyta ki ezt a beszédéből, hiszen ezek pozitív elemek. Például a most utcára vonuló pedagógusok bére egyszerre 30 százalékkal, azt követően évente 5-5 százalékkal növekszik, így el fogja érni az 50 százalékot. Ugyanez igaz a rendvédelmi dolgozókra is. Ott is négyütemű vagy ötütemű béremelés fog bekövetkezni, és ugyanez igaz az egészségügyben dolgozókra is. Amit az ország, a gazdaság, az emberek megtermelnek, annak egy része igenis visszakerül az állami szférába, a közszférába, mégpedig bérfejlesztés formájában.
- Azt gondolom, hogy az ön kritikái e tekintetben teljes mértékben alaptalanok, hiszen például a felsőoktatásban dolgozókról, nem is beszéltünk ahol 2016. január 1-jétől 15 százalékos bérfejlesztés fog elindulni. Nem kellene letagadni: a közszféra minden szegmensében az elmúlt öt évben reálbér-növekedés volt kisebb vagy nagyobb mértékben.
***
SCHMUCK ERZSÉBET: - Államtitkár Úr! Szombaton ott voltam a tüntetésen. A tér teli volt. Nagyon sok szónok beszélt arról, hogy mennyire méltatlanul alacsony a közszférában dolgozók fizetése. Elmondták, hogy 60-70-80-90 ezer forint nettóból nem lehet megélni. Egyik napról a másik napra tengődnek vele. A közszféra bérét 8 éve nem emelték. A megoldás a többkulcsosszemélyijövedelemad
***
TÁLLAI ANDRÁS: - Úgy látszik, szelektív hallása van az ellenzéknek, különösen az LMP-seknek. A közszférában a pedagógusok, a rendvédelmi és honvédelmi dolgozók, rendőrök, egészségügyi dolgozók, bírák és ügyészek, a szociális ellátórendszerben dolgozók, ez évtől a kormánytisztviselők részesülnek jelentős béremelésben. De ha csak az adóváltozást vizsgáljuk, akkor láthatjuk, hogy jelentős jövedelemnövekményt okozott a személyi jövedelemadóban az egy kulcsra való áttérés, hiszen a 17 és 32 százalékos adó helyett 16 százalékot fizettek a dolgozók, illetve 2016. január 1-jétől pedig 15 százalékot. És ha mindehhez hozzárakjuk a családi adókedvezményt - mert a közszférában is dolgoznak olyanok, akik gyermeket nevelnek -, akkor igenis reálbér-növekedés történt az elmúlt három évben a közszféra minden szegmensében.
Mi történik a szikszói kórházzal?
Dr. MENGYI ROLAND, (Fidesz): - Az elmúlt napokban, hetekben nagy visszhangot váltottak ki Szikszón és környékén a kórházban végrehajtott, az egynapos sebészetet érintő változások. Futótűzként terjedt a hír, hogy tulajdonképpen bezárásra kerül az ott élők számára legfontosabb járóbeteg-szakellátás is, majd az egész kórház megszűnik. Jelenleg az egynapos sebészeti ellátás mellett mozgásszervi rehabilitációs, ápolási osztály és krónikus osztályok működnek a kórházban, mely a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház telephelye, de emellett a járóbeteg-szakellátás az, amely igazán fontos az ott élőknek.
