„Hazának füstje is kedvesebb mint idegen országnak tüze.

– Patriae fumus igni alieno luculentior.”

Különös pillanatok kísérik a Tisztelt Házban az azonnali kérdések műfaját. Az elnök csenget, hosszasan csenget, rövid szünetet rendel el, mert vége az interpellációknak, vége a „kötelező szavazás” okozta frakciófegyelemnek, a képviselők zöme elindul a büfébe, a folyosóra vagy egyéb szükséges dolgait végezni.  Pillanatok alatt harmadnyian maradnak. Így kezdődik. Mindig így kezdődik. A siker egyik oldalon sem kétséges: minden párt hálásan megtapsolja a szószóját! Legutóbbi szónoklataikból szolidan stilizálva – hangzavarokat, bekiabálásokat udvariasan mellőzve – tallózunk.

Magyar szemfényvesztők, ki a felelős közel 100 milliárd forint eltűnéséért?

CSIZI PÉTER (Fidesz): – Államtitkár Úr! A szemfényvesztők ismérve, hogy minél jobban nézzük őket, annál kevésbé látszódik a tettük. Akárhogy is nézzük, hiányzik 100 milliárd forint! Hiányzik 100 milliárd forint a DRB Banknál. Pedig valójában a 100 milliárd forint a DRB Bank 110 ezer ügyfelénél hiányzik, köztük a pécsi, baranyai családoknál, vállalkozóknál. civil szervezeteknél. 100 milliárd forint hiányzik, ezt egy hete tudjuk. Egy hete ismerjük, hogy a Buda-Cashnél valami nincsen rendben. A Buda-Cash más magyar emberek, pécsi, baranyai emberek pénzével gazdálkodott. Érdekes, hogy egy hete ismerjük ezt a tényt, pedig a Buda-Casht öt évvel ezelőtt ellenőrizték.

– A Buda-Cash köztudottan Bajnai Gordon korábbi miniszterelnök közvetlen barátai, közvetlen ismerősei tulajdonában álló pénzintézet. Érdekes, hogy pont Bajnai Gordon miniszterelnökségének utolsó napjaiban vizsgálták, a választások utolsó pillanataiban. Akkor megnyugodhattak a cég szakemberei, tulajdonosai, hiszen tudták, hogy öt évig, a következő választások utánig nyugodtan aludhatnak, nyugodtan folytathatják ugyanazokat a pénzügyi manipulációkat, amit egészen addig csináltak, és aminek az lett az eredménye, hogy 100 milliárd forinttal nem tudnak elszámolni.

 – Államtitkár Úr! Különösen érdekes, hogy az öt évvel ezelőtti ellenőrzésnél semmit nem találtak, míg most már az első napon észrevették az MNB szakemberei a visszaéléseket.

Azt is érdemes lenne megvizsgálni, hogy Bajnai Gordon tudott-e az ügyletről. És az érintettek nevében kell hogy feltegyem azt a kérdést:

 – Hova lett a pénz?

– Kiket gazdagítottak a kisbefektetők pénzei?

– Hová tűnt a „casha”  a Buda-Cashtől?

 +

TÁLLAI ANDRÁS, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: – No, lássuk a tényeket! Az elmúlt hét hétfőjén a Magyar Nemzeti Bank feljelentést tett a rendőrségen a Buda-Cash Bróker Zrt.-nél megtörtént visszaélések miatt, visszaélések, bűncselekmények gyanúja miatt. A nyomozás folyik, nyilvánvaló, hogy ennek eredményéről a rendőrség fogja tájékoztatni a közvéleményt.

Azonban, ahogy képviselő úr is elmondta, gyanús előjelek vannak a pénzügyi vállalkozás tevékenységében, illetve a négy bankra kiható munkában, tevékenységben.

 – Képviselő Úr! Valóban, az egyik az, hogy a 2010-es választások ismeretében két hét alatt ellenőrizték az említett pénzügyi vállalkozást, majd le is zárták, az aláírást már az új vezetővel tették meg. Való igaz az is, hogy a szocialista kormányok a nyolcéves kormányzásuk alatt mindig ügyeltek arra, hogy ezeket a cégeket ne kelljen ellenőrizni. És az is tény, hogy a Bajnai-kormány és a Buda-Cash között személyi összefüggésben átjárások voltak. Vagy a Buda-Cashtől mentek kormányzati megbízásba, vagy kormányzati megbízatásból mentek a Buda-Cashhez dolgozni. Azonban valóban eljött a pillanat, letelt az öt év, és a Magyar Nemzeti Bank megkezdte az ellenőrzést, és már az első napon kiderült, hogy sajnos súlyos visszaélések vannak a pénzügyi vállalkozásnál, illetve erre kihatóan a négy érintett banknál.

