Felfüggesztette Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök mentelmi jogát az Országgyűlés hétfőn késő este. A parlament a rendszerváltás óta először adott ki a nyomozóhatóságnak egy korábbi kormányfőt. A képviselők 306 igen szavazattal, 52 nem ellenében hagyták jóvá a mentelmi bizottság indítványát. Igennel szavaztak a kormánypártok, a Jobbik és az LMP képviselői, nemmel a szocialisták. Gyurcsány Ferenc mentelmi jogának felfüggesztését kérte, a szavazáson azonban nem nyomott gombot. Beszédében a volt miniszterelnök ártatlanságát hangsúlyozta és politikai leszámolásnak minősítette az ellene indult eljárást. Gyurcsány Ferenc mentelmi jogának felfüggesztését az ügyészség kezdeményezte azért, hogy hivatali visszaélés gyanúsítottjaként hallgassa ki a szocialista politikust a sukorói kaszinóberuházással összefüggésben.

Határozathozatalokkal folytatódott az Országgyűlés első őszi ülése hétfőn. A képviselők egyhangúlag módosították a devizahiteleseket segítő törvényt. Cséfalvay Zoltán államtitkár elmondta, a módosítással azokat is bevonták az árfolyamrögzítést igényelhetők körébe, akiknek kölcsöne 2015. január elseje előtt jár le, illetve devizahitelnek minősítik azt is, amikor nem lakóingatlan, hanem állami kezességvállalás a hitel fedezete. A módosítást az tette szükségessé, hogy a bankok egy része az államilag támogatott Fészekrakó programot fizetéskönnyítő eljárásnak tekintette, ezért visszautasította az árfolyamrögzítési igénnyel hozzájuk forduló fészekrakós ügyfeleket. A kormányzati portálon közzétett adatok szerint a közel harmincezer fészekrakós hitelszerződésből 19.235 svájci frank alapú, 555 euró alapú, a parlament hétfői döntésével számukra is megnyílt a lehetőség az árfolyamrögzítésre.

Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági államtitkár szerint az idén 6,8-10 milliárd forinttal, a jövő évben pedig 45-50 milliárd forinttal magasabb bevételre kell számítani a jövedéki és a pénznyerő automaták adójának emeléséről szóló törvényjavaslat elfogadása esetén. Kiemelte: a dohánytermékek jövedéki adója a novemberi első, nagyobb emelést követően fél évente nőhet tovább, így a dohányáruk ára is csak lassan - mint fogalmazott - sokkhatások nélkül emelkedhet. A kormány képviselője emlékeztetett arra, hogy a gázolaj jövedéki adója kisebb mértékben emelkedett az elmúlt években, ezért szükség van a két üzemanyagfajta terhe közti különbség csökkentésére. Kiemelte: a fuvarozók, versenyképességük megőrzése érdekében a jövőben is visszaigényelhetik a gázolaj jövedéki adójának adóminimum feletti értékét. Cséfalvay Zoltán elmondta továbbá, hogy az alacsonyabb alkoholtartalmú italok jövedéki adója 5 százalékkal, míg a magasabb alkoholtartalommal rendelkező italok jövedéki adója - a párlatok kivételével - 50 százalékkal emelkedik. Hozzátette: a pénznyerő automaták tételes játékadója 2005 óta nem változott, ezért időszerű a törvényjavaslatban foglalt 25 százalékos emelés.

A KDNP-s Seszták Oszkár szerint a kormány időben felismerte a problémát, és időben lépett, hogy a makro pályát fenntartsa és megmaradjon a bizalom az ország iránt. Hozzátette: elutasították a megszorítás politikáját és elsősorban olyan termékek forgalmi típusú adóját emelik, amelyek nem a mindennapi szükségleteket elégítik ki. A csomagot a képviselő előremutatónak nevezte, mivel valódi hatását 2012-ben fejti majd ki, amikor 50 milliárd forintos pluszbevételt várnak majd tőle. Úgy vélte, a szerencsejátékról szóló törvény további módosítása is szükséges lehet.
 
