Érthető, olvasható, minőségi jogszabályokra van szükség – mondta a parlamenti államtitkár. Rétvári Bence úgy fogalmazott: ha az emberek nem tudnak tájékozódni a nagyobb kódexekben, nem tudják megérteni a rájuk vonatkozó legfontosabb családjogi, adóval kapcsolatos jogszabályokat, akkor az az állam a demokratikus minimumokat nem tudja garantálni. Ezért nagyon fontos, hogy a jogszabályokat az új közigazgatás tartalmilag is olyan minőségben tudja majd hosszú távon garantálni, amely mindenki számára érthető.
    
A kormánypárti politikus célként jelölte meg a minőségi jogalkotás és a minőségi törvények születése mellett, hogy a közigazgatásban minőségi szolgáltatást nyújtsanak az emberek adóforintjaiból. „Ez az út szolgálhatja a közjót, s így építhetünk jó államot Magyarországon” – fogalmazott.
    
A kereszténydemokrata politikus nagyon fontosnak nevezte a bizalmi viszony helyreállítását az állampolgárok és állam között.
    
Kifejtette: a kormányváltás után egy rendkívül átpolitizált közigazgatással találkoztak. Átpolitizált szereplők, átpolitizált jogszabályok, átpolitizált hierarchia – summázta Rétvári Bence.
    
Mint kifejtette: a legnagyobb törés 2006-ban következett be, amikor Gyurcsány Ferenc „nekiugrott” a közigazgatásnak, s azokat akik csak szakmai alapon igyekeztek munkájukat végezni - a közigazgatási és helyettes államtitkárokat – kiiktatta a rendszerből.
    
A közigazgatási vezetés legfelsőbb rétege abban volt érdekelt, hogy politikailag sikeres legyen a kormánypárt, s nem abban, hogy az állam működése kiszámítható, törvényszerű és állandó legyen. Ennek következménye volt a jogalkotás színvonalának a csökkenése – mondta.
    
A politikai szféra megfelezését úgy értékelte, hogy ez egyfajta tisztelete az emberek véleményének. Az előző kormányzati ciklus többségét adó pártok mindig megpróbáltak az emberekben megfogalmazódott igény elől kibújni, s nem lépték meg a csökkentést. Az új kormány nem mondta azt, hogy megvárom a következő választások végét, nem mutogatott másokra, hanem meglépte ezt a változtatást – mutatott rá Rétvári Bence.  
    
Tőkés László, az Európai Parlament (EP) alelnöke, aki nem tudott jelen lenni a konferencián, levelében azt írta, ideje van a számonkérésnek. Nem szabad elfelejtenünk az elmúlt nyolc év „merjünk kicsik lenni” alapelvét, az anyaországban folyó kormányzati szabadrablást, a szomszédságpolitikában a más nemzetek érdekeihez való néha már kínos alkalmazkodást, az elvtelen konfliktuskerülést, valamint a +huszonhárommillió román+ nemzettagadó paradigmáját – hangsúlyozta.
    
A politikus véleménye szerint a kommunista diktatúra mélyítette „Trianon traumáját eleven sebbé”, „gyakorlatilag mentálisan és lelkileg erősítették meg a határokat”. A kettős állampolgárságról szóló népszavazásra utalva ugyanakkor Tőkés László úgy fogalmazott, „a kommunisták örökösei, Kovács László és elvtársai 2004-ben éppen azt mutatták meg: parancs és Moszkva nélkül is képesek vagyunk a nemzet egésze ellen tüzelni polgártársainkat”.
    
Az EP-alelnök változást sürget a nemzetszemléletben is, szerinte ugyanis ha a határon túli magyarok nyűgöt jelentenek, akiket egy homályos, alaptörvénybeli felelősségklauzula értelmében segíteni kell, „akkor ez alig több mint semmi”.
    
Hangsúlyozta, az egyesülő Európában sem mindegy, hogy 10 vagy 15 millió magyar nevében léphetünk fel. Álláspontja szerint meg kell győzni a románokat, szerbeket, szlovákokat arról, hogy „a mi autonómiánk nem ellenükben szerveződik, hanem az adott ország fejlődése és jóléte szempontjából is fontos”. Az autonómia nem cél, hanem eszköz az erdélyi magyar közösség megmaradása és fejlődése érdekében – írta Tőkés László, hozzátéve, „az lenne a kívánatos, hogy mindenki belássa: hosszú idő után most ismét lehetőség nyílik a magyar nemzet határokon átívelő integrációjára”.
    
Dux László felsőoktatási helyettes államtitkár arról beszélt, hogy a Bologna-folyamat megvalósítása sok tekintetben nem felel meg az eredeti céloknak és rendeltetésnek. Semmi olyat nem írtak elő kötelezően, amit rá hivatkozva végül 2005 és 2008 között bevezettek - mutatott rá, hozzátéve: a legsúlyosabb károkat a tanárképzés rendszere szenvedte el.
    
Megjegyezte: a PPP-konstrukció kiemelt „vadászterülete” a felsőoktatás volt, száz feletti az olyan létesítmény, amelyet még az innentől számított ötödik kormánynak is fizetnie kell.
    
A kimunkálás alatt álló új felsőoktatási törvényről azt mondta, hogy korrigálni szeretnék az egyetemek vezetési struktúrájában bekövetkezett torzulásokat. Súlyos anomáliákat látott a hallgatói érdekérvényesítés rendszerében is. Kifejtette: nem helyes kiiktatásuk a döntéshozatalból, de az sem szerencsés, ha hivatásszerűen, kvázi szavazógépként működnek.
    
Iván László, a Fidesz nyugdíjastagozatának elnöke a konferencián az idősügyről szólva azt mondta, hogy az elmúlt nyolc év nem csökkentette, hanem felerősítette a negatív idősképet, szembeállította az időst az időssel és a többi nemzedékkel egyaránt. Mint fogalmazott, az elmúlt években olyan súlyos csapások érték a nyugdíjassá váló embereket, amelyek még a fiatal nemzedékek jövőbeni nyugdíjassá válásával kapcsolatosan is komoly kockázatot jelentenek.