Az ENSZ fenntartható fejlődési céljairól, a szegénység mértékéről, a brókerbotrányról és az Iszlám Államról (IÁ) volt szó napirend előtt kedden az Országgyűlésben.

Rogán Antal (Fidesz) is a szocialisták felelősségét firtatta a brókerbotrányban. Szerinte a szocialisták alatt az ügyek felderítése elmaradt, hasonlóan nem kártalanították a Hajdú-Bét, a Baumag és a Globex károsultjait. Jelezte, alig másfél-két hónap után a Buda-Cash ügyfeleinek 97 százalékát kártalanították, és alig egy hónappal a Quaestor-ügy kirobbanása után itt van egy törvényjavaslat, amelyet ha elfogadnak, 73 ember kivételével kártalanítják a Quaestor-ügyfeleket. Véleménye szerint ez a javaslat abszolút igazságos. Ugyanakkor a politikus szerint a védelmi rendszer is módosításra szorul, a kormány erre is hamarosan javaslatot tesz. Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára azon a véleményen volt, hogy az igazságszolgáltatás lépései gyorsak voltak, a jegybank is elvégezte munkáját: lényegében a teljes szektor leellenőrizte. Szerinte nagyon felelősen végzi a munkáját a kormánypárti frakció és végzi a dolgát a kormány is, már megtárgyalta a pénzügyi rendszer fejlesztéséről szóló javaslatot, és a kártalanítás tekintetében is végzi a dolgát.

Volner János (Jobbik) a brókerügyben pártja által javasolt vizsgálóbizottságról azt mondta, 15 éve tartó lopássorozatról van szó, az érintett brókercéggel a Fidesz és az MSZP is rendkívül jó kapcsolatot ápolt. Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára egyetértett azzal, hogy a szocialista kormányok nyakig sárosak az ügyben, majd felolvasta azon MSZP-s képviselők nevét, akik támogatták a Jobbik vizsgálóbizottsági kezdeményezését. Szerinte ilyen kezdeményezőkkel nem folyhat valódi vizsgálat, a kezdeményezés pedig egyébként is házszabályellenes, mert nem lehet folyamatban lévő büntetőügyben vizsgálóbizottságot létrehozni. Emlékeztetett arra, hogy az Országgyűlés költségvetési bizottsága albizottságot hozott létre a brókerbotrányok kivizsgálására.

Vejkey Imre (KDNP) elmondta, a KDNP kiáll az üldözöttekért, és felszólítja a szélsőségeseket, hagyják abba a keresztények üldözését. Mint mondta, az IÁ agressziójának kiemelt célpontjai a keresztény közösségek. Szerinte most több a hitéért meghaló keresztény mártír, mint amennyit a keresztényüldözések első évszázadaiban meggyilkoltak. Hende Csaba honvédelmi miniszter azt mondta, nem az iszlám és a kereszténység összecsapásáról van szó, az emberiség alapvető értékei kerültek veszélybe. Ebből elég! - jelentette ki. Emlékeztetett arra, hogy az IÁ ellen több mint 60 országból szerveződött koalíció, amelyhez ha az Országgyűlés kedden jóváhagyja, Magyarország is katonákkal csatlakozik.

Gúr Nándor (MSZP) szerint Magyarországon cudar állapotok vannak, az elmúlt öt évben tovább mélyült a szegénység. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára szerint a képviselő számos téves állítást tett. Felhívta arra a figyelmet, hogy jövőre 92 ezer helyett 320 ezer gyerek kap naponta háromszor ingyen étkezést. Mint mondta, a minimálbért a szocialista kormányok csigatempójához képest a mostani kormány sokkal nagyobb mértékben emelte. Hozzátette: béremelés volt a pedagógusoknál, az egészségügy területén, a szociális szférában, illetve 4 év alatt 29 milliárdról 58 milliárd forintra növelték a gyermekek étkeztetésére fordított összeget.
    
Schmuck Erzsébet (LMP) arról beszélt, hogy a kitűzött határidőre, 2015-re nem teljesültek az ENSZ milleniumi fejlesztési céljai, a többi között nem csökkent a szegények száma a világban. Értékelése szerint a magyar kormány a gazdasági növekedés és szegénység kezelése érdekében tett lépéseket, a környezet fenntarthatósága teljesen lekerült a napirendről. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azt mondta, a magyar kormány számára a multilaterális diplomácia, az ország ENSZ-ben való szerepvállalásának aktivizálása fontos a nemzeti érdekérvényesítés szempontjából. Hozzátette: a multilaterális diplomácia 2015-ben a fenntartható fejlődésre fókuszál, ezért így ez már megjelenik a magyar kormány politikájában. Jelezte, a kormány részt vesz az új globális agenda előkészítéséről szóló tárgyalásokban.

