Különös pillanatok kísérik a Tisztelt Házban a „mezítlábas kérdések" műfaját.  A tévé már nem közvetíti. Az újságírók is elmentek. Üresek a széksorok.  A képviselők zöme a büfében, a folyosón, vagy egyéb szükséges dolgukat végzik. Mégis fontos szereplésnek számít, midőn a teremben maradtak kérdéseket címeznek a kormány jeleseihez. Szólásaik majd mindig költőiek, a címűkben hordozzák a reményt vagy az elmarasztalást. A válaszok sem piskóták. Pótlandó a nyilvánosság hiányát, idézzük - szolidan stilizálva - legutóbbi szónoklataikat.

Tudják, hogy halaszthatatlan Komárom-Esztergom megye négy,
illetve öt számjegyű útjainak felújítása?

MICHL JÓZSEF (KDNP): – Komárom-Esztergom megye lakossága régóta várja, hogy végre a kisebb, a négy, illetve öt számjegyű utakat is felújítsák. A vidéki emberek hétköznapjait alapvetően befolyásolja az, hogy a munkába járáshoz vagy éppen a gyermekek iskolába járásához szükséges kisebb utakon is megfelelően biztonságosan lehessen közlekedni. Vannak olyan útszakaszok, amelyeken a közlekedés már kimondottan veszélyesek. Közülük csak néhányat említek: ilyen a 8136-os számú út Nagyigmánd és a megyehatár közötti része vagy a 8127-es számú út megyehatár és Dad közötti területe, vagy a 8139-es számú út Tata és Komárom között, vagy a 81128-as számú út Környe és Várgesztes közötti útszakasza, vagy a Bakonyszombathely-Bakonybánk közötti 8218-as számú út és a 1119-es számú út Tát és Héreg is. A biztonságos közlekedés biztosítása érdekében felújításuk tovább nem halasztható. Ezért kérdezem, mint Komárom-Esztergom megye 2-es számú egyéni választókerületének képviselője:

• A különösen rossz állapotban lévő útszakaszok felújítására mikor kerül sor?
  Szerepel a kormány tervei között?

FÓNAGY JÁNOS, nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Tájékoztatom, hogy a 2011-13 közötti regionális operatív program kapcsán a négy és öt számjegyű utak felújítására vonatkozó projektjavaslatok egyeztetése a regionális fejlesztési tanácsokkal folyamatban van. A Komárom-Esztergom megyére vonatkozó, a szaktárca által is javasolt útfelújításokkal a Közép-dunántúli Fejlesztési Tanács egyetértett, jelenleg várjuk az egyetértésről a fejlesztési tanács határozatát. A 2011–13. évi projektlista-tervezet az ön által kért útfejlesztéseket is tartalmazza. Ennek megfelelően a Tát-Héreg közötti útszakasz felújítását 18,8 kilométer hosszan, a Nagyigmánd-megyehatár közötti útszakasz felújítását 15,5 kilométer hosszan, a Bakonyszombathely-Bakonybánk közötti útszakasz felújítását 6,6 kilométer hosszan, a Tata-Szőny közötti útszakasz felújítását 15 kilométer hosszan, a Környe-Várgesztes közötti útszakasz felújítását 8,3 kilométer hosszan és a 8127-es számú út felújítását Dadnál mintegy 7 kilométer hosszan tervezi a tárca. Jelzem: a kivitelezési árak döntik el, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által meghatározott maximált régiós pénzügyi forrás keretében mindegyik projekt megvalósítható lesz-e.

Hány ember elbocsátását hozza a közlekedés átszervezése?

JÓZSA ISTVÁN (MSZP): – Nagy hír járja be a közlekedési ágazatot: egyetlen országos közlekedési holdingba vonja össze a Fidesz a vasúti személyszállítást és az autóbusz-közlekedést. A tervek szerint a közösségi közlekedést lebonyolító társaságok egyesüléséből születne egy olyan szállítási cég, amellyel jelentős költség- és létszámcsökkentés érhető el, elkerülhetőek lennének a párhuzamosságok és egységesíthetők lennének a viteldíjak is. A konkrét részletekről azonban semmit nem lehet tudni. Egyeztetés nem történt. Az viszont úgy tűnik, hogy az egyik legveszteségesebb közösségi közlekedést lebonyolító vállalat, a nem csak a végkielégítések miatt rendkívül nehéz helyzetben lévő Budapesti Közlekedési Vállalat kimaradna ebből az átszervezésből, - jóllehet a nyugdíjvagyon államosításából az adósságok rendezésre kerülnek. Az 1 millió beígért munkahelyből eddig a Fidesz kormányzása 90 ezer munkahely megszűnését eredményezte. A kérdéseim tehát:

• Hogyan fogják összevonni egyetlen országos közlekedési holdingba a vasúti személyszállítást és az autóbusz-közlekedést?
• Történt-e egyeztetés az érintettekkel, a szakszervezetekkel?
• Hogyan oldható meg a foglalkoztatás egy ilyen racionalizálás után?
• A csökkenő keresetek és növekvő árak mellett, amit eddig a Fidesz-kormányzás jelentett, mit fog hozni a közlekedési dolgozók számára, ők hogyan jutnak kenyérhez?

