A nettó adósság tovább növekedett és megközelítette a GDP 55 százalékát. 2009 júniusában az alkalmazásban állók száma 2 665,5 ezer fő volt, 4,2 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A versenyszférában jelenleg 151,6 ezer fővel alacsonyabb a létszám, mint 2008 júniusában. Az év első felében a nettó reálkeresetek – a 3,3 százalékos infláció mellett – 2,2 százalékkal csökkentek a nemzetgazdaság egészében.
A dicstelenül távozó elődjéhez (Gyurcsány Ferenc) hasonlóan Bajnai György Gordon is, támogatói által felvértezve, lépten-nyomon hangsúlyozza: kormánya áldásos tevékenységének köszönhetően, rózsaszínűbb lett, s még inkább az lesz Magyarországon a világ! A hangzatos szép szavakra, ígéretekre jó emlékezni. – És emlékeztetni!
| Az MSZP az üvegzseb-törvénnyel, az állami vezetők végkielégítésének szabályozásával a többet tett, mint eddig bárki, aki kormányzati szerephez jutott - állítják. Az MSZP tűrhetetlennek tartja, hogy míg az ország takarékoskodik, legyenek olyan kiskirályságok, ahol más mércét alkalmaznak. A közéletet, a közerkölcsöt, a demokráciát mérgezik az indokolhatatlanul magas juttatásokról, kifizetésekről szóló hírek. Elég volt abból, hogy miközben a világválság idején a kis jövedelműeknek takarékoskodniuk kell, mások két marokkal nyúljanak a közpénzekbe. Elég a kettős mércéből, elég abból, hogy egy egész országot baleknak nézzék! Az MSZP helyesnek tartja, hogy a miniszterelnök is ringbe szállt a tisztességes emberek oldalán, és a kormány megálljt parancsol a közpénzek szórásának, az arcpirítóan magas kifizetéseknek, az állami-önkormányzati tulajdonban lévő vállalatoknál és az önkormányzati szférában is. Pofátlanságnak nevezte Bajnai Gordon miniszterelnök az utóbbi hetekben kirobbant végkielégítési ügyeket. A miniszterelnök közölte: ne forduljon a kormányhoz önkormányzat, illetve önkormányzati vagy állami vállalat támogatásért, segélyért, mindaddig, amíg a saját háza táján rendet nem tesz.. Hozzátette, többnyire olyan társaságokról van szó, amelyek veszteségesen működnek, támogatással vagy közpénzzel maradnak talpon, ezért a kormány és a parlamenti többség sorompót állít a gátlástalanok elé. A kormány törvényjavaslatot kezdeményez annak érdekében, hogy az állami és önkormányzati vállalatoknál és ezek leányvállalatainál is maximálják az adható végkielégítések mértékét. A javaslat szerint ebben a vállalati körben a felmondási időre kifizetett összeg és a végkielégítés együttes összege nem haladhatja meg a hat havi alapbér összegét. Egyes különösen fontos ágazatokban indokolt lehet további maximum 3 havi bérnek megfelelő foglalkoztatási tilalmi pénz kifizetése, elkerülendő az összeférhetetlenséget. Emellett előírják, hogy a jövőben nyilvánosságra kell hozni az önkormányzati vagy állami társaságok vezetőinek fizetését és végkielégítési feltételeit. A miniszterelnök megbeszélést folytatott a bankok vezetőivel, illetve a Bankszövetséggel is, majd megállapodtak abban, hogy PSZÁF, a pénzintézetek, a Bankszövetség, a Gazdasági Versenyhivatal, illetve a kormány közösen hoz létre egy érthető, átlátható és tisztességes magatartáskódexet. A kódex többek között tartalmazza a szerződésmódosítások feltételeit, a bankok tájékoztatási feladatait és tisztázza, hogyan kell eljárni, ha az ügyfél nem fizet. A valamennyi bankra kötelezően érvényes kódex kidolgozására szeptember elejéig, a parlament őszi ülésszakának kezdetéig kerülhet sor. Augusztus 21-én lépett hatályba a lakáshitelesek megsegítését célzó, az önkormányzatok számára elővásárlási jogot biztosító törvény érintett rendelkezése, amely elővásárlási jogot biztosít az önkormányzatoknak, hogy a területükön kényszerárverezésre kerülő ingatlanokat megvásárolják, és azokat korábbi tulajdonosainak bérbe adják. Szintén lehetőség nyílik arra, hogy azok is eladhassák lakásukat az illetékes önkormányzatnak, akik ellen még nem indult végrehajtási eljárás. |
Nem folytatjuk, a rossz nyelvek szerint a „jóból is megárt a sok!" Helyette az ország egyik, a kormánytól nem független, de jelentős tudományos műhelyeként ismert, ECOSTAT Kormányzati Gazdaság- és Társadalom-stratégiai Kutató Intézet legfrissebb (2009. augusztus 17-23.) jelentését ismertetjük.