A honvédek jogállásáról szóló törvény bizottsági jelentésének és az összegző módosító javaslatának vitája
    
A fideszes Kósa Lajos szerint a törvény olyan életpályamodellt tesz lehetővé, amellyel a fiatalon belépő szerződéses katonák életük végéig láthatják az előmeneteli lehetőségeiket, s ez régóta hiányzott. Hozzátette: azzal, hogy a magyar gazdaság jobban teljesít, ezt a törvényt el kell fogadni. Értékelése szerint a jogszabály megteremti egy modern, jól működő hadsereg alapjait.

Az MSZP-s Demeter Márta üdvözölte a béremelést, ugyanakkor jelezte, hogy a kétharmados törvény megszavazása kizárólag ennek szól. Azt kérte, hogy a kormány fordítson figyelmet a munkakörülmények javítására, a megfelelő nyugdíjrendszerre és a szakszervezeti jogosítványok erősítésére is. Az LMP-s Schmuck Erzsébet is támogatásáról biztosította a javaslatot, amely álláspontja szerint egy régóta elmulasztott intézkedést rendez. Hozzátette ugyanakkor, hogy azt sürgetik, a túlszolgálat a jövőben is legyen pénzben megváltható. A jobbikos Staudt Gábor is támogatandónak nevezte a béremelést, de aggályának adott hangot amiatt, hogy az állomány vezető tagjait az magasabb mértékben érinti. Bírálta azt is, hogy a szerződéses veteránok megbecsülése elmarad.

Hende Csaba honvédelmi miniszter zárszavában pártok felett álló nemzeti ügynek nevezte a magyar katonák megbecsülését és a jogszabály nagy arányú elfogadását kérte. Kitért arra, hogy az idei évre az illetménynöveléshez szükséges 10 milliárd forint rendelkezésre áll. A jobbikos képviselőnek címezve kifejtette, hogy az átlagosan 30 százalékos emelést világosan részletezi a jogszabály, a tábornoki kar 5, a tiszti kar egésze 15, az altisztek 38, a szerződéses katonák 25 százalékos emelésben részesül.

Határozathozatalok

Megszavazták a Quaestor-károsultak kárrendezéséről szóló törvényt

Elfogadta az Országgyűlés kedden a Quaestor-károsultak kárrendezését biztosító követeléskezelő alap létrehozásáról szóló törvényt, amelynek értelmében az ügyfeleknek május 6. és június 5. között kell kérelmezniük a kártalanítást. A Fidesz múlt pénteken beterjesztett indítványára - amelyet házszabálytól eltéréssel tárgyalt a Ház - 185 képviselő szavazott igennel, 5-en nemmel. A törvény hatálya a Quaestor Financial Hrurira által kibocsátott, a Quaestor Értékpapír-kereskedelmi és Befektetési Zrt. vagy annak kapcsolt vállalkozása által értékesített kötvények ügyleteire terjed ki. A jogszabály kimondja a Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapjának létrejöttét, amely - a Befektetővédelmi Alap (Beva) kártalanításával együtt - 30 millió forintig kárpótolja az ügyfeleket. Az indoklás szerint ez feltételezhetően lényegesen nagyobb arány, mint amihez az ügyfelek egyedi perben, illetve a felszámolási eljárásban reálisan juthatnának.

Elhalasztották az állami földvagyon kezeléséről szóló javaslat zárószavazását

A parlament elhalasztotta viszont az állami földvagyon kezelésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló kormányzati előterjesztés zárószavazását. Az Országgyűlés azután döntött így, hogy a törvényjavaslat minősített többséget igénylő passzusai nem kapták meg a szükséges kétharmados többséget. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter törvényjavaslata alapján a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) tulajdonába kerülne az összes állami tulajdonú föld, függetlenül attól, hogy védett természeti területnek minősül-e.

