Harrach Péter kifejtette: a KDNP szabad vasárnapról szóló törvényjavaslatával a munkavállalók és a családok érdekeit szeretné szolgálni. Mint mondta, az alkalmazottak jelentős csoportja teljesen kiszolgáltatott a multinacionális cégek profitéhségével szemben, ezért kénytelenek vasárnap is dolgozni.

Hozzátette: jelenleg a kereskedelemben és a gazdaság számos területén vasárnapi munkát végző, családjuktól elszakított munkavállalókat megfosztják a családi élet örömeitől, életükből az együtt étkezéstől kezdve a közös programokig mindaz kimarad, amit a közösen eltöltött pihenőnap jelent.

Magyarországon az elmúlt hét esztendőben sajnálatos módon jellemzővé vált a rendezetlenség. A munkavilágában sincs ez másként, a rend hiánya a vasárnapi munkára való kényszerítésben is megmutatkozik – jelentette ki.

Harrach Péter hangsúlyozta: a Kereszténydemokrata Néppárt és a Fidesz legfontosabb feladatának tartja, hogy rendezett világot teremtsen az országban, így a munkavilágában is, s a lehető legrövidebb időn belül szeretnék elérni, hogy a vasárnap ismét valódi pihenőnap legyen.

A politikus a KDNP törvényjavaslatáról elmondta, mindenki számára elfogadható megoldás kidolgozására törekedtek. Ennek jegyében általános, főszabályként rögzítenék a vasárnapi nyitva tartás megszűnését, ugyanakkor meghatározott esetekben lehetőséget biztosítanának, arra, hogy nyitva legyenek a boltok. Példaként említette az idegenforgalmi szempontból fontos főszezont, vagy a családi vállalkozásban működtetett üzleteket.

Megjegyezte: a szabad vasárnapért vívott mozgalom széles társadalmi támogatottságát bizonyítja, hogy e cél eléréséért több baloldali kötődésű szakszervezet és a keresztényszociális KDNP vállvetve küzdenek.

Sáling József, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke kijelentette, úgy érezték eljött az ideje, hogy közösen megszólaljanak a szabad vasárnap hiánya miatt. Mint mondta, hazai és külföldi felmérések egyértelműen bebizonyították, hogy nem igaz az az állítás, hogy több árut lehet eladni, ha az üzletek vasárnap is nyitva vannak. A vasárnapi nyitva tartás igazán senkinek sem jó, kizárólag az egymás elleni versenyt szolgálja.

Kitért arra is, hogy a gazdasági válság miatti forgalomcsökkenés okán a kereskedelemben is – jelentős mértékű – elbocsátásokra került sor, a rendelkezésre álló dolgozói létszám törvényes munkaidejét összevetve a boltok nyitva tartási idejével egyértelműen kimondható, hogy Magyarországon az üzleteket nem lehet törvényesen hét napon át nyitva tartani.
    
Nagy a rendetlenség e téren – jegyezte meg, ez főként a kettős nyilvántartásban, a szabadságok visszatartásában, a rendkívüli túlmunka elrendelésében, kifizetetlen túlórákban érhető tetten. Ez azért rendkívül sajnálatos – jegyezte meg Sáling József, mert álláspontja szerint a válság éppen arra mutat rá, hogy rendet kellene tenni a gazdaságban. A szakszervezeti vezető úgy gondolja: egyáltalán nem ártana a kereskedelemnek, ha az üzletek vasárnap zárva tartanának.

A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnökei elfogadhatatlannak nevezte, hogy a kormány mondván, hogy a piac mindent elrendez, nem hallgatja meg az érdekvédelmi szervezetek véleményét

Sáling József szólt arról is, hogy mivel a kiskereskedelem hálózatában a minimálisan szükséges létszámnál 15-20 százalékkal kevesebben dolgoznak, egészen biztos, hogy a szabad vasárnap bevezetése miatt nem kellene további elbocsátásoktól tartani, nem keletkezne létszámfelesleg, ellenben a munkát sokkal jobban lehetne megszervezni, és ezáltal a kiszolgálás színvonala is javulhatna.