+

CSIZI PÉTER: – Államtitkár Úr! Ahogy említettem, 110 ezer ügyfél várja a vizsgálatnak a lefolytatását. 110 ezer ügyfél szeretné megtudni, hogy hová tűnt a pénzük, és hogy ki játszott, ki hazardírozott az ő pénzükkel. Köztük van például Pécs városának legnagyobb lakásszövetkezete, amely 3 ezer lakos mindennapos ügyeit intézi. 160 millió forintjuk maradt bent a banknál. Vagy Pécs városának legnagyobb és legrégebb óta működő sportszervezete is, a PVSK a megtakarítását, a társasági adóforintokból befolyt sporttámogatásokat is a DRB-nél vezetett bankszámláján tartotta. 150 millió forintjuk nincs meg. Nagyon sok károsultja van ennek az ügynek, úgyhogy nagyon hamar várjuk, hogy derüljön ki az igazság, és a felelősök kapják meg a méltó büntetésüket!

 +

TÁLLAI ANDRÁS: – Képviselő Úr! Azt gondolom, hogy teljes az egyetértés abban, hogy akik ezt tették, akik ezt művelték 150 ezer emberrel, azoknak felelniük kell. Felelniük kell büntetőjogi értelemben, és felelniük kell a vagyonukkal. Nem lehet Magyarországon ilyen bűncselekményt elkövetni büntetlenül! És az is jogos igény, hogy a törvények értelmében történjen meg a kártalanítása a magánszemélyeknek, a vállalkozásoknak. És bár jogszabály nem hatalmazza fel a kormányt erre, de egy munkacsoport alakult annak érdekében, hogy felmérje a károkat, és megtegye a megfelelő intézkedéseket. Azt tudom mondani: a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy az érintett személyek a legkisebb hátránnyal, kárral kerüljenek ki ebből a bajból.

 Van-e termőföldadó Magyarországon?

SALLAI R. BENEDEK (LMP): – Államtitkár Úr! 2012. december 24-én, a szenteste hangulatában Fazekas miniszter úr azt nyilatkozta a Magyar Hírlapnak, hogy Magyarországon nincs és nem lesz földadó, a Fidesz-kormány nem tervez ilyet bevezetni. Ezt követően láttuk azokat a folyamatokat, ahogy a múlt évben, becsempészve a helyi adózásokról szóló rendeletbe, mégiscsak megjelent, és már most 11 önkormányzatról tudunk, amely élt ezzel a lehetőséggel, de nyilvánvalóan ez a szám 2016-ban jó eséllyel nőni fog.

– Államtitkár Úr! Pár héttel ezelőtt a földművelésügyi tárca kiadott egy közleményt, amiben szintén kérte az önkormányzatokat, hogy ne vessenek ki földadót, és úgy tűnt, hogy az ellenzéki pártokkal egyetértve elutasítja azt, hogy a termőföldnek mint termelési eszköznek, mint a nemzetgazdaság egyik legfontosabb erőforrásának egy külön adóztatási rendszere legyen. A földművelési tárcával tehát, úgy tűnt, egy platformra keveredtünk. Ennek ellenére az önkormányzatok beintettek a földművelésügyi tárcának. A földadó fölött ugyanis nem a földművelésügyi tárca rendelkezik szakmailag, hanem a Nemzetgazdasági Minisztérium  foglalkozik ezzel a kérdéssel.

 – Államtitkár Úr! Az LMP-ben azt mondtuk, mondjuk, hogy a nagybirtokok visszaszorítására az lehetne alkalmas, ha bölcsen lenne kivetve, meghatározott hektár fölött. Ehelyett megint arányaiban mindenkit sújtanak, és nyilvánvalóan a kicsiket ugyanez az arány jobban érinti, mert a kisbirtokoknak kisebb a jövedelemtermelő képessége, mint a nagyoknak. A földművelésügyi tárca szakmai álláspontja, csakúgy, mint jó néhány ellenzéki párté azonban nem számított érvként. Kíváncsi vagyok:

– Ki dönt szakmai kérdésekben?