Elfogadta a Ház a katonai életpályamodell bevezetéséhez szükséges javaslatot

Új katonai életpálya bevezetéséről és ahhoz kapcsolódó illetményfejlesztésről döntött a parlament. Az elfogadott jogszabály módosítja az előmenetel, az illetmény-megállapítás, a rendszeres illetménypótlék és a távolléti díj meghatározását, valamint bevezeti a honvédelmi illetményalap és a rendszeresített rendfokozat fogalmát. A jogszabály minősített többséget igénylő részeit a képviselők 162 igen, 2 nem szavazattal, 30 tartózkodás mellett fogadták el, míg az egyszerű többséget igénylő fejezetekről 166 igen, 2 nem szavazattal, 29 tartózkodás mellett döntöttek. A jogszabály értelmében a katonák 2015 júliusától átlagosan 30, majd 2019 januárjáig évenként 5-5, összességében átlagosan 50 százalékos illetményfejlesztést kapnak. Átalakul és egyszerűsödik a honvédelmi dolgozók pótlékrendszere. Az új illetményrendszerben öt pótlék lesz: többfelé tevékenység elismerésére jár a jövőben az átlagosnál nagyobb veszélyt elismerő pótlék, valamint a fokozott igénybevétel utáni juttatás. A harmadik pótlékfajta az idegennyelvtudást ismeri el, a negyedik a munkaerő-piaci pótlék, az ötödik pedig a területi pótlék a kockázatvállalás, illetve a titkosszolgálati tevékenység elismerésére.

Magyarország katonai kontingenst küld az Iszlám Állam ellen

Az Országgyűlés határozatot hozott arról, hogy Magyarország legfeljebb 150 katonát küld az Iszlám Állam nevű terrorszervezet elleni fellépéshez az iraki Erbílben található kiképző központba. A képviselők 137 igen szavazattal 57 nem ellenében hagyták jóvá Hende Csaba honvédelmi miniszter kétharmados többséget igénylő előterjesztését. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter korábban azt mondta, az iraki helyszínen 110 katona teljesíthet majd szolgálatot, hat magyar tiszt a vezetési pontokon lenne jelen, míg a további katonák Magyarországon állnak rendelkezésre. A tárcavezető szerint a misszió költségvetése 20 milliárd forint alatt marad. A határozati javaslat értelmében a magyar katonák 2017. december 31-ig látják el feladatukat az erbíli támaszponton.

Nyilvántartják a tengerészek egészségi alkalmasságát vizsgáló orvosokat
    
Jogharmonizációs céllal módosította az Országgyűlés a vízi közlekedésről szóló törvény. A 161 igen szavazattal, 4 nem ellenében, 31 tartózkodás mellett elfogadott változtatás lényege, hogy megfelelő jogszabályi keretek között működjön a tengerészek és a hajósok egészségi alkalmasságát vizsgáló orvosok hajózási hatóság által vezetett nyilvántartása. Nemzetközi kötelezettségek miatt Magyarországnak meg kell állapítania ezen orvosok elismerésére vonatkozó szabályokat, és nyilvántartást kell vezetnie róluk; ezen adatok kezeléséhez kellett megteremteni a törvényi feltételeket. Magyarország a több száz magyar tengerész miatt érintett a szabályozásban, mivel a vonatkozó nemzetközi egyezmény szerint bármely hajón dolgozó ember tengerésznek számít, például a pincérek, zenészek, szakácsok is.

Magyarország ismét tagja lesz a Nemzetközi Beruházási Banknak

Magyarország ismét tagja lesz a Nemzetközi Beruházási Banknak - erről döntött 134 igen szavazattal, 39 nem ellenében, 23 tartózkodás mellett döntött a parlament. A bank irányítási rendszerét, döntési mechanizmusát immár teljes egészében a nemzetközi pénzügyi intézmények mai legjobb gyakorlatához igazították és a gazdasági-társadalmi fejlődéséhez történő hozzájárulást tekinti fő küldetésének - jelezte korábban Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára. A tagság lehetőséget nyújt a nemzetközi pénzpiacoknál kedvezőbb feltételek mellett megvalósuló forrásbevonásra, ezáltal elősegíti a hazai beruházások finanszírozását és javítja az exportpiacra jutás feltételeit is.
    
Elfogadta a GVH beszámolóját a Ház
    
Elfogadta - 129 igen szavazattal, 61 nem ellenében, 6 tartózkodás mellett - a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 2013-as tevékenységéről és a versenytörvény alkalmazása során szerzett, a verseny tisztaságának és szabadságának érvényesülésével kapcsolatos tapasztalatokról szóló beszámolóját az Országgyűlés. A dokumentum egyebek mellett a kartellek elleni küzdelmet, a sérülékeny fogyasztók védelmét, illetve a hivatal ügyfélbarát jellegének erősítését emeli ki. A GVH-hoz 2013-ban 1725 jelzés érkezett, amelyek 90 százaléka panasz, 10 százaléka bejelentés volt. Ez összességében kevesebb az elmúlt évekhez viszonyítva, de a bejelentések száma nőtt. A hivatal 109 ügyet indított, 120 zárt le; ezek száma is a korábbi évekhez hasonlóan alakult. A szervezet vizsgálta a gyermekeket megcélzó reklámokat is, és arra a következtetésre jutott, hogy ezek a reklámok önmagukban - közvetlen felszólítás hiányában is - tisztességtelenek, mert visszaélnek azzal, hogy a legtöbb gyerek 8-10 éves korára lesz képes értelmezni a reklám célját.
    
