Ezt az utat tizenegy évvel ezelőtt kezdték tervezni, 2007-ben letették az alapkövét, de ezután „mintha mi se történt volna" – fogalmazott Orbán Viktor.

„Beleütköztünk fafejű bürokratákba, beleütköztünk életszerűtlen műszaki szabályozásokba, beleütköztünk félreértelmezett környezetvédelmi szempontokba" – folytatta, és ránk, magyarokra jellemzőnek nevezte, hogy miközben ezt az utat törvényesen adják át és a helybeliek törvényesen használják majd, még mindig folyamatban vannak az út ellen jogi eljárások.

„Örüljünk annak, hogy a Pató Pál-jellemvonásainkat sikerült legyőzni és átadhatjuk végre ezt az utat" – fűzte hozzá.

A miniszterelnök hangsúlyozta: a magyar kormány tartozott ennek az útnak a megépítésével a helyieknek, akik négy évvel ezelőtt igen nagy arányban szavaztak bizalmat a jelenleg kormányon lévőknek. Ez pedig nem a politikáról, hanem a bizalomról szólt, a vezetőknek pedig az a feladata, hogy meghálálják a bizalmat – fogalmazott a kormányfő.

Orbán Viktor avatóbeszédében arról is szólt, hogy Magyarország és Szlovénia között jelenleg nyolc ponton lehet közúton átkelni, ami 12,5 kilométeres sűrűséget jelent, miközben Nyugat-Európában 2-4 kilométerenként vannak határátkelők. Éppen ezért időszerű volt, hogy megállapodjanak arról, hogy 2020-ig további hat helyen teremtenek közúti összeköttetést – jelentette ki.

Alenka Bratusek szlovén miniszterelnök arról beszélt, hogy a határ két oldalán élő nemzetiségek nemcsak összekötik és egyesítik az országokat, de szorosabb gazdasági, kulturális és emberi kapcsolatokat tesznek lehetővé, s mindez olyan érték, amit ki kell használni. A Felsőszölnök és Kétvölgy közötti út átadása nemcsak az itt élők régi kívánságának teljesülése, hanem Szlovénia és Magyarország számára is új összeköttetést jelent, s nagyban hozzájárul a Rábavidék gyorsabb gazdasági fejlődéséhez – mutatott rá.

A szlovén kormányfő szerint az útavatás jelképesen azt is bizonyítja, hogy Magyarország odafigyel a szlovén nemzeti kisebbségre, amely az elmúlt években komoly sikereket könyvelhetett el. Példakánt említette egyebek mellett a kétnyelvű általános iskola állami átvételét, a Magyarországi Szlovének Szövetségének sikeres működését, a szentgotthárdi szlovén rádió műsoridejének bővítését, illetve a Szlovén Vidék Közhasznú Nonprofit Kft. mintagazdaságának eddigi tevékenységét.

Úgy fogalmazott: reméli, hogy „közösen, párbeszédre alapozva fogjuk a jövőben is megoldani a magyarországi szlovén közösséget érintő kihívásokkal kapcsolatos feladatokat". Ugyancsak reményét fejezte ki, hogy a magyarországi választás után a parlamentbe kerülő nemzetiségi képviselő számára „biztosítják a megfelelő jogosultságokat", megmarad az összes eddigi települési szlovén önkormányzat, s a nemzetiségi intézmények költségvetési támogatása is „rendszeres lesz, ami nem függhet a nemzetiség létszámától".

Kijelentette: örül hogy „dinamikus és őszinte politikai párbeszéd" van a két ország között, amelyeket összeköt a partnerség az Európai Unióban és a NATO-ban. Közös érdekünk ugyanakkor az is, hogy elmélyítsük a politikai és gazdasági együttműködést az olyan regionális társulásokban, mint a Közép-Európai kezdeményezés és a Visegrádi Együttműködés – jelezte.

Az őrségi útavatáson Harangozó Bertalan Vas megyei kormánymegbízott azt mondta: a megye hídszerepet tölt be a két ország kapcsolatában. Az út, amely most már valamennyi szlovén nemzetiségű települést összekapcsol, a szlovén közösség, az itt élők egymáshoz való ragaszkodásának jelképe és a két ország együttműködési törekvésének szimbóluma is egyben.

Hozzátette: a 728,3 millió forintos költséggel, magyar állami forrásból megvalósult összekötő út révén gépjárművel az eddigi 25 kilométeres távolság öt kilométerre rövidült Felsőszölnök és Kétvölgy között.