FÓNAGY JÁNOS, nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: – A Széll Kálmán-terv alapvető stratégiai irányokat jelöl ki a korábbi kormányok felelőtlensége miatt sokszorosára növekedett államadósság nagyarányú csökkentése érdekében. A megnevezett intézkedések részleteit a következő hónapokban, a közösségi közlekedés esetében az év végéig terjedő határidővel dolgozzuk ki. Az egységes közösségi közlekedési szervezetet 2012. január 1-jével kívánjuk létrehozni. Ezekre az intézkedések a pazarló ellátórendszerek működési hatékonyságának javítása érdekében szükségesek, az elmúlt évek rendre kudarcba fulladó, az ágazatok válságát elmélyítő reformkísérletei miatt is elkerülhetetlenek. A jelenlegi munkafázisban nem adható meg pontosan a szervezeti változások mérete és mélysége. Úgyhogy kérem: jövőre térjünk vissza erre a kérdésre. Egyértelműen kijelenthető azonban, hogy semmiképpen nem cél a foglalkoztatottak számának csökkentése. Bizonyára a képviselő úr is tudja, hogy az elmúlt évek elvetélt kísérleteihez, például a szárnyvonalak bezárásához képest, mi közel félmillió embernek adtuk vissza vidéken az utazási lehetőséget és nem kevés vasutas dolgozónak, ezzel a munkalehetőséget is.

Meddig és miért nem lehet kisebb infrastrukturális beruházásokat elítéltekkel végeztetni?

NÉMETH ZSOLT (Jobbik): – Hazánkban évről évre visszatérő problémát okoz a szélsőséges időjárás; ősszel és télen csapadékos, a nyári hónapokban aszályos. Orvoslása és költsége az adott évben mindig megterheli a vis maior keretet és a kárt szenvedett település költségvetését. Esők idején a károkat általában a vízelvezető árkok tisztításának hiánya vagy meg nem léte okozza. Tavaly májusban például azért volt Pécsen árvíz, ahol köztudomásúlag nincsen folyó, mert egy eldugult vízelvezető árok nem tudta elvezetni a vizet az oda gyülemlett szemét, illetve egyéb hulladék miatt.

• Létre kívánnak-e hozni egy olyan éves ütemezésű országos tervet, amelyben a büntetés-végrehajtási intézetekben erejüktől duzzadó férfi elítéltek, ha kell, hát a kényszerítés hathatós segítségével a társadalom és a költségvetés számára hasznos munkát végezzenek például ezeknek az árokrendszereknek, öntözőcsatorna-rendszereknek a kiépítésével, tisztításával vagy karbantartásával?

– Az ilyen jellegű munkavégzés mind értékben, mind a társadalom erkölcsi megítélése szempontjából sokkal több hasznot hozna az őket eltartó társadalom felé. Ahelyett, hogy a börtönökben például kondigépeznének, interneteznének vagy egyéb, a társadalom számára haszontalan cselekvésekbe vernék magukat, például a Tolna megyei helyzeten, a belvízhelyzeten is hathatósan tudnának segíteni.

• Meddig fizetik az adófizető állampolgárok az elítéltek ellátását, miért nem lehet kisebb infrastrukturális beruházásokat elítéltekkel végeztetni?