Jóváhagyták az ombudsmani beszámolót
    
Jóváhagyta a parlament az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek 2013-as tevékenységéről szóló beszámolót. A képviselők 166 igen szavazattal, 24 nem ellenében, 5 tartózkodás mellett döntöttek így. A beszámoló szerint csaknem hétezer beadvány érkezett a hivatalhoz, s a 2012-ben megkezdett informatikai, szervezeti reformnak köszönhetően 2013-ban 2500-zal több ügyet sikerült befejezniük, mint azt megelőzően. Összesen 855 olyan ügy maradt 2014-re, amely még 2013-ban kezdődött el. A biztos tevékenységének kiemelt eleme volt az egészséges ivóvízhez való jog deklarálása, továbbá a nemzetiségi oktatáshoz való jog érvényesülésének elősegítése.

Polgárőrség

Hörcsik Richárd fideszes képviselő, előterjesztői expozéjában kiemelte: a polgárőrségről szóló törvény módosítása nem változtat az eredeti törvény koncepcióján, azt megerősítenék, és technikai módosításokat hajtanának végre. Szükséges és a jövő nemzedék nevelése miatt fontos, hogy a polgárőr törvényben lehetőséget biztosítsanak a fiataloknak, már 14-18 év között az önkéntes szerepvállalás folytatására. Hozzátette: a területi polgárőr szövetségek koordináló szerepét kiszélesítenék. Szeretnék megújítani a szolgálati és etikai szabályszegéskor alkalmazható intézkedéseket.

Kontrát Károly államtitkár a kormány nevében jelezte: támogatják az előterjesztést. Firtl Mátyás a két kormánypárt közös vezérszónoka azt mondta: a polgárőrség fejlődése és pozitív megítélése mutatja, igény van a polgárőrök tevékenységére, akik a rendőrséggel szorosan együttműködve látják el feladataikat. Társadalmi és szervezeti jellegét fenntartaná a javaslat, de mivel az elmúlt évben a országos szövetségre nagy mértékű koordináló tevékenység hárult, indokolt, hogy a területi polgár szövetségek is kivegyék részüket ezen feladatokból. Kitért az ifjú polgárőr fogalmára is, majd arról beszélt: a javaslat egyszerűbb, gyorsabb döntési mechanizmust hozna létre. A kormánypártok és az ellenzéki pártok is támogatják a javaslatot.

Elfogadták az erdőtörvény módosítását

Az Országgyűlés elfogadta az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény módosítását, a képviselők 170 igen, 4 nem szavazattal, 10 tartózkodás mellett döntöttek így. A jogszabály azon uniós irányelv átvételét tartalmazza, amely megköveteli a piacra kerülő faanyag eredetigazolási rendszerének kidolgozását, melynek célja az illegális fakitermelés hatékony visszaszorítása. A törvény szerint fát és faanyagot a belső piacon forgalomba hozó, vagy azzal kereskedő magánszemélyek és gazdálkodó szervezetek kötelesek a faanyag származásának igazolására. Ezt az erdészeti hatóság ellenőrzi.
    
Ingatlan-nyilvántartás, földmérés

A képviselők 139 igen, 11 nem szavazattal, 32 tartózkodás mellett elfogadták az egyes ingatlan-nyilvántartással és földméréssel összefüggő törvények módosítását. Az illetéktörvény módosításával díjmentes lesz az adatváltozás bejelentése a természetvédelmi területek, valamint a borszőlő termőhelyi kataszter és az állandó legelő vagy állandó gyep feljegyzésekor, valamint a zártkerti ingatlanok kivonásakor. Az ingatlan-nyilvántartási törvényt a központi címregiszterrel kapcsolatban technikai pontosítások miatt módosították. Ugyancsak ennek a törvénynek a módosításával válik lehetővé, hogy 2016. december 31-ig a tulajdonosok a zártkertként nyilvántartott ingatlanuk átminősítését kérjék művelés alól kivett területté. A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvény módosítása az ingatlan-nyilvántartás térképes adatbázisából kérhető másolatok szabályait pontosítja. Meghatározták, hogy igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni az ingatlanrendező földmérő, a geodéziai tervezői, valamint a geodéziai szakértői minősítés megadásáért. A hegyközségekről szóló törvény módosításával a jövőben fel kell tüntetni az ingatlan tulajdoni lapján, hogy a borszőlő termőhelyi kataszterbe sorolt területről van szó.