– Miért nem számít a földművelésügyi tárca szakmai álláspontja egy ilyen ügyben?

– Van-e termőföldadó Magyarországon, de azt is kérdezhetném, hogy ki kormányoz Magyarországon?

 +

TÁLLAI ANDRÁS, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: – Képviselő Úr! Kérdésének az a címe, hogy van-e termőföldadó Magyarországon. A válaszom egyértelműen az, hogy nincs. A kormány és az Országgyűlés nem fogadott el ilyen szabályozást, és nem is fog. Viszont való igaz, hogy a helyi adókról szóló törvényt módosítottuk. az önkormányzatoknak nagyobb önállóságot biztosítottunk. Lehetőséget teremtettünk arra, hogy saját adóbevételét bármilyen más adónemmel tudja növelni. Az előző ciklusban önkormányzati államtitkár voltam, és nagyon sokszor hallottam az ön pártelnökét, Schiffer Andrást arról beszélni, hogy az önkormányzatoknak nagyobb önállóságot kell biztosítani. Lényegében most Schiffer András kérését teljesítettük ezzel a törvénymódosítással,  hiszen az önkormányzatoknak az adókivetési joguk bővült, az adóbeszedési joguk bővült, és a törvény úgy nevezi ezt az adót, hogy települési adó. Minden önkormányzat eldönti, hogy van-e szüksége többletbevételre, többletadóra, és ha igen, azt mire fogja kivetni, kiveti-e egyáltalán.

 – Képviselő Úr! Azt gondolom, hogy egy kormánynak, egy Országgyűlésnek tiszteletben kell tartani az önkormányzatok döntési jogát, és ez az adómódosítás semmi mást nem jelent, mint az önkormányzati adójogok szélesítését.

+

SALLAI R. BENEDEK: – Államtitkár Úr! Teljesen meglepő, hogy ilyen nyíltan elismeri, hogy a kormányzat nem tudja finanszírozni az önkormányzatok feladatait, és jobbágyi szabad sarcot vethetnek ki, ha a minimumfeladataikat el kell látni. Normatív támogatásban nem kapnak olyan finanszírozást, mint mondjuk, a polgármesteri juttatás, jó néhány más kérdéssel együtt. És miután nem kaphatják meg az alapvető működéshez szükséges forrásokat, ezért megadják a jogot, hogy bármire adót vessenek ki.

 – Államtitkár Úr! Ez nem az önkormányzatok érdeke, hanem a kormányzat érdeke, hogy mossa kezeit, és az önkormányzatokra tudja tolni ennek felelősségét. Arról, hogy van-e termőföldadó Magyarországon, nyilván lehet itt vitázni itt a parlamentben, de kérdezzük meg annak a 11 településnek a gazdálkodóját, földtulajdonosát, hogy szerintük van-e. Menjünk el Balmazújvárosba, és kérdezzük meg ott, hogy szerintük van-e termőföldadó. Márpedig nyilvánvalóan az ön válasza elfogadhatatlan, hiszen továbbra is azt tartja fenn, hogy aminek nem tud eleget tenni a kormány, amilyen jogszabályi kötelezettségét nem tudja finanszírozni, arra egy szabad sarc lehetőségét teremti meg az önkormányzatok számára.

Ez a szégyenletes! Jó lenne, ha Schiffer András képviselőtársam kéréseit másképp valósítanák meg!

+

TÁLLAI ANDRÁS: – Képviselő Úr! Megértem önt, hiszen az LMP-nek, nem tudom, van-e az országban valahol polgármestere, vagy valamelyik képviselő-testületben van-e többsége. Mert ha lenne, akkor tudná, mi az, hogy önkormányzati gazdálkodási felelősség, mi az, hogy egy képviselő-testületnek, egy polgármesternek a felelőssége. Mert igenis, ők tudják ott helyben, hogy lehet-e még a saját lakosságukat, a település lakosságát adóztatni, vagy nem lehet. Azt gondolom, ezt a jogot biztosítani kell minden magyar önkormányzatnak, az önkormányzatok felelősségével és feladatellátásával együtt. Ez a törvénymódosítás semmi mást nem biztosít, mint azt, hogy egy önkormányzat eldönti, hogy vet-e ki újabb adónemet, vagy emeli a meglévő adókat, vagy nem. Higgye el, hogy a magyar önkormányzatok felelősek, felnőttek, és tudják, nem úgy, mint ön!