A képviselők 355 igennel, ellenszavazat és tartózkodás nélkül fogadták el a Magyarország és Mongólia közötti, szociális biztonságról szóló egyezmény kihirdetéséről szóló javaslatot. Halász János államtitkár expozéjában azt mondta, az előterjesztés lényege az örökségi rokkantsági, valamint halál esetén járó nyugellátással kapcsolatos szerzett jogok biztosítása, illetve a másik országban foglalkoztatottak jogállásának rendezése.

Elfogadták a Magyarország és Ausztrália közötti szociális egyezmény kihirdetését is, az államtitkár elmondása szerint elsődleges cél az egyenlő bánásmód és a biztosítási jogviszony megteremtése, és a másik országban szerzett munkavállalói jogviszony beszámítása. A képviselők ezt 353 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül fogadták el.

Ellenszavazat nélkül szavazták meg a képviselők az Amerikai Egyesült Államok, az EU-tagállamok, valamint Izland és Norvégia közötti légiközlekedési megállapodás kihirdetését is. Ennek lényege Fónagy János államtitkár szerint az, hogy a most az USÁ-ra és az EU-tagállamokra vonatkozó rendelkezések Izlandra és Norvégiára is érvényesek lesznek. Ezzel biztosítható a légi közlekedésben a biztonság és a védelem legmagasabb foka, illetve jelentős előnyökkel jár az uniós légifuvarozó cégek számára, mert új piacokat érhetnek el.

Megszavazták a magyar-szlovák földgázvezeték építésével, üzemeltetésével, fenntartásával, rekonstrukciójával és üzemzavar-elhárításával kapcsolatos együttműködésről szóló megállapodás kihirdetését is. Ennek értelmében a földgáz beszerzése több irányból lesz biztosítható, és Fónagy János államtitkár szerint az ország regionális elosztó szerepének elérését is segíti. A képviselők 358 igen szavazattal, nem és tartózkodás nélkül fogadták el a javaslatot.
    
Döntöttek a szomáliai biztonsági erők kiképzéséhez magyar erők biztosításáról is, ennek értelmében négy katonát küld Magyarország az afrikai országba, akik az ottani biztonsági erők kiképzésében segítenek.

Az azonnali kérdésekkel folytatódott az Országgyűlés hétfői ülése, majd az ülést levezető Ujhelyi István arról tájékoztatta a képviselőket, hogy a Ház mégsem ülésezik csütörtökön.

Harangozó Tamás (MSZP) szerint egyelőre nem lehet tudni, hogyan fognak lezajlani a közmunkaprogramok. Kontrát Károly belügyi államtitkár az előző kormány felelősségének nevezte, hogy 2002-2010 között 30 ezer, a harmincas évei végén a negyvenes évei elején álló ember hagyta el a Belügyminisztérium irányítása alatt álló szerveket. Hozzátette, hogy hamarosan benyújtják azt a javaslatot, amelyik megszünteti a korai nyugdíjazás lehetőségét.

Szávay István (Jobbik) azt akarta megtudni, hogy a kormány miért nem lép fel azok érdekében, akiket megfosztottak szlovák állampolgárságuktól, miután felvették a magyart is. Németh Zsolt külügyi államtitkár közölte: a Külügyminisztérium is látja, hogy zaklatják azokat a felvidéki magyarokat, akik felvették a magyar állampolgárságot. Elmondta, folytatják a magyar-szlovák kisebbségi vegyes bizottság keretei közötti párbeszédet, de adatokat nem adnak ki. Emellett üdvözölte azoknak a bátor kiállását, amit a magyar állampolgárságot nyíltan felvevői felvidéki magyarok tanúsítottak.

Varga László (MSZP) azt kérdezte, a kormány valóban ketté akarja-e osztani a jelenlegi nyugellátást alap-, illetve munkanyugdíjra. Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági államtitkár válaszában úgy fogalmazott, a kormány dolgozik a nyugdíjrendszer átalakításán, így arról még nem hozott végleges döntést. A kormány képviselője kiemelte: a nyugdíjrendszer átalakítását a negatív demográfiai változások teszik szükségessé.

