hvg.hu: Mivel indokolja álláspontját, hogy a határon túl élő magyarok, amennyiben megszerzik a magyar állampolgárságot, egyben jogot is kapjanak az országgyűlési választásokon való részvételre? Nem ott kellene szavazniuk, ahol adóznak?

Semjén Zsolt: Az állampolgárságról szóló törvénnyel régi adósságot törlesztettünk, jóvátettük 2004. december 5-ét. A szocialisták félelme, mely szerint összeomlik a közigazgatás és ki fog éleződni a viszony az utódállamokkal, nem igazolódott be.

A 30 000. állampolgársági kérelemnél tartunk, nincs egyetlen panasz, kifogás, vagy sérelem, katartikus hangulatból viszont nincsen hiány. Itt szeretném leszögezni, hogy nincs kétféle állampolgárság. Az állampolgárságtól elválaszthatatlan a szavazati jog, ami nem függhet a lakóhelytől, ugyanis egy jogállamban szabad lakóhelyválasztás van.

Nem értek azzal egyet, hogy aki nem Magyarországon adózik, az itthon ne is szavazhasson. Egyik barátom, magyar állampolgár, Bajorországban dolgozik, ott adózik, ezért vegyük el a szavazati jogát? Ilyen nincs, nem lehet adófizetéshez kötni a szavazati jogot. Nagyon sokan nem fizetnek adót ebben az országban, vannak olyanok, akik életükben egy forintot sem fizettek be az állami kasszába, mégsem jutott eszébe senkinek, hogy elvegye tőlük a szavazati jogot.

A társadalom egyre nagyobb része hosszabb-rövidebb ideig él és dolgozik külföldön, éppen ezért sem lehet az ország területén belülre meghatározni a választójogot. Ha én természetesnek tartom, hogy például egy gyulai román nemzetiségű felvegye a román állampolgárságot és szavazzon a romániai választásokon, akkor elvárható, hogy a körülöttünk élő országok se tekintsék ezt nemzeti érdekeikre veszélyesnek. Számos európai ország – köztük Románia, Olaszország, Szlovákia, Franciaország, Portugália – a határon túl élő nemzettársaiknak az állampolgárság mellé a szavazati jogot is biztosítja.

hvg.hu: Hogyan lehet ezt a gyakorlatban érvényesíteni? Hogyan lehet majd a határon túl kampányolni, csak listákra lehet-e szavazni, vagy egyéni jelöltekre is? Melyek a fő alapelvek, melyeket még a választójogi törvény megalkotása előtt definiálni kell?

S. Zs.: A magyar választójogi rendszerben semmi olyan nem lesz, ami nem szerepel az uniós országok gyakorlatában. Nyilvánvaló, hogy egyéni szavazókörben ezután is csak az szavazhat majd, akinek van lakcímkártyája. Véleményem szerint a megyei listák helyett országos listát kell állítani, hasonlóan az európai uniós választásokhoz. Így ugyanarra a listára lehet majd szavazni Budapesttől Los Angeles-ig.

A választási kampányt másodlagos dolognak tartom, én a belföldi kampányt is radikálisan szűkíteném. A határ menti tömbmagyarságnál és Székelyföld esetében nem tartom kizártnak választási nagygyűlések lehetőségét, de mondjuk New Yorkban, vagy Sidneyben nem lenne túl életszerű pártpolitikai zászlóval kivonulni, vagy plakátokat ragasztgatni.

hvg.hu: Az MSZP és az LMP meg van győződve, hogy a határon túli magyarok szavazati jogának megadásával a Fidesz-KDNP valójában szavazatainak számát akarja növelni.

S. Zs.: Ez nem alkotmányos szempont, hanem maximum politikai érv. Senki nem akadályozza meg az MSZP-t vagy az LMP-t abban, hogy országhatáron kívül kampányoljanak. Ugyanakkor Magyarországon is tehetnek lépéseket a határon túli magyarokért, figyelembe vehetik az ő szempontjaikat is, avégett, hogy megszerezhessék a szavazataikat, hiszen ideológiai értelemben ők is ugyanolyan sokszínűek, mint az itthoniak. De ne felejtsük el, régi bűnnek hosszú az árnyéka. A bűnt pedig 2004. december 5-én követték el a szocialisták és a liberálisok, amikor a kettős állampolgárság ellen kampányoltak.

hvg.hu: Evezzünk más vizekre… Szájer József az új alkotmányba belevenné a 18 év alattiak szavazati jogának elismerését. Helyettük szüleik voksolhatnának, szerinte e gesztus következtében a politikusok jobban odafigyelnének a családokra. Ilyen sehol a világon nincs, ezt nem gondolhatta komolyan.

