Az utóbbi években bebizonyosodott, hogy a törvényi szabályok nem biztosítják az átlátható és hatékony közpénzfelhasználás feltételeit, és így a mozgóképről szóló törvényben meghatározott célok sem teljesülnek. Rétvári Bence rámutatott: a közalapítványi struktúra nem biztosította a filmtámogatásra fordítható összegeknek a közérdeknek leginkább megfelelő elosztását, ezért a törvényjavaslat, a Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Zrt.-re vonatkozó alapvető rendelkezések meghatározásával megteremti a filmtámogatások eredményesebb, hatékonyabb és átláthatóbb felhasználásának garanciáit.  

A javaslat a Magyar Nemzeti Filmalap támogatási tevékenységének egészére egységes zsinórmértéket állapít meg – folytatta – olyan, a filmszakma területén kiemelt fontosságú alapelvek figyelembevételére kötelezve azt, mint a magyar filmipar sokszínűségének biztosítása.     

Kitért arra is, hogy a támogatási fajták differenciáltsága szakmai szempontok alapján nem indokolható, ezért a törvényjavaslat a jelenlegi hármas tagozódást megszünteti, a szelektív támogatás marad egyedül igénybe vehető. A strukturális támogatást ugyanis a gyakorlatban nem alkalmazták, így az erre vonatkozó szabályozás fenntartása a továbbiakban feleslegesnek tekinthető. A normatív támogatás szükségessége és célravezetősége a többéves tapasztalat alapján szintén megkérdőjelezhető a filmgyártás területén, ez a támogatási fajta ugyanis nem ösztönözte a minőségi filmalkotások létrejöttét – tette hozzá. A terjesztés területén ezt a támogatási fajtát a nemzeti erőforrás miniszter rendeletében meghatározott támogatási rendszer váltja fel, amelynek az "art" mozik és "art" filmek" támogatásával kapcsolatban normatív elemei is lehetnek majd – jegyezte meg a kereszténydemokrata államtitkár.  

A törvényjavaslat alapján a filmalap bevételének fő forrását a hatoslottó szerencsejáték-adójának 4/5-e képezné, amely hathatós segítséget jelent a hazai filmművészet felvirágoztatásához.  

Rétvári Bence a javaslat másik fő céljának a magyar filmművészet kortárs nagyjainak a jelenleginél méltóbb megbecsülését nevezte, hozzátéve: javaslatot tesznek a kormány által adományozható Nemzet Filmművésze cím létrehozására, amely a Magyar Mozgókép Mestere díjat váltaná fel. A törvényjavaslat részletes szabályokat állapít meg annak érdekében, hogy valóban olyan személy kapja e megtisztelő címet, aki arra egész életpályája alapján érdemesnek tekinthető.  

A törvényi szabályozás harmadik fő iránya a mozgóképszakma hatósági felügyeleti rendszerének teljes újragondolása, a szervezeti és eljárási szabályok egységes megállapítása. A mozgóképszakmai hatóság feladatait a jövőben a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság látja el, és a hatósági eljárás szabályrendje kiemelt garanciákat biztosít az ügyfelek számára. Az ügyintézési határidőre, az adatvédelemre, a titoktartásra és az adatszolgáltatásokra vonatkozó rendelkezések mind azt a célt szolgálják, hogy a hatóság eljárása az ügyfelek számára minél egyszerűbb, hatékonyabb legyen, mindazonáltal az ügyfelek adatai is megfelelő védelmet élvezzenek – sorolta az államtitkár.  

Rétvári Bence kitért arra is, hogy a javaslat alapján ugyanaz a besorolási rendszer fog érvényesülni a mozikban, mint az audiovizuális médiaszolgáltatásokban, a televízióban. Ez nyilvánvalóan elősegíti a könnyebb eligazodást a közönség számára, így a kiskorúak védelmét is szolgálja, ami már a médiatörvény elfogadásával is kiemelt cél volt.  

A javaslat megkülönböztetett figyelmet fordít az „art” mozikra, tekintettel van arra, hogy egy film művészi értékének megítélése nem lehet kizárólag a mozgóképszakmai hatóság feladata, így az eljárásba szakhatóságként bevonja a kultúráért felelős minisztert is.  

A mozgóképszakmai szervezetek és természetes személyek nyilvántartására, valamint a filmalkotások nyilvántartására és besorolására vonatkozó rendelkezések is a törvényben kapnak helyet az eddigi miniszteri rendeleti szint helyett, s ez önmagában is kiemelt garanciát jelent – mondta az államtitkár.  

A javaslat a közvetett, tehát adókedvezményen alapuló támogatást igénylő filmalkotások nyilvántartásának, és a támogatási igazolás kiadásának szabályozására vonatkozóan is finomhangolást végez el, reagálva az elmúlt években felmerült tapasztalatokra – hangzott el.   

A törvényjavaslat negyedik fő célja a Magyar Nemzeti Digitális Archívum szerepének, valamint a Magyar Nemzeti Filmalappal való kapcsolatának rendezése. A javaslat alapján a nemzeti filmvagyonra vonatkozó vagyonkezelői jogokat az archívum gyakorolja, de a nemzeti filmvagyonba tartozó filmalkotások terjesztését külön jogszabály, illetve az archívummal kötött megállapodás alapján a filmalap végzi.