A Kereszténydemokrata Néppárt és a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének közös akciójáról szólva elmondta: minden pénztárosnak szabad vasárnap feliratú karkötőt szeretnének átadni, hogy minél több vásárló támogatását nyerjék el a vasárnapi nyitva tartás megszüntetéséhez.

Uli Dalibor, a 2,5 milliós tagságú Német Szolgáltató Szakszervezet kereskedelmi szekciójának vezetője hangsúlyozta, a vasárnapi munkavégzés felszámolását illetően nemcsak magyar, vagy német, hanem egész Európát érintő kérdésről van szó.

Kiemelte: senkinek nem használ, ha üzleti vállalkozások az ünnepeket leszámítva az év valamennyi napján nyitva tartanak. Ellenkezőleg, kárt okoz a társadalomnak, az embereknek, az üzletekben dolgozóknak. A vasárnapi nyitva tartás szenvedő alanyai a kereskedelmi dolgozók családtagjai, gyermekei, akik közös szabad nap hiányában – különösen az iskolaidőben – alig találkoznak szüleikkel, nem tudnak családi programokat szervezni.
    
Németországban hihetetlen furcsaságokat mutat a kiskereskedelmi társaságok közötti verseny, konkurenciaharcukat három eszközzel: az eladótér növelésével, az árak egyre alacsonyabb szintre szorításával, és a nyitva tartási idő meghosszabbításával vívják, s mindeközben folyamatosan csökkentik ma dolgozói létszámot.

Uli Dalibor kijelentette, őszinte örömére szolgál, hogy támogathatja a magyar szabad vasárnapért mozgalmat.
 
Frivaldszky Gáspár, a KDNP Szavad vasárnapért kampányának koordinátora kérdésre válaszolva elmondta, a Kereszténydemokrata Néppárt 2007 júniusában indította el vasárnapi pihenőnapért folytatott harcát, ehhez kapcsolódóan adta ki a Szabad vasárnap chartát, amelyhez eddig több ezer civil támogató, 13 érdekvédelmi szervezet, valamint több párt is csatlakozott. Az elmúlt két év alatt a kampány mozgalommá szélesedett, s a KDNP a vasárnapi munkavégzést szabályozó törvényjavaslat kidolgozásán túl, szakmai konferenciákat, valamint sikeres tiltakozó, és figyelemfelhívó akciót szervezett.

Mint mondta: a KDNP a társadalmi szolidaritást hangsúlyozva a munkavállalók oldaláról közelíti meg a problémát, amikor is azt mondja, hogy a vasárnapi munkavégzést a társadalmilag feltétlenül szükséges mértékre kell visszaszorítani.

Minden ellenkező híreszteléssel szemben, nem gondoljuk bűnös dolognak a vasárnapi vásárlás szokását, nem akarjuk betiltani a vasárnapi munkát, és a gyakran elhangzó vádakkal ellentétben nem akarjuk „templomba kényszeríteni” az embereket. Az viszont meggyőződésünk, hogy a vasárnapi munkavégzés súlyosan rombolja a családokat, s a jelenlegi hazai gyakorlatot több szempontból is kedvezőtlen társadalmi folyamatok gerjesztőjének tartjuk – jelentette ki.

Frivaldszky Gáspár emlékeztetett a Dublini Alapítványnak nevezett kutatóintézet felmérésére, amely kimutatta, hogy azoknak akik vasárnap is dolgoznak, jelentősen rosszabbak az egészségügyi mutatói, mint akik a vasárnapot pihenéssel töltik.

A KDNP kampányfelelőse a szabad vasárnap környezetvédelmi hatásaira is felhívta a figyelmet, mint mondta, bevezetése esetén a nagyvárosokban legalább hetente egy nap lényegesen kisebb lenne a szmog és zajterhelés.  

A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete az 1990-es évek közepe óta, változó politikai-gazdasági környezetben küzd az üzletek vasárnapi-ünnepnapi nyitva tartása ellen. Magyarországon a nagy tőkeerejű nemzetközi kereskedelmi láncok megjelenésével véget ért az az 1903 óta tartó időszak, amelyben jogszabály írta elő az általános vasárnapi zárva tartást illetve tiltotta a munkavállalók ezeken a napokban történő foglalkoztatását a kereskedelemben is.