Megfellebbezhetővé vált a bioélelmiszerek minősítése

A parlament kedden megfellebbezhetővé tette a bioélelmiszerek minősítését az  élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvény módosításával. Az új előírások értelmében kifogást emelhet az, akinek jogát vagy jogos érdekét sérti a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek ökológiai gazdálkodási követelmények szerinti tanúsítását végző szervezet döntése. A kifogást az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv 15 napon belül bírálja el, de a kifogásról hozott döntéssel szemben is bírósághoz lehet fordulni. Új jogosítványokat kapott a hatóság a vendéglátás területén, így az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a vendéglátó-ipari létesítményeket  vizsgálja és értékeli a higiéniai, élelmiszer-biztonsági és élelmiszer-minőségi szempontok szerint. A vendéglátó létesítmények körébe sorolja a javaslat a közétkeztetést végző létesítményeket is. A vizsgálatról a hatóság bizonyítványt ad ki a vendéglátó-ipari létesítményeknek.

Egyszerűbbé vált a halastavak létesítése

Az Országgyűlés kedden több helyen is átírta a földtörvényt, amivel egyszerűbb lett halastavat létesíteni, a rekultiváció utáni földminősítés ingyenessé vált, a telepítési engedély hatálya pedig két évről három évre emelkedett. Az új szabályok értelmében a halastavakat földvédelmi eljárás nélkül lehet majd létesíteni, továbbá kiveszik a díjfizetés alól a rekultivált területek minősítését. Szintén díjmentes lesz a művelési ág változása akkor, ha az újratelepítés miatt következik be. A törvénymódosítások a jelenlegi ezerről háromezer négyzetméterre növelték a bogyósgyümölcs-ültetvények telepítéséhez kapcsolódó engedélymentességet.    

Enyhítették a hivatásos vadász szakképesítési követelményeket

A parlament a vadászati törvény módosításával enyhítette a hivatásos vadász szakképesítési követelményeket. Az új szabályok értelmében már nem kötelező felsőfokú végzettséggel rendelkezniük a hivatásos vadászoknak. A Ház kimondta továbbá, hogy a régi Polgári törvénykönyv (Ptk.) előírásait kell alkalmazni a vadgázolások esetében, az új szabály ugyanis jogilag jelenleg jogi bizonytalansággal jár. Ez alapján vadgázolás esetén ismét a veszélyes üzemek találkozására vonatkozó polgári jogi szabályokat kell alkalmazni.

Több ponton átírták a végrehajtói kamarára vonatkozó szabályokat
    
Az Országgyűlés az igazságügyi bizottság kezdeményezésére több ponton módosította a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara működésére vonatkozó szabályokat a köztestület működésképtelenségének kockázatára hivatkozva. A parlament kimondta, hogy a kamara mellé kirendelt miniszteri biztos rendkívüli közgyűlést hívhat össze, továbbá azt is, hogy a közgyűlésnek joga van a kamarai szervekbe megválasztott tisztségviselőket akár egyenként, akár kollektíven visszahívni. A törvénymódosítás korlátozta az elnökség tagjainak újraválaszthatóságát a kamara vezető testületének időről időre történő megújulásának céljával, emellett egyszerűsödtek a határozatképességi szabályok azzal, hogy a jövőben nem kell figyelemmel lenni a jelenlévő elnökségi tagok számára. A kormányoldal szándéka szerint utóbbi lépéssel megszűnhet a kamara működésképtelenségének kockázata.

Módosult a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló törvény
    
Módosította az Országgyűlés a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló törvényt. Ennek lényege, hogy az önkormányzatok az agglomerációs törvénnyel összhangba hozandó településrendezési eszközeiket a korábban elfogadott településszerkezet, illetve szabályozási tervükben kijelölt beépítésre szánt területek figyelembe vételével készíthessék el a területrendezési eljárás lefolytatása nélkül. A 129 igen szavazattal, 1 nem ellenében, 63 tartózkodás mellett jogszabályváltozás összehangolási problémákra ad megoldást, 2011-ben ugyanis volt egy 3-4 hónapos intervallum, amikor a jogalkotó nem tudta figyelembe venni az önkormányzatok igényeit, de a települések ezen időszak alatt is jelöltek ki beépítésre szánt területeket.