Hazai folyamatok
A pénzügyi számlák előzetes adatai alapján a 2009 második negyedévével záruló pénzügyi évben az államháztartás nettó finanszírozási igénye a GDP 4,7 százalékát tette ki. Az idei év második negyedévének végén az államháztartás maastrichti adóssága a bruttó hazai termék 76,9 százalékára csökkent, miközben a nettó adósság tovább növekedett és megközelítette a GDP 55 százalékát. Mindeközben a háztartások finanszírozási képessége tovább emelkedett és a második negyedévvel záródó pénzügyi évben elérte a GDP 2,6 százalékát.
A tőkepiacokon emelkedtek a részvényárak a múlt héten. A tengerentúlon a Dow Jones 1,98, míg a NASDAQ Composite 1,78 százalékkal zárt magasabban pénteken, mint egy héttel korábban. Európában a DAX és az FTSE egyaránt 2,9 százalékos pluszt tudott felmutatni, a hazai BUX mindössze három nap alatt 0,79 százalékkal emelkedett. A növekvő kockázati étvágy ellenére 1,84 százalékkal gyengült a forint, valamint a három hónapos diszkontkincstárjegy hozama is 10 bázisponttal nőtt.
2009 júniusában az alkalmazásban állók száma 2665,5 ezer fő volt, 4,2 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A visszaesés teljes mértékben a versenyszférát érinti, a közszférában mintegy 5 százalékkal nőtt az alkalmazottak száma. A versenyszférában jelenleg 151,6 ezer fővel alacsonyabb a létszám, mint 2008 júniusában. A legnagyobb leépítések a feldolgozóiparban voltak, ahol június végén már 95,7 ezerrel kevesebb alkalmazott volt, mint egy évvel korábban. A gazdasági válság néhány kivételtől eltekintve minden ágazatot súlyosan érint, a recesszió az ipar és az építőipar mellett elérte a gazdaság többi területét is.
Az általában nagy szezonális mozgást mutató ágazatok (mezőgazdaság, építőipar, turizmus, közigazgatás) közül csak ez utóbbi növelte érdemben a létszámot (53,5 ezer fővel). Az Út a munkához program hatása egyértelműen kiolvasható a statisztikákból, mivel a tavalyi évben - és általában az elmúlt években - csak kb. 20 ezer fővel bővült a nyári hónapokban az állami szféra létszáma a közmunkák miatt. A foglalkoztatás szezonális bővülése tehát elsősorban az állami közmunkaszervezésnek tudható be, a versenyszféra ágazatai igen gyenge szezonalitást mutatnak, ami részben a válsággal magyarázható, ugyanakkor gyanítható, hogy az idei évben ismét növekedhet a fekete foglalkoztatás aránya is.
2008 első félévének átlagához képest 1,3 százalékkal emelkedtek a bruttó bérek a teljes nemzetgazdaságban, ami a versenyszféra 4,9 százalékos kereset emelkedéséből, és a közszféra 7 százalékos keresetcsökkenéséből adódik.
