A katolikus egyház és a zsidóság kapcsolatának a kölcsönös tiszteleten kell alapulnia - erről a Katolikus-Zsidó Kapcsolatok Nemzetközi Bizottságának (ILC) két társelnöke beszélt a testület XX. konferenciáján, Budapesten. – A katolikus egyház Izrael létét megkérdőjelezhetetlennek tartja, ugyanakkor létre kell hozni az Izraellel nem ellenséges, független palesztin államot is – mondta Budapesten kedden este Walter Kasper bíboros, az egyik társelnök Izrael állam megalakulásának hatvanadik évfordulóján rendezett ünnepségen.
A katolikus egyház és a zsidóság kapcsolatának a kölcsönös tiszteleten kell alapulnia – erről a Katolikus–Zsidó Kapcsolatok Nemzetközi Bizottságának (ILC) két társelnöke beszélt a testület XX. konferenciáján, Budapesten. Walter Kasper bíboros, a Vatikán zsidókkal való kapcsolatokért felelős bizottságának elnöke és David Rosen rabbi keddi közleményük szerint a tanácskozáson úgy fogalmazott: megerősítik elkötelezettségüket a közös tiszteleten és érzékenységen alapuló kapcsolatok mellett. Az időről időre óhatatlanul felmerülő nézeteltéréseket is ebben a szellemben kell kezelni szerintük, kerülve a helyzetet elmérgesítő megfogalmazásokat. Az ILC egyúttal mély sajnálatát fejezi ki bizonyos nem helyénvaló és meggondolatlan megnyilvánulások miatt, amelyek XII. Pius pápa II. világháború alatti szerepével kapcsolatosak, hozzátéve: Walter Kasper megjegyezte, hogy a zsidó közösség aggályait a legmagasabb szinten hozta a szentszék tudomására.
A katolikus egyház Izrael létét megkérdőjelezhetetlennek tartja, ugyanakkor létre kell hozni az Izraellel nem ellenséges, független palesztin államot is – mondta Budapesten kedden este Walter Kasper bíboros, Izrael állam megalakulásának hatvanadik évfordulóján rendezett ünnepségen. Az ILC XX. konferenciája keretében rendezett megemlékezésen a bíboros kiemelte: Izraelnek megvan a lehetősége, hogy szomszédaival békességben éljen, ezt azonban csak nagylelkűséggel és igaz lélekkel lehet elérni. Utalt arra, hogy az első keresztények is Izraelben éltek, ami hozzájárult ahhoz, hogy ez az ország vallási, kulturális értelemben sokszínű legyen. Reményét fejezte ki, hogy a jövőben a keresztények közvetíteni tudnak zsidók és muszlimok között, s ennek révén csökkenhet a térség politikai feszültsége.
A magyar katolikus egyház tevékenysége irányadó lehet a katolikus-zsidó párbeszéd szempontjából – erről David Rosen rabbi nyilatkozott a Vatikáni Rádió internetes oldalán olvasható interjúban. – Azt hiszem nagyon szerencsések vagyunk, hiszen a magyar katolikus egyház élén egy olyan kiváló vezető áll, mint amilyen Erdő Péter bíboros. A zsidó közösség kitüntette őt azért a tevékenységéért, amellyel életben tartja a holokauszt emlékezetét és tanulságait - mondta a rabbi. Rendkívülinek tartja, hogy a konferenciára egy olyan országban kerül sor, ahol a zsidó közösség felét kiirtották a Soá idején.
+
Az ILC-t az Apostoli Szentszék zsidósággal való kapcsolatokért felelős bizottsága és a Vallásközi Konzultáció Nemzetközi Zsidó Bizottsága 1970 végén hívta életre; a szervezet 1971-ben, Párizsban tartotta első ülését. A szerdán záruló, háromnapos budapesti konferencián tucatnyi államból mintegy hetven meghívott vesz részt.
