Szemtől-szembe

MSZP: Nemzeti minimum! Jobbik: Fájdalomcsillapítók helyett! KDNP: Demográfia, azaz születendő gyermekeinkért! LMP: Így látjuk mi! Fidesz: világzenei fesztivál, konferencia és vásár.

kdnp.hu – Bartha Szabó József

Nem volt meglepetés, hogy a napirend előtti szónoklók e héten is ugyanazt egészen másként látták, másként értékelték. A kormánypártok táltoson ültek, az  ellenzék soraiban viszont percig sem hitték, hogy szárnya nőtt a rozzant gebének. Összeállításunk félreérthetetlenül jelzi,  miről is értekeztek a napirend előtt a frakciók szónokai.

 Nemzeti minimum!

TÓBIÁS JÓZSEF (MSZP): – Képviselőtársaim! Azt hiszem, abban mindannyian egyetértünk, hogy minden nemzet jövőjét a gyermekeink jelentik, olyanná lesz az országunk, amilyen a benne élő gyermekeink jelene és élete: ha szegénységben élnek, akkor az ország is szegény lesz, ha rossz körülmények között élnek, akkor az ország is rossz körülmények között éli meg hétköznapjait. Magyarországon abban ma már nincs vita, hogy a szegénység mértéke és mennyisége is nőtt. Hátborzongató, hogy a gyermekek vonatkozásában az elszegényedés folyamatosan növekszik. A Magyar Tudományos Akadémia és más elismert kutatások szerint ma Magyarországon közel 50 ezer, tartósan éhező gyermek és több mint 200 ezer olyan gyermek él, aki időszakosan nélkülözni kényszerül. A KSH adataiból az látható, hogy a szegénységben élő gyermekek aránya szinte folyamatosan nőtt az elmúlt években, és ma már minden negyedik gyermek szegénységben él. A kutatásokból az is kiderül, hogy a nagycsaládosoknál 51 százalék, a gyermeküket egyedül nevelőknél pedig 31 százalék él szegénységben. Ma 100 szegénységben élő személy közül 34 gyermek vagy fiatal. Mindennek oka az elhibázott és rossz gazdaságpolitika, valamint a szociális ellátórendszer szétzilált állapota.

– Vannak országok, amelyek nagyarányú éhezés és tömeges nélkülözés közepette is tudnak sikeresen működni a vadkapitalizmusban, - ez Ázsia, de mi Európában élünk. Európában viszont az a szemlélet, hogy a gyermekekre vigyázni kell, a gyermekek értékek, és nem utolsósorban a gyermekeknek jogai vannak, olyan jogai, amelyek nem kevesebbé teszik őket, hanem különlegességükből fakadóan arra köteleznek mindannyiunkat hogy jobbá tegyük a sorsukat. A gyermekéhezés felszámolása tehát közös nemzeti ügyünk, nem pártpolitikai kérdés, nem szómágia, nem politikai csaták terepe, hanem az a nemzeti minimum, az a társadalmi minimum, amelyben mindannyian felelősek vagyunk, független attól, hogy kormányzó vagy ellenzéki párt szerepéről beszélünk.

– A gyermekekről való gondolkodás és gondoskodás alapvetően a szülők felelőssége, ezt mondta Balog Zoltán miniszter úr. Igen, azoké a szülőké, akik az elmúlt öt évben a rossz gazdasági politikájuknak köszönhetően egyre rosszabbul élnek ma Magyarországon. Mindenkinek az volna a legjobb, ha ebben az országban meg lehetne élni a fizetésekből, és a szülők megfelelően tudnának gondoskodni a gyermekeikről. Csakhogy azért van szükség ma erre a társadalmi minimumra, mert egyre több a szegény gyermek, mert a szülők egyre kevésbé képesek eltartani a saját családjukat, aminek előzménye egy rossz kormányzás, ami az ő életüket, az ő hétköznapjaikat megnehezíti, és ennek a változtatása a kormány felelőssége. Segítsenek azonnal, segítsünk közösen azokon a gyermekeken, akik a kutatások szerint egyre nagyobb számban vannak ma Magyarországon, és folytassanak önök olyan kormányzati politikát, amelyben a magyar szülők meg tudnak élni a fizetésükből, van munkájuk és el tudják tartani a családjukat. Nem kell elfogadni a szegénységet és nyugodtan hátradőlni, nyugodt lelkiismerettel politizálni, különösen, ha miniszter az illető, mert a szegénységet megszüntetni kell. Számunkra ez mindenek előtt való, ebben az ügyben nem lehet pártpolitikai álláspont.