- Egyre több az idős ember, és ez a tény azonnali cselekvési kényszert szül. Az ápolási, gondozási szükségletet elemezve megállapítható, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a 60 év felettiek aránya közel 23 százalék, ami a megyében 155 ezer főt jelent. Pillanatnyilag a legkönnyebben kivitelezhető megoldás a krónikus fekvőbeteg-szakellátás valamely szintjén történő elhelyezés, amely nyilván nem helyes. Ez átmenetileg néhány hétre megoldást tud nyújtani a családoknak, de hosszabb időre kell megoldást találnunk. Tekintve Dél-Abaúj társadalmi kihívásait és a kórház jelenlegi ellátási formáját, könnyen belátható, hogy valamilyen megoldásért kiált az egészségügyi ellátás helyzete. Lehetőleg olyan megoldásért, amely választ ad a társadalmi kihívásokra, a mindennapos egészségügyi igényekre, a járóbeteg-szakellátás megerősítésével és fejlesztésével segíti a foglalkoztatást és szakorvosi, és a szakdolgozók foglalkoztatásának bővítését.Tisztelettel kérdezem a miniszter urat:
- Milyen változtatásokat terveznek a kórházban, amely a szikszóiak ellátását a folyamatos fejlesztés mellett biztosítja?
***
BALOG ZOLTÁN, (emberi erőforrások minisztere): - Képviselő Úr! Mindenekelőtt engedje meg, hogy egy félreértést tisztázzunk a szikszói II. Rákóczi Ferenc Kórházzal és Rendelőintézettel kapcsolatban. Az intézmény által nyújtott egynapos ellátások, valamint a járóbeteg-szakellátás tekintetében szeretném jelezni, hogy a járóbeteg-szakellátás megszüntetése Szikszón nem szerepel a terveink között, sőt erősítése kiemelt szakmapolitikai célkitűzés. Ami az egynapos sebészetet illeti, annak a szüneteltetését szakmai, betegbiztonsági és fenntarthatósági szempontok egyidejű figyelembevétele mellett az alacsony kihasználtság miatt kezdeményezte a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház a szikszói telephelyen. A lakosság számára az ellátások a kórház miskolci telephelyén 15 kilométeres távolságban magas szakmai színvonalon továbbra is elérhetők.
- Az idősek tartós ápolási, gondozási ellátásának egységesítése érdekében egy integrált ellátási forma kialakításának lehetőségét is szem előtt tartó megoldást készítünk elő. A szakmai munka a lakossági igények fölmérésével, ennek megfelelő, akár a jelenlegitől eltérő szervezeti ellátási formák kialakításának céljával folyik. Terveink szerint amennyiben szükséges és hatékonyabban működtethető, egyes kapacitások átcsoportosítására is sor kerülhet az egészségügyi ellátásból a szociális ellátásba. Mindehhez azonosítani szükséges az átfedéseket, és meg kell alkotni ennek megfelelően az átmeneti ellátási formákat, hogy a kétfajta ellátórendszer között a lakosság érdekében létrejöjjön az a kapcsolat, ami ma még hiányzik.
***
Dr. MENGYI ROLAND: - Miniszter Úr! Örömmel hallom, hogy a járóbeteg-szakellátás erősítésén fáradozik a kormány. Szükséges a lakosság igényeinek jobban megfelelő ellátási, gondoskodási modell kidolgozása. Szikszó tekintetében szívesen eljuttatjuk önnek az erre vonatkozó javaslatokat. Végezetül remélem, hogy mindez a kórházban foglalkoztatottak számának bővítésével valósulhat meg.
***
BALOG ZOLTÁN: - Valóban úgy van, képviselő úr, ahogy ön említette. Ezen a határterületen, az egészségügyi és a szociális ellátás között a szolgáltatás átalakításán kell gondolkodnunk. Tehát minden olyan javaslatot, ami a lakosság igényeinek jobban megfelelő, hatékonyabb módon történő megszervezését vagy valamely valós meghatározott helyzet megoldását célozza szívesen vesszük. Biztos vagyok benne, hogy lehetséges egy működőképes, fenntartható, a lakosság igényeinek jobban megfelelő ellátási modellt kidolgozni az idős emberek ápolási, gondozási szükségleteinek megfelelő biztosítására.Képviselő úrnak a dél-abaúji térség szociális kihívásaira is kitérő kérdése, úgy vélem, hogy segíti a munkánkat abban, hogy mindenkor a helyi igényekre is tekintettel kerülhessen sor a szükségszerű átalakításokra.
