„Mi, a magyar nemzet tagjai, az új évezred kezdetén, felelősséggel minden magyarért, kinyilvánítjuk az alábbiakat:
Büszkék vagyunk arra, hogy Szent István királyunk ezer évvel ezelőtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot, és hazánkat a keresztény Európa részévé tette. Büszkék vagyunk országunk megmaradásáért, szabadságáért és függetlenségéért küzdő őseinkre. Büszkék vagyunk a magyar emberek nagyszerű szellemi teljesítményeire. Büszkék vagyunk arra, hogy népünk évszázadokon át harcokban védte Európát, s tehetségével, szorgalmával gyarapította annak közös értékeit. Elismerjük a kereszténység nemzetmegtartó szerepét. Becsüljük országunk különböző vallási hagyományait. Ígérjük, hogy megőrizzük az elmúlt évszázad viharaiban részekre szakadt nemzetünk szellemi és lelki egységét” – e sorokkal kezdődik a Szájer József, Salamon László és Gulyás Gergely vezetésével a Fidesz-KDNP szövetség által kidolgozott alkotmánytervezet.
Lázár János a Fidesz elnökségi ülése után a Parlamentben megköszönte képviselőtársai munkáját, és egyben arra is felhívta a figyelmet, hogy a jelenlegi verzió nem egy végleges változat, és már holnap a FIDESZ-KDNP közös frakcióülésén, később pedig a parlamenti vita során változásokat kezdeményezhetnek a tervezetben. A húsvéti alkotmány végleges változatát a frakcióvezető március 14-én hétfőn Harrach Péterrel együtt fogja benyújtani az Országgyűlés elé, és aznap délelőtt 11-kor adják át a köztársasági elnöknek.
Lázár János kitért arra is, hogy továbbra is várják az állampolgárok véleményét, eddig 500 ezren éltek ezzel a lehetőséggel.
Az alkotmány országgyűlési vitája legkorábban március 21-én indulhat el, és a csütörtöki Házbizottság ülésén hoznak a vita részleteiről döntést, azonban a szavazás legkorábban április 18-án történhet meg – jegyezte meg a nagyobbik kormánypárt frakcióvezetője. Az alkotmánytervezet négy részből áll, az első fejezet a Nemzeti hitvallás vagy a Nemzeti nyilatkozat címet fogja viselni, a második rész az Alapvetés címet viseli, melyben rögzítenék, hogy hazánk neve Magyarország. A harmadik fejezet a Szabadság és felelősség címet viseli, ahol az alapjogok és kötelezettségek találhatóak, míg Az állam című részben az államszervezet részleteit taglalják. Lázár János arra is felhívta a figyelmet, hogy az sem eldöntött, hogy az új alkotmány az alkotmány vagy az alaptörvény nevet fogja-e viselni.
A Szájer József vezette alkotmányszövegező bizottság Európa leginkább jövőorientált tervezetét készítette el, ami Európát és a világot leginkább mozgató kérdésekkel foglalkozik – fogalmazott Lázár János. Mint folytatta, a tervezet foglalkozik Magyarország jelenével, de elsősorban a jövőre, és a legaktuálisabb kérdésekre koncentrál. Az új alkotmánytervezet 1956 értékeit és szellemi örökségének vállalását is felvállalja, emellett külön foglalkozik az eladósodottság kérdésével, és megszünteti egy újbóli eladósodottság lehetőségét. A koncepcióban középpontba kerül a vállalkozások szabadsága is, a magyar nyelv védelme és a mozgás fontossága – mondta Lázár, kiemelve: az új alkotmányban egyértelműen letesszük a voksunkat a nyugati civilizációban elfoglalt helyünk mellett.
A Fidesz frakcióvezetője kitért arra is, hogy a Fidesz-KDNP továbbra is nyitott a további vélemények és kritikák befogadására, és reményét fejezte ki, hogy az ellenzék visszatér a vitába, illetve mihamarább benyújtják saját alkotmánytervezetüket.
Lázár János újságírói kérdésre reagálva elmondta azt is, hogy az országgyűlési képviselők javadalmazásával és költségtérítésével kapcsolatos rendszer felülvizsgálatát kezdeményezi. „Teremtsünk tiszta körülményeket” – fogalmazott a honatya, aki szerint a jelenlegi rendszer nehezen értelmezhető, és visszaélésekre ad lehetőséget. Reményei szerint az új rendszer támadhatatlan lesz, és megteremti a képviselők függetlenségét.
Az alkotmánytervezet itt olvasható.