Megszűnik a kereskedelmi célú halászat a természetes vizeken

Megszűnik a jövőben a kereskedelmi célú, nagyüzemi halászat a természetes vizeken: 2016-ra és az azt követő évekre már nem adható ki kereskedelmi célú halászati engedély. A törvény kibővíti a horgászat és halastó definícióját.

A devizahitelekkel kapcsolatos elszámolás gyakorlati tapasztalatai alapján módosítják a banki elszámolás során tapasztalt visszaélések elleni fellépéshez szükséges törvényeket, a javaslatot kedden vitatták meg az Országgyűlésben.

Gulyás Gergely, fideszes országgyűlési képviselő előterjesztői expozéjában kiemelte: az egyes pénzügyi intézeteknél akadtak és akadnak olyan visszaélések, amelyek kezelése egyértelműen törvénymódosítást igényel. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) és az Országos Bírósági Hivatal észrevételei alapján olyan javaslatot terjesztettek be, amely egyszerűbb és gyorsabb megoldási lehetőségeket teremt az elszámolás kötelezettje és a jogosultja számára egyaránt. Kitért arra is: a jegybank április 1-i közleménye szerint van olyan pénzintézet, amely levélben tájékoztatta egyes ügyfeleit, hogy szerződéseit nem tekinti fogyasztói kölcsönnek, ezért nem kíván elszámolni. A tisztességtelen gyakorlatot követő újabb csalárd gyakorlatról értesülve a módosítás külön is nevesít néhány olyan magatartási formát, amely az MNB által lefolytatható ellenőrzési eljárás alapjául szolgálhat. Ezek között említette a pénzügyi intézmény által a fogyasztók nagy számát érintően folytatott olyan gyakorlatot, amely a kölcsönszerződés, vagy pénzügyi lízingszerződés fogyasztói jellegének el nem ismerésével, azok eltérő minősítésével az elszámolási kötelezettség teljesítésének elhárítására, illetve az igények benyújtásának megakadályozására irányulnak.

Hozzátette: a törvény elfogadásával lehetőség nyílik arra, hogy rendezzék azt a helyzetet is, amikor a bankok számára a szükséges információk nem állnak teljes körűen rendelkezésre. Ezekben az esetekben az adott bank becslési módszertan alkalmazásával készítheti el az elszámolást - jelezte Gulyás Gergely, aki elmondta: javasolják, a polgári nem peres eljárás során a beadványokat kizárólag űrlapon lehet majd benyújtani. A pénzügyi békéltető testületnél akkor kerülne sor meghallgatásra, ha azt a grémium indokoltnak tartja. Ennek oka, hogy az elszámolás helyessége, a fogyasztói és pénzügyi intézet adatai írásban rendelkezésre állnak. A bíróság azt vizsgálhatná, hogy pénzügyi intézmény elszámolása, illetve a békéltető testület határozata a jogszabályoknak megfelelő-e. A javaslat alkalmas arra, hogy az intézmények elszámolással kapcsolatos visszaéléseit még határozottabban korlátozzák, reményeik szerint megszüntessék, az elszámolás pedig egyszerűbbé, átláthatóbbá váljon. A képviselő a javaslat támogatását kérte. Répássy Róbert államtitkár a kormány nevében jelezte: támogatják az előterjesztést.
    
Witzmann Mihály, a Fidesz vezérszónoka azt mondta, 2010 óta számos intézkedés történt a bajba jutott devizahitelesek megsegítése érdekében. Felidézte az eddigi kormányzati lépéseket, majd rámutatott: a javaslat előzménye a szeptemberi elszámolási törvény, amely a forinthiteleseknek is biztosította a tisztességes elszámolás lehetőségét. A mostani javaslat célja, hogy az elmúlt időszak gyakorlati tapasztalatai alapján külön nevesítse azon magatartási formákat, amelyek megalapozzák a jegybank ellenőrzési eljárást. Erre azért is van szükség, mert azok az elszámolási törvény rendelkezéseinek nem felelnek meg, és a fogyasztókat is nagy számban érinthetik. Cél az is, hogy az elszámolás vitatására megfelelő részletszabályok rendelkezésre álljanak, illetve hatékonyabbá teszi a békéltető testület eljárását és bíróság eljárását azzal, hogy az eljárási szabályokat pontosítja, kiegészíti. Ezzel elkerülhetők a gyakorlatban kialakuló értelmezési nehézségek. A Fidesz támogatja a javaslatot, hogy az elszámolások zökkenőmentesen tudjanak lezajlani.
    