– Tisztelettel kérem az Országgyűlést, hogy vegye napirendjére a gyermekéhezés ügyét, azt a társadalmi minimumot, amelyből az elmúlt napokban a kormányzó pártok visszaléptek. Ne azt nézzék, hogy honnan jön a javaslat! Azt nézzék, hogy a valóságról szól! Tennünk kell tehát most közösen azért, hogy a gyermekeink ne éhezzenek, hogy fűtött otthonokban legyenek, és ne csak az iskolai menzán, hanem karácsonykor és ünnepnapokon is meleg étel jusson számukra, legalább háromszor egy nap. 

 ***

RÉTVÁRI BENCE, Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: – Frakcióvezető úr, engedje meg, hogy az MSZP szociális érzékenységéről egy idézetet osszak meg önnel! Szó szerint idézem: „2008-ban Magyarország volt az egyetlen, válság érte állam, amely semmit, egyáltalán semmit, egy gyufaszálat sem tett keresztbe azért, hogy a válság nyilvánvaló veszteseivel valami történjen. Ilyen ország nem volt még egy Európában.” Ez az idézet nem kormánypárti politikusoktól, ez az idézet Ferge Zsuzsától származik, Ferge Zsuzsa állította ki ezt az elégtelen bizonyítványt a Magyar Szocialista Pártnak szociális érzékenységből, akkor amikor önök kormányon voltak. Nem volt másik kormány Európában, aki annyira magára hagyta volna a válság veszteseit, mint akkor az MSZP-SZDSZ-kormány. A szegénység kérdéskörét, valahogy úgy látszik, hogy messziről kerüli az MSZP akkor, amikor kormányon van, lehet, hogy ebben politikai taktika is van, hiszen sokan mondják, hogy ha sokan élnek szegénységben, az ottani segélyezéspolitikájával az MSZP jól tud szavazatokat szerezni. Volt erre példa a kilencvenes években is. Másrészről pedig szeretnek párthatározatokat hozni ellenzékben arról, hogy a szegénység ellen miként kell küzdeni. Emlékszünk, körülbelül négy évvel ezelőtt, az előző ciklusban, amikor éhségmeneteket indítottak, és az a Simon Gábor haladt az éhségmenet élén, aki közben 200 millió forintos bankszámlakivonatot hordhatott a zsebében. Ez volt tehát a hitelessége a Szocialista Pártnak. Ezzel szemben a Fidesz-KDNP-időszakban mi arra törekedtünk, hogy minél több embernek legyen munkája, hogy a szülők a saját bérükből tudjanak a gyermekeknek enni vagy ruhát adni. 555 ezerrel többen dolgoznak most, mint dolgoztak öt évvel ezelőtt. Nekik, bízunk benne, hogy nem jelent gondot már az, hogy a gyermekeknek megfelelő minőségű ételt adjanak.