S. Zs.: Nem új keletű ez a javaslat. A 90-es évek elején a Nagycsaládosok Országos Egyesülete már kidolgozta és akkori elnökük, Surján László, be is nyújtotta a Parlamentben. Ha ezt komolyan szeretnénk venni, meg kell teremteni az ehhez szükséges alkotmányos alapokat. A KDNP és az én személyes véleményem szerint a felvetés érdekes, de ahhoz, hogy igent vagy nemet lehessen rá mondani, sok részletkérdést kell még tisztázni. A történet nem annyira meghökkentő, mint az első hallásra tűnik. A lényeg, hogy mindenkinek a véleményét meg kell hallgatni.

hvg.hu: Lehet ez egy másfél éves kisgyerek is, aki még szinte beszélni sem tud?

S. Zs.: Igen, de nagyon fontos, hogy nem a gyereknek van szavazati joga, nem ő fog szavazni, hanem a felnőtt, nagykorú szülő, a gyermeke nevében.

hvg.hu: Ennek mi értelme van? Nem fogja ez azokat is érdemtelenül előnyös helyzetbe juttatni, akik nem vesznek részt a politikában, nem ismerik a közszereplőket, s nem döntenek éppen felelősen, amikor gyerekszaporulatról van szó?

S. Zs.: Azáltal, hogy a nemzet minden tagjának a véleményét figyelembe veszik, a gyerekek fontossága különös hangsúllyal jelenik meg a társadalomban. Miután Magyarország legnagyobb problémája demográfiai természetű, és az is tény, hogy egyes társadalmi csoportok súlya a nyomásgyakorlás erejétől függ és erre legfontosabb eszköz a szavazati jog, ezért a családok helyzetét mindenképpen erősítené ez a lehetőség.

Természetesen nem mondom, hogy nincsenek problémák, számtalan kérdés felvetődik, de azt gondolom, hogy a társadalomban ezzel kapcsolatban el kell indulnia a közös gondolkodásnak. Például azt a szülőt, aki bűncselekményt követett el és nem gondoskodik a gyerekéről, ne illesse meg ez a fajta szavazati jog, hiszen nem az a cél, hogy olyan tömegek kerüljenek szavazati helyzetbe, akik saját gyerekükkel sem törődnek.

hvg.hu: Ha már említette az aggasztó demográfiai helyzetet, miért gondolják a KDNP-ben, hogy az abortusztörvény megszigorításával több gyerek születne?

S. Zs.: Keresztény párt lévén, mi filozófiai megfontolásokból életvédő állásponton vagyunk. Sem természettudományos, sem filozófiai különbség nincs aközött, hogy a magzat két, négy vagy nyolc hónapos. Ha magzati korukat élő honfitársainkat halálra lehet ítélni, akkor ilyen alapon a kora és egészségi állapota alapján a társadalom más csoportjait is halálra lehetne ítélni. A Parlament nem játszhat Istent. Küldetésünknek tekintjük, hogy kiálljunk a magzati korukat élő embertársaink mellett. Ebből azonban nem következik direkt törvénymódosítás, számunkra az ugyanis nyilvánvaló, hogy csak olyan törvényt lehet hozni, amit a társadalom elfogad.

Ma a társadalom nem fogad el egy abortuszszigorításos jogszabályt, tehát ilyen törvénymódosítás kezdeményezése akkor reális, ha ennek a szükségességéről, jóságáról és ésszerűsségéről a társadalmat meg tudjuk győzni. Most az a célunk, hogy felvilágosító kampányunkkal az élet védelmére hívjuk fel a figyelmet, amihez szorosan kapcsolódnia kell a családtámogatásnak. Aki gyermeket vállal, annak a szép szavak mellett éreznie kell azt a biztonságot, hogy a gyermekvállalás nem azonos a szegénység vállalásával. Mi azt mondjuk, ami a Sólyom László által hozott alkotmánybírósági döntésben benne van, és ami kimondja, hogy a magzatot a fogantatásától alkotmányos védelem illeti meg.