Mit tesz a kormány a vidék megtartóerejének növelése érdekében?

MÓRING JÓZSEF ATTILA (KDNP): – Miniszter Úr! A kormányzat célja, hogy a mezőgazdaság, az agrárium számára a következő években rendelkezésre álló forrásokból növelje a vidék megtartóképességét. A magyar lakosság több mint fele vidéken él, a foglalkoztatottak számának mintegy 5 százaléka dolgozik a mezőgazdaságban. Az agrárium fizikai adottságai azonban lehetővé tennék, hogy sokkal többen élhessenek jó színvonalon a magyar termőföld nyújtotta lehetőségek kiaknázásából.

 – Két problémakör rendszeresen felmerül a mezőgazdasággal kapcsolatban, melyeknek a megoldása egyre sürgetőbbé válik. Az egyik az, hogy a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés hitelezői pénzügyi eszközök segítségével könnyedén az eladósodás felé tudják sodorni a gazdálkodókat. A másik, hogy egyes mezőgazdasági szereplőknek sikerült monopolisztikus helyzetet teremteni, ami káros a kis- és közepes gazdálkodók nagy többségére, valamint azokra a vidéki közösségekre is, ahol ezek a termelők munkahelyeket és közösségeket Mindezek alapján tisztelettel kérdezem:

 – Milyen intézkedésekkel kíván hozzájárulni a minisztérium a mezőgazdaságból élők számának növeléséhez, milyen struktúrájú lesz várhatóan az agrárfinanszírozás, előtérbe helyezi-e majd a kis- és közepes gazdálkodókat?

 +

LÁZÁR JÁNOS, Miniszterelnökséget vezető miniszter: – Magyarországon minden képviselőtársam számára világos az, hogy az elmúlt 25 esztendőben jó néhány vidéki település súlyos társadalmi és gazdasági veszteségeket volt kénytelen elszenvedni, Jó néhány kistelepülésen, vidéken, Észak-Magyarországon vagy éppenséggel Baranya megye vagy Somogy megye déli részén óriási az elvándorlás, a falvak kiüresedése, és sorolhatnám azokat a társadalmi, gazdasági problémákat, amelyek megkerülhetetlenek.

 – Tisztelt Képviselőtársam! Valószínűleg ez összefüggésben van azzal, hogy a mezőgazdaságnak jelentősen csökkent az eltartóképessége, sokkal kevesebb embert foglalkoztat ma a mezőgazdaság, mint a ’80-as vagy a ’90-es években. A hivatalosan mezőgazdaságból élők, főfoglalkozású mezőgazdaságból élők aránya ma már nem éri el a 300 ezer embert, ami egészen kétségbeejtő és aggasztó egy ilyen kifejezetten jó mezőgazdasági adottságú országban, mint Magyarország. Ezért a mi feladatunk az, hogy a birtokstruktúra megváltoztatásával és a hozzárendelt támogatási rendszer megváltoztatásával elérjük azt, hogy minél több ember éljen mezőgazdaságból, annak érdekében, hogy a vidék eltartóképessége meglegyen, és ne kelljen elvándorolni az embereknek. Ezért döntöttünk úgy, hogy 80-20 százalék arányban - 80 százalék kicsi, 20 százalék nagy - rendezzük át az állami földek használatát, és ezért döntöttünk úgy, hogy 80-20 százalék arányban próbáljuk átrendezni az ehhez rendelt vidékfejlesztési támogatásokat.

 – Kétfajta támogatást fognak kapni: az egyik a földalapú támogatás, ahol Magyarország kifejezetten nyertes a 2014-20-as időszakban, a másik pedig az 1200 milliárdos vidékfejlesztési kassza, amelynek az átrendezése jelen pillanatban zajlik. Az elmúlt év végén ugyanis az Európai Bizottság kifogásolta azt a programot, amely kivételesen nem a nagybirtoknak, hanem megpróbál a kisbirtoknak és a kistelepüléseknek kedvezni.