Az egyre élesedő verseny során nőtt a nyitva tartási idő – miközben csökkent a létszám – nőtt a napi/heti óraszám, a heti pihenőnapon munkával töltött idő, a ki nem adott szabadnapok/szabadságnapok száma.

A KASZ ért el kisebb-nagyobb sikereket a munkaidőre vonatkozó szabályok betartatásában, sőt az ezekre vonatkozó törvények megváltoztatásában is. Határozott, következetes fellépésünk eredményeként könyvelhetjük el, hogy előbb az országos munkáltatói partnereikkel kötött megállapodás rendezte, majd mára a Munka törvénykönyve tiltja meg a munkaszüneti napi munkavégzést a kereskedelemben. Később sikerült ezt húsvét vasárnapra és pünkösd vasárnapra is kiterjeszteni az Mt.-ben

A mára kialakult helyzetben a kereskedelmi vállalkozások túlnyomó többségének súlyos tehertételt jelent a vasárnapi nyitva tartás. Az ebből eredő veszteséget a hazai kis-és középvállalkozások jó része, a minimálisan szükséges létszám alatti foglalkoztatással sem képes ellentételezni. A nagy hálózattal rendelkező nemzetközi cégek zömét is csak a konkurenciaharc kényszeríti a vasárnapi nyitva tartásra, és ma már mindössze néhány, legnagyobb multinacionális kereskedelmi cégnél jelent mindez valós eredménynövelő megoldást.

A jelenlegi válsághelyzetben a gazdaság egyéb területein az üzemelési idő illetve ezzel párhuzamosan a munkaidő csökkentése jelenti a talpon maradás egyik lehetőségét. A kereskedelemben a válság várhatóan a vásárlóerő nagymértékű csökkenését, a forgalom visszaesését eredményezi. Mindebből logikusan következik, hogy ebben az ágazatban a leghatékonyabb, költségkímélő megoldás a nyitvatartási idő szűkítése, ezen belül értelemszerűen a vasárnapi zárva tartás általános bevezetése lehet.
Nem szükséges bizonyítanunk hogy nemzetgazdasági szinten ez pl. energiatakarékossági és környezetvédelmi szempontból milyen előnyöket eredményezne.

Munkavállalói szemszögből számunkra természetesen az intézkedés legfontosabb értéke a munka és a pihenés arányának helyreállításában, a százezernyi család együttlétének megteremtésében és mindezek kedvező társadalompolitikai hatásaiban érhető tetten.

A részletek kifejtése nélkül jelezzük, hogy a vasárnapi általános zárva tartás nem járna forgalom csökkenéssel, hiszen a lakosság az áruvásárlásra szánt pénzt hat nap alatt is majdnem teljes egészében erre fordítaná. Mindez igaz az egyes vállalkozások esetében is, ha a versenyt más eszközökkel (árak, akciók, kiszolgálás színvonalának növelése stb.) folytatják. Mindez a vásárlók számára olyan előnyöket jelent, amelyek kompenzálják a vasárnapi zárva tartással járó kellemetlenségeket.

Nem kell tartanunk attól sem, hogy az egyes üzleteknél jelentkező 5-13 százalékos üzemelési idő csökkenés a foglalkoztatásra nézve kedvezőtlen hatást eredményezne. Jelenleg a kiskereskedelem hálózatában a minimálisan ( és nem optimálisan) szükséges létszámnál 15-20 százalékkal kevesebben dolgoznak, ami általánosan teszi lehetetlenné a munkaidőre vonatkozó törvényi szabályok betartását (lásd OMMF ellenőrzési tapasztalatai). Az intézkedéssel létszámfelesleg nem keletkezne, ugyanakkor a munka jobban megszervezhetővé válna, egyben a kiszolgálás színvonala is javulhatna.

Tisztában vagyunk azzal, hogy a kiskereskedelem területén is folyó verseny az ebben résztvevő vállalkozások számára nem teszi lehetővé, hogy önmaguk oldják meg ezt a kérdést, bár döntő többségüknek a vasárnapi zárva tartás kizárólag hasznot hozna.
Így más megoldás nem képzelhető el, mint a versenysemleges, normatív állami szabályozás alkalmazása, ahogyan ez legutóbb például Szlovéniában vagy Horvátországban, korábban Ausztriában és Németországban történt.