KONTRÁT KÁROLY, belügyminisztériumi államtitkár: – Ha visszatekintünk az elmúlt nyolc évre, a szocialista Gyurcsány-kormányok működésére, akkor arra a következtetésre juthatunk, hogy abban az időszakban nem kellett a börtönbe, a bv-intézetekbe kerülő elítélteknek dolgozniuk. Tudatosan leépítették és megszüntették a bv-intézetek munkalehetőségeit. A nemzeti együttműködés kormánya a programjának megfelelően hatékony lépéseket tett, tesz azért, hogy lehetőség szerint minden fogva tartott dolgozzon. A 2010-es borsodi árvíz elleni védekezésben már részt vettek elítéltek is, és jól is dolgoztak. Jelenleg a büntetés-végrehajtás 12 gazdasági társasággal rendelkezik. Ezek a cégek a szocialista kormányok alatt 2007 óta folyamatos piacvesztést, veszteségeket könyveltek el. A problémák jelentős részét a közbeszerzési szabályok módosításával orvosoltuk, tehát mára már e tekintetben jobb lett a helyzet. A Belügyminisztérium az új egyenruhák gyártását például a fogva tartottak foglalkoztatásával valósítja meg. A közbiztonságért felelős szervek munkatársai ennek eredményeként új, egységes, szép egyenruhát kapnak. Az új egyenruhák szükségességét az egységes fellépés és az uniós elnökségi feladatok is indokolták. Ügyeltünk arra is, hogy az új egyenruhák gyártása és elosztása ellenőrzött módon, nemzetbiztonsági kockázatot nem jelentő gyártók és szállítók köre által történjen.

– De, nem gondoljuk az elítélteket a közmunkaprogramba, a települések vízelvezetési és egyéb problémáinak a megoldásába bevonni. Azoknak a kérdéseknek a megoldásában, amit képviselő úr felvetett, a települések vízelvezetési és egyéb problémáinak a megoldásában a Széll Kálmán-tervnek a közmunkára vonatkozó részében szeretnénk megoldás találni.

Milyen lépéseket terveznek a fiatal gazdák helyzetének javítása érdekében?

ÁGH PÉTER (Fidesz): – Hazánkban a gazdálkodók átlagéletkora 56 év. Az elmúlt tíz esztendőben a gazdálkodók átlagéletkora másfél évvel nőtt, ezzel összhangban a gazdálkodók korösszetételében jelentős eltérés mutatható ki a 2000. évhez képest. Miközben az 55 év felettiek aránya 50-ről 57 százalékra nőtt, ezalatt a fiatal, 34 éves és ez alatti gazdálkodók aránya 9-ről 7 százalék alá csökkent. Az Európai Bizottság 2005-ös adatai szerint a fiatal gazdák aránya Lengyelországban 15 százalék, Ausztriában pedig 12 százalék.

- Az elmúlt nyolc esztendő szocialista kormányai nem tettek érdemi lépéseket annak érdekében, hogy a fiatal gazdák aránya a hazai gazdatársadalmon belül növekedjen. A korszerkezet átalakítását célzó kezdeményezések, akár a fiatal mezőgazdasági termelők számára nyújtandó támogatás, akár a mezőgazdasági termelők gazdaságátadásához nyújtandó támogatás, közismert nevén agrárnyugdíj, nem érték el a kívánt célt. A Gyurcsány-Bajnai-korszak kudarcai után a nemzeti együttműködés rendszerére hárul a feladat, hogy ösztönzőleg hasson a fiatalok szerepvállalására a mezőgazdaság területén, hogy kedvező változásokat indítson el a hazai gazdatársadalom korszerkezetében. Kérdezem:

• Milyen lépéseket tervez a nemzeti ügyek kormánya a hazai gazdatársadalom korfájának optimalizálása, illetve a fiatal gazdák helyzetének javítása érdekében?

ÁNGYÁN JÓZSEF, vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Valóban az egyik legsúlyosabb kérdése az agráriumnak és a vidéknek a generációváltás kérdése. Azok a folyamatok, amelyeket jelzett, persze elkerülhetők lettek volna, ha egy más környezet veszi körül az agráriumot és a vidéket. Súlyos öröksége ez is a Gyurcsány-Bajnai-korszaknak. Hogy példát is mondjak: elmulasztották, a fiatal gazdák induló támogatását, ami Európában azt teszi lehetővé, hogy egy családon belül megtörténjen a gazdaságok átadása. Ehelyett a „földért életjáradékot" programot forszírozták, aminek épp az a lényege, hogy elveszi a családtól a létalapját, a földet. Ráadásul illetéket vetettek ki a családon belüli akcióra, vagyis ha a papa átadta a fiának a gazdaságot, még meg is büntették, így az érdeklődés, érthetően, minimálisra csökkent.