Vejkey Imre (KDNP) elmondta, pártja támogatja a törvényjavaslatot, amelynek indoklásából is idézett. Úgy értékelte, az előterjesztés célja, hogy az elszámolás vitatására megfelelő szabályok álljanak rendelkezésre, illetve segíti a fogyasztókat abban, hogy az elszámolással kapcsolatos jogaikat hatékonyabban tudják érvényesíteni. Mint mondta, nevesítenek olyan magatartásokat, amelyeket ellenőrizni lehet. Ezek között említette azt, amikor pénzügyi intézmény a kölcsönszerződés fogyasztói jellegét nem ismeri el, így elhárítja az elszámolási kötelezettséget. Hozzátette: a javaslat hatékonyabbá teszi a pénzügyi békéltető testület eljárását.
 
Tóth Bertalan (MSZP) szerint ez a törvényjavaslat tipikus példája az előkészítetlen kormányzati előterjesztéseknek. Alapvetően technikai jellegű módosításként értékelte a javaslatot, amely a gyakorlati tapasztalatok alapján kezdeményez változtatásokat, és ezért az MSZP támogatja. 

A Jobbik támogathatónak nevezte a devizahitelek elszámolásával kapcsolatos törvény módosítását a keddi parlamenti vitában. Az LMP szerint a javaslat csak néhány problémát kezel. Witzmann Mihály (Fidesz) szerint nem lehet nagy a baj, amikor már nem tudnak másba belekötni, mint a kiküldendő papírmennyiségbe. A törvény javításával kapcsolatos ellenzéki kritikákra azt mondta, soha nem volt példa még a bankok elszámoltatására, nincsen semmiféle tapasztalat ezzel kapcsolatban. A bankok ügyeskedésére számítottak - folytatta -, de azt előre nem látták, milyen trükkökkel próbálkoznak majd.

Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára igazságtalannak tartotta azt a jobbikos javaslatot, hogy a felvételkori árfolyamon forintosítsák a devizahiteleket. Ha ez így teljesülne és ugyanazok a feltételek maradnának, mint amivel felvették a devizahitelt, akkor a devizahitelesek jobban járnának, mint a forinthitelesek. Az általános vitát az elnöklő Hiller István lezárta, majd az egyik előterjesztő, Gulyás Gergely (Fidesz) zárszavában úgy értékelte, hogy valamennyi frakció támogatja a javaslatot. Azt a kérdést tette fel, a Jobbiknak van-e erkölcsi alapja arra, hogy a bankokkal kötött paktummal vádolja a kormányt. Kijelentette: a kormány nem vádolható bankbarátsággal, hiszen a banki különadóból 800 milliárd forint, a tranzakciós illetékből további 100 milliárd forint folyt be a költségvetésbe, a végtörlesztéssel kapcsolatos veszteségeket is a bankok állták, míg az elszámoltatási törvény további 1000 milliárdos terhet jelent a bankoknak. Gulyás Gergely szerit az elszámoltatási törvény 20-40 százalék közötti törlesztőrészlet-csökkenést jelent, és ez olyan, mintha ezt a csökkenést az árfolyamban érvényesítették volna, vagyis olyan hatása lesz, mintha 190 forinton történt volna a frankhitelek forintosítása.

Az energiahatékonyságról szóló uniós irányelv átültetésével összefüggő jogszabály általános vitájával folytatta munkáját az Országgyűlés kedden.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkára expozéjában ismertette, hogy a törvényjavaslat megalkotására az energiahatékonyságról szóló uniós irányelv átültetése miatt van szükség. Célként jelölte meg az energiaimport csökkentését és az energiabiztonság növelését is. Szabó Zsolt kifejtette, hogy az Európai Unió energiapolitikája 20 százalékban rögzíti a 2020-ig elérendő energiahatékonysági célt, Magyarország pedig 18 százalékot ír elő.

Németh Szilárd, a Fidesz vezérszónoka szerint a jogszabály elfogadása kivédheti, illetve csökkentheti a rezsicsökkentést ért brüsszeli támadásokat, másrészt olcsóbban juttatja energiához a magyar családokat és a hazai vállalkozásokat. Szintén azon az állásponton volt, hogy a jogszabály biztosítja a nemzeti célérték teljesülését és hozzájárul az uniós célkitűzés teljesítéséhez, ezért a Fidesz nevében támogatásáról biztosította a javaslatot.