Kepli Lajos (Jobbik) azonnali kérdésében azután érdeklődött, mikor derülhet ki végre hivatalosan, kit terhelhet igazságügyi felelősség a kolontári vörösiszap-katasztrófa után. Kontrát Károly válaszában arra kérte az ellenzéki képviselőt, adjon még időt a Nemzeti Nyomozó Irodának a felelősök felkutatására. A belügyi államtitkár úgy fogalmazott, az embereknek várhatóan ezt követően sem kell csalódnia, ahogy nem kellett a mentés, a kárenyhítés, az új házak felépítése után sem.

Jávor Benedek (LMP) a környezetvédelmi szektort ért elvonásokat kifogásolta, kiemelve a nemzeti parkoknál történt zárolásokat. Illés Zoltán hamisnak nevezte azokat a híreszteléseket, hogy a nemzeti parkokat 70 százalékos elvonás érintette volna. Mint mondta a nemzeti parkok korábbi szerződéseinek felmondása lehet biztosíték.

Tóth Csaba (MSZP) szerint elfogadhatatlan a kormány azon terve, hogy minél több rokkantnyugdíjast kényszerítsenek vissza a munka világába, illetve a munkaképteleneknek pedig a társadalombiztosítási elven járó juttatások helyett szociális segélyt adnának. Halász János, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) államtitkára elmondta: az átalakítás nem az ellátások megszüntetését jelenti, hanem azok igazságos és arányos elosztását. Azok sem maradnak ellátás nélkül, akik nem képesek munkavégzésre. Elmondta: az új szabályok 2012. január 1-től lépnek hatályba. Hozzátette: új minősítések lesznek, soros és rendkívüli felülvizsgálatokat is elvégeznek majd.
    
Az első azonnali kérdést Tóbiás József (MSZP) tette fel, aki arról beszélt, hogy a Pest megyei közgyűlés rossz gazdálkodása miatt a rászoruló gyermekek ebéd, illetve tankönyv nélkül maradhatnak. Hozzátette, hogy a megyei önkormányzat hatezer diák könyveinek az árát költötte el más célokra. Megjegyezte azt is, a megye a Magyar Államkincstártól előleget kért, hogy a költségvetési lyukaknak legalább egy részét betömjék. Feltette a kérdést, a kormány felkészült-e arra, hogy kezelje a Pest megyében kialakult "vészhelyzetet". Hoffman Rózsa államtitkár azt felelte, hogy 2002 óta az önkormányzatok egyre kevesebb pénzhez jutottak, miközben a szocialista kormányzatok egyre több forrást vontak ki az oktatásból. Elmondta, hogy 26 önkormányzatnak volt fizetési hátraléka a könyvterjesztők felé, de azóta mindannyian rendezték adósságukat vagy sikerült megegyezniük ezekkel a vállalkozókkal. A jövőben az új köznevelési törvény és az állami szerepvállalás megoldja ezeket a gondokat - jelentette ki az államtitkár.

Volner János (Jobbik) a Fidesznek arra az ígéretére kérdezett rá, amely szerint a választások után két hét alatt helyreállítják a közrendet. A politikus a Legfőbb Ügyészség adatait ismertetve azt mondta, hogy 2001 óta nem történt annyi bűncselekmény Magyarországon, mint tavaly. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter azt mondta, hogy amikor megfogalmazták kijelentésüket, tudták, hogy az magában foglalja a rendőri állomány növelését és azokat az intézkedéseket is, amelyek nyomán az emberek úgy érzik, hogy jobb lett a közbiztonság. Felhívta a figyelmet, hogy hamarosan 1200 rendőr teszi le az esküt, ami az év korábbi szakában a rendfenntartókhoz belépettekkel együtt 3000 főt jelent. Megjegyezte, hogy az adatok is az bizonyítják, az emberek jobban bíznak a rendőrségben.