– Tehát az intézkedéseink. Először is eltöröltük az illetéktörvényből azt a passzust, amely illetékkötelezetté tette ezt a gazdaságátadási támogatást. Másodsorban: indítani fogjuk a közeljövőben egymással összehangolva a fiatal gazdák induló támogatását és a gazdaságátadási támogatást. És kiemelnék még, amitől sokat várunk: ez a demográfiai földprogram. Az előző időszakban a földet tőkés társaságoknak adta az állam, méghozzá elképesztően alacsony bérleti díjért, tehát a közjó szempontjából mérhető teljesítménye nem volt! Nos, azt tervezzük, hogy ezt a közjó szempontjából fogjuk fölhasználni, vagyis olyan fiatal pároknak adjuk 25-50 éves tartós földbérletre, örökölhető jogként a földalapnál lévő földeket, akik vállalják, hogy letelepszenek, gazdálkodnak, és két-három gyereket tisztességgel világra hoznak. Azt hiszem, érzékelhető változás következik be tehát a fiatalság számára is az agráriumban és a vidéken.

Történt valami 8 hónap alatt a hulladékos szabályozásban?

SZILÁGYI LÁSZLÓ (LMP): - Mintha a kormány az elmúlt 8 hónapban nem csinált volna semmit a hulladékgazdálkodás területén, pedig rengeteg volna a tennivaló.

• 50 százalékos újrafeldolgozási kötelezettségünk van a lakossági papírra, üvegre, fémre és műanyagra 2020-ig, most nem tartunk 10 százaléknál. Vajon mit tett a kormány a cél elérése érdekében?
• 70 százalékos újrafeldolgozást kell elérni az építési-bontási hulladékok esetében, nem tartunk 20 százaléknál. Történt-e bármi, ami ezt elősegíti?
• A lerakott szerves anyagok mennyiségét 2016-ra drasztikusan csökkenteni kell. Mit tesz ennek érdekében a kormány? Hogyan fogja elterjeszteni a házi komposztálás rendszerét?
• Mi a helyzet a hulladékgazdálkodás tervezésével?
• Két éve nincs érvényes hulladékgazdálkodási terve az országnak, és nem készült el a hulladékgazdálkodási törvény sem. Mikor lesz hulladékos stratégia, mikor lesz törvény?
• A társadalmi részvétel és a nyilvánosság erősítése is uniós elvárás. Mégsem látjuk, hogy egyeztetne a tárca az ágazati szereplőkkel. Mikor kezdődik ez az egyeztetés?
• A megelőzés elveinek megjelenítése és érvényre juttatása a hulladékos keretirányelv egyik sarokpontja. Miként, hogyan lesz fenntartható termelés és fogyasztás, mitől lesz kevesebb a hulladék?
• Kiemelt cél a visszavételi rendszerek szélesítése és erősítése. Mikor lesz együttes betétdíj, és hogyan fogják támogatni az újratöltési rendszereket?
• Nyolc hónapja hajtogatják, hogy államosítják a hasznosítás koordinálását. Miért biztosak benne, hogy ez majd meghozza a hatékonyság javulását?
• Mikor lesz termékdíj-koncepció?
• Komolyan gondolják-e, hogy a közszolgáltatási rendszerekbe kötelezően beleerőltetik az intézményi hulladékok szelektív gyűjtését? Egyáltalán mit fognak tenni a hasznosítási kapacitások kiépítésére, mert a Széchenyi-tervből, úgy látszik, erre nem lesz forrás?
• A lakosságot ösztönözni kellene a szelektálásra és komposztálásra. Mikor vezetik be végre ezeket a rendszereket, és mikor fognak végre eltűnni az országot elcsúfító illegális hulladéklerakók?

ILLÉS ZOLTÁN, vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: - Képviselő úr! 1. A termékdíjtörvény nem elválasztható a hulladékgazdálkodási törvénytől. Elválasztható, mert az anyagi alapját kell egy korszerű hulladékgazdálkodási törvénynek megteremteni. 2. Az európai uniós elvárásokat teljesíteni akarjuk. Nem is tehetünk másképpen, mert ellenkező esetben kötelességszegési eljárásnak tesszük ki hazánkat, és büntetést kell fizetnünk. Tehát az ön által helyesen említett begyűjtési és újrahasznosítási arányokat el akarjuk érni. 3.A most még meglévő hulladékgazdálkodás- és termékdíjrendszer alkalmatlan arra, hogy megvalósítsuk az európai uniós elvárásokat. Mindenfajta törvényt, rendeletet, gazdasági ösztönzőt meg kell hozni annak érdekében, hogy kevesebb szemét keletkezzen. De ezek után is fog keletkezni. Akkor szelektíven kell gyűjteni. Nem úgy, ahogy eddig csinálták, hulladékszigetekkel, mert látható, hogy a konténerek méretét nem lehet az égig emelni. Így csak 10 százalékot lehetett begyűjteni. Azt a dán modellt akarjuk megvalósítani, ami arról szól, hogy a termékdíjat az állam begyűjti, és abból finanszírozza meg a hulladékgazdálkodást. 4. A hulladékgazdálkodásban a szelektivitás irányába akarunk elmenni, nem támogatjuk az égetést, nem támogatjuk a pirolízist: műanyagból műanyag, fémből fém, üvegből üveg, papírból papír. Ez pedig azt jelenti, hogy mint Olaszországban, háztartástól háztartásig történne a begyűjtés, és nem hulladékszigeteken.

