A szlovák népnek nem egyedül kell szembenéznie a múlttal, mert a magyarok partnerek ebben – mondta Németh Zsolt, a Külügyminisztérium államtitkára a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának megemlékezésen, amelyet Esterházy János születésének 110. évfordulóján tartottak az Országgyűlés Felsőházi termében. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Szent István-érmet adományozott Esterházy-Malfatti Alice-nak, Esterházy János lányának.
Az államtitkár utalt arra, hogy Esterházy János nem pusztán békét akart, hanem mélyen hitt a két nép testvériségében is. A szlovák parlamentben 1942-ben egyedüliként nem szavazta meg a szlovákiai zsidóság deportálását, és mindent bevetett, hogy meggyőzze képviselőtársait ennek a törvénynek a tarthatatlanságáról. Beszélt arról is, hogy Esterházy János a szlovák–magyar testvériség szimbóluma, és rehabilitálása a szlovák–magyar kapcsolatok ügyének rehabilitálása is. Megfogalmazása szerint „ez talán ezért is megy nehezen”, de erre előbb-utóbb sor kell hogy kerüljön, és véleménye szerint a szlovákok részéről is megvan rá az igény.
Az államtitkár Esterházy János holokauszt alatti embermentő tevékenysége kapcsán arra is felhívta a figyelmet: Magyarország elkötelezett a zsidóság és Izrael állam biztonságának támogatása mellett. Mint mondta, a második világháborúban történtekkel való szembenézés olyan programcsomag, „amelyben benne van Esterházy János mártíriuma is”, és tartalmaznia kell a szlovák-magyar közös szembenézést is a nemzetiszocializmus és a kommunizmus tetteivel. A múltfeltárásnak akkor van értelme, ha a két nép közeledését szolgálja – jegyezte meg.
A két nép politikai párbeszéde nem maradhat el, és „Magyarország kész a kéznyújtásra, a hosszú távú megegyezésre”, amelynek nem a formája, hanem a tartalma és a hatása a fontos. A tárgyalásokon minden lényeges kérdést napirendre kell venni – hangsúlyozta.
Németh Zsolt annak a meggyőződésének is hangot adott, hogy „el fog jönni a tavasz a szlovák-magyar viszonyban is”.
Az államtitkár szólt arról is, hogy a szlovák és a magyar római katolikus püspöki karok közös nyilatkozatot tettek közzé 2006-ban, és a reformátusok is elindultak a párbeszéd „keskeny, de megkerülhetetlen útján”. Németh Zsolt elmondta: Esterházy János elmondta „politikus szentként” fontosnak tartotta a két nép viszonyának transzcendentális vonatkozásait is. Kitért arra: Kassán szombaton közösen avatják fel szlovákok és magyarok Esterházy János szobrát, amelyet közös szabadságszobornak lehet tekinteni, mert mindkét nép a sajátjának érezheti.
Az ünnepségen Schmitt Pál államfő a Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt kitüntetést adta át a felvidéki politikus egykori fogolytársának, a cseh Jan Jankunak.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes laudációjában kiemelte, hogy Esterházy János ellen a vád hazaárulás volt, de „bűne” annyi volt, hogy az általa vezetett cserkészszövetséget nem akarta úttörőcsapatnak átszervezni. Jan Janku együtt raboskodott Esterházy Jánossal, és hosszabb ideig ápolóként volt mellette. Segítette, támogatta törekvéseit, s neki köszönhető, hogy halála előtt utolsó kenetben részesülhetett. Esterházy János börtönben tanúsított példamutató magatartásáról neki köszönhetően tudhatunk sokat – hangsúlyozta.
A kormányfő kereszténydemokrata helyettese a felvidéki politikus életútját kiemelve, lányának, Esterházy-Malfatti Alice-nak Szent István-érmet adományozott.
Az ünnepségen felszólalt Berényi József, a felvidéki Magyar Koalíció Pártja elnöke is, és Esterházy János példamutatását és rehabilitációjának fontosságát emelte ki. Esterházy János felsorakozik a nemzet nagyjai közé – fogalmazott, hozzátéve: értékek szerint politizált, és nem dőlt be a kor konjunktúrájának. A rehabilitációja körüli konfliktus mindenki számára megalázó, értelmetlen, de teljes realitásában mutatja meg a társadalmi viszonyokat. Azt kívánta, hogy a felvidéki magyarság térjen vissza az Esterházy János-féle útra, s jöjjön el az az idő, amikor újra természetes lesz, hogy minden unoka magyar nyelven szól nagyszüleihez.
Jan Stanisław Ciechanowski államtitkár, a lengyel Veterán és Meghurcolt Személyek Hivatalának vezetője megemlékezésében kiemelte: Esterházy János jó ember volt, sokak számára szent ember, aki nemzetiségre való tekintet nélkül segített a rászorulókon. A becsület embere volt – méltatta, majd úgy folytatta: a mai Európának szüksége van ilyen hősökre, „Esterházy János a mi hősünk is”, Lengyelország nem felejti el.
Orit Zuaretz képviselő, a kneszet Izraeli-Magyar Baráti Tagozatának elnöke, felidézve a felvidéki politikus életútját, méltatta a zsidó emberek megmentésében játszott szerepét.
Emléktábla Nyitraújlakon, mellszobor Kassán
Esterházy János emléktáblát avattak vasárnap a felvidéki Nyitraújlakon, a szlovákiai magyarság egykori politikai vezetőjének szülőfalujában. A háromnyelvű – szlovák–magyar–lengyel – emléktábla a helyi katolikus templomban helyezték el.
A szlovákiai magyarság egykori politikai mellszobrát hétfőn avatták fel Kassán. Lantos Györgyi szobrászművész alkotását a Csáky-Dessewffy palota udvarán helyezték el, amely a kassai Major család tulajdonában van. A kassai Esterházy János emlékünnepséget, amelyet szlovák szélsőségesek egy csoportja megpróbált megzavarni, a Kassai Polgári Klub és a helyi Major család szervezte. Szlovákiában ez Esterházy János negyedik mellszobra. Az előzőek Búcson (2005), Királyhelmecen (2007) és Ipolynyéken (2009) állnak.
