Őszinte tisztelettel köszöntöm a gyászoló család megjelent tagjait, a főtisztelendő atyákat, a frakcióvezető urat, jelenlegi és volt képviselőtársaimat, valamint a tisztelt megjelent gyászolókat.  A Családnak a szeretném kifejezni őszinte részvétemet a Kereszténydemokrata Néppárt, a Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési képviselőcsoportja, és a magam nevében.

Számtalan megemlékezés történt az elmúlt napokban. Frakcióvezető úr az Országgyűlés augusztus 26. napján megtartott ülésén napirend előtti felszólalásában méltatta dr. Keresztes Sándor elnök úr életművét. Számtalan újság hasábjain olvashattunk cikkeket, amelyekben részletesen ismertették életútját.

Kérem, engedjék meg, hogy személyes emlékeimmel emlékezzem meg a Kereszténydemokrata Néppárt újáalapításkori elnökéről, aki a parlamentbe vezette a Kereszténydemokrata Néppártot az 1990. évi első szabad választás alkalmával.

1990. augusztus 31-től, mandátumáról lemondva, nagyköveti rangban Magyarországot képviselte a Szentszék előtt és a Máltai Lovagrendnél Rómában. Külképviseleti mandátumának lejárta után a Magyar Országgyűlés képviselőjeként továbbra is a köz szolgálatában tevékenykedett. Hosszú, eredményes, nagyon sok nehézséggel, megpróbáltatással tűzdelt, 94 betöltött évig tartó földi életet élt. A Budafok-Tétény hírportálon olvashatóan 7 élő gyermeke, 21 unokája és 18 dédunokája őrzi emlékét. Közvetlenül halála előtt vesztette el hűséges feleségét, Erzsi nénit, és Péter nevű fiát.

Nem búcsúzom, hanem megemlékezem. Én nem tudok búcsúzni, mert személyes példamutatása, a haza és a magyarság szeretete örökké példát fog nekünk mutatni. Nem szabad elbúcsúzni, hanem folyamatosan idéznünk kell őt, és folyamatosan az ő példamutatása szerint kell eljárnunk.

A család felhívta figyelmemet Sándor bácsi egyik parlamenti felszólalására, amelyik a budapesti világkiállítás lemondásáról szóló törvényjavaslat vitájában hangzott el az Országgyűlésben. Ez a külképviseletben töltött időt követően került elmondásra. Ez a beszéd is azt bizonyítja, hogy a közszolgálat terén Dr. Keresztes Sándor számára a legfontosabb értékek voltak: a HAZA, a MAGYARSÁG, ERDÉLY és a KATOLIKUS EGYHÁZ. Magánemberként a család centrikusság jellemezte. Népes családja is példamutató számunkra. 8 gyermeket nevelt fel.

Én a rendszerváltáskori elnökként ismertem meg, még az Arany János utca 10. alatti első pártközpontban. A mandátumról történt lemondása, és római külképviseleti munkája ideje alatt is többször volt szerencsém találkozni vele. Tudom, hogy milyen hatalmas munkát végzett Rómában. Meghatározó szerepe volt abban, hogy a Szentszék létrehozta a Gyulafehérvári érsekséget. Az ő Rómában kifejtett tevékenységének köszönhetően a Szentatya mindig felfigyelt a határon kívülre szorult magyarok helyzetére, ezt szóvá tette Romániával és Szlovákiával folytatott különböző tárgyalásai során.

Amikor Rómába távozott, lemondott elnöki tisztségéről. Arról a tisztségről, amelyet az 1956. évi Forradalom és Szabadságharc ideje alatt kifejtett pártszervezése miatt is, majd az 1989. évben kifejtett újraszervezési munkájával többszörösen kiérdemelt. Lemondását követően a Párt Országos Választmánya tiszteletbeli elnöknek választotta meg. A Vatikánban töltött évek alatt sem feledkezett meg a KDNP-ről. Szoros kapcsolatot tartott Rómából is a pártközponttal, figyelemmel kísérte a pártban történteket. Amikor hazatért, országos listáról ismét képviselő lett. Az egész mandátumát végigdolgozta, nagy aktivitással, és példamutatóan. Tiszteletbeli elnökként számtalan rendezvényen megjelent, és töretlenül folytatta politikusi tevékenységét.

Sándor bácsi! Csak a földi életnek lett vége. Emberséged, a NEMZET, a HAZA és ERDÉLY iránti szereteted, hihetetlen munkabírásod és a köz érdekében való elkötelezettséged, rendíthetetlen hited és családszereteted példaként áll előttünk. Ezekre az értékeidre emlékezni, és emlékeztetni fogunk. Nyugodjál békében!

(Elhangzott a Magyar Szentek Templomában, Budapesten, 2013. augusztus 29-én.)