Milyen eredményeket tud felmutatni a bérkommandó?

BARACSKAI JÓZSEF (MSZP): – A kormány minden bizonnyal értesült már azokról a lakosság körében végzett felmérésekről, amelyek egyértelműen kimutatták, hogy a magyarok több mint háromnegyede szerint a január 1-jétől életbe lépett új adórendszer nem hatékony, és nem ösztönzi a gyermekvállalást. Önök, akik folyamatosan a romló demográfiai mutatókkal példálóznak, olyan döntést hoztak, ami nem a gyermekvállalás irányába befolyásolja az átlagkeresetű embereket. Persze, nem a felső rétegről beszélünk, a 300 ezer forint havi jövedelemmel rendelkezők kétségtelenül jól jártak az egykulcsos adóval, ők azonban sajnos a lakosság kisebb hányadát teszik ki. Az elmúlt tíz évben az igazságos progresszív adózás híveinek aránya 54-ről 73 százalékra nőtt, miközben az egykulcsos adót igazságosabbnak tartóké 44 százalékról 25 százalékra csökkent. A válaszadók 52 százaléka gondolja úgy, hogy az államnak anyagilag inkább a szegényeket kellene segítenie, 42 százalék szerint pedig inkább azokat, akik munkájukkal, magatartásukkal kiérdemlik. Az egyik legelrettentőbb adat szerint a válaszadók 65 százaléka, de még a kormánypárti szavazók közül is csaknem minden második gondolja úgy, hogy az új rendszer inkább tovább növeli a szegények és gazdagok közötti különbséget. Ismételten azzal állunk tehát szemben, hogy ha önök előzetes felméréseket végeztek volna, talán nem került volna sor a nagy többség számára hátrányos adórendszer bevezetésére.

– Egyetlen megoldás van: vissza kell állítani az igazságos adórendszert! Ne a kisemberekkel fizettessék meg a magasabb jövedelműek életszínvonalának növekedését! Bérkommandó ide vagy oda, az átlagkeresetűek többsége bizony jó pár magyar forinttal kevesebbet visz haza havonta az önök felelőtlen politikája miatt.

• Figyelembe veszi-e a kormány, hogy hányan jártak rosszul az új adórendszerrel?
• Mit kívánnak tenni a kompenzálásukra?
• Önök továbbra is kiállnak amellett, hogy igazságos az, ha a kisemberektől veszünk el és a gazdagoknak adunk?

SZATMÁRY KRISTÓF, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr! Felszólalásának komolyságára utalva mondom: egy adórendszertől, ami január 1-jétől lett bevezetve, márciusban azt elvárni, követelni, hogy miért nem jelent meg még a születések számában a hatása, ez azért némileg problémás. Ettől az adórendszertől valóban azt várjuk, hogy ösztönözni fogja a gyermekvállalást, de azt is tudjuk, tudtuk, hogy ez nem három hónapon belül fog ez bekövetkezni.

– Képviselő úr! Ön azt a korábban lévő adórendszert kéri rajtunk számon és nevezi igazságosnak a mostanihoz képest, amely adórendszer az önök révén még a 2010-es évben sem tette lehetővé az egy- és kétgyermekesek számára a családi adókedvezmény igénybevételét! Azt az adórendszert, ami a pluszteljesítményt büntette! Azt az adórendszert, amely a feketegazdaság felé tolta el az embereket, és a bérminimalizálásban tett érdekeltté!  Azt az adórendszert, amely nem ösztönözte munkára az embereket, nem ösztönözte a munka bevallására az embereket. Ezzel szemben mi azt gondoljuk, hogy az egykulcsos arányos személyi jövedelemadózás elismeri és ösztönzi a magasabb teljesítményt. Érdemi egyszerűsítést jelent, átláthatóbb, az egyes jövedelemfajták közötti trükközést minimalizálja. Elismeri és nem adóztatja a gyermeknevelés költségeit, továbbá számottevő többletforrásokat biztosít a lakosság nagy része számára, tehát sokkal igazságosabb, mint a korábbi rendszer!

Bartha Szabó József