Latorcai János, a KDNP vezérszónoka arról beszélt, hogy a technikai fejlődés ellenére egyre kevesebb energiaforrás van, és napi szinten megy a politikai és gazdasági vetélkedés az energiahordozókért. Szavai szerint Magyarországon különös hangsúlyt kap a kérdés az uniós tagság és a hosszú távú földgáz-vásárlási szerződés miatt. Kitért arra, hogy Magyarország nem bővelkedik energiaforrásokban, ezért a meglévőt hatékonyan kell felhasználni. A kormánypárti politikus értékelése szerint a hazai jogszabály minden téren a legkedvezőbb megoldásokat vette át, ahol létezett alternatíva.
    
Az MSZP vezérszónoka úgy értékelte a törvényjavaslatot, hogy az szavakban jól hangzik, tettekben kevésbé. Tóth Bertalan bírálta, hogy a kormány elkésett az irányelv átültetésével, és noha a stratégiai dokumentumok helyesen fogalmazzák meg a célokat, szerinte a kormány nem tartja fontosnak a hatékony energiafelhasználást. A javaslatot kidolgozatlannak minősítette és jelezte, hogy nem támogatják azt.

Kepli Lajos, a Jobbik vezérszónoka alapvetően pozitívnak nevezte az irányelvben megfogalmazott célkitűzéseket és jelezte, hogy támogatják a jogszabály elfogadását.

Szél Bernadett (LMP) azt mondta, a javaslat a Fidesz "fügefalavelének sikerült", mert nem teljesíti azokat a követelményeket, amelyek előremozdítnák az energiahatékonyság ügyét. A politikus, aki követelte, hogy a kormány segítse a magyar családokat a házaik leszigetelésében, arról beszélt, hogy a törvény legnagyobb problémájának nem az, ami benne van, hanem ami kimaradt belőle.

Nyolc energetikai tárgyú törvényt módosítanának fideszes képviselők

Egyebek mellett a palagáz-kitermelés elősegítése, valamint az üzemanyag-jelölő rendszer eltörlése is szerepel abban az energetikai törvényjavaslat-csomagban, amelyet Németh Szilárd és Mengyi Roland fideszes országgyűlési képviselők nyújtottak be önálló képviselői indítványként.

Aradszky András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energetikáért felelős államtitkára azt mondta, a kormány támogatja az előterjesztést. Latorcai János, a KDNP vezérszónoka felszólalásában a törvényjavaslatot ismertette és hangsúlyozta, hogy az egyik legfontosabb rész az egyetemes szolgáltatók forrásellátást szolgáló új felajánlási rendszer bevezetése, a palagáz bányászásával kapcsolatos javaslat nyomán pedig álláspontja szerint csökkenhet az ország importfüggősége is. Tóth Bertalan (MSZP) azt mondta, a csomagban több támogatható javaslat is van, de az MSZP nemmel fog szavazni, mert több pont is ellentétes az uniós szabályokkal.
 
Önkormányzati tulajdonba kerülhetek egyes múzeumok, könyvtárak ingatlanai

Állami tulajdonból önkormányzatiba kerülhetnek egyes megyei hatáskörű múzeumok és könyvtárak ingó és ingatlan vagyontárgyai, ha a parlament elfogadja az erről szóló fideszes önállói képviselő indítványt. Simon Róbert Balázs (Fidesz) expozéjában kifejtette: 2014 januárjában a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke kezdeményezte a lépést, amelyet az is indokol, hogy a mostani tulajdonosi konstrukció megnehezíti a pályázati lehetőségeket, a fejlesztések, beruházások pénzügyi nehézséget okozhatnak. Jelezte: vannak intézmények, amelyek állami és vannak, amelyek önkormányzati tulajdonban vannak. Hoppál Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kulturális államtitkára jelezte, a kormány támogatja az előterjesztést.

A passzív hallgatók is vállalhatnak diákszövetkezeti munkát

A fideszes Szatmáry Kristóf előterjesztőként ismertette azt a törvénymódosító javaslatot, amelynek eredményeként a nappali tagozatos jogviszonyukat szüneteltető diákok is vállalhatnának diákszövetkezeteken keresztül munkát. A Fidesz nevében Pócs János érvelt a módosítás mellett és kérte a javaslat elfogadását.

Napirend utáni felszólalásra három képviselő jelentkezett. Magyar Zoltán (Jobbik) a méhészet gondjairól, Kiss László (MSZP) aktuális nemzetpolitikai ügyekről, köztük az Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) következő kongresszusáról beszélt, Kepli Lajos (Jobbik) pedig a két Veszprém megyei időközi választásról, így a hétvégi tapolcai választási eredményről osztotta meg gondolatait hallgatóságával. Ezt követően Jakab István levezető elnök lezárta a keddi ülésnapot, a képviselők jövő hétfőn folytatják a munkát.