+

MÓRING JÓZSEF ATTILA: – Megnyugtató és bizalomra ad okot a kormány intézkedéssorozata, illetve elképzelése, ugyanis  a szocialista kormányok, amelyek a szocialista nagyüzemet támogatták, teljesen elszívták a levegőt a családi gazdaság elől, a kis- és közepes vállalkozásoknak nem adtak teret, a földbirtokokat pedig a zöldbárók kezében összpontosították. Éppen ezért a KDNP támogatja a kormány intézkedéseit.

+

LÁZÁR JÁNOS: – Várhatóan májusra kerül elfogadásra a vidékfejlesztési operatív program 1200 milliárdos, 1300 milliárdos kasszával, és indulhat meg az első pályázati kiírás, ami alapvetően a kicsiknek fog kedvezni, és hátrányba, szándékosan hátrányba hozza a nagyokat. Szeretném azonban minden képviselőtársamnak, pártállástól függetlenül fölhívni a figyelmét arra, hogy ez nem lesz egy egyszerű menet. Képzeljék el azokat, akik az elmúlt hét esztendőben a pályázati rendszer nyertesei voltak, és 35-40 ezer hektáron gazdálkodnak ma Magyarországon. Van belőlük bőségesen! Magyarországon a tízezer vagy az ötezer hektár fölötti gazdasági vállalkozások száma óriási. Ők jelen pillanatban Brüsszelben és Budapesten kormányközel és kormánytávol mindent elkövetnek annak érdekében, hogy a pályázati rendszerben - a földalapúnál is és természetesen a vidékfejlesztési ágon is - megőrizhessék a korábbi primátusukat, előnyüket, amit mi, úgy gondolom, minden politikai párttal és minden jó szándékú politikai erővel összefogva közösen fogunk megtörni, legyen szó Csányi Sándorról vagy Simicska Lajosról.

Mégsem támogatja a kormány a külföldön élők választásokon való részvételének megkönnyítését?

SZÁVAY ISTVÁN (Jobbik): – Először is nagyon köszönöm miniszterelnök-helyettes úrnak, hogy öt év után végre itt a parlamentben is személyesen válaszol egy feltett, nemzetpolitikát érintő kérdésre. A Magyar Állandó Értekezleten a kormányt ön szokta képviselni, ön szokta ennek a nagyon fontos testületnek az üléseit vezetni, ahol a külhoni magyar szervezetek és a magyarországi pártok, illetve a magyar kormány képviselői vesznek részt. A Magyar Állandó Értekezlet a legutolsó ülésén egységesen, egyhangúlag fogadták el azt a  nyilatkozatot, amelynek ötödik bekezdése így fogalmaz: a tagszervezetek kérik olyan lépések megtételét, amelyek egyszerűbbé teszik a választójog gyakorlását a magyarországi lakcímmel rendelkező, de életvitelszerűen külföldön élő szavazópolgárok számára is.

Miniszterelnök-helyettes úr beszélt már arról, hogy 10 millió magyar él és dolgozik Magyarországon. Ez nem teljesen igaz, jó, ha 9 millióan vagyunk. Legalább 1 millió magyar már hiányzik ebből az országból, most abba ne menjünk bele, hogy miért. Tény az, hogy azon százezrek számára, akik Magyarországtól tartósan távol élnek, a választójog gyakorlása meglehetősen nehéz. Ezt önök is elismerték, hiszen például Nyugat-Európában csak a fővárosokban vagy egy-két nagyobb városban található nagykövetségen, illetve konzulátuson van lehetőség szavazni, ami adott esetben több száz, de akár több ezer kilométeres utat is jelenthet.

 – A Magyar Állandó Értekezleten minden jelen lévő, minden magyarországi párt, beleértve a kormánypártokat, az ellenzéket, a külhoniakat és a kormány képviselőit is, egyetértettek abban, hogy ezt a kérdést kezelni kell. A Jobbik ennek a kérdésnek az Országgyűlés elé hozását kezdeményezte. Szerettük volna egy országgyűlési határozati javaslatban is világossá tenni, és a kormányt felkérni a vonatkozó törvénymódosításoknak a kidolgozására. Ezt azonban a kormánypártok az Igazságügyi bizottság ülésén egy héttel ezelőtt nem támogatták.