Szabó Tímea és Kaufer Virág (LMP) azt akarta megtudni, hogy milyen intézkedéseket tervez a kormány, amelyek segítenek megelőzni azt, hogy tömegesen zárják be a civil fenntartású, szociális intézményeket. Soltész Miklós államtitkár azt felelte, hogy a helyzet nem az elmúlt egy évben állt elő, mert 2002 óta hatalmas mértékben csökkentek a támogatások. Hangsúlyozta, hogy felfigyeltek a problémára és úgy alakítják át a támogatásokat, hogy több segítséget tudjanak nyújtani ezeknek a szervezeteknek.

A munka törvénykönyvének tervezetéről, a devizahitelesek megsegítéséről, a tűzoltók túlóradíjáról, valamint a munkaerőpiaci problémákról szóltak az interpellációk az Országgyűlés hétfői ülésén. Kertész Ákosnak bocsánatot kell kérnie az augusztus végén az Amerikai Népszavában megjelent nyílt levelében írtak miatt, s amennyiben nem kér bocsánatot, a kormány szemében méltatlanná válik a Kossuth-díjra – fogalmazott Halász János államtitkár egy interpellációra adott válaszában. Kertész Ákos cikke elfogadhatatlan és védhetetlen, a kormány pedig visszautasít minden rágalmat, amit Magyarországra, vagy a magyar népre mond bárki.

Az MSZP-s Gúr Nándor a munka törvénykönyvének tervezetét bírálta felszólalásában. Czomba Sándor államtitkár válaszában azt hangsúlyozta: a kormány célja, hogy minél több ember dolgozzon. Cáfolta, hogy megszűnne a védett kor intézménye, mint mondta, a konzultációk során egyértelművé vált ennek szükségessége. Elmondta azt is: az eredeti tervezethez képest korlátozódik a munkavállaló kártérítési kötelezettsége, és a versenyszférában is kötelezővé válna a részmunkaidős foglalkoztatás. Cáfolva azt a bírálatot, miszerint csökkenne a szakszervezetek jelentősége, hangsúlyozta: a kollektív szerződés megkötésének joga egyértelműen az érdekvédelmi tömörüléseket illetné.
    
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) szerint a kabinet a devizahitel-probléma kezelésekor csak a gazdagokra koncentrál, és elképzelése sincs a valódi megoldásról. A jobbikos képviselő a devizahitelek forintosítását javasolta, amelyeket szerinte a felvétel időpontjában érvényes árfolyamon kellene átváltaniuk a bankoknak. Cséfalvay Zoltán államtitkár kivitelezhetetlennek nevezte a javaslatot, amely mind a költségvetést, mint a bankrendszert romba döntené. Hangsúlyozta, hogy a kormány fokozatosan kezeli a problémát, és számos megoldással állt elő: 2010 novemberétől tiltott az egyoldalú szerződésmódosítás, otthonvédelmi akciótervet fogadott el, árfolyamgátat vezetett, árverezési kvótát vezetett be. Mint mondta, zajlik a kamattámogatási rendszer előkészítése és felhívta a figyelmet a Nemzeti eszközkezelőre is, valamint az egyösszegű végtörlesztés bejelentett lehetőségére is.
   
A fideszes Kocsis Máté arra emlékeztetett, hogy a szocialista kormányok számtalan munkavállalónak járó kifizetést tartottak vissza, a többi közt a tűzoltók sem kapták meg a túlóradíjukat. A képviselő arra kérdezett rá, hogyan áll a költségvetés számára több mint 7 milliárd forintos kiadást jelentő túlóradíj kiutalása. Tállai András államtitkár elmondta, hogy a több mint nyolcezer tűzoltót érintő probléma megoldása a végéhez közeledik. Az érintett 95 tűzoltóságból már csak eggyel kell szerződést kötni, és az állam már több mint 6 milliárd forintot kiutalt az érintetteknek.
 
Az LMP-s Kaufer Virág pártja munkahelyteremtő javaslataira hívta fel a kormány figyelmét, amelyek a zöld fordulat jegyében valósulnának meg. Cséfalvay László államtitkár válaszában vörösbe hajlónak nevezte az LMP zöld fordulatát. Azt hangsúlyozta: ha a zöld ágazatok versenyképesek, akkor maguk is megélnek a piacon. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a foglalkoztatás nem lineárisan növekszik, és a foglalkoztatottak számának mintegy 43 ezres bővülését kedvezőnek nevezte.
 