– Ami a rossz gazdaságpolitikát illeti: képviselő úr, máskor önök pont azzal állnak itt föl a parlamentben, hogy a jó gazdaságpolitikai eredményeknek az képezi az alapját, hogy béreket lehessen emelni a magyar gazdaságban. Valahogy mintha ellentmondana az egyik felszólalás a másiknak. Ami pedig az emberek szociális helyzetét illeti: ön is nagyon jól tudja, hogy 241 ezerrel kevesebb ember van ma a szegénység kockázatának kitéve, mint volt ezelőtt pár évvel. Ön is nagyon jól tudja, hogy a gyermekéhezés ellen mi nemcsak nemzeti minimumot, de költségvetési maximumot kívánunk adni, 29 milliárd forintról 58 milliárd forintra emeltük idén a gyermekétkeztetési támogatásokat, ez jövőre több mint 71 milliárd forint lesz. Rekordot döntött a nyári étkeztetési támogatásunk is 3 milliárd forint összeggel. Ön is nagyon jól tudja, hogy a bölcsődés és óvodás korúak közül, míg ezelőtt öt évvel 92 ezren kaptak ingyenesen enni, ma, szeptember 1-je után 317 ezren. Ez 225 ezres növekedés.

Fájdalomcsillapítók helyett!

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): – Egyfajta kegyelmi pillanatban vagyunk:  Magyarországot korábban nagyon keményen sújtó migrációs áradat átmenetileg visszaszorulni látszik, másfelé helyeződnek át súlypontjai. Hangsúlyozom, ez az állapot lehet átmeneti, lehet tartós, jobb felkészülni a legnehezebb időkre ilyen esetben. A Fidesz-KDNP bejelentett egy olyan aláírásgyűjtési kezdeményezést, amely nyilvánvaló módon a belülről jövő fenyegetéssel kíván valamit kezdeni, tehát a kvótaszerű megoldásokkal. A Jobbik azonban mindig hozzáteszi, hogy a visszatoloncolásokra legalább ennyire kellene figyelni, hiszen hosszú távon egy felülről nyitott kalapot képez ez a rendszer, és egyre több embert küldhetnek vissza Magyarországra úgy, hogy őket innen továbbítani már önöknek nem áll módjában, mert nem dolgozták ki ennek eszközrendszerét.

– A Jobbik azt mondja, hogy ez aláírásgyűjtő akció, kezdeményezés jó, ennek támogatásáról lehet és érdemben kell is beszélni, hozzátéve, hogy a migráció mellett a korrupció is fojtogatja, fenyegeti a magyarságot. A korrupció az, amely hosszú távon nemcsak kiszárítja a gazdaságot, nemcsak megbénítja a magyar mindennapokat, hanem bizony a hosszabb távú hatásai révén a migrációs válság kezelésének az eszközrendszerét is szűkíti. Éppen ezért a Jobbik a korrupció visszaszorítását célzó íveket is csatolna e rendszerbe. De elmondhatjuk azt, hogy akármit is teszünk ezzel a kérdéskörrel, a Fidesz-KDNP aláírásgyűjtő kezdeményezése csupán fájdalomcsillapítónak tekinthető, egy kellemes kozmetikai lépésnek, amelynek ugyanakkor komoly kivetülése a nemzetközi térben nincsen.

– A Jobbik egy nagy fokozattal erősebb eszközt javasol a kormányzat számára, egy olyan országos népszavazás tartását, amelynek értelme egészen egyértelmű. A kérdés az lenne, hogy kíván-e Magyarország érintett polgára bármilyen eszközzel hozzájárulni idegen emberek ide történő letelepítéséhez, itt tartásához, és kívánja-e adni a nevét ahhoz, hogy adott esetben Magyarország arculatát ilyen módon próbálják kívülről átrendezni. Nem árulok el titkot azzal, hogy a Jobbik nyilvánvaló módon a „nem” szavazatra való voksolásra fog buzdítani. Mi elutasítunk minden kvótaszerű megoldást, azt mondjuk, hogy egy egyszerű aláírásgyűjtés vagy nemzeti konzultáció helyett az országos népszavazás közvetlen ereje kellő legitimációs erőt adhat ahhoz, hogy Magyarország mindenkori kormánya kimenjen Brüsszelbe, letegye az asztalra a több millió elutasító aláírást, és olyan kedvező pozíciókat érjen el, amilyen pozíciókat ez az ország érdemel.