Kérdezem:

 – A kormány támogatják-e azt, hogy könnyítsék a szavazati jog gyakorlását az érintetteknek vagy nem?

+

SEMJÉN ZSOLT, (miniszterelnök-helyettes): – Képviselő Úr! Valóban úgy van, ahogy ön mondja, ezt a vitát, beszélgetést a Magyar Állandó Értekezletén folytattuk le, azt hiszem, Vona Gábor és Schiffer András elnök urak intenzív részvételével. Megjegyzem – már csak a történelmű hűség kedvéért - én fogalmaztam azt a zárómondatot, amire ön hivatkozik. Nyilvánvalóan ez egy választójogi kérdés, aminek a vonatkozásában nekem semmilyen prekoncepcióm nincs, lehetséges így is, lehetséges úgy is.

 – Képviselő Úr! Két pillér van, amit mindenképpen figyelembe kell venni; az egyik az Alkotmánybíróság döntése. Az Alkotmánybíróság eddig egy döntést hozott, amiben azt mondta ki, hogy azoknak a levélben való szavazása, akiknek nincs magyarországi lakcíme, nem ütközik az Alaptörvénybe. A másik pedig: az egésznek a technikai lebonyolítása tekintetében a Nemzeti Választási Iroda, Pálffy Ilona vezetésével dolgozik ezeken a kérdéseken, és ami az alkotmányosságba belefér és a választások tisztaságát garantálja, a tekintetben személy szerint is minden egyszerűsítésben partner vagyok.

 – Képviselő Úr! Az a javaslat, amit önök benyújtottak, tulajdonképpen egy kiegészítő szabályt tesz félig-meddig fő szabállyá. Ez lehetséges dolog, csak ennek az alkotmányossági vonatkozásait át kell gondolni, a technikai lebonyolíthatóságát megint csak át kell gondolni, és ami mindenekelőtt fontos, hogy a választások tisztaságát garantálni kell.

+

SZÁVAY ISTVÁN:  – Köszönöm a nem túl egyszerű választ, de végül is nem kaptam választ. Mi ezt a határozati javaslatot úgy fogalmaztuk meg, hogy a lehető legáltalánosabb legyen. Azt szeretnénk, hogy az Országgyűlés nyilvánítsa ki azt a szándékot, hogy valamilyen módon szeretné egyszerűbbé és könnyebbé tenni több százezer magyar számára a választójog gyakorlását.

 – Miniszterelnök-helyettes Úr! Néhány perccel ezelőtt a miniszterelnök úr arról beszélt, hogy becsüljük meg azokat a magyar embereket, akik ilyen vagy olyan okból kénytelenek most Magyarországtól távol élni és ott munkát vállalni. Semmi mást nem kérünk önöktől mi sem, hogy becsüljük meg ezeket a magyar embereket, becsüljük meg őket például azzal, hogy biztosítjuk számukra azt, hogy a választásokon ténylegesen részt tudjanak venni. A mi határozati javaslatunk erről szól, lehet toldozgatni-foldozgatni, módosító javaslatot benyújtani hozzá, a kérdés az, hogy támogatják vagy nem támogatják?

+

SEMJÉN ZSOLT: – Képviselő úr, én nem ellenzem. Vannak alkotmányossági kérdések, amikre választ kell adni. Ebből egy fél kilót tudok önnek adni, és hogyha segít benne, azt megköszönjük. Most csak egyetlenegyet mondok, szakpolitikai kérdés, amit a jogtudósok dolgoztak ki, amire válaszolni kellene: amennyiben a magyarországi lakcímmel rendelkező, de a szavazás napján külföldön tartózkodó választópolgárok részére az Országgyűlés biztosítja a levélben való szavazás lehetőségét, úgy ebben az esetben biztosítani szükséges, hogy akkor is élhessenek a választójogukkal, ha a választás napját megelőzően még belföldön tartózkodnak. Így a levélszavazás esetén biztosítani kellene azt is, hogy a levélszavazatukat akár belföldön is feladhassák. Ez pedig számos visszaélésre ad módot. Tehát amennyiben ezeket a technikai és elvi kérdéseket meg tudjuk oldani, én partner vagyok. Egy egyensúlyt kell eltalálni a lehető legnagyobb könnyítés és a választások végeredményének a megkérdőjelezhetetlensége között.