További napirend előtti felszólalásokkal folytatódott az Országgyűlés hétfői ülése Orbán Viktor miniszterelnök beszédét követően. A Jobbik a WikiLeaks dokumentumok miatt kérdezte a kormányt, az LMP Matolcsy György menesztését sürgette, az MSZP a kormány gazdaságpolitikáját bírálta, a KDNP Kertész Ákos kijelentéseit kritizálta, a Fidesz pedig a bankrendszer szolidaritását sürgette.

Vona Gábor a Jobbik frakcióvezetője napirend előtti felszólalásában leszögezte: Magyarország jelenleg gyarmati függésben van a nyugati világhoz képest és szerinte ennek a bizonyítéka volt a WikiLeaks dokumentumok között kiszivárgott magyar politikusi kijelentések is. Cséfalvay Zoltán a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára a kormány nevében úgy reagált: a WikiLeaks dokumentumoknak nem célszerű ekkora nagy feneket keríteni.

Vágó Gábor (LMP) napirend előtti felszólalásában Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter távozását és egy új gazdaságpolitika bevezetését követelte. Cséfalvay Zoltán államtitkár a válaszában leszögezte: bár Vágó Gábor sok mindenről beszélt, de az nem derült ki, hogy miért kellene mennie posztjáról Matolcsy Györgynek.

Mesterházy Attila (MSZP) arról beszélt, hogy a kormány dilettáns gazdaságpolitikát folytat, mert szinte nincs gazdasági növekedés és nem csökkent a munkanélküliség sem. Azt elismerte, hogy a foglalkoztatás bővült, de mint mondta, ebben szerepet játszhatnak a nyári időszak szezonális hatásai is. Cséfalvay Zoltán államtitkár válaszul közölte, ha a progresszív adó visszaállítása a szürkegazdaságot erősítené, rontaná a devizahitelesek helyzetét és a szakképzett munkaerő elvándorlásához vezetne.

Lukács Tamás (KDNP) Kertész Ákosnak az Amerikai Népszavában megjelent, nagy port felvert cikkére utalva azt mondta, hogy a közéletet húsz éve mérgezi az azonos mérce hiánya. A cikknek arra a részére hivatkozva, amelyben annak írója kijelenti, hogy Gorbacsov megjelenésétől kezdve nem lehet a szovjet elnyomásra hivatkozni, a politikus azt mondta, hogy akkor a szerzőt biztosan nem zavarta a szovjet csapatok jelenléte vagy a romániai falurombolás. A cikk egy másik gondolatára hivatkozva kijelentette azt is, hogy a baloldalnak a rendszerváltozáskor egy örökölt vagyona és médiahálózata volt. Végül annak a véleményének is hangot adott, hogy újra kell szabályozni a kitüntetési törvényt, mert Kertész Ákos a legmagasabb magyar kitüntetéseket, például a Kossuth-díjat is megkapta.

Rogán Antal (Fidesz) arról beszélt, hogy a 2008-ban a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) és az Európai Uniótól és a felvett összeg nagy részét arra kellett költeni, hogy a magyarországi devizatartalékok akkor rendkívül alacsony szintjét 17,4 milliárd euróról közel 35 milliárd euróra emelje. Szavai szerint akkor a pénz nagy részét arra költötték, hogy megsegítsék a pénzintézeti rendszert, a bankokat megkíméljék az esetleges leértékelődéstől és az ezzel együtt járó veszteségektől. Ennek alapján kijelentette, hogy 2008-2009-ben a magyar kormány szolidáris volt a bankrendszerrel, amelynek a költségeit az állampolgárok máig fizetik. Véleménye szerint ennek alapján joggal várhatják el, hogy a bankrendszer is legyen szolidáris akkor, amikor a devizahitelezés miatt keletkezett károk helyreállításáról és az ország pénzügyi függetlenségének megteremtéséről van szó.