– A Jobbik egyáltalán nem tartja feleslegesnek ezt a kérdésfeltevést, hiszen miért lenne szent és sérthetetlen egy brüsszeli diktátum? Mi az, hogy Magyarország számára kívülről határozzák meg azt, hogy milyen kérdésekben kérheti ki közvetlenül a választói véleményét és milyenekben nem? Vannak ugyanakkor jogi dilemmák, olyan jogi dilemmák, amelyek azt vetik fel, hogy lehet-e a kvótaszerű kérdésekről egyáltalán népszavazást tartani, jelenlegi vagy leendő nemzetközi szerződés tartalmát illetően lehet-e kikérni a véleményt közvetlenül. A Jobbik most azért nyújt be egy alaptörvény-módosítást, hogy ezeket a jogi aggályokat, dilemmákat eloszlassa, és minden tekintetben lehetővé tegye azt, hogy Magyarország polgárai közvetlenül véleményt tudjanak nyilvánítani arról, hogy kivel osztják meg az udvarukat, kit engednek be a portájukra. Ez az élet egyik legfontosabb kérdése.

– Olyan lépésre kérjük a kormányt, pontosabban követeljük tőle, hogy biztosítsa a kétharmadot a Jobbik azon kezdeményezéséhez, alaptörvény-módosításhoz, amely lehetővé teszi, hogy a magyar polgárok közvetlenül, hivatalos formában, országos népszavazás keretein belül véleményt mondhassanak arról, hogy be akarnak-e fogadni idegeneket vagy sem. Egyértelmű, hogy a kormány térfelén pattog a labda, s azt is láthatjuk, hogy két úton indulhatunk el. Az egyik út az, hogy a kormány meglépi ezt a kozmetikai jellegű, fájdalomcsillapító lépést, és hátradől, mint aki jól végezte dolgát. Mi inkább a másik utat ajánljuk önöknek, amely elindul az ország szuverenitásának visszaszerzése felé, és végre lehetővé teszi azt, hogy Magyarország egy szuverén nemzetállamhoz méltó módon, állampolgárai közvetlen akaratnyilvánításával felvértezve, a kellő legitimációs erővel elérje, hogy a brüsszeli diktátumok ne legyenek szentek és sérthetetlenek, ne kelljen elfogadnunk mindent, amit az idegen boszorkánykonyhákban kifőznek számunkra. Mi tehát ezt az utat javasoljuk önöknek!

***

KONTRÁT KÁROLY, belügyminisztériumi államtitkár: – Képviselő Úr! A magyar reformok működnek, a magyar emberek döntését a kormány végrehajtotta, megvédjük az országot, megvédjük a déli határt. Engedje meg, hogy egy konkrét számot mondjak. Szeptember elején volt olyan nap, hogy a magyar-szerb határon 10 046 fő lépett be egy nap alatt az országba. A déli biztonsági határzár felépítésével, a jogi védelem és az élőerős védelem együttes biztosításával a magyar-szerb, illetőleg a magyar-horvát határon, tehát a déli határon kiépített biztonsági védelemnek köszönhetően ott tartunk, hogy az elmúlt 72 órában tiltott határátlépés miatt összesen 13 fő, ebből 9 fő mélységi ellenőrzés során, további 4 fő pedig a szerb határszakaszon került elfogásra, míg horvát viszonylatban határrendészeti esemény nem történt. Ezek a számok azt bizonyítják, hogy a déli határzár működik, a magyar reformok működnek, az emberek döntéseit a kormány végrehajtja.

– A kormány tisztában van azzal, hogy ez olyan helyzet, amit állandóan figyelemmel kell kísérni, hiszen nem mondhatjuk el, hogy nincs veszély, mert a lehetősége továbbra is fennáll. A kormány és az illetékes rendészeti szervek figyelemmel kísérik az egész déli határszakaszt, figyelemmel kísérik a szomszédos országokban való történéseket, és szeretnénk megvalósítani azt, hogy az egész déli határszakaszon biztosítsuk azt a védelmet, amelyet a magyar-szerb és a magyar-horvát határszakaszon biztosítottunk.