A versenyszférában mind a fizikai mind a szellemi foglalkozásúak bruttó keresetemelkedése elmarad a 4,9 százalékos átlagtól, így a szektor átlagbér emelkedése főként abból adódik, hogy a válság során elsősorban az alacsonyabb keresető fizikai munkásokat építették le a vállalkozások. A közszférabeli bércsökkenés döntően a 13. havi kereset-kiegészítések tavalyitól eltérő folyósítása miatt adódik, de szerepet játszik benne a több mint 50 ezer fő alacsony keresető közmunkás megjelenése is. A folyósítási rendszer átalakításán kívül érdemi változás az is, hogy az idén a külön juttatás összegét 15 ezer forintban maximálták, valamint idén júniusban nem volt a tavalyihoz hasonló évközi kereset-kiegészítés.
Az év első felében a nettó reálkeresetek – a 3,3 százalékos infláció mellett – 2,2 százalékkal csökkentek a nemzetgazdaság egészében. Ez a versenyszférában 0,4 százalékos növekedést jelent, míg a közszférában 8,4 százalékkal csökkent a nettó keresetek vásárlóértéke.
Az építőipari termelés volumene 2009 júniusában 15,9 százalékkal emelkedett a 2008. júniusihoz képest. Az év első hat hónapjában a termelés 1,9 százalékkal volt kisebb az egy évvel korábbinál. Szezonálisan kiigazítva a termelés júniusban 12,3 százalékkal volt magasabb, mint májusban. Az építőipar termelő árai 2009 II. negyedévében az előző év azonos időszakihoz mérten 3,7 százalékkal emelkedtek. Az építőipari termelés tendenciája júniusban megváltozott. A termelés nagyarányú bővülése mintegy fele-fele részben az előző évi nagyon alacsony bázis, illetve a nagy út-, vasút- és közműépítések növekedésének következménye. Nagyobb volumenű munkákat végeztek az M6-os, az M43-as, valamint az budai főgyűjtőcsatorna és a 4-es metró építésén.
Nemzetközi folyamatok
Az olajár a kedvező amerikai ingatlanpiaci adatok, az olajtartalékok csökkenése és a tőzsdei teljesítmények hatására 74 dollár fölé emelkedett, majd zárásra 73,89 dollárig mérséklődött. A befektetők a recesszió végének jeleit keresik, ezért a pozitív hírekre különösen érzékenyen reagálnak. A WTI típusú olaj ára a február közepén elért 34 dolláros mélypont óta immár 40 dollárral emelkedett, ami 117 százalékos drágulásnak felel meg.
A héten több makroadat is nyilvánosságra került, ami az amerikai gazdasági kilátások javulását jelezhetik. Jelentősen, 5,24 millióra nőtt júliusban a használt lakás eladások száma, amire két éve nem volt példa. Az augusztusi Philadelphia Fed-index 4,2 pontra emelkedett a júliusi -7,5 pontot követően. 2007 decembere óta ez a második eset, hogy az index pozitív értéket vett fel, ami javuló gazdasági környezetre, az aktivitás bővülésére utal. Elemzői konszenzus szerint a második félévben véget érhet az amerikai recesszió, az év hátralévő részében 2,2-2,4 százalékos gazdasági növekedés valószínűsíthető. A lassú fellendülést a magas munkanélküliségi ráta és a háztartások eladósodottsága hátráltathatja. Jelenleg legvalószínűbb az U alakú kilábalási pálya, azonban még mindig esély van W alakú recesszió bekövetkezésére.
A várakozásokat meghaladó mértékben emelkedett júliusban a ZEW német üzleti bizalmi indexe, a júniusi 39,5 pontot követően 56,1 pontra nőtt. A javulást a jövőbeni kilátások pozitív megítélése okozta, mert bár a jelenlegi helyzet megítélésének részindexe 12,1 ponttal emelkedett, az továbbra is erősen negatív (-77,2 pont).
