A KDNP a következő közleményben búcsúzik Csoóri Sándortól:

A Kereszténydemokrata Néppárt megrendülten értesült Csoóri Sándor halálhíréről.

Személyében olyan közösségformáló embert vesztett a magyarság, akinek életét és művészetét is a nemzethez tartozás és az érte vállalt felelősség hatotta át.

A KDNP együttérzését fejezi ki Csoóri Sándor családjának.

Kereszténydemokrata Néppárt

A kétszeres Kossuth-díjas költő, író 86 éves volt, hosszan tartó, súlyos betegség után érte a halál.

Csoóri Sándor 1930-ban született Zámolyon, református parasztcsaládban, az irodalmi életbe 1953 augusztusában robbant be verseivel. Első kötete a következő évben jelent meg, 1958-tól szabadfoglalkozású író, 1968-tól 1988-ig a Mafilm dramaturgja.

Az író a demokratikus ellenzék egyik vezéralakjának számított, a Kádár-rendszer idején folyamatosan megfigyelték (erről több ezer oldalnyi dokumentum tanúskodik), és ugyan jelenhettek meg verseskötetei, a komolyabb elismerések a rendszerváltásig elkerülték - Kossuth-díjat is 1990-ben kapott.

Költészetében a népi hagyományok kereszteződtek a modern európai költészet hatásaival, melynek köszönhetően a kötetlenebb költői képzelet is nagyobb szerephez jutott a verseiben. Ez az irány a Második születésem c. kötetében (1967) jelent meg először, és onnantól kezdve saját, tárgyiasan látomásos hang jellemezte a költészetét.

1954-ben és 1970-ben József Attila-díjjal, 1981-ben Herder-díjjal, 1984-ben Bibó István-díjjal tüntették ki. 2005 óta a Magyar Írószövetség örökös tagja. Munkásságát 2003-ban Arany János-nagydíjjal, 2004-ben Magyar Művészetért Díjjal, 2008-ban Prima Primissima Díjjal is elismerték. 2013-ban a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) nagydíjával, 2014-ben pedig a Nemzet Művésze díjjal jutalmazták, és ugyanebben az évben lett Budapest díszpolgára.

A Magyar Demokrata Fórum alapító tagja volt, a Magyarok Világszövetségének elnökeként kezdeményezte a Duna Televízió megalapítását. Bár a rendszerváltás előtt egy társaságot alkotott Konrád Györggyel és Jancsó Miklóssal is, a kilencvenes évek elejének kultúrharcaiban hamar a barikád ellenkező oldalaira sodródtak. Maga Csoóri is a támadások kereszttüzébe került Nappali hold című, 1990-es esszéje miatt, melyet többen is antiszemitának minősítettek, és az írástól a Magyar Írószövetség is elhatárolódott. 1988-tól a Hitel folyóirat szerkesztőbizottságának elnöke is volt.

Csoóri Sándor halálhírét a Kormányzati Tájékoztatási Központ közölte hétfőn az MTI-vel, hozzátéve, hogy a kormány a saját halottjának tekinti.