– Képviselő Úr! A korrupciót érintő hozzászólásával kapcsolatban szeretném elmondani itt és most, ahogy tettem korábban is, hogy a kormány zéró toleranciát hirdetett a korrupcióval szemben. Az a célunk, hogy Magyarország a korrupcióval legkevésbé fertőzött országok közé kerüljön. E cél érdekében hoztuk létre a Nemzeti Védelmi Szolgálatot, ezért fogadtunk el korrupcióellenes intézkedési tervet. És azt kérjük önöktől, hogy valljanak színt: az Európai Unió egyik legsúlyosabb korrupciós botrányában, a KGB-, a Kovács Béla korrupciós botrányában valljanak színt, hozzák nyilvánosságra azokat az információkat, hogy miért fedezik önök Kovács Bélát? Ha önöknek valóban fontos a korrupcióellenes küzdelem, akkor valljanak színt, álljanak a nyilvánosság elé, és mondják el, hogy mit tudnak ezzel a súlyos korrupciós gyanúval kapcsolatban?

– Ami a népszavazást illeti: ebben az évben nemzeti konzultációt tartottunk, és közel 1 millió ember mondott véleményt arról, hogy meg kell védeni a határokat, meg kell védeni az országot. Ez idáig mindent megtettünk annak érdekében, úgy, ahogy mondtam, hogy megvédjük az országot. Tehát külön népszavazásra az álláspontunk szerint nincs szükség. Ez a népszavazás megtörtént.

– Ami a Fidesz aláírásgyűjtő akcióját illeti: szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy az emberek nagymértékben és jelentős mértékben csatlakoztak ehhez.  Az én választókerületemben, Balatonfüreden, Balatonalmádiban, Várpalotán és a községekben is támogatják ezt a kezdeményezést, hiszen érzik, hogy ma Magyarország legfontosabb kérdése, hogy biztonságban legyünk, hogy megvédjük a határokat, hogy megvédjük az országot. Bízunk benne, hogy ez az aláírásgyűjtési akció is olyan sikeres lesz, hogy erősíteni fogja a magyar pozíciót.

– Ami pedig a szuverenitás kérdését illeti: én itt a tisztelt Ház előtt kijelentem, hogy Magyarország szuverén ország, Magyarország kormánya Brüsszelben is és mindenhol, minden kérdésben, így a határok megvédésének a kérdésében és az illegális migráció kérdésében is kiáll a magyar érdekek mellett. Most valóban nem délről fenyeget bennünket veszély, hanem nyugatról. A kötelező betelepítési kvóta ellen, amely jogtalan, értelmetlen és veszélyes, a kormány minden erővel fellép. A Fidesz-frakció törvényjavaslatot nyújtott be annak érdekében, hogy az Országgyűlés kötelezze a kormányt, hogy indítsunk keresetet a kötelező betelepítési kvóta ellen. Kérem önt is, ha komolyan gondolja azt, amit elmondott, akkor támogassa szavazatával ezt a törvényjavaslatot.

Demográfia, azaz születendő gyermekeinkért!

HOFFMANN RÓZSA (KDNP): – Tisztelt Országgyűlés! A magyarság és egész Európa talán legégetőbb gondjáról, a demográfiai válságról kívánok szólni, nemcsak a téma állandó aktualitása okán, hanem különös tekintettel a múlt hét végén megtartott háromnapos demográfiai konferenciára. Az átlag európai ember fél évszázaddal ezelőtt még alig-alig ismerte a demográfia szó jelentését. Az élet a maga több évezredes kialakult medrében zajlott, a háború borzalmaiból lassan ocsúdó emberek visszataláltak a természet törvényei szerinti ünnep- és hétköznapokhoz, férfiak és nők házasodtak, és gyerekek születtek, rendre több egy-egy országban, mint ahányan örökre eltávoztak közülünk. Teljesült tehát a parancs, amely a világ legolvasottabb könyvében, a Bibliában Mózes I. könyvének első részében így szerepel - rövidítem –: „Teremté Isten az embert az Ő képére férfiúvá és asszonnyá, és megáldá Isten őket, és mondá nékik, szaporodjatok és sokasodjatok, és töltsétek be a Földet.”  E parancsot feledni vagy megtagadni látszik a civilizáltnak mondott világ lakóinak nagy része.

