Az ország új nemzetközi elkötelezettségére vonatkozó alkotmányos garanciákról, a strukturális reformok szükségességéről, valamint a középosztály megerősítéséről is beszélt viszonválaszában Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn napirend előtt a parlamentben. A kormányfő arra kérte Mesterházy Attilát (MSZP), hogy kérje meg az Európai Parlamentben dolgozó szocialista képviselőket: „időnként álljanak ki Magyarország nemzeti érdekei mellett".
Egyelőre a miniszterelnökök egyeztetése zajlott le arról, hogy milyen legyen Európa pénzügyi paktuma, „eddig senki nem írt alá semmit" – reagált a napirend előtti felszólalása kapcsán elhangzott pártvélemények után a kormányfő Balczó Zoltán (Jobbik) szavaira. Orbán Viktor elmondta: az ez alapján létrejövő szerződést márciusban írják alá a miniszterelnökök, ám azt a magyar Országgyűlésnek is ratifikálnia kell.
A kormányfő hozzátette: egyelőre értelmezni kell, hogy az új magyar alaptörvény szerint ehhez kétharmados vagy egyszerű többségű támogatásra lesz-e szükség, a kormány ennek tisztázására az Alkotmánybírósághoz fordult.
Szólt arról, hogy az alaptörvénybe is azért került be az ország fizetőeszközének megnevezése, hogy ha Magyarország csatlakozna az eurózónához, akkor a parlamentnek legyen módja arról kétharmados többséggel dönteni. Az új nemzetközi elkötelezettségre vonatkozó döntések szempontjából tehát léteznek a kellő alkotmányos garanciák – mutatott rá.
„Isten hozta az LMP-t a szabadságharcosok táborában" – kommentálta a miniszterelnök Jávor Benedek felszólalását. Az ellenzéki frakcióvezető azon megnyilvánulására, miszerint a fél százalékos strukturális hiánycél „gúzsba köti" a felzárkózó országokat, azt mondta: Magyarország 2012-es költségvetésében több mint 2 százalékos strukturális reform valósul meg, vagyis a fél százalék reális és teljesíthető.
Magyarországnak nem kell támogatnia olyan külföldről érkező vállalkozásokat, amelyek hozzáadott értéket nem állítanak elő, legalábbis olyat nem, amelyet a magyar vállalkozások ne tudnának megtermelni. Támogatni kell azonban azokat, amely olyan termékeket hoz létre, amelyre az ország önerőből nem lenne képes – fogalmazott Orbán Viktor, Balczó Zoltán egy másik felvetésére reagálva.
A kormányfő szerint 2002 és 2010 között a nagytőket a gazdasági súlya mellé a politikai hatalmat is megszerezte. „Ezzel én nem értettem egyet" – jelentette ki, azt javasolva, hogy Magyarország ne térjen vissza erre az útra. Szerinte a hatalmat a középosztály kezébe kell adni, amiben „nincs semmi elitellenesség, nagytőkére, gazdasági erőre szükség van", de nem mindegy, hogy az egyébként meglévő hatalom mellé a politikai közhatalmat is odaadja-e az ország ezeknek a csoportoknak.
Hangsúlyozta: a kormány a teljes középosztályban gondolkodik, ide értve az alsó középosztályt is, és szövetségre törekszik a nyugdíjasok és a középosztály között.
A miniszterelnök végül megköszönte Mesterházy Attila (MSZP) támogató szavait, és azt a segítséget kérte tőle, kérje meg az Európai Parlamentben dolgozó szocialista képviselőket: „időnként álljanak ki Magyarország nemzeti érdekei mellett". Mint mondta, „az ember úgy érzi, hogy hátba támadják", amikor egy magyar képviselő úgy fogalmaz: inkább képviselné Luxemburgot. Orbán Viktor szerint ki kellene iktatni azokat a „rossz gesztusokat", amelyek akadályozzák, hogy a kormány és az ellenzék között nemzetközi kérdésekben együttműködés jöhessen létre.
(Korábban a KDNP követelte Göncz Kinga szocialista EP-képviselő visszahívását, mert – hivatkozásuk szerint – a volt külügyminiszter az egyik internetes hírportálon megjelent nyilatkozatában azt mondta, „iszonyú rossz" országunk polgáraként jelen lennie Brüsszelben, „szeretne végre egy nagyon unalmas országot képviselni az EP-ben, amilyen például Luxemburg.")