– Mindannyian ismerjük a sokkoló adatokat Magyarországra nézve: 1981 óta, 34 év alatt csaknem 1 millió fővel, 856 ezerrel csökkent hazánk polgárainak a száma, és ezzel együtt fogy a magyarság szerte a Kárpát-medencében. Jó érzékkel és jókor hívta tehát össze az elmúlt héten az Emberi Erőforrások Minisztériuma a demográfiai fórumot, amelyen sok-sok megszívlelendő gondolat kapott hangot, mert a probléma már több, mint súlyos. Az a nemzet, amelynek nem valamilyen természeti vagy emberi katasztrófa következtében, hanem saját elhatározásból fogy a lélekszáma, halálra van ítélve. Nekünk, az élőknek és különösen a fiataloknak tehát egyénenként is választ kell adnunk a kérdésre, hogy egy halálra vagy életre, fejlődésre, virágzásra ítélt nemzet tagjai akarunk-e lenni, vagy a halálos ítéletet rossz pótcselekvéssel, például idegenek betelepítésével kívánjuk-e látszólag, ideiglenesen elkerülni. Miniszterelnökünk már több ízben, így a demográfiai fórumon is egyenes választ adott: nem! Nem kérünk az erőszakos bevándorlók kínálta hamis látszatelőnyökből! Magyarországnak képesnek és késznek kell lennie megvédenie magát minden tekintetben megerősödve, létszámában is gyarapodva ismét. És ez a határozott álláspontja a Kereszténydemokrata Néppártnak is a kezdetektől fogva, akárcsak választópolgáraink elsöprő többségének.

– A gyarapodáshoz, az óhajtott gyermekek megszületéséhez és felneveléséhez családbarát kormányunk igen komoly, évről évre növekvő támogatást nyújt a családoknak. Itt senkinek nem kell tartania attól, hogy a gyermekvállalás és -nevelés anyagi vonzatai ellehetetlenítik a megélhetést. Sztregovai szellemóriásunk, Madách Imre „Az ember tragédiájában” lehangoló víziót láttat az emberiség jövőjéről. Ám, amikor Ádám a történelem kilátástalansága miatt arra készül, hogy elvesse magától az életet, megszólal Éva: „Anyának érzem, óh, Ádám, magam!” És a születendő új élet ismét reménnyel tölti el az előbb még önmagával végezni akaró Ádámot, akinek az Úr is biztatást küld, mondván: „Mondottam, ember: küzdj és bízva bízzál!”

– Azt kívánom, hogy Magyarországon és szerte Európában egyetlen fiatal pár se mondjon le a gyermekek születésével és felnevelésével járó, semmivel nem pótolható örömökről! És akkor boldogabb lesz az életünk Európában és szerte a Kárpát-medencében.

Így látjuk mi!

SALLAI R. BENEDEK (LMP): – Aki üvegházban él, az ne dobálózzon kavicsokkal!  Folytatódik a kormányzati sumákolás az állami földek eladása körül, jogi trükkök százait vetik be, ami a hatalommal való visszaélés tipikus esete. Nyilvánvaló a szalagvágó ünnepi ebédeken lelkesen szereplő miniszterről, aki mai napig nem adott itt számot, hogy akkor hány birka is van a Hortobágyon, csak közleményei voltak, nagy-nagy tévedéssel. A mai napig nem adott számot arról sem, hogy „bróker” Marcsikának polgármesterként hogyan segített hozzájutni irodához, a Kiss Szilárd-os ügyről sem adott számot, mint ahogy most már a bíróság is kimondta, hogy elbrókerezte a pénzét a magyar köztulajdonnak, az a pár millió, ami eltűnt, bizony komoly felelősség.

– Az önök kormányzásának a létjogosultságát abban keresik, hogy volt rosszabb, volt, aki többet lopott, mintha ez önöket feljogosítaná bármire. De kérem szépen, legyen tény: volt dolog, amiben nem volt rosszabb önöknél. Idáig, 25 év alatt a legkókásabb liberális gazdaságpolitika sem mert volna hozzányúlni az állami tulajdonhoz. Ilyen még nem volt. Ebben önök a legrosszabbak, és ebben önök viszik a prímet. Jelen pillanatban azért reménykedek még, mert ennek a nemzetveszejtő hazaárulásnak a zászlóvivői, Jakab István, Győrffy Balázs, Bitay Márton, Fazekas Sándor jelképezik azt, amit a kormány szeretne. De önöknél még ott van a lehetőség, hogy kormánypárti politikusként megváltoztassák ezt. Nyilvánvalóan arra kérem a kormányt, még mindig, hogy a jövő héten hétfőn kezdődő árverésekkel kapcsolatosan változtassa meg az álláspontját, és ne valósítsa meg azt a nemzetárulást, amit csinál!

 ***

NAGY ISTVÁN, földművelésügyi minisztériumi államtitkár: – Képviselőtársam! Számos olyan bizonyítéka van mindannak, hogy szükséges és elodázhatatlan az állami földek egy részének, mintegy 20 százalékának privatizálása, eladása segíti azt, hogy a gazdák termelni tudjanak.

Miért is mondom ezt? Azért, mert maga a termőföld egy korlátos jószág. A termőföld használata, kezelése nagyon fontos szempontokat ró magára. Számos kutatás bizonyítja a termőföldek tápértékének, termőértékének csökkenését. Az elmúlt ötven évben tizedére esett vissza a talaj termőerejének képessége. Azt is elmondom önnek, hogy zömmel miért. Azért, mert amikor bérlők használják csak és nem a tulajdonos, akkor csak az a lényeg, hogy minél többet kiszedjen belőle, és nem törődik azzal, hogy mit fordít vissza. Tehát a táperő-gazdálkodással nem törődik. Ez csak egy indok. De ha azt vesszük, hogy állattenyésztés, amire hosszú távon kell beruházni, megint csak azt kell mondjam, hogy a tulajdon sokkal jobb forma, mint maga a bérlet. Ha megnézik az NFA-s árveréseket, akkor mi történik: az történik, hogy 10-20-30-szoros túljelentkezés van, 10-20-30-szoros igény van a 3 hektár alatti területekre. Tehát a gazdákért felelősök igenis értik és hallják a magyar gazdatársadalom hangját, kérését, szavát.

– Képviselőtársam azt mondja, hogy földnek az államnál van a legjobb helyen, és az államnak vásárolnia kell. Nincs benne ellentmondás, mert így is történik. Mindazon területeken, amelyek védettség alatt állnak, amelyek természeti megóvást igényelnek, amelyek azt igénylik, hogy védelem alá helyezzük, az állam közbelép és vásárol, mert meg kell őrizni nemcsak a jelennek, hanem természetesen a jövőnek, mert továbbra is hisszük és valljuk, hogy a föld nem a mának szól, nem a miénk, hanem csak kölcsönkaptuk az unokáinktól. Így és eszerint kell vele eljárni.

– Képviselőtársam azt is mondja, hogy számos visszaélés lengi körül mindezt. Hadd kérdezzem: van-e átláthatóbb, tisztább folyamat, mint az, ami most a földárverésekre meghirdetésre került? Természetes személyek nyilvános árverésen vehetnek részt rajta. Az állam nem elpazarolja ezeket a területeket, hanem az értéke fölött 10 százalékkal, tehát igazából drágán fogja értékesíteni, pontosan azért, mert az állami vagyonnal felelősen gazdálkodik. A felelős gazdálkodáshoz hozzájárul az is, hogy nem bármire, nem működésre használhatja el az így befolyt pénzeket, hanem arra használhatja fel, hogy továbbgyarapítsa a nemzeti vagyont. Tehát minden összhangban áll ahhoz, hogy egy nagyon jó program valósulhasson meg. Olyan program, ami csak földégés után szokott megvalósulni, olyan társadalmi beavatkozások után szokott megvalósulni, amire évszázadonként körülbelül egyszer van lehetőség. Az egyik legfontosabb lehetőség, hogy földtulajdonhoz juttassuk a gazdákat. És miért tudunk mindenkit, aki szeretne, földtulajdonhoz juttatni? Azért, mert nem pénz kérdése jelen pillanatban a földhöz jutás. Állami hitelgarancia áll a földvásárlások mögött,  és minden ember egyformán élhet ezzel a lehetőséggel. Azt hiszem, 1,95 százalékos kamattal, 20 éves lejárattal nincs jobb befektetés, nincs jobb lehetősége a termelőknek, a vidéki életet választóknak és ezt az életformát űzni akaróknak, hogy földhöz jussanak.

The World Music Expo világzenei fesztivál, konferencia és vásár,  óriási megtiszteltetés és világsiker!

TESSELY ZOLTÁN (Fidesz):  Tisztelt Ház! A 2015. október 21-25. közötti rendezvény a világzene fővárosává tették Budapestet. Nem pusztán a zeneipar egyetlen, még fejlődést mutató ágának, a világzenének a legjobb előadóit láthattuk Budapesten, de itt voltak e műfaj producerei, koncerthelyek és fesztiválok szervezői, lemezkiadók és újságírók, a világ minden tájáról. Régen fordult elő az is a Womex történetében, hogy minden jegy elkelt. A szokásos egyetlen magyar fellépő helyett idén 17 zenekarunk kerülhetett a rivaldafénybe. Budapesten minden eddiginél több, 2550 szakmai résztvevő és 300 külföldi újságíró volt jelen. 93 országból 850 koncertszervező, 500 lemezkiadó, 390 nemzetközi kormányzati intézmény, 680 cég állított ki. A rendezvény jótékony hatásaként az ideérkező külföldi vendégek mintegy 950 millió forintot költöttek el hazánkban. Mindezek ismeretében csak egyetérteni lehet Hamar Dániellel, a Muzsikás együttes tagjával, aki azt mondta, hogy ő még ilyen pozitív hatású országimázs-akciót nem látott. A szakma egyértelmű véleménye az volt, hogy az eddigi huszonegy Womex közül a legsikeresebb a budapesti volt. Köszönet illet mindenkit, aki tevékenyen vett részt e megtisztelő siker kiérdemlésében.

– Szeretnék rámutatni arra, hogy a Magyar Zenei Exportiroda létrehozása tekintetében, amely egy sikerágazat előadóinak és termékeinek a világpiacra juttatását lenne hivatott szolgálni, most érkezett el a legkedvezőbb pillanat. A Womex történetében többször megesett, hogy visszatért egy-egy sikeres helyszínre. Az elhangzott nyilatkozatok alapján erős az ilyen irányú szándék Budapesttel kapcsolatosan is. Kérem a kormányt, hogy a Womex 2015. évi világsikere okán fontolja meg ennek a lehetőségét.

– Végül Kodály Zoltánnak egy 1947-ben papírra vetett, világzenéről szóló, ma is nagyon aktuális gondolatát idézem ide: „Azt hihetné valaki, annál jobb világzenei polgárok leszünk, minél inkább hasonulunk a világ hangjához s lemondunk a magunkéról. Pedig éppen ellenkezőleg: a magunk ismeretében gazdagodva, elmélyülve, felvértezve több szavunk lesz a világhoz, mint volt eddig, mikor java erőinkkel jobbára nyomtalanul beleolvadtunk.”

 

 kdnp.hu